Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
Megkezdődön a szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete Kedden Budapesten, a Gel- lért Szállóban megkezdődött a szocialista országok tudományos akadémiái képviselőinek 13. értekezlete. A konferenciát — amelyen a európai szocialista országokon kívül. a Koreai NDK, Kuba, Mongólia és Vietnam küldöttsége is részt vesz — Pál Lé- nárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg. 1971-ben írták alá az akadémiák vezetői egyezményt arról, hogy kiszélesítik a szocialista országok tudományos együttműködését, a kutatási célok közös meghatározásával, és az együttes kutatásokkal. Az érintett intézmények képviselői kétévente más-más országban üléseznek. A kooperáció keretében — úgynevezett nemzetközi problémabi- zottságok irányításával — 24 komplex téma kutatásán dolgoznak, a természet- és a társadalomtudományok területén. Az eszmecsere első napján tartott plenáris ülésen a 12. értekezleten hozott ajánlások végrehajtásáról, valamint a szocialista országok tudományos akadémiái többoldalú együttműködésének eredményeiről tanácskoztak. A többoldalú együttműködés az utóbbi két esztendőben tovább bővült — állapította meg a beszámoló, amelyet a közös munka össszehango- lását 1982—83-ban végző MTA készített. A Koreai NDK Tudományos Akadémiájának felvételével 11-re nőtt az együttműködésben részt vevő akadémiák száma. Tavaly 192, idén 231 nemzetközi tudományos rendezvényt szerveztek a természet-, illetve társadalomtudományi munkabizottságok. Az együttműködésben mintegy 5500—6000 kutató vesz részt rendszeresen. A 12. értekezleten elhangzott javaslatnak megfelelően felvették a többoldalú tudományos együttműködés 1981—85. évi programjába „Az energetika fizikai-műszaki problémái” című témát. Ennek kutatására — hét akadémia részvételével — az elmúlt év májusában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szervezésében bizottság alakult. Az együttes kutatások hatékonyságának növelése érdekében az előző értekezlet ajánlotta a bázislaboratóriumok hálózatának bővítését, a különleges tudományos műszerek, mintadarabok és anyagok cseréjében rejlő lehetőségek jobb kihasználását. Ennek nyomán a bázisla- boratóriumok száma tavaly 25-ről 39-re emelkedett; s a különleges műszerek közös használata, kölcsönzése terén is mutatkoznak már eredmények. Az együttműködés tematikájának folyamatos tökéletesítése érdekében az MTA szakértői bizottságot hozott létre, amely számos konzultációt folytatott hazánkban és külföldön a tudományos együttműködésben részt vevő kutatókkal. A Magyar Tudományos Akadémia hat fő problémakör — az anyagtudományok, a biotechnológiai, a természeti erőforrások, a számítástechnika és informatika és társadalmi hatásuk, az energetika, valamint a tudományos kutatást szolgáló műszerek fejlesztése témakörének — kutatását javasolta. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az együttműködésben részt vevő akadémiák egyetértettek a témák fontosságával. A Magyar Tudományos Akadémia a plenáris ülésen javasolta a 13. értekezlet résztvevőinek: az akadémiák Folytatódik a párbeszéd Szovjet—kínai tárgyalások csütörtökön Pekingben Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes ismét Pekingben tartózkodik, ahol csütörtökön folytatódnak a Szovjetunió és Kína kapcsolatainak rendezését szolgáló politikai megbeszélések. A több mint tízéves szünet után egy éve felújított tárgyalások, mint azt szovjet részről megállapítják, máris hoztak bizonyos változást a két ország kapcsolataiban, elősegítették néhány kedvező irányzat kibontakozását. Bővült a kereskedelem, élénkül a kulturális, tudományos és sportegyüttműködés. Szovjet részről azonban úgy vélik, hogy a két ország kapcsolatainak szintje mindezen kedvező változások ellenére sem olyan, amilyennek lennie kellene. Pedig a kapcsolatok egészségesebbé válásáriak -r- a Szovjetunió véleménye szerint — különös jelentősége és időszerűsége van ma, a nemzetközi helyzet veszélyes éleződése idején. A két ország kapcsolatainak javulása kétségtelenül hasznos lenre a nemzetközi helyzet általános alakulása szempontjából. A Szovjetunió őszintén kész a viszony megjavítására és erre törekszik majd a Pekingben most folytatódó tárgyalásokon is. Jelentősen elősegítené a viszony javulását, ha sikerülne a szovjet—kínai határt érintő bizalomerősítő intézkedéseket kidolgozni és megvalósítani. A Szovjetunió kész arra is, hegy a kétoldalú kapcsolatokon túlmenően párbeszédet folytasson Kínával a világhelyzet alakulásának fontos kérdéseiről. Szovjet részről utalnak arra, hogy a két ország igen hasonlóan ítéli meg a nemzetközi élet sok fontos kérdését. A szovjet sajtó figyelmét nem kerülték el azok a pekingi állás- foglalások, amelyek arról tanúskodnak, hogy Kína támogatja az arab népek izraeli agresszió elleni harcát, Namíbia népének a dél-afrikai gyarmatosítás elleni küzdelmét, kiáll Korea békés újraegyesítése és az amerikai csapatok Dél-Koreából történő kivonása, valamint az Egyesült Államok közép-amerikai beavatkozásának megszüntetése mellett. Ezek a tények nem feledtethetik azt, hogy számos lényeges elsősorban fejlődő országokat érintő kérdésben továbbra sincs közeledés a két fél álláspontja között. Kína kitart követelése mellett, hogy vonják ki Mongóliából és Afganisztánból az államközi megállapodás értelmében ott-tartózkodó szojvet csapatokat és a Szovjetunió szüntesse be Vietnamnak nyújtott támogatását. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezekben a kérdésekben is világosan megfogalmazta a Szovjetunió álláspontját: a szovjet—kínai kapcsolatoknak úgy kell alakulniuk, hogy azok ne okozzanak kárt harmadik országoknak. Robbanás a gyakorlaton Egy főhadnagyot és egy ezredest megölt, 25 embert pedig megsebesített egy ismeretlen okból felrobbant tüzérségi lövedék, hétfőn egy nyugatnémet lőgyakorlaton. A három legsúlyosabban sebesült között van Fritz Wittszocialista képviselő. A lőgyakorlatákat 800 katonai és polgári néző követte figyelemmel. Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter repülőn a helyszínre sietett, amikor értesült a balmann, müncheni keresztény- esetről 2 NOGRAD - 1983. október 5„ szerda j segítsék elő a kémiai, biológiai kutatásokhoz szükséges, különleges tisztaságú vegyszerek, anyagok cseréjét, támogassák a külföldi kutatók meghatározott időre való alkalmazását saját kutatóintézeteikben; illetve ajánljanak fel ösztöndíjakat a bázislaboratóriumokban folyó közös kutatások és a szakemberek továbbképzésének segítésére. A vita során többen javasolták, hogy a főbb kutatási témák között a robottechnika kérdéssel is szerepeljenek. A tanácskozáson a számítás- technika társadalmi jelentőségéről Jevgenyij Velihov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke tartott előadást. Hangsúlyozta: napjainkra számos területen a társadalmi tevékenység hatékonyságának meghatározó elemévé vált a számítástechnika. Alig képzelhető el korszerű ipar, amelynek termékeit a számítástechnikai módszerek alkalmása nélkül tervezik: olyan, bonyolult iparikémiai folyamat, amelyet nem számítógép irányít, vagy mezőgazdasági nagyüzemi állattenyésztési rendszer, amely nélkülözi a számítógépes, genetikai, illetve üzemszervezési programozást. A szocialista országok tudományos akadémiáinak — a szakmai, technológiai, számítástudományi vonatkozások mellett — súlyt kell helyezniük arra. hogy a társadalom legkülönbözőbb alkalmazási területein megteremtsék a számítástechnika bevezetésének feltételeit. A keddi tanácskozás befejező részében Henrik Cho- laj, a Lengyel Tudományos Akadémia képviselője Marx társába] masítási elméletéről tartott előadást. A konferencia szerdán plenáris üléssel folytatja munkáját Földrengés Nápolyban Kedd reggeli kisebb földrengés rázta meg Nápoly közelében fekvő Pozzuoli kikötővárost. Délutáni jelentések szerint mintegy 30 sérültet kellett orvosi kezelésben részesíteni; többségük megrongálódott házakból ' való menekülés közben, leomló kő- és tégiia- daraboktól sebesült meg. Pozzuoli iskoláit és nagyobb üzemeit bezárták. A közrend biztosítására rendőri erőket vezényeltek a városba, amelynek lakosai közül sokan már így is sátrakban és lakókocsikban laknak az ismétlődő földmozgás miatt. A már szinte állandósult rengésék következtében pánikhangulat tönt ki röviddel 8 óra után, amikor a Ricnter- skála szerint 3,8 erősségű rengést észleltek. Noha a rengés epicentruma a tengerben volt, károk keletkeztek Nápolyban és Pozzuoliban is. Műemlékvédelem Dubrovnikban Jó ütemben halad a földrengés okozta károk helyreállítása Dubrovnik óvárosát alapjaiban ingatta meg A hercegi palota újra a régi reneszánsz pom- a földrengés. pájával fogadja látogatóit. Az idei nyáron a pusztító erdőtüzek veszélyeztették Dubrovniket, Adria keleti partvidékének legszebb gyöngyszemét. Ennek kapcsán ismét több szó esik a négy évvel ezelőtti 1979 áprilisi földrengésről is. Emberéletet nem követelt a földrengés, de anyagiakban igen nagy kárt okozott. A Mercalld-skála szerint 7 fokos heves földmozgás megbontotta az óváros talajviszonyait, szinte alapjaiban ingatta meg Duhrovniknak ezt a műemlékekben igen gazdag részét. A házak támfalai megrepedeztek, alapjai elmozdultak. A gyönyörű épülethomlokzatok, a tetők tartószerkezetei deformálódtak, számos szobor, díszítőelem tönkrement. A Pile és Ploca tér közötti hatalmas fákkal bekerített és szinte minden egyediben műemlékjellegű óváros gyakorlatilag életveszélyessé vált. A nemzetközileg nyilvántartott és védett műemlékek négyötöde — 1376 műem- lékjellegű épület közül 1071 — olyan mérvű kárt szenvedett a földrengés alkalmával, hogy szinte teljes felújításra szarul Ilyen mérvű újjáépítés magas fokú szervezettséget, természetesen sok-sok pénzt, valamint szakértelmet és időt igényel. Mivel a földrengés közvetlenül az idegenforgalmi szezon nyitásakor pusztított, a város vezetői nagy dilemma előtt álltak. A károkat nem lehetett eltitkolni. A megrongálódott, lakhatatlanná, sőt megközelíthetetlenné vált házak, középületek és egyéb műemlékek közvetlenül veszélyeztették a lakosok, a turisták testi épségét. A veszélyeket mégis úgy kellett elhárítani, hogy az idegenforgalmi érdekek se szenvedjenek csorbát. Becslések szerint Dubrovnik egymagában az ország egész évi idegenforgalmi bevételi tervének tizenkét százalékát hozza. Ez Jugoszlávia mai valutáris gondjait tekintve igen fontos tényező. Már a földrengés utáni órákban megalakult a helyreállítási bizottság, amely elsősorban a közvetlen veszélygócokat kutatta fel. Gyorsan intézkedtek: a súlyosabban megrongálódott lakóházakat kiürítették, a középületeket, kulturális intézményeket lezárták. Meghatározták az újjáépítés sorrendjét és mértékét. ötéves és tízéves tervet készítettek és a tervezéssel egyidőben nyomban elkezdték a legfontosabb objektumok helyreállítását. Ennek köszönhető, hogy a hercegi palota, a székesegyház, a tanácsháza, a zeneiskola, a Rozal kolostor építése, a megrepedezett várfalak megerősítése már szépen halad. A városba látogató turista ma már, ha nem is maradéktalanul, de teljes szépségében élvezheti a XVI. századi Ra- guza hangulatát. Az újjáépítés nem látványos, nem is lehet az. Ügy végzik, hogy közben ne zavarják az óváros mindennapos , életét, a turisták nyüzsgését, ne tegyenek kárt semmiben. Dubrovnikban még a főutca kockakővé! is' nyilvántartott műemléki egyedek. Ezért a gépkocsiforgalom már régóta tilos a várfalon belül. Az építőanyagot, a követ, cementet, gerendákat valahogyan persze mégis csak oda kell szállítani és a magasabb épületekhez szükség van az építődarukra is. Mindössze két daru használatát engedélyezték. Az anyagot kistraiktörok- kal, kézierővel szállítják, azt is természetesen éjszaka, amikor a turistaforgalmat, az üzletházak, kulturális intézmények, múzeumok, képtárak, egyházi létesítmények tevékenységét, kevésbé zavarják. A világhírű dubrovniki nyári játékok programjából a földrengés óta egyetlen előadás sem maradt el. A város felújítását külön köztársasági bizottság irányítja. A felújítási terv az országos műemlékvédelmi intézetben készül, szakbizottságok irányításával. Elkészítették az óváros sze- izmikai elemzését, városrendezési tervét, infrastruktúráját. Véglegesítették a város tíz legjelesebb műemlékének felújítási tervét is, sőt annak egy részét már meg is valósították. Az urbanisztikai terv szerint az óvárosi lakóházakat, turistalétesítményekké, lakosztályokká kívánják alakítani, Ehhez persze lakást kell biztosítani a jelenlegi bérlőknek, kölcsönt kell nyújtani a magánkézben levő házak tulajdonosainak. Vagyis hát: pénz, igen sok pénz kelL Az eddig felhasznált 4 milliárd dinár mellé további 23 milliárd dinárnyi összeg kell — mégpedig az 1982-es árfolyamok alapján. Ez meghaladja Dubrovnik város, sőt az egész Horvát Szocialista Köztársaság anyagi lehetőségeit. Ahhoz, hogy Dubrovnik újra a régi szépségében varázsolja elénk az Illír reneszánsz csodálatos hangulatát és hogy teljes biztonsággal ellent tudjon állni egy esetleges újabb, a Mercalli-skála szerint 8-as erősségű földrengésnek js — össze kell fognia Jugoszlávia valameny- nyi köztársaságának; Dubrovnik az egész jugoszláv nébé, helyreállítása, biztonsága egész Jugoszlávia ügye. Jelentősen fejlődött a megye ipara (Folytatás az 1. oldalról.) teket, elbeszélgettek a leendő tulajdonosokkal. A kora délutáni órákban ülésezett a képviselők megyei csoportja. A tanácskozáson jelen volt Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Salgótarján egyik országgyűlési képviselője. Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Nógrád megye iparpolitikai helyzetéről Kuszák Artúr, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a képviselőket. Egyebek között elm'ondta, hogy az új ipari üzemek letelepedésével Salgótarján mellett olyan ipari települések alakultak ki mint Balassagyarmat. Szécsény, Pásztó. Röviden vázolta a megye iparának történetét kiemelve az utóbbi évtizedben végbement fejlődést, amelynek révén olyan korszerű termékek kerülnek ki Nógrádból, mint a ragasztott szélvédő üveg vagy az alumínium radiátorok. A továbbiakban a megye iparának jelenlegi helyzetét elemezte a megyei pártbizottság osztályvezetője. Elmondta, hogy jelenleg a megye keresőképes lakosságának 41 százaléka foglalkozik az iparban, az ipari termelés tavaly elérte a húszmilliárd forintot. Sajátosságként jegyezte meg, hegy Nógrádban a huszonöt önálló ipari gazdasági egység mellett kétszáz telephely, gyáregység található. Arról is szólt, hogy jó néhány ipari termékünk állja a nemzetközi összehasonlítást, más termékek versenyképességét viszont az indokoltnál nagyobb ráfordítás befolyásolja kedvezőtlenül. A feladatok közül kímélte: alapvető, hogy a megye ipara lehetőségei szerint járuljon hozzá a népgazdasági egyensúly javításához. Indokoltnak tartotta a termelés szerkezetének a piaci igényekhez való rugalmas alakítását, a gépi és technológiai rekonstrukciókat, a gazdaságos export és a fizetőképes hazai kereslet kielégítését, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságot, a -'első irányítás és az érdekeltségi rendszer korszerűsítését. Az előterjesztést követően Czenc Árpád a gyáregységek és a központjaik kapcsolatáról érdeklődött. Dancsák Lász- lóné a pásztói járás ipari üzemeinek tevékenységéről szólt. Felhívta a figyelmet a gyáregységekben tapasztalható jelenségekre, egyebek között az érdekeltségi rendszer fogyatékosságaira, amely olykor gátolja, az életrevaló kezdeményezéseket. Brutvó János nagyr a értékelte a megye iparában végbement fejlődést, egyaránt hangsúlyozta az ipari termékek minőségének javítását, az export fokozását, s fontosnak ítélte a hazai igények kielégítését is. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában felhívta a figyelmet a helyenként megnyilvánuló szemléletre, amely az ipar pillanatnyi nehéz helyzetéből kiindulva elma-' rasztalja az ágazatot. Rámutatott hogy az ipar napjainkban szerényebb fejlesztési alapokkal rendelkezik, s az új és régi üzemekben egyaránt nagy felelősség hárul a gazdasági és politikai vezetőkre. Zana Dezső, az Ipari Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogv az ipar szerkezetének összetétele nemegyszer gátja a hatékonyság javításának. Szabó István, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára a gyáregységek önállóságának növelését hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet a felgyülemlett szakmai tapasztalatok hasznosítására. Az előterjesztés feletti vitát dr. Hütter Csaba, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetője foglalta össze. A képviselőcsoport ezt követően meghallgatta és megvitatta Kispál Józsefnek, a megyei NEB elnökének beszámolóját, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról, majd a parlament őszi ülésszaka előkészítésének feladatait beszélték meg a képviselők. M. Sz. Gy. ,
