Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

EányászEőT lett népművelő Posztén IDosszié a TevéltárBan Egy év letelt... r A hónap elején műit egy esztendeje, hogy új népmű­velő igazgatja a pásztói Lo­vász József Művelődési Köz­pontot. Faludi Sándor ugyan még csak negyvenes éveinek elején jár, de már elmondhat­ja magáról, hogy sokat látott, tapasztalt az életben. Messzi­ről, ahogyan mondani szok­ták: nagyon mélyről indult... — Egy Tisza-menti kis fa­luban születtem Szolnok me­gyében — emlékezik vissza ízléssel berendezett, kellemes munkafeltételeket biztosító igazgatói szobájában a kezde­tekre. Nagy családunk volt. négyen testvérek. Vagyonunk nem igen volt kellett a ke­nyér, elmentem hát — tobor­zásra — Oroszlányba vájár­tanulónak. Elvégeztem az ak­nászképzőt. s tíz évig bányász voltam. Közben mint már ál­talános iskolás koromban, mindig az irodalom, történe­lem foglalkoztatott. — Persze a bányászélet ak­koriban, az ötvenes években izgalmas lehetett... — Kétségtelenül. Mi vol­tunk a széncsaták hősei, és minden segítséget megkap­tunk az érvényesüléshez. Hu­szonegy éves fejjel, mint ak­nász, háromszáz ember mun­káját irányítottam, éjjel-nap­pal. A bánya nagyon jó ta­nító iskola volt. Sok fiatal vezető ott megtanulhatná, mit jelent problémát megoldani, dönteni. Lent a föld alatt nem lehet totojázni, értekez­letet összehívni; ott gyorsan, az embernek magának kell dönteni, és viselni érte a fe­lelősséget. Természetesen se­gítők nélkül ott sern boldogul az ember. — Hogyan tett le végül is a bányászkodás szép munkájá­ról? — Második évtizedem tájé­kán elég sokféle vonzás ért. Húzott vissza a szülőföld, el­mentem Miskolcra, aztán az oroszlányi barátok csábítottak el, majd beiratkoztam a deb­receni egyetem bölcsészkarára. Debrecen közelebb volt Mis- kolchoz. Visszajöttem, s adó­dott helyem egy újságnál. A Borsod megyei MÉSZÖV sten- cilezett lapját szerkesztettem. Egy fél év után az egyetemet is otthagytam. .Jártuk a me­gyét, s az Ózdi Vasas című lap elszipkázott. Itt lettem hivatásos újságíró a hatvanas évek közepén. Később dolgoz­tam a Borsodi Bányásznál, az egri Népújságnál, a Heves megyei Szövetkezeti Élet szer­kesztőjeként, s egy évig a fővárosban a lapkiadó válla­lat propagandistájaként. Azt hiszem, mindenből sikerült ta­nulnom, s a tapasztalatokat hasznosíthatom mostani mun­kámban. Ezért — és családi problémáim miatt — is mer­tem vállalni a pásztói megbí­zatást. — Pár hónapig üresen állt az igazgatói szék. Gondolom, a pásztói illetékesek nem dön­töttek elhamarkodottan... — A tizennyolcadik pályá­zó voltam, már majdnem el­késtem. Aztán mégis engem választottak. Nem tudom, mi­ért. — És ön miért választotta Pásztói? — Amikor először voltam itt, és beszélgettem a vezetők­kel, nagyon jó benyomást sze­reztem. Láttam, velem körül­belül egykorúak, vagy fiata­labbak, partnerszámba vesz­nek. Van bennük erő, tenni- alcarás. Magam is, úgy érzem, most vagyok . teljesítőképessé­gem, társadalmi tapasztalatom szerint a legjobb kondíció­ban. Pásztó már nem egészen falu, de nem egészen város, gondoltam, ez la település riiegfelel nekem: itt dolgozha­tok, sokat tehetek a holnapi városért. Helyben tudják, hogy leginkább a szemlélet­ben van lemaradás, azt kell mindenekelőtt városi szintre emelni, s ebben a folyamat­ban a művelődési központ, a népművelő lényeges szerepet játszik. Ez szerintem igazi embert próbáló, férfimunka. — S egy év után hogyan tekint vissza ittlétére? Mi ke­rül a mérleg serpenyőibe? — Több ismerősöm marha­ságnak tartotta a választá­som. Mondták, másképp, ép­pen fordítva szokták ezt csi­nálni: népművelőkből lesz­nek az újságírók. Hát én ki­vétel vagyok. 1971-ben szerez­tem meg diplomámat Buda­pesten, az Eötvösön magyar— népművelés szakon, s azóta nem gyakoroltam B szakmát. Lehettem volna ugyan újság­író országos napilapnál, de én pesti polgár aligha leszek; új házasságunkban van egy közös fiunk, aztán velünk vannak a többi fiúk is, a fe­leségemé és az enyémek, az előző házasságból... Ami pe­dig az egy esztendőt illeti, úgy vélem sikerült rendet te­remteni, valamiképpen megis­merni a községet, a lakosság igényeit. A lehetőségek adot­tak, az emberek mozgósítá­sával, aktivitásának felkelté­sével akadnak gondjaink. Pél­dául a vártnál kevésbé sike­redett nyári zenés szabadtéri programsorozatunk, pedig a szervezésben új módszereket — hangosított kocsit, a kör­nyékről indult autóbuszjára­tokat — vezettünk be. Sze­rintem jó alapokra helyeztük a munkát, s jövőre több ered­ményünk lesz. Mint a szellemi szervező munkában általában, a türel­metlenség a közművelődésben is rossz tanácsadó. A befekte­tések itt sokkal lassabban, kevésbé látványosan térülnek meg. Osztom számos szak­ember véleményét: legalább öt év kell sajnos legtöbbször kellene egy helyen egy nép­művelőnek az igazi kívánt produktumhoz. Faludi Sándornak még csak egy eve telt le... Sulyok László Valkó Antal: Három vers F A GYERMEKKOR VÉGE Egy nyitott kapuban süllyedő hajó egy üres utcában távolodó házak. ÖSSZEKÖTÖZVE összekötözve hulláin veled húzlak a mélybe sodródunk az örök partok felé IN MEMÓRIÁM J. A. Befalazott nappalaim kiszöknek az éjszakába seregek poros szárnycsapásai szemek, mint halott kövek medréből kihulló óriás törzs minden égig ér növök növök kiteljesedem kékítőt kérek Attilától. Eltűnt sziget Izland délnyugati partjai­tól 34 kilométernyire eltűnt egy tíz méter magas szikla, amely viharos időben a ha­lászoknak tájékozódási pontul szolgált, a radarkészülékek már messziről jelezték. A kü­lönös természeti jelenség oka ismeretlen. Feltételezik, hogy a tengerfenék földrengés kö­vetkeztében lesüllyedhetett. Búvárokkal derítik majd fel, hogy valójában mi történt. PISAI FERDE TORONY Űjabb egy millimétert dőlt egy év alatt a pisai ferde to­rony. A 810 éves építészeti alkotás így már több mint öt és fél fokkal tér el ere­deti, függőleges állásától. Ta­valy februárban az olasz kor­mány 10,5 millió dollárt irányzott elő a torony meg­mentésére. Mesélnek a romok A Mangislakl puszta fölé emelkedő Serkala (Az orosz­lán vára) hegység nevének eredetét sikerült megfejtenie L. Galkin moszkvai archeoló­gusnak. Az állatok királyá­nak alakját idéző meredek mészkődarab hosszú éveken át a középkori vár romjait rejtette el. Ez a vár volt az utolsó láncszem a Mangislak- félsziget védelmi rendszeré­ben, amelyet a XII—■ XIII, században építettek a Hore- zombol a ka,szói-tengeri Tjub-Karagan-öbölhöz vezétő kereskedelmi útvonal mentén. Még ma is félelmetesén emel­kednek a sivatagi útvonal mentén épített, három méter falvastagságú, lőrésekkel telí­tett őrtorony. Megközelítőleg ötvenkilométeres távolságban — egy tevekaraván egynapi megtett útvonalának megfe­lelően — áll az öt erőd. Adalékok a Báfhori-szobor történetéhez $ÁS­Elöljáróban engedtessék meg néhány szó nem a szobor­ról, de a szobor ürügyén. Talán nem hiúság, ha észrevéte- lezzük, hogy ez ügyben több intézmény, személy megszólalt eddig, csak még a levéltár nem. Holott ez az intézmény, amely a helytörténet írásos emlékeinek primer kútforrása, amiből a kisebb-nagyobb hiányok ellenére is bővebben kel­lene meríteni. Hiszen például a szoborról is vaskos dosz- sziét őrzünk, mely Nm L. Y. 183. jelzésű fondunkban meg­található. Ebből lettek az alábbi adatok kivéve. A szobornak a története kap- kát. Bármennyire szeretnék csolódik az első világháború is azon részt venni, nem te- kezdetén alakult Magyar— hetem meg, mert ma váro- Lengyel Egyesülethez. Ugyan- sunknak minden fillérre szük- is ezen egyesület 1931. ápri- sége van a rettenetes munka- lisában Báthori István (1533— nélküliség leküzdésére és 1586) erdélyi fejedelem és len- minden olyan kiadástól, amely ta meg. Az bás dr., Bóna Kovács Károly, Lapsánszky János, Prohászka Jenő, Regőcy Sándor, Róth Flóris, Semetkay József, Schreiner Jenő, Szabó Lajos dr., Vehovszky. István. Tiszteletbeli tagiként meg lett választva néhány pesti BIEB-tag és a Lengyel Nem­zeti Báthori-emlékbizottságból hárman. A szobrot siroki kőből szán­dékoztak elkészíttetni Bóna Kovács Károllyal, aki először 900 pengőért akarta elvállal­ni. Végül 600 pengőért csinál­gyel király születésének kö- ezen törekvésen kívül van, gipszmodellt elkészült első elküldték Bu­zelgő 400. évfordulóját meg- sajnos tartózkodnunk kell.” dapestre véleményezésre, ünnepelendő Budapesten 150 ta- 1933-ban többször rendeztek ahol azt az ellenvetéseket tet- gú Báthori István-emlékbizott- műsoros estet, képeslapot ad- ték, hogy Báthori erőltetett Ságot (BIEB) szervezett, amely- tak ki e célra és augusztus pózban áll, nem fejedelmi a nek elnökségi tagjai közt 6-án lejátszott Salgótarjáni megjelenése és a föveg sap­Bányatársulati Torna Club ka benyomását kelti, az arc- (SBTC) és a Salgótarjáni Sport forma nem magyaros. Művé­volt többek között Bajcsy-Zsi- linszky Endre képviselő és történész. Egyesület (SSE) közti mérkő­szi1 és technikai okok miatt határidőt (IX. 27.) pengőt) erre használták fel. A többször csúsztatták, míg az- ajánlott tán november 5-én avatták fel szerve- a szobrot ünnepélyes keretek Marezali Henrik Egy Budapesten rendezendő zés teljes tiszta bevételét (618 az első emlékünnepély és egy szo­boravatás szerepelt terveik- megye 300 pengőt' ben. Ennek megvalósítására meg. A munkálatok országos gyűjtést indítottak. A zésére egy szoborbizottságot között. Lengyel küldöttség is _ következő évben már felme- hoztak létre. Tagjai voltak: részt vett rajta. ! rült a salgótarjáni ünnepély Förster Kálmán. Förster Kál- Az összes költség 1894 pen- és szoboravatás gondolata is, mánné, Moticska Nándorné, gőt tett ki, amelyből 386-ra azon apropóból, mivelhogy az Niederland Gyuláné, Zemplá- n€m sikerült fedezetet szerez- egyetlen Báthori nyi Lászlóné, özv. BérczySán­nd. Ezt a város 1935-ös költ- állo- dorné, Csengődi Lajos dr., ségvetéséből egyenlítette ki. országban nevét viselő ezred itt másozott, amely egyébként Dornyay Béla dr., Dörner Gé- 1938-ban, amikor Báthori ha- 1921-től így neveztetett. za, Fabini Henriik, Reguly iáiénak 350. évfordulója volt, A város polgármestere, Förs- Árpád, Fayl Frigyes, Haász a BIEB koszorúzást tartott a tér Kálmán felkarolta az József, Herczogh Ede, Holies szobornál, ügyet és felvette a kapcsola- Endre dr., Kölesek Béla dr., tot az ezreddel, részben a lak­tanya előtti kincstári kézben levő háromszögletű tér meg­szerzése iránt, részben a szo- boráltítás költségeihez való hozzájárulás érdekében. Tud­niillik az összes költséget a befolyó adakozásokból, ren­dezvények, estek bevételei­ből kívánták fedezni, tekin­tettel a gazdaság válságos helyzetére. A polgármester ez okból mondta le a BIEB Krakkóba szóló meghívását, amelyben Báthori sírjának megkoszorúzása szerepelt. „Hálás köszönettel vettem a lengyelországi zarándoklatra vonatkozó szíves meghívásu­Horváth László, Istók Barna­Hauscl Sándor Amerikai fűz Habarovszkban A távol-keleti Tunguszka folyó medencéjének rövid időn belül alkalmazkodtak az amerikai íűzfacsemeték. A Moszkva környéki facseme- teteiepr.ől ideszállított több mint 60 ezer oltvány tavaly érkezett a Távol-Keletre. Egy év alatt a facsemeték elérték az egyméteres magasságot és kiválóan alkalmasak kosár­fonásra, lámpaernyők készíté­sére. A jövő évben az ame­rikai fűz ültetési területét je­lentősen bővítik. műsor KOSSUTH RADIOf 8.27: Lakatos György népi zene­kara játszik, Kemenes Sa­rolta és Kárpáti István nó­tákat énekel 9.07: Clara Haskil zongorázik 9.46; Nefeleics 10.05: A Diákkönyvtár hangszala­gon melléklete 10.35: Birgit Nilsson operafelvéte­lelböl 11.21: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása 11.41: A kápolna titka* 2. rész 12.45': Jogi arcképcsarnok Békés 13.25: Most ielent meg 13.55: operettrészletek 15.05: Fúvősmuzsika az NDK-ból 15.IS: Kagylózene 16.00. Dobos László: Gondok könvve 16.10: Kóruspódium 16.40; Aradi vértanúk 17.05- Helyszinraiz 17.70: Fi'mz*nerész’otek 17.39. OTRT-h ar «iá ték fesztivál 19.15: Balogh Albert népi zeneka­ra látszik. Chrenkó Anna nótákat énekel 0.01: 0.35: 10.00: 13.35: 13.00: 13.20: 13.38: 14.00: 15.10: 16.00: 16.35: 17.30: 10.35: 19.55: 20.35: 21.05: 22.15: 23.20: Látogatás a berlini Német Állami Operában Világhírű hegedűművészek lemezeiből Gépi ellenörök. Magyar mű­szerek környezetünk védel­mében Kapcsoljuk > 0-os stúdiót kb. Nóták Pomázi Zoltán táncdalaiból PETŐFI RADIO: Operaénekesek zenés Játé­kokból énekelnek Napközben Zenedélelőtt .Nemzetiségeink zenéjéből Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót Éneklő ifjúság Gyermekjátékdalok — Vav- rinecz Béla feldolgozásai Lelátó Az én rádióm Látogatóban Idősebbek hullámhosszán Tanakodó — a tekintélyről Hét végi panoráma Slágerlista Szociológiai figyelő A Magyar Rádió Karinthy Színpada Komoly sene a könnyümü- fajok kedvelőinek A tegnap slágereiből nemzetiség Nógrádban). Szerkesz­tő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.23— 18.30; Lap- és műsorelőzetes. MISKOLCI STÜDIÖ. 17,00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.03: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarorszá«i ké­peslap. (A tartalomból: Vadászok a Mátrában — Tokaj festője — Tő a hegyek között — így él a NÓGRÁD - 1983. október 6., csütörtök MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétoma 8.a0: IsKOiatévé. Magyar irodalom 9.00: Biológia 9.25: Élő modellek. Kisfilm 9.40; Kalinyikova doktornő hét­köznapjai. Szovjet film 11.10: A Pireneusok. NSZK rövidfilm 12.00: Osztályfőnöki óra 12.25; Képújság 14.55: Iskolatévé 15.45: Találkozás az ősemberrel 16.20: A forróövi erdők élő­világa 16.55: Hírek 17.05: Kikapcsoló 17.15: Képújság 17.20: Telesport 17.45: Reklám 17.50: Pedagógusok fóruma 18.25: Nemzetemnek vagyok kato­nája. Az aradi vértanúk emlékére 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00; Merész elhatározás. NSZK tévéfilm 30.50: Panoráma 21.50: Liszt-müvek: 1. Haláltánc 2. B—A—C—H preludium és fuga. 3. Les preludes. Szimfonikus költemény 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Erkel Ferenc: Névtelen hősök 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Kikapcsoló 21.50: Kód 41617. Francia tévé- iilm 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hírac!ó. 20.00; A. Berkova: Űri menet. 2l.ib: Szórakoztató műsor. a csehszlovák hadsereg napja alkalmából. 22.00. Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Gazdaságpolitikai magazin. 22.55: Hírek. 2. MŰSOR. 18.00: Fiatalok tévéklubja. 1. rész. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A XX. század ifjúsága. 21.15; Erő. Dokumentumfilm. 21.30: Időszerű események. 22.00: Fiatalok tévéklubja. 2. rész. MOZIMŰSOR Salgótarjáni November 7..- Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A pro­fi. (16) Színes, szinkronizált fran­cia bűnügyi film. 8 órától: Visz- szaösők. (16) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách. Há­romnegyed 6-tól: Fitzcarraldo. 1—II. Színes, szinkronizált NSZK- belí kalandfilm. — Nasybátonyi Petőfi: Kis kiruccanások. (14) Színes svájci film. — Pásztói Mátra.- Szerelmi gondok. Színes, szinkronizált szovjet film. — Szé­chényi Rákóczi. Bűnös életem. (14) Színes. szinkronizáH íone^el t ragikomédia. — Ki s'erényéi Pe­tőfi.- É<«?3ka történt. Színes, szinkronizált szovjet krimi. — NagylóC: Tütorony. Színes, szink­ronizált kanadai bűnügyi film- vígjáték. — Jobbágyi: Gyilkos bolygó. (16) Színes, szinkronizált USA fantasztikus film. OKTÓBER HÓNAPBAN A NÓGRÁD MEGYEI MOZIK MŰSORÁN PREMIER: VISSZAESŐK Színes magyar film, készült 1982-be a MAFILM Objektív Stúdiójában. Irta és rendezte: Fényképezte:. KÉZDI-KOVACS ZSOLT KENDE JÁNOS Főszereplők: Monori Lili, Székely B. Miklps, Törőcsik Mari, Molnár Tibor. Bemutató: X. 6—8. Salgótarján, „November 7.”, X. il—12. Balassagyarmat, „Madách”. „Felületes megközelítésben: egy újabb tabutémát feldol­gozó film, hiszen féltestvérek közötti szerelemről van szó, előbb anélkül, hogy ennek tudatában lennék, később szán­dékosan vállalva. A szélsőséges eset feldolgozásán túlmenően a film nagyon erősen rávilágit egy komoly társadalmi problémára, neveze­tesen a hátrányos helyzet önmagába záródó, felerősödő ör­dögi körére, amelyből külső (közösségi-társadalmi) segítség nélkül szinté lehetetlen kitörni”. (Részlet a film ismertetőjéből.) „Valójában .annak ellenére, hogy a Visszaesők a nézetek üt­köztetésére ingerlő ■ film — és valószínűleg sok vitát kavar majd nemcsak Cannes-ban, hanem saját hazájában is —, nem lehet oly módon értékelni, mint ami eleve botránykel­tésre készült. A mű ugyanis önmagában nem botrányos. Ez a film teljes mértékben beillik a »kérdező magyar film­művészet« folyamatába, amely elemzi a történelem fordu­latait, az állandóan változó társadalmat és az egyén intim szféráit is.” ,T’T’-m'-nité. Ifin. "T. 27.) ■ 1 ■ w * m m Monori Lili és Székely B. Miklós a film egyik jelenetében. I

Next

/
Thumbnails
Contents