Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
GAZDÁLKODNI A KÖLTSÉGEKKEL (2.) Két fő út Nógrádbcm A GAZDASAGOK jövedelemtermelő képességének fokozása, az önfinanszírozás biztosítása alapkövetelmény. Ennek két fő útja van: a hozamok növelése és a fajlagos ráfordítások csökkentése. Sok éves megyei tapasztalat bizonyítja, hogy kedvezőtlen természeti és közgazdasági viszonyok között is egyik „örökzöld” belső üzemi tartalék a takarékosabb, hatékonyabb költséggazdálkodás. Ennek érdekében, a vizsgált időszakban — sőt azt megelőzően is, az MSZMP KB 1974. decemberi határozatának megfelelően — számos gazdasági intézkedés született. Ma már nagyobb gondot fordítanak a költségek tervezésére, s fel- használására, mint korábban. A ha-tas nem minden területen érződik, helyenként még késlekednek az intézkedések megtételével. A gazdaságosság javításának alappillére, egységnyi terméket kedvezőbb költségfelhasználással előállítani. Kétségtelen a fejlődés: a mezőgazda- sági nagyüzemekben az értékesített termékek árbevételének költségigényessége az V. ötéves tervidőszakban 83 forintról 82 forintra mérséklődött, az elmúlt két évben pedig az 1980. évi szinten maradt. Énnek legfőbb oka az, hogy az alaptevékenységen kívüli ágazatokban á száz forint nettó árbevételre jutó elszámolt önköltség csökkent, és tavaly például ötödével volt alacsonyabb, mint a mezőgazdasági termelésben. Tarka kép áll előttünk, ha föágazatonként vesszük szem- ügyre a gazdaságos termelés helyzetét. A növénytermelés gazdaságossága, — bár az alaptevékenységen belül a legkedvezőbb —, az utóbbi két évben rosszabbodott. Ez a helyzet mind az állami gazdaságoknál, mind a termelőszövetkezetekben. Az előbbieknél közel 10, az utóbbiaknál több mint 15 százalékkal emelkedett az önköltség. Az okok között kutatva, az adottságoknak még nem minden tekintetben megfelelő vetésszerkezetet, szakmai, technológiai és munkaszervezési hiányosságokat, valamint objektív tényezőket — így az adottságokat, s a rendkívüli időjárás terméscsökkentő hatását lehet kiemelni. A ráfordítások nagy része ilyenkor is felmerül, és csak a betakarítási kiadásokkal lehet takarékoskodni. EZZEL EGYÜTT gazdaságonként indokolatlanul nagy a fajlagos költségek differenciálódása. Hasonló adottságú termelőszövetkezetek között akadt olyan, artielyiknél az ágazat költségszintje 75, míg egy másiknál 104 százalék volt. Kedvezőtlenebb a helyzet az állattenyésztésben, de szektoronként eltérő a helyzet. Az állami gazdaságok önköltsége jobb a tsz-ekénél. s a vizsgált hat év során gazdaságosan tevékenykedtek. Ezzel szemben a tsz-ek állattenyésztése megyei átlagban 1979-től nem hozott „hasznot” a gazdaságok konyhájára. Sőt 1982-ben minden száz forint értékesített állati termékre átlagosan öt forintot fizettek rá. Két döntő kiváltó ok miatt. Egyfelől a takarmánygazdálkodás alacsony színvonala, magas önköltsége, másfelől a szabályozók „adóssága” az oka. A juhászaiban még kedvezőtlenebb a helyzet. Az önköltségek differenciáltsága igen magas: száz forint nettó árbevételre számítva értékük tavaly 95 és 133 forint között szóródott. Vizsgálatunk nem mutatott ki szoros kapcsolatot a termőhelyi adottság és az állattenyésztés költségigényessége között, azaz gyenge adottságú tsz-ek is esetenként eredményesek, s jobb adottságúak pedig veszteségesek. A legeredményesebbnek és jövedelembiztonság tekintetében a legstabilabbnak a nem mezőgazdasági tevékenységek bizonyultak. Költségszintjük a vizsgált időszakban 73 és 75 százalék között változott. A fedezeti összeg mértéke tükrözi leghívebben az egyes ágazatok jövedelmezőségét, amely a nettó árbevétel és az elszámolt önköltség különbözeié. Összege hat év alatt 2,4- szeresére nőtt. összetétele viszont jelentősen megváltozott: 1976-ban még 62 százaléka a mezőgazdasági termelésből származott, 1982-ben már 18,2 százaléka. A jövedelemszerzés tekintetében a meghatározó, az alap- tevékenységen kívüli tevékenység lett. Amíg 1976-ban fedezeti összegük 1,6-szerese volt a mezőgazdasági termelésnek, addig 1982-ben 3,6szorosa. ARRA A KÉRDÉSRE, hogy a fejlődésben hol tart egy gazdaság, a választ jól mutatja az elért nyereség a felmerült költségek százalékában. A rangsorolásnál a hasonló adottságú, s a versenyben hasonló feltételekkel tevékenykedő gazdaságokat célszerű összehasonlítani. De kedvező a megyei összkép is: hat évvel korábban a tsz-ek egyharmada gazdálkodott 10 százalékos nyereségrátával, vagy ezen felül, 1982-ben arányuk 40 százalékot ért el, négy százalék alatt 1976-ban a közös gazdaságok 56,4 százaléka volt, jelenleg éppen a felük. (Vége) Dr. SyöngyÄsi István így tótja egy r.ötletroenedzser’* Buzdítjuk a kezdeményezőket Az együttműködés szélesítése érdekében Interjú a magyar szénbányászati kormánybizottság elnökhelyettesével X KGST szénbányászati állandó bizottsága tagnaptól Mátnafüreden tartja hatvanadik ülését A tanácskozásra minden évben más-más országban kerül sor, a mostani 60. ülés házigazdája Magyarország. Ennek kezdete előtt kértünk interjút dr. Faller Gusztávtól, a magyar szén- bányászati kormánybizottság elnökhelyettesétől, az Ipari Minisztérium főtanácsosától. — Mi a mostani tanácskozás célja? — Ez az ülés egyfelől áttekinti azoifcat a fontosabb határozatokat, amelyeket a KGST magasabb szervei a hosszú távú együttműködési célprogram keretében hoztak. Ezek közül is elsősorban azokat, amelyek a szénbányászattal kapcsolatosak. Sor kerül az 1986—1990. közötti tervidőszak tervegyeztetését előkészítő munkára, azaz most hangoljuk össze tevékenységünket, mellyel a VII. ötéves tervet készítjük elő. Ugyan-- csak napirenden szerepel egy olyan műszaki prognózis ösz- szeállítása, amely 2000-ig készít előrejelzést országaink szénbányászatát Illetően. —- Mit jelent számunkra, hogy ezúttal hazánkban ülésezik a KGST szénbányászati állandó bizottsága? — Mindenekelőtt azt, hogy bemutathatjuk országunk szénbányászatának jelenlegi helyzetét a szocialista országok miniszterei, miniszterhelyettesei vezetésével itt tartózkodó delegációknak. Például lehetőségünk nyíiliik arra is, hogy az eocénprogram keretében végzett eddigi munkánkat egy Tatabányán megrendezendő kerekasztal-ibe- szélgetésen mutathatjuk be. Ez az a program, amelynek keretében négy új föld alatti szénbánya létesült, amelyek már termelnek és kettőnek a rekonstrukciója folyik. Ennek során igen jelentős nemzetközi együttműködés valósult meg és ezért külön öröm, hogy a szocialista országok delegációi is láthatják eredményeinket. Ugyanakkor tájékoztatjuk vendégeinket a mecseki kokszolható széntermelés fokozásának tervedről. Nem tévedek, ha azt mondom, hogy ezek — hazánk szénbányászatának kérdései legalább olyan fontosak számunkra, mint a tanácskozás több más témája. — Mit várnak a tanácskor Zástól? — Elsősorban azt, hogy pontosítani tudjuk hosszabb távú elgondolásainkat, tovább tudjuk fejleszteni együttműködésünket a bányagépgyártásbam, hiszen ezen a területen különös jelentősége van a szocialista partnerp- mfckel folytatott kooperációnak. Annál is inkább, mert hazai bányagépgyártó kapacitásunk nem elegendő igényeink kielégítésére. Sőt — számításaink szerint — az ezredfordulóig bányagépeink fele a szocialista országokból érkezik Magyarországra. Ilyen mennyiség mellett nem rendezkedhetünk be teljes egészében importra, hanem meg kell találnunk azokat a gépeket, berendezéseket is, amelyek gyártásával mi járulhatunk hozzá a KGST-országok szükségleteinek kielégítéséhez. — Tudunk-e mi magyarok valamilyen újdonsággal szolgálni a jelenlevő szakembereknek? — Igen. Megmutatjuk partnereinknek a Thorez külfejtést, ahol egyébként a világ- színvonalat képviselő NDK-' berendezések dolgoznak — és azt a rekultivációs tevékenységet, amely során olyan eredmények születtek a volt bányaterületek helyreállításában, amelyek méltán tartanak számot nemzetközi elismerésre. — Köszönöm a beszélgetést! Zilahy Tamás , A volgai autógyár szakemberei városi forgalomra készült új, kisfogyasztású, villamos meghajtású teherautókat állítottak elő, most próbálják ki az első mintapéldányokat. Az. autók meghajtása biztonságos és gazdaságos. Az akkumulátor egy íeitöltéssel 85—100 kilométeres távra elegendő. Az újdonság terhelhetősége 200—500 kiló. A villamos meghajtású teherautó kipufogógázzal nem szennyezi a levegőt és működése szinte teljesen, zajtalan. Az ötvenéves a Szovjetunió volgai autógyár 1967—1971, között épült fel Togliatti városában. Termékei közül a legismertebb a Zsiguli, exportnevén a Nógrádban is kedvelt Lada személygépkocsi. Képünkön a VÁZ—2802 villamos meghajtású kisteherautó prototípusa. Elsősorban városi forgalomban kerülhet hasznosításra. Ä Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat igényli dolgozóik javaslatait. A megoldandó legfontosabb feladataink közül — újítási feladattervünkben —közzétettük azokat, melyek megoldását újítóinktól várjuk. Az éves újítási verseny mellett októberben újítóhónapot és ötletnapöt szervezünk a legeredményesebbek megjutal- mazásával. Az új újítási rendelet birtokában elkészítettük a vállalat korszerűbb újítási szabályzatát, melyben megfogalmaztuk az újítók jogait és feladatait, továbbá azt, J* milyen lehetőségeket biztosítunk újítónk anyagi és erköl- J esi megbecsülésére. Az új szabályzat szerint az ' újítások ügyintézését korszerűsítjük. A javaslatok jelentős részét harminc napon belül kívánjuk elintézni. Az újítások ügyintézésének minden fazisa a gazdasági munka szerves részét képezi, és az ügyintézésben jeleskedők — szakvéleményezők, kalkulátorok — részére a szabályzat jutalmazási alapot is biztosit. Az újítások ügyintézési átfutási idejét csökkentheti az a lehetőség, hogy az igazgató mellett a főmérnök is megbízást kapott az újítások elbírálására. Az újítások díjazásának részletes megfogalmazása mellett a szabályzat kitér a munkaköri kötelességre, kimondva hogy teljes mértékű kötelesség körébe tartozik minden olyan javaslat, melynek meg nem történte munkaköri mulasztásnak minősül. Üj színfoltja a rendeletnek az is, hogy a munkaköri kötelességet nem az újítás fogalmi elemeként, hanem az újítási díj megállapítása során díjkulcsot csökkentő tényezőként lehet értékelni. Ezzel mód nyílik a műszaki értelmiség fokozott bevonására az újítómozgalomba. Az újítások fogalmi elemei között kizáró tényként jelentkezik az „egyéb jogszabályba” ütközés. Például nem szabad újításként elfogadni a javaslatot, ha biztonságtechnikai, munkavédelmi vagy környezetvédelmi előírásokba ütközik. Az új újítási szabályzat közrebocsátásával — az újítóink tájékoztatása mellett — egész dolgozó kollektívánk lelkes kezdeményezőkészségét szeretnénk tovább fejleszteni. ___ Vállalatunk újítómozgalma az év eltelt időszakában a várakozásnak megfelelően alakult. A beérkezett' 25 db javaslatból 12 db volt hasznosításra alkalmas. A javaslatok várható gazdasági eredménye egymillió 62 ezer forint. Újítási dijat 38 ezer forintot fizettünk ki az újítóknak. Az újítások ügyintézése átfutási idejének csökkentésével a javaslatok megfelelő elismerésével kívánjuk újító- mozgalmunkat továbbfejleszteni. Kovács Zoltán újítási előadó Veszteség A szovjet biológusok olyan új borsófajokat nemesítettek, amelyeknek szemei érés után nem hullanak ki hüvelyeikből, és géppel veszteség nélkül szüretelhetek. A Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő általános genetikai intézet igazgatója, Alekszej Szoszínov nélkül szüretelhető a borsé megállapította: a sikeres nemesítés igen hasznos, mert eddig a borsóbetakarításkor a termés közel egynegyede kárba veszett. Több éves kísérletezés után lett tudósok érték el az első sikereket. A dél-ukrajnai, vorosilovgrádi állomás tudósainak végre sikerült a genetikai szerkezeteket bőven termő fajokra átvinni. Az új borsófa.ibol ebben az évben a föld 57 legkülönbözőbb éghajlatú területére küldenek -vetőanyagot. A fehérjében különösen gazdag borsófajok eddig nemesített vetőanyaga 100 ezer hektár megművelésére elegendő. Fűszerpaprika belföldre és exportra A fűszerpaprika világforgajlma ma évente 24—33 ezer tonna között ingadozik. Ebből a tetemes mennyiségből Spanyolország mintegy húszezer, Magyarország pedig tízezer tonnával részesedik. A magyar fűszerpaprika külföldi piaca a huszadik század fordulóján épült ki, s elsősorban az Osztrák—Magyar Monarchiára, az Egyesült Államokra és Németországra terjedt ki. Az utóbbi évtizedekben a hazai fűszerpaprika legnagyobb vásárlója a Német Szövetségi Köztársaság. A fűszerpaprika minőségi követelményei országonként eltérőek. Az USA-ban igen szigorú élelmiszertörvény szabályozza a forgalomba kerülő őrleményeket. Előírás például, hogy 25 gramm paprikaőrleményben legfeljebb 75 darab mikroszkopikus méretű rovar-, és 11 darab rágcsálószőr lehet. E követelmény betartása egyáltalán nem egyszerű dolog. A rovar- és rágcsálószőr-maradvány mértéke a megfelelő raktározási körülmények mellett nagymértékben függ az őrlés módjától is. A hagyományosnak tekinthető kövön őrlés során ezek a szennyeződének összesodródnak, összeállnak, és így viszonylag könnyen eitá- volíthatók az őrleményből. Á hengerszéki őrlésnél viszont szinte mikroszkopikus 'méretűre felaprítódiiik a rágcsáló- szőr. Hasonlóan fontos jellemző az őrlemény színe is. A színt természetesen befolyásolja az őrlés finomsága, de nem 'közömbös az sem, hogy hasznélitak-e korábban különböző érésgyorsítókaf vagy sem. Ezek ugyanis a színile- bomtást is gyorsítják. Magyarországon évente 15 —17 ezer őrleményt állítanák elő az ennél hatszor nagyobb paprikatermésből. Az egy hektárra jutó paprikatermelés 8—8,5 tonna körül van. Ebben az átlagban 1—2 tonnás hektáronkénti termés éppúgy van, mint 20—21 tonnás. Az őstermelői feldolgozás első fázisában a paprikákat — képen látható módon — felfűzik, s a házak napos oldalára, lehetőleg az eresz alá akasztva jól kiszárítják. NÖGRÁD — 1983. október 5., szerda 3
