Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Tél volt, a hó harsogott a esizmánk talpa alatt. Akkori­ban két és fél esztendővel ezelőtt, Munka mellett nehezebb mindezt tökéletesen megcsi­nálni, de jó időbeosztással a Beszterce-lakótelep csak-csak sikerül. Én a gyes alatt nem ismertem az unal­mat. Az első időben még a nap nagy részét igényelte a kicsi, akkoriban ige» kevés szabad időm maradt, a baba­kocsival ültem le esetleg a játszótéren olvasgatni es es­széién, a stranddal szemközti autóbuszmegállóban várakoz­va, az úttörőtábor felé siető kisdiákok, pedagógusok kö­zött láttam. Bosszankodás nélkül, derűvel az arcán ment az ideiglenes iskola felé. De miért lett volna mérges? Az iskola rövidesen megkapja az új épületet, ő maga pedig ha­marosan szülni fog — ez a csöpp séta igazán nem árt a közelben. Hogy sromszédra vagy másra bízzam, az föl sem merült — aki első gye­rekkel van Otthon, annak elég a maga gondja-baja, mások dolgoztak — így sem vállal­tam munkát. Hívtak pártcso- port-értekezletre, nevelési értekezletre, mindenféle isko­lai rendezvényre — a nőnap­tól az új kollégák fogadásáig. egy kismamának! Aztán a kislányával együtt náltam, hogy a fiammal nem ténként. Később, amikor már Ha egyeztetni tudtuk a fér­nem kellett főzni neki, mert jemmel az időt, elmentem — ugyanazt az iskolából hordott de sajnos, ez volt a ritkább, ebédet ette, amit én, már köny- — A visszaálláskor talán a nyebo lett Őszinte örömmel reformmal járó újdonságok voltam itthon * mindig saj- okoztak inkább gondot? láttam gyakran — levegőzte­tés közben időnként egyik­másik kolléganőjével is szót váltott a lakótelepi játszóte­reken. tehettem meg ezt, akkoriban egy nénit fogadtunk mellé, hogy tanítani eljárhassak. Hi­ába szűkösebb anyagilag, megéri! Azt tapasztalom, ki­Sajátos helyzetben vol­tam: szülés előtt negyedikese­ket tanítottam, matematika és ének kivételével minden tárgyra, osztályfőnökként. Az­óta felbontották az osztályo­zz idő múlik ennyire, vagy egyensólvozottabb. önállóbb a mat> *öbb hetedik lett, de Oderrr* f AItrvbto AÍ IVinn o lóntrrim mir «Vllr . , r. * . . ' mégsem töltötte otthon a lányom sok társánál, akik gyermekgondozási szabadság nem töltötték otthon az első idejét? — ötlött föl a kérdés, esztendőket. amikor nemrégiben, gyerekek gyűrűjéből hallhattam ma­gyarázatát egy szabadtéri órán, miközben éppen egy körtefát mutogatott nekik. Szeptembertől újra tanít Antal Józsefné, biológia—tech­nika szakos tanárnő a lakó­telepi iskolában. Amikor egy találkozást kérek tőle, hogy a gyermekgondozási szabadsá­gon töltött időről, a visszaál­lás nehézségeiről kérdezősköd­hessek — éppen a kisgyerme­kes anyák réme: a gyerek be­tegsége miatt újra otthon tölt néhány napot, ráér. Mint a gyes alatt. Azaz... — de ne vágjunk elébe a dolgoknak. A lakás már ragyog, ami­kor reggel kilenc körül be- csöngetek. Pedig el kellett in­dítani a munkába a férjet, az iskolába a nagyfiút és a nyű­gös kis beteggel is törődni kell. Persze a rutin, amit a gyes alatt megszerzett, biz­tosan sokat segít... — Elárulok valamit: én sze­retem a házimunkát, akármi­lyen szokatlanul hangzik is. Nem érzem magam attól Ha­mupipőkének, dézsatündér- nek, hogy folyamatosan tisz­tán tartom a lakást, mosok, mosogatok, varrók, vasalok. — Mégis hamarabb vissza­ment. .. — Nem lehet naptári évhez, születésnaphoz kötni a mun­kába állást nálunk, pedagógu­soknál. Ismertem az iskola mindhármat tanítom. Igazá­ból én nem technika hanem gyakorlati szakos vagyok — ötödiktől idén már a felső­ben is az új tárgy indult. Üj a biológia is a hatodikban. Nyáron amikor újra állo­mányba vettek, intenzíven át­tanulmányoztam az új köny­gondiait, nehézségeit, nagy veket, munkafüzeteket, segéd­szükség volt rám, ezért szaki- anyagokat. Á gyerekeim na- tottam meg a gyermekgondo- gyon megnőttek, kamaszodnak de nagyon jó újra ve­zási szabadságot. Sajnos, mi­ni csoport nem indult az óvo­dában, de szerencsére bevet­ték a kiscsoportosok közé a gyereket. Azt mondják, meg­állja a helyét. — Mennyire szakította el a munkatársaktól ez a két és fél év? Nem érezte bezártnak maorit v (Ami azt illeti, szép „börtön” ez a lakótelepi lakás. A kör­tefa itt is rámköszön — de már mint érett vörös, az ere­mar lük! — Va*-e sok órája? — Nem pan aszkodl tatom, kaptam munkát. Három ne­gyedikes osztályban tanítom a környezetismeretet, a tech­nikát, az egyiknek osztályfő­nöke is lehettem. Ennek na­gyon örülök, jó dolog kezdet­től vinni egy tanulócsoportot. Három hetedikben tanítok biológiát, köztük az egykori tanítványaimnak Is. És a ha­gyományos gyakorlatiból zetével is szépséget sugárzó faragás, szobor; a férj mun- wTTvXh.w7lSnpV1 kái. Jól egészítik ki az íz- két ycdk lányalnak adok léses makramék, faliképek, dísztárgyak — legtöbblük sa­ját keze munkáját dicsérik. És a sok könyv..) — Nem. Amikor eljöttem gyesre, szinte az egész tan­testület meglátogatott, többek­kel — köztük a vezetőkkel — később is tartottam a kap­csolatot. Gyakran szóltak év közben, nem ugranék-e be tanítani, ha csak négy órát is. Sajnos, nagymama nincs órákat, amikor is szabás-var­rás, főzés a tananyag. Pár nap múlva újra gye­rekek között látom az utcán. Valószinüleg szabadtéri kör­nyezetismeret-órára ballag­nak. Nyugodt, kedves hangon magyaráz — mint a saját gyerekének / a m. A holográfia csodái A mindennapi életben is hasznosítják A leningrádi állami op­tikai intézetben Jurij Gye- niSzjuknak, a Szovjet Tu­dományos Akadémia leve­lező tagjának irányításá­val a munkatársak egy csoportja eredményesen dolgozik a hologramok, vagyis a térhatású ábrák előállítási módszerének tö­kéletesítésén. Ez a módszer új távlatokat ígér az em­beri tevékenység különbö­ző területein. A holografikus ábrázolás sajátosságai abban rejle­nek, hogy a hologramokat az alábbi séma alapján nyerik: lézersugár — fel­vételi tárgy — fotoemulzió- szít. val bevont lemez. Jurij Gyeniszjuk a há­romdimenziós hologramok előállítási módjának szer­zője. A színes ábrák, ame­J. Gyeniszjuk, a Szovjet Tudományos Akadémia Lenin- és állami díjjal kitüntetett levelező tagja hologramot ké­A leningrádi intézet nem hasznosításra a techniká- az egyetlen olyan intéz- ban, az orvostudományban, mény az országban, ahol e a mindennapi életben. HOL TARTUNK MA? Nagyobb teljesítményre ösztönző, differenciált bérezést Interjú az SZMT vezető titkárával A szakszervezeti mozgalom egyik legkényesebb, legtöbb egyének tevékenysége méré- összeütközésre teret adó, ugyanakkor világos, ' egyértelmű, sének hiányát, valamint a vállalatonként eltérő gyakor­latot. — De nem szólnak elragad­tatással a jelenlegi bérszabá­lyozásról sem. Vajon miért? — Mert a korábbiakhoz ké­— A végzett munka szerin­ti differenciálással elvben a dolgozók nagy többsége egyet­ért, elfogadja, a gyakorlatban félreérthetetlen kiállásra is késztető területe a nagyobb teljesítményekre ösztönző, differenciált bérfejlesztés, a ki­fizetett bérek mögött legyenek valóságos, igazi teljesít­mények. f Vajon a megye kiemelt Ipari üzemeiben, gyáraiban gyáregységeiben mennyire sikerült az előbb említett köve­telményeknek érvényt szerezni, melyek a további tenniva- pest visszalépésnek tekintik, lók? Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Medved Károly, az Nem érzékelik, hogy a sza- SZMT vezető titkára válaszolt. bályozás ilyen módosítására azért volt szükség, hogy a — Végül is az első idősza- hatodik ötéves terv első két kot milyen minősítéssel Lehet évében a tervtől és a telje- lezárni? sítményektől nagyobb mérvű — A tett intézkedések, a bérkiáramlást megakadályoz- viszont ez még nehezen való- munka szerinti elosztást,szór- zák. Kifogásolják, hogy a suí meg. Hol tartunk ma? galmazó agitációs és propa- mutatókat, amelyek a bérnö­_ A jelenlegi tervidőszak- gandamunka csak részben vekedés nagyságát befolyá­b an e témában két szakaszt éreztette hatását. Alapvetően solják, a mai gazdasági hely- szűSséges figyelembe venni, sikerült elérni az elvek elfő- zetben nehezen tudják pon- mert közben változtak a sza- gadtatását, de nem ilyen tosan megtervezni. Ez viszont bályozók. A megye kiemelt eredményes a jó elképzelé- ahhoz vezethet, hogy év vé- ipari üzemei, gyárai, gyár- sek végrehajtása, egységei, azok anyavállalatai — Folytatódott-e az előbb 1981—82-ben többségében bér- említett viszonylag kedvező fo- tömeg-szabályozási rendszert lyamat a második időszakban? alkalmaztak. Jelentős részük Milyen új megoldások kerül- teljesítményhez kötött bér- tek előtérbe? gazdálkodással, kisebb hánya- — Az ez évi bér- és kere- duk pedig a relativitással setszabályozási rendszer a összekapcsolt központi, illetve korábbinál nagyobb követel- bérszínvonalhoz kötött bér- ményeket támaszt a gazdál- szabályozás keretei között ol- kodó egységeknél, mivel a dotta meg feladatát. Ez a bérek növelésének feltételei szabályozási rendszer kedve- szigorodtak. Hatására a vál- zően hatott a vállalati gaz- lalatok óvatos bérszínvonal- dálkodásraí a belső létszám- növelési terveket dolgoztak lemenyeztek, illetve hagytak tartalékok feltárására. Az ki, fogadtak el. Kiemelt üze- i°Y“ a bérfejlesztési elkep- előbb említett időszakban a meink 7.2 százalékos terme- keléseket. A szakszervezeti termelés növekedése, a haté- lés-, 12.9 százalékos vállalati bizalmiak egyre nagyobb ha- konyság javulása, a vállalati átlagos eredménynövekedés ’jY, f kepes helyesen meg- átlagbérek 13.4 százalékos mellett 3.9 százalékos bér- úelni a partner gazdaságye- emelkedésével járt együtt, színvonal-emeléssel «zámol- ütővel eldönteni a teljesit- E mögött azonban nagy kü- tak, ami igen nagy szóródást ,I?~iyfk ®s képessegek szerin- lönbség húzódik meg. mutat: egy százaléktól 13.8 t! differenciálást. Ugyanakkor — Az előbbi elképzelések- «zúzalékig terjed. A bizony- ^^^ílLyíen u ™easa^? nek van-e kézzelfogható te,an értékesítés, a dollárár­eredménye7 folyam változása következté- amit a vállalat biztosi­- Az előbb említett tőrek- a nem rubeleszámolású vések értékét az elért ered- exportmennyiség és haté- kk a,^ ménvek csak részben tá- konyság növekedése után járó » vállalati önállóság bovulé­Ä5 .Sb“v4JÍ­MAVAgnmátraanováPki gyTra, kínálkozó lehetőségeket a Ä a Salgótarjáni Ruhagyár, a mostani tél évben kívánják ugSfckoí Romhányi Építési Kerámia- feh^álnt élaőeocban mi»- éXk az a írvár a BalaMaevarmatl góbér formájában. °OK neiyen erzoauc az a Fémipari Vállalat aié.« A bérek munka é. teljesít- «y“£ ad^k és hatékonysága jóval meg- mény szerintt elosztásának ™ wrt- m*rt Mgy * °“- haladja a bérek emelkedését, blztosftáaa érdekében avál- —u téri­mig a VECYÉPSZER salgó- egy része módosította 011 **ff”** *•” ;®n, tarjánk • FÜTÖBER nagybá- **1?« érdekeltségi rendszerét: "f * *“*»" :SSfSÜS?*0 / gén a teljesítménytől függet­lenül, nagyobb bért fizetnek ki. — Az eddigiek alapvetően a vállalatok vezetőinek ez irányú tevékenységét mutat­ták be. Miként értékelhetjük a szakszervezetek nagyobb teljesítményekre késztelő, differenciált bérfejlesztéssel kapcsolatos munkáját? — A szakszervezetek, bizal­mi-, testületi üléseiken meg­fontoltabban, érettebben vé­SSTgyá^r vTÄ « differenciálj A*»*».g n^ok gyorsU^ W *yáre?Z- «KfPíSSSt amelyek érdékS r«ds^7°^fn ségében csökkent a termelés, al a t0Ka,T, ,amelyeK „7jiksés amrlv lohhan kftrve­ugyanakkor . bírák . tar- ?ÄSS", ví£ S^StSTÜSSS nyaltban Ä.tok1«' kívSlmény.k« a dől­gyobb mértékben nőttek. A kiemelt ipari üzemek nem kitűzött vállalati ----------- . .. ru belelszámolású exnortla teljesítéséhez. Ugyanakkor minél kisebb egységekig kell részbení^ár iSmert Pokok néhány vállalat (ELZETT lebontani, megteremtve en- reszDen a mar ismert okok ... . „ Kábel Művek. ne!t szervezeti kereteit, a mé­mlatt, részben minőségi és RádXSaí rési lehetőségeket, az önel­árproblémák következtében «udapesti Rádiótechnikai . , szükséges táravi iggi_82-ben visszaesett Kü- Gyár) még kevésbé teremtet- szamoiasnoz szükséges tárgyi, . .. .. II visszaesett, ou munka szerinti ősz- anyagi feltételeket, a munká­lonosen a Salgotarjam Koha- « meg a munKa szerinti ősz nénzügvl lehetősé­szati Üzemekben, a balassa- tonzfs alaP3át szolgáló rend- 'SSíSu gyarmati kábelgyárban és a szert. Romhányi Építési Kerámia- — Kérem, jellemezze a je­gyárban. Csupán néhány vál- lenlegi differenciálást! lalat (síküveggyár, Salgótar- — Differenciálás történt az egyes állománycsoportok kö­zött és azon belül is. Amíg az előző években részben a munkaerő megtartása miatt általában a fizikai dolgozók javára történt a megkülön­jáni Ruhagyár, VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyára) tudta túlszárnyalni az 1980- as évet. — Történt-e valamilyen kedvező változás a vállalaton belüli érdekeltségi rendszer­ben? — Ezt a célt szolgálta az önelszámolási termelőegysé­gek létrehozása, illetve az ehhez szükséges feltételek feladatok Sörökhöz. A tervfeladatokat geket. A vállalatok kerüljék az év .végére történő bértar­talékolást, jobban éreztessék az egyéni teljesítmények kü­lönbözőségét. A szakszerveze­ti alapszervek, bizalmitestüle­tek olyan tervek készítését segítsék elő, amelyek jól öt­vözik a különböző érdekeket, olyan színvonalú gazdálko­. - . , ■ ___. „ ___ ...... dósra ösztönzik az első számú do lgozók előnyére löveti zett be a differenciálás. A fizikai dolgozóknál viszont kétféleképpen oldották mega differenciálást Egyrészt a kü­megteremtése. Az érdekeltség ^nböző gyárrészlegek, üze­lveket a világon első ízben tudományággal ^ foglalkoz- az ő módszerével kaptak, ,a tárgy jelenlétének teljes il­lúzióját keltik. A tárgy , mélységben is szemügyre Peszetl tudományos kutató vehető, különböző oldalak- intézet munkatársai a fegy alapvetően a tőkésexport bő­vítését, a termelési tervek teljesítését, az önköltség csökkentését, illetve a válla­lati eredményhez való hozzá­járulást szorgalmazta. nak. Remek hologramokat készítettek például a moszkvai film- és fényké­ról. A leningrádi tudósok ku­tatásai az intézet munkájá­nak egyik újabb fontos irá nyává váltak, más országok figyelmét is. Az állami optikai inté­zőiben sajátos művészeti holográfiái múzeumot hoz­tak létre. Itt szkíta arany­tárgyak, régi ezüstedények, szobrok képmásait mutat­ják be. verteremnek és a legrégibb orosz múzeumnak az anyagáról, ahol az V—X. században Oroszországban, felkeltették Nyugat-Európában és egy tudósainak sor keleti országban ké­szült díszítő- és alkalmazott művészeti tárgyakat őriz­nek. Több tudományos kutató- intézet tudósai és szakértői nemcsak a holográfia alap- problémáit dolgozták ki, hanem perspektíváit is — MEGRÖVIDÍTETT folyó A jamali kikötő körzeté­ben a Nyizsnyaja Belaja fo­lyó szabályozásával tíz kilo­méterrel rövidült meg a ha­jók útja. Három év alatt épült meg a 1200 méter hosz­szú és 3 méter mély mester­séges csatorna. A sok marko­lói Kamszkij—501 árokásó több mint másfél millió köb­méter földet mozgatott meg. A folyó szabályozási munká­latai tovább folytatódnak. ALPESI BÖLÉNYREZERVÁTUM Az észak-őszét természet- védelmi alap új vadvédelmi területtel gazdagodott, a Ka­ukázus fő hegyvonulatának északi lejtőin. A háromezer méteres magasságban fekvő cejszki völgyben hozták lét­re az ország egyetlen alpesi bölénytenyésztő vadvédelmi területét. A védett zónában tilos a vadászat és a gazda- dasági tevékenység. Az auto­nóm köztársaság területén az elmúlt évek során hét új ter­mészeti és vadvédelmi terü­letet hoztak létre. mek, műhelyek között diffe­renciáltan határozták meg a lehetőségeket, megfelelő te­vékenységhez és eredményes­séghez kötve, másrészt az üzemi művezetők a szakszer­vezeti bizalmiakkal egyetér­tésben személyre szólóan dif­ferenciáltak. Ez utóbbit ér­zékelteti, hogy vannak válla­latok — Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek, Romhányi Építési Keráiniagyár, ahol a kollektíva 50—60 százaléka kimaradt a bérfejlesztésből. Mindezek egy kedvező folya­mat biztató kezdetét jelzik. — Az üzemi vezetők életszínvonal szinten tartását. A szakszervezetek, a bizalmiak éljenek bátrabban az adott le­hetőségeikkel, a demokratiz­mus különböző formáin fejt­sék ki véleményüket, ugyan­akkor tegyék még nyíltabbá a visszatájékoztatást A veze­tők megítélésénél azt is ve­gyék figyelembe, hogy mi­lyen bérgazdálkodást folytat-; tak. — Végül miben segíthet­nek, illetve segítsenek a párt­szervek, -szervezetek? — A pártszervek és -szer­vezetek irányító munkájuk­ban eddig is sok segítséget adtak az előbb említett ered­mények eléréséhez, a helyes szemlélet és gyakorlat kiala­kításához. Tőlük azt kérjük, hogy továbbra is szorgalmaz-' zák az önelszámolási egység gyakran szóim teszik: még létrehozását, személyi, anyagi mindig vanak olyan objektív feltételeinek megteremtését.’ es emberi tényezők, amelyek A különböző fórumokat hasz- a munka szerinti elosztás el- nálják fel arra, ho.gy ismer­ten hatnak. Miről van szó? tessék és elfogadtassák á . . Objektív tényezőnek te- párt bérpolitikai elképzeléseit, kintik a fizikai munkásoknál Mutassanak rá a munka sze- a különböző pótlékokat, rinti differenciált bérezés Szubjektív okként említik a fontosságára, az egyenlősdi korábbi egyenlősdi szemlélet szemlélet káros hatására, a továbbélését, a szociálpoliti- bér- és szociáloolitikai jutta- kai elvek érvényesülését, a tás elkülönültségére. i különböző termelőegységek, Venesz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents