Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

Válaszol az illetékes MIKOR ÉRVÉNYES, ILLETŐLEG ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET? „Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak vég­rendelet! minősége, keltének helye és ideje magából az ok­iratból kitűnik, továbbá ha azt a végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja; vagy két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is — e minősé­gük feltüntetésével — aláírják; vagy aláírja és akár nyílt, akár zárt Iratként a közjegyzőnél — végrendeletként feltüntetve — személyesen letétbe he­lyezi. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és —, ha a vég­rendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges — mindkét tanú aláírásával”. (Ptk. 629. §-a.) írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet tenni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni, olvasni tud. (Bármely élő vagy holt nyelv lehet. Pl. eszperantó.) Az írástól eltérő egyéb jel vagy számjegyírás (gyors­írás, titkosírás, jelkulcs alapján történő írás stb.) esetében ugyanis vitássá tehető a jelek értelme, más által írt ilyen végrendeletnél pedig az is, hogy a végrendelkező helyesen ismerte-e meg a végrendeletnek jelekkel kifejezett tartal­mát. (Cirill betűkkel írt orosz, bolgár, gót betűkkel írt né­met vagy . görög nyelvű végrendelet nem érvénytelen, mert ezek az írásjelek az illető nyelv írásának felelnék meg.) A gépírás minden esetben más írásnak felel meg, még akkor is, ha azt a végrendelkező írta, mert a gépírás nem alkalmas annak bizonyítására, hogy kitől származik. Amennyiben a végrendelkező a végrendeletét saját ke­zűleg írja és aláírja, tanúk alkalmazása szükségtelen, mert az ilyen végrendelet az örökhagyó legszemélyesebb, leghite­lesebb valóságos végakarata. Előnye: nem hiúsíthatja meg a jogban járatlan végrendelkező által nem ismert — bo­nyolult — formaságok megtartásának utólagos vitatása. Nem szükséges tanúk alkalmazása akkor sem, ha a vég- rendelkező nem saját kezűleg írt, de általa aláírt végren­deletet — akár nyitott, akár zárt borítékban — a közjegy­zőnél személyesen letétbe helyezik és ekkor úgy nyilatko­zik, hogy az átadott irat a végrendeletét tartalmazza. A VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE „Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; írástudatlan. Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közre­működő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a ré­szét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. A tanú, illetőleg a hozzátartozója (élettárs, egyeneság­beli rokon házastársa, jegyes, házastárs egyeneságbeli roko­na és testvére, valamint a testvér házastársa) részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél — rajta kívül — két tanú működött közre.” (Ptk. 631—632. §-al.) A végrendelet alaki kellékeinek indokolt egyszerűsítése mellett is érvényességi kellékként kívánja meg a hatályos jogszabály azt, hogy a végakarat (végrendelet) e minősége, keltének helye és ideje riíágából a végrendeletből kitűnjék. Ezeknek az alaki kellékeknek a hiánya (elhagyása) ugyan­is az anyagi érvényesség (pl. megvolt-e a végrendelkezés idején az örökhagyónak a végrendelkezési képessége, több végrendelet esetén melyik a későbbi, tehát az érvényes stb.) tekintetében nehezen, vagy esetleg meg sem szüntethető bi­zonytalanságot kelthetne. Abban az esetben azonban, ha a végrendeletből kitű­nik az örökhagyó lakhelye és lakcíme, de a keltének he­lye nincs feltüntetve (csupán az ideje), annak bizonyítása szükséges, hogy a végrendelet az örökhagyó lakóhelyén ké­szült. Érvénytelen annak az örökhagyónak az írásbeli magán­végrendelete is, aki vak, írástudatlan, olvasásra vagy a nevének aláírására képtelen állapotban van. [Ptk. 624. pa­ragrafus (3).] A jogszabály tehát kifejezetten közvégrendeleti (köz­jegyző által készített) formát kíván meg a vakok írásbeli végrendeletéhez. (Nem kívánja viszont ugyanezt a süketné­mák végrendelkezéséhez.) A jogszabálynak abból a rendelkezéséből, hogy a köz- végrendeleti formát annak a részére írja elő kötelezően, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van (pl. béna), okszerűen következik, hogy arra a gyengénlátó- ra, aki nevének aláírására képes, a felhívott jógszabály ti­lalma nem vonatkozik. A gyengéciáitó ugyanis még abban az esetben sem tekinthető vaknak, ha a Vakok és Gvengén- látók Szövetsége vagy annak szervezete által kiállított igazo­lással rendelkezik. A jogi tanácsadóban C. H. és örököstársai kérdéseire is válaszoltunk. Dr. S. K. Gy. Tisztelt Szerkesztőség! Szögekkel lövöldöznek __,Három család nevében írom áz alábbiakat, Szeptember 12-én, délután 14 óra tájban hazaérve két kis unokámmal az iskolából, illetve óvodá­ból, megálltam az udvaron tartózkodó szomszédaimmal beszélgetni. Én cs a két kis­gyerek a lépcsőn álltunk, amikor mindannyian megret­tentünk egy éles fémcsörre- néstől, ami először a falnak pattant nagy erővel, a két kisgyermek mellett vagy 30 centiméterre. A tárgy, ami mellénk pattant, egy mind­két végén hegyes U szög. A kisunokám vette fel és mu­tatta, hogy mi az, később még egyet találtam ugyan­azon a helyen. Mindannyiun- kat felháborított, hogy a szemben levő 4 emeletes ház­ból egy, vagy több gyermek ilyen hegyes szögekkel lövöl­döz a kertjeinkbe és a lakás #lé. A szomszédaink mond­ják, hogy az ő kertjeik is tcle­vánnak ilyen hegyes ü szö­gekkel. Bizonyos alkalommal az egyik szomszéd (egy idősasz- szany) rászólt a gyerekre, hogy ne lövöldözzön, és • a gyerek apja, vagy nagyapja visszaszólt: „Nem tud mással foglalkozni?” Ügy érezzük, hogy ezt ki­zárólag mi kérdezhetnénk at­tól a szülőtől, aki ilyen játé­kot ad a gyereke kezébe. Nem tudom, hogy ilyen flegmán, félvállról venne-e az illető szülő, ha az ö, vagy az ő gye­reke testi épségét veszélyez­tetné más, unatkozó, hegyes szögekkel lövöldöző gyerek. Lehet ilyet megengedni a gyerekeknek? Félünk kimen­ni, amikor a .gyerek otthon van és féltjük kisgyermekein­ket. mert három kisgyermek van az udvarunkban. Tisztelettel: a Salgótarján, Vöröshadsereg út 189. sz. lakói A TÁRSADALMI MUNKÁRÓL Dilemmák — több szemszögből A tanév első hónapjában a megye számos iskolájában a „Teremtsünk értéket” akció keretében társadalmi munkát szerveztek. A pedagógusok már egy héttel a munka előtt toborozták a tanulókat, rajtuk keresztül a szülőket. Megter­vezték a legfontosabb tenni­valókat, beszerezték a szüksé­ges anyagokat is. Az olyan is­kolák, ahol évek óta jól meg­szervezik a társadalmi mun­kát, jó kapcsolat alakult ki a szülők-nevelők között, ered­ményes a tanulók munkára nevelése, szép eredményt ér­tek el. Sajnos, olyan községek is vannak, ahol a szülők nagy része a több évi unszolás el­lenére sem hajlandó az iskola szépítéséért időt áldozni. Mint mindennek, ennek is megvan a háttere, s ezen érdemes len­ne mindkét félnek elgondol­kodnia. Az igaz, hogy az intézmé­nyek vezetőinek nincs könnyű dolga, amikor számításba kell venni, hogy mit szeretné­nek megvalósítani, miből és főleg mikor. Ezekre viszont egyre több gondot kell fordí­tani. Az elmúlt években több hiba származott az úgyneve­zett „rászervezésből”. Egy köz­ségen belül, egy napon, több szerv is tervezett és szerve­zett társadalmi munkát, így nehéz helyzetbe hozva a dol­gozni vágyókat, de önmagu­kat is, mert kevés munkaerő­vel csak a terv töredékét tel­jesítették. Olyan eset is előfordult, hogy az intézmény vezetője meghirdette a társadalmi munkát, de nem biztosított elegendő anyagot. így a meg­jelentek egy kis ideig tébiá- bolták, majd elmentek. Nem csoda, hogy a tanév elején meghirdetett nagy társadalmi munkaakción mindössze öt pe­dagógus és egy tanuló jelent meg, később jött egy szülő — azért, hogy gyermekét haza­hívja. Miért fordulhat elő ilyen és ehhez hasonló eset? Csupán néhány véleményt idézek. — Figyelembe kell venni, hogy mi ás dolgozunk. Általá­ban délután 4—5 óra felé érünk haza. Ilyenkor már csak a legszükségesebb mun­kát tudjuk itthon elvégezni. A neheze a hét végére jut. Az üzemek is szervezneü társa­dalmi munkát, s abból sem húzhatjuk ki magunkat, mert mégis az a munkahelyünk, oiínan kapjuk a fizetést. Ma már szerencsére a kommu­nista szombatokon mindenki a szakmájába vágó dolgokat végzi, tehát nagyobb hasznot hajt a népgazdaságnak. Hogyan látja egy nyolcadi­kos tanuló? — Minden évben meghir­dették a hulladékgyűjtést, a gyűjtött anyagot behordták egy üres épületbe, de el már nem szállították, s így pénzt sem kaptunk. Ha egyszer van ilyen, még elmegy, de amikor többször is megismétlődik, már a szülők sem akarnak el­engedni. Ezeket leszámítva azért szeretünk dolgozni. Örülünk, ha szépül az isko­lánk környéke, az osztályter­mek is barátságosabbá vál­nak. Az egyik tanévben az úttö­rőkön keresztül szóltak a fa­lu lakóinak, hogy tegyenek ki minden hulladékot a kapu elé, mert elviszik a MÉH-be. A sok ember kihordott az út szélére ócska vödörtől a rozs­dás tűzhelyig minden lomot, örülve, hogy megszabadul tő­lük, Este viszont káromkodva hordták vissza az udvarba, mert nem érkezett meg az ígért szállítóeszköz. Ez- megis­métlődött a másik héten. Sze­gény gyerekek akkor már csak a kapuból kiabáltak be, némely idős ember meg íze­sen, magyarosan ki. Ennek el­lenére voltak, akik ismét ki- hordták az ócskavasat a kapu elé. Aztán kerülgették néhány napig. Végre azért elszállí­tották. Ilyen feladatot máskor nem igen fogunk elvállalni, mert csak az iskolánkat já­ratjuk le. Hogyan látja a nevelő? — Nem csodálkozom, hogy az iskolák által meghirdetett társadalmi munka iránt vál­tozó az érdeklődés. A szülők­nek is sok az elfoglaltságuk. Igaz sokan elaprózzák magu­kat és idejüket. A negatív hozzáállást elősegíti a munka értelmetlensége. Példának okáért: pár éve a szülők sok munkával bekerítették a kézi- labdapályát, hogy a gyerekek testnevelésóráit ne zavarják az ott átjáró, motorozó embe­rek. Alig két hónap múlva g kerítést leszaggatták, letapos­ták a falu arra érdemes lakói, csupán azért, hogy útjukat megrövidítsék. Van egy újabb eset: a nem éppen olcsó udvari szemlélte­tőeszközöket a gyerekek beál­lították, lefestették és gyö­nyörködtek bennük. Rövid idő alatt a duhaj ifjak egy cso­portja, ki tudja miért elgör­bítette, kidöntötte, letörte az eszközöket. Látni kellett vol­na a gyerekek arcát! Érdekes, hogy a máskor mindent éberen figyelő szom­szédok semmit sem láttak, hallottak. összefoglalva: a társadalmi munkára szükség van. Nagyon sok olyan dolgot lehet meg­valósítani, amire munkaidő­ben nincs lehetőség. Az akti­vizáláshoz viszont szükséges az emberek sikerélménye, munkájuk eredményének meg­becsülése és nem utolsósor­ban az eredménynek a társa­dalom minden tagjától elvár­ható védelme. S. I. J. pedagógus Jubiláló nyugdíiasklub Mátraverebélyben Mátra verebélyben 1978. szeptember 10-én volt a nyug­díjasok klubjának alakuló közgyűlése, amely alapsza­bályt, házirendet és munka­tervet fogadott el, s öttagú vezetőséget választott. Azóta a klub az alapdokumentumainak megfelelően rendszeresen mű­ködött a művelődési otthon keretében. Szervezeti életével, közéleti tevékenységével meg­becsülést, elismerést szerzett a község vezető szerveinél, ezen túlmenően a lakosság széles körében is. A tagok száma 44 fő 64 év átlagos életkorral, majdnem ennyi fe­leség áll mögötte, s vesz részt megmozdulásaiban, támogatja mindennapi életében. Igen. öt év telt el a klub felett, annyival öregedett a tagság zöme, de egv'oen gaz­dagodott is. Gazdagabb lett ismeretekben, honismeret­ben, a legfőképpen emberség­ben, egvmás jobb megismeré­sében, megbecsülésében. El­mondhatjuk, hogy a szép csa­ládi élet megnyilvánulásai megtalálhatók a klub életében is. Mi támasztja alá a fenti megállapításokat — kérdezheti bárki. A következők: Az a 62 ismeretterjesztő s nagyon széles skálán mozgó előadás, amely a klubban el­hangzott, s egyben megvita­tást nyert. A tárgykörök a kö­vetkezők voltak: hely'Örténet, gazdaságpolitika, egészségügy, művészettörténet, földrajz, irodalom, kertészet stb. Tíz autóbuszkirándulás sz ország legkülönbözőbb vidéké­re. Célok: Budapest. Aggte­lek, Dunántúl 2 napos. Duna­kanyar, Eger. Szilvásvárad, az Alföld északi részén lévő melegvizes fürdő!;. A tizedik, a jubileumi kirándulás szep­tember 11-én volt Nőgrádban, Mohora. Balassagyarmat. Szé- csény. Hollókő útvonalon. „Ez már megérte. Itt élünk a me­gyében s még nem jártunk erre. nem láttuk értékét, szép­ségét”! — volt az egyöntetű vélemény. A legtöbb elismerő szó a szécsényi Kubinyi Múzeumnak. Hollókőnek, jutott, de kapott bőven a Madách-, a Mikszáth-szoba is a szépen fejlődő Balassagyar­maton. A tagság 202 napot dolgo­zott társadalmi munkában az iskolánál, a temetőben, az or­vosi rendelő bővítésénél. A kezük nyoma mindig látható lesz, amíg ezek az intézmé­nyek működnek. Az alkotás mellett igen értékes elem az a hozzáállás, lelkesedés, aho­gyan a munkát ezek az idős emberek végezték. Évente egyszer, januárban társas összejövetelt is tartot­tak a klubban, amelyet va­lamilyen alkalmi műsor, vagy megemlékezés vezetett be minden alkalommal. A községi ünnepélyeket magukénak érezték, megje­lenésük rendszeres volt. Minden vasárnap délután kötetlen foglalkozás van a klubban, ahol tv-nézés, be­szélgetés, olvasás stb. fo­lyik. A klubba két hetilap jár, mégpedig a Képes Üj- ság, a Kertészet és Szőlészet. A megmozdulásokat tablók és elismerő oklevelek örökí­tik meg a klubszobában, ame­lyek egyben a klubtörténet hordozói is. A Híradóban a korosztályt leginkább érdeklő újságcikkek olvashatók. A klubnak nincs önálló szobája, a párt alapszervezetének he­lyiségét használja. Ez az együttélés igen harmonikus, és jó, köszönet érte. Az ötödik évet elhagyva a tagság sok szeretettel gondol támogatóira, az Országos Ak- naméiyítő Vállalat szakszer­vezeti bizottságára, a MÁV igazgatóságára, a községi ta­nács szakigazgatási szervére. Dióhéjban a múlt. Legyen hasonló, vagy még szebb a jö­vő, s benne az emberek, a tagság élete. „Az élet szép, embernek lenni, igaz ember­ként élni szép és felemelő”. Verbélyi András Mátraverebély Megkötött a beton A NÓGRÁD 1983. szeptem« bér 18-án megjelent fényké­pes cikkével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatjuk ,a szerkesztőséget és a Tisztelt Olvasókat — írja dr. Szakos Pál, a BKI Koordinációs Üzemmérnökségének főmérnö­ke: — A 21. sz. fő közlekedési út zagyvapálfalvai bevezető sza­kaszának garanciális felül­vizsgálata során megállapítot­tuk, hogy a felüljáró előtt lé­vő közműakna szintje a bur­kolattal nincs egyszintben. A kivitelező Közúti Építő Vál­lalat 1983. májusában a mun­kát elvégezte, de túl korán ráengedte a forgalmat és aa aknafedlap ismét megsüllyedt. A Javítást a kivitelező több ízben elvégezte, de minden al­kalommal a beton kötésidejé­nek leiárta előtt a forgalmat ráengedte, a süllyedés mindig megismétlődött. A mostani helyreállítás so­rán a kivitelező 7 napot ha­gyott a beton kötésére, ez pedig már elegendő szilárd­ságot biztosít. A közműakna korszerűen megvilágított 2x2 nyomú út egy sávját foglal­ja el, tehát külön éjszakai megvilágítás nem vált szük­ségessé. Honvédelmi nap a Szántában Iskolánk ifjúsága évenként hadi túrán vesz részt, Idei szeptember 29-i túránk egyben az év első honvédel­mi napja volt. A ragyogó napfényben 7 akadállyal nehezített 18 km. hosszúságú, jelentős szint­különbségű terepen teljesítet­ték az osztályok a feladatot. Az állomásokon elméleti ég gyakorlati ismereteikről bi­zonyosodtak meg az állomás- vezetők. Gránátdobás, lapos­kúszás, gyakorlati alaki isme­retek, kötélmászás. sebesült ellátása, kispuskalövészet, menetaalverseny, szellemi to­tó szerepelt a feladatok kö­zött. A várban virággal, mű­sorral tisztelegtünk Szondy György és hős társai előtt. Felelevenedtek előttünk az 1552. évi tostrom részletei, meghallgattuk Arany János szép versét, majd a napjaink­ban egyre nagyobb erőket mozgósító alagútrendszer fel­tárásának helyzetéről kap­tunk tájékoztatót A remekül sikerült túra, melynek iskolai szervezői az egészségügyis III. c. osztály ta­nulói voltak, eredményhirde­téssel zárult. A legügyesebbek a II. évfolyamos óvónős tanu­lók voltak. Itt szeretnénk köszönetün- ket kifejezni a közeli tiszthe­lyettesképző iskola II. Osztá­lyának és Péter Gyula osz­tályfőnöknek. .valamint a balassagyarmati hohismereti kör lelkes segítőkész aktívá­jának, Kamarás Józsefnek. Az ö érdeme, hogy az alagút feltárása megindult és őszin­tén reméljük, hogy felhívása nyomán iskolánk KlSZ-fiatal- lai is kiveszik részüket a fel- . táró munkából. Mender Andrea • Szántó K* J. Szakközépiskola összeállította: Tóth Jolán ű Öraközi szünet a balassagyarmati Dózsa iskola zsibongójába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents