Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
ŰJ KÖNYVEK VARAD VÁRA „Mi nekünk- Váradra, ha *3en például . ________ l ehetséges volna, nem különb dolgozza íel a vár és a tele- es a Ilákócziaké. S a kezdet: kapcsolatban fontos és lényeges lehet. Élőnkbe kerül az kronologikusa* Anjou-kor, a Zápolyák kora vigyázásunk lenne, mint az pülés történetét évről évre, magunk személyére” — írta a Szent László, a török uralom modelleket, fényképeket, ami nagy fejedelem Bethlen Gábor Kil4-ben sógorának, Rhé- dey Ferencnek. A körös-pataki település ezzel a névvel mindazt, jelenik meg a történelemben: Va-radinum — azaz Várad. Vagyis vár volt megerősített hely már. a honfoglalás korában is, amifői a környező falvak nevei is bizonyságot adnak: Tarján, Jenő, kér, Besenyő. Több hasonló elnevezésű településtől való meghónapról hónapra. Felsorolja kora- majd a Habsburgoké, a várra vonatkozó rajzokat, Várad vára, az egykori „szép metszeteket és végház,” a sok pusztítás el- s egyáltalán lenére ma is sokat őriz meg Nagyváraddal régi szépségéből. SÁROSPATAKI SÍREMLÉKEK A Művészettörténeti füze- Rákóczi Györgyhöz, 'A nagy- tek 14. kötete Gervers-Molnár ságos fejedelem, Ií. Rákóczi Vera, Sárospataki síremlékek Ferenc volt a vár mindmáig című műve. Sárospatakról jó- legnevesebb ura, a szatmári szerint csak a vár s a Rá- béke. illetve a szabadságharc különböztetésül jelzőt tettek k°cziak jutnak eszünkbe, ke- leverése után került osztrák neve elé, így lett Bihar-Vá- yésbé gondolunk a sárospata- tulajdonba I. József ,,nagyiéira d, az erdélyi fejedelemség római katolikus templom kű” adományaként, s maradt idején Vég-Várad, csupán a monumentális építményére, is egészen 1945-ig a számunkkor- arra- a komplexumra, mely ra oly gyűlölt Windischgrät- magában rejti mindazokat az zek birtokában. A felszabadu- értékeket, melyeket elődeink lás óta ______ _ a' 11. századtól létrehoztak, munka folyik ma é vszázados településnek a tör— Sárospatak a 11. szazad kö— kon, a várban es környékén, ténetét írta meg Balogh Jo- zePétől királyi majd király- valamint a katolikus tempnői birtok volt; a 14. század lomban, ahol rendkívül érté17. sz. végén a bécsi mány nevezte el Gross-War- deinnek. Nagyváradnak, a románul Oradeanak nevezett nagyarányú feltáró Sárospatak Ián Varadinum — Várad vára , címmel, a Művészettörténeti y®2etol kezdve füzetek 13. darabjaként. ,A sorozatcím füzeteket jelöl. uralkodóink kés leletek kerültek a felismételten kedves híveiknek színre. Többek között megta____ ajándékozták Perényi Miklós lálták egy 11. századi korholóit ez a két kötet hatal- főpohárnoktól, Pálóczi György templom romjait is, melyről ez más mű, e műfajban alig van esztergomi érsekig, Dobó 1st- Ldá.lg. nen? V°U .tudomásunk, hozzá mérhető. Maga a törté- £ , T n-;, . Szamos kriptasir, síremlék n eti rész alig 100 oldal terje- vánto1 Loranífy Mihálvig. Az került elő, számtalan értékes (jelmű, de ami hozzájárul, az ° leánya, Lorántffy Zsuzsa régészeti, iparművészeti, és érzékelteti igazán jelentősé- révén került a Rákócziak bir- egyéb lelet. E feltárások ered- gét. A második kötet — az tokába, miután férjhez ment ményeit adja közre a szerző, adattár — közel 400 oldal HIRES MAGYAR KÖNYVTÁRAK terjedelmű, nem mintha ezzel kellene mérni egy-egy tudományos mű értékét, de az összegyűjtött, előbányászott és Nemrégiben fejeződött be a Közgazdasági és Jogi Könyv- rendszerezett források felső- tévében Keresztúry Dezső kiadó Minerva-részlege az rolása itöbbet mond, mint a népszerű sorozata, a Híres MRT-vel közösen hasonló belőlük megírt kivonatos tör- magyar könyvtárak. A?, el- ténelem. A kötet egyik részé- hangzott műsor alapján a címmel jelenítette meg a sorozatot. Prométheusz Hangversenyek Pasztán Négy előadásból álló hangversenysorozatot szervezett az idényre a pásztói Lovász József Művelődési Központ. Az első hangversenyen reneszánsz és barokk muzsikáit hallhatnak a bérlettulaj dono- soík, a balassagyrmti kamara- zenekar és a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ kórusának tolmácsolásában. Novemberben rendezik a második előadást is. Zenés utazás a Föld körüli címmel a Magyar Rádió gyermekkara ad hangversenyt. A folytatás a jövő év elejére húzódik át, amikor a Tinódi Kamarazenekar barokk muzsikát játszik, s a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar. Beethoven- hangversenyt ad. Napirenden a közoktatás jövője A közoktatás fejlesztésének távlatait érintő, de természetesen a nevelés-oktatás jelenétől sem független javaslatot adott közre a közelmúltban a Művelődési Minisztérium, egyelőre szűkebb szakmai eszmecsere folytatásának céljából. A javaslat tekintetbe veszi a népgazdaság távlati tervezésének előkészítő dokumentumait, a tudományos kutatások és kísérletek eredményeit, a társadalmi és szakmai viták megállapításait és a nemzetközi tapasztalatokat. Ezzel a javaslattal párhuzamosain készült el a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó dokumentum is. A javaslatokról Nógrád megyében is nemrég zajlottak le a szakmai beszélgetések. A közoktatás fejlesztésének javaslatáról többek között igazgatói munkaközösségek vezetői, szakfelügyelők, oktatásirányítók, gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A beszélgetések résztvevői helyeselték, hogy a véleménynyilvánításra olyan időben került sor, amikor érdemi beleszólásra nyílik mód. Kapás Józseffel, a megyei pártbizottság politikai munkatársával a közoktatás fejlesztéséről szóló javaslat megyei vitájának néhány tapasztalatáról beszélgetünk, a teljesség igénye nélkül, hiszen a megyéi eszmecsere is rendkívül sokszínű és élénk volt. — A javaslat a közoktatás fejlesztésének hosszú távú feladatait tartalmazza, része annak a folyamatnak, amely az 1972-es közoktatás-politikai párthatározat végrehajtását jelenti, s amelynek részeként eddig sor került a tananyag korszerűsítésére, az új nevelési-oktatási dokumentumok bevezetésére — jegyzi meg Kapás József. — A távlati fejlesztés javaslata azonban tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a nevelési-oktatási folyamatban máris megvalósulnak, vagy megvalósíthatók. A társadalmi, gazdasági folyamatok és az oktatási rendszer összefüggéseit összegező fejezet magában foglalja azokat a célokat, amelyek a társadalomban várhatóan bekövetkező változásoknak megfelelnek, illetve ezeket a változásokat elősegíthetik. Az iskolarendszerrel szemben támasztott követelmények sorrendje is érzékelteti a nevelési .feladatok elsőbbségét, az ifjúság társadalmi életbe való jobb beilleszkedése segítésének fontosságát. — A javaslat egyik lényeges részét jelenti a tartalmi pedagógiai fejlesztésről szóló fejezet. Hogyan látták ezt a megyei eszmecsere résztvevői? — Egyetértettek abban, hogy a tartalmi pedagógiai fejlesztés feladatai sorában az egész iskolai nevelés folyamatos megújulásának, sürgető igényéről van szó. A fejlesztés két fő irányát jelenti egyrészt a mai rendszer folyamatos javítása, másrészt új modellek gyakorlati kiérlelése és fokozatos elterjesztése. A távlati nevelési-oktatási tervek koncepciója már ma is megfelelő alapot nyújt az intézményi tevékenység, a pedagógiai munka javítása irányainak és soros teendőinek helyes megválasztásához. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a nevelés konkrét feladatait jelen esetben nem részletezi a koncepció, feltételezve a jelenlegi oktatási reformmal kapcsolatos ma is érvényes elképzelések ismeretét. A távlati feladatok viszont igénylik a, nevelés koncepciójának megfogalmazását is. — A tartalmi célok megvalósítása az intézményrendszerben is bizonyos módosításokat feltételez, amelyekről a javaslat szintén szól, a középfokú oktatásban alternatív megoldásokat is kínálva. Hogyan vélekednek erről Nógrádban? — Az intézményrendszer fejlesztését tartalmazó elképzelések az alsó fokú intézmények esetében megfogalmazzák mindazokat a feladatokat, amelyekei, a társadalmi fejlődés diktál, és figyelembe veszik azokat a tapasztalatokat, amiket a közoktatás belső fejlődése nyújt. Például az iskolakezdés korhatárának rugalmasabb szabályozása sok kisgyereket menthet meg a, fejlődési egyenlőtlenségekből adódó kezdeti kudarcoktól. A május 31 és október 31 közötti születési Időnél lehetővé válik majd az iskolakezdés. A másik jellemző, hogy az életkori sajátosságokhoz jobban igazodik a tervezet szerint az általános iskolai nevelési folyamat szakaszolása. A jelenlegi alsó és felső tagozat helyett gyakorlatilag három szakaszban történne az iskoláztatás, a kezdő — az 1—3. osztály —, a középső, átmeneti — a 4—5. osztály —, valamint a befejező — a 6—8. osztály — szakaszban. A középfokú ’óktafás továbbfejlesztésére kétféle elgondolást bocsátott vitára a minisztérium. Mindkét változat megfogalmazza az általános és szakmai képzés jobb összhangjának megteremtését, a középfokú iskolatípusok közelítésének igényét és a középfokú-végzettség fokozatos elérését. Ügy látjuk, a változatok előtt célszerű lenne a demográfiai hullám hatásait, levezetési lehetőségeit összegezni. annál is inkább, mivel ez valójában napjaink közvetlenül megoldandó feladatai közé tartozik. A de-i mográfiai hullámhegy közép- fokú iskolarendszeren való átJ vezetése kérdésében a két vá.H tozat eltérő. Az eszmecseréken egyértelműen kifejezést nyert; hogy anyagi lehetőségeink alapján á jelenlegi beiskoláz zási arányok megtartása, ki-< sebb módosítása, vagyis >az „A” változat megvalósítása látszik reálisabbnak. — Milyen vélemény alakul! ki ai eszmecserék során a javaslatnak az anyagi-személyi feltételeiről szóló fejezetével kapcsolatban? — A véleményeket úgy öszJ szegezhetjük, hogy a közoktatás fejlesztésének anyagi-) személyi feltételeivel foglalko-’ zó rész az igények alapján fogalmazza meg a legfontosabb) célokat, de természetesen néhány hiányosságot, is szóvá 1 tettek a beszélgetések során.' A javaslat is megfogalmazza a pedagóguspálya presztízse növelésének szükségességét, a pálya társadalmi megítélése, erkölcsi és anyagi elismerése javításának igényét. A tartalmi munka folyamatos fejlesz-' tése feltételezi a pedagógusok szakmai és pedagógiai ismeretei folyamatos megújítását' A közoktatás fejlesztése javaslatával összhangban a felsőoktatás fejlesztésével foglalkozó javaslat új elképzeléseket tartalmaz a pedagógusok képzésével és továbbképzésével kapcsolatban. Megfogalmazza a továbbképzésben a pedagógusok érdekeltségének megteremtését, javaslatot tesz az anyagi ösztönzésre és az új ismeretekről való beszámoltatásra. — Hogyan ítélik meg a közoktatási rendszer irányításával ösz- szefüggő két fejlesztési koncepciót? — A két változat közös jellemzője, hogy a különböző irányítási szinteken egyaránt erősíteni kívánja a szakmai irányítást. Különbözik viszont az ennek megvalósítására vonatkozó két elképzelés. Megyei eszmecseréink tanúsága szerint, a két változat közül a fokozatos fejlesztést feltételező „A” változat a mai irányi-' :tási szervezetek továbbfejlesztésével* biztosíthatja me irányítás egységét,- s ezzel 'Egyidejűleg az intézményi demok-, ratizmus kibontakoztatását,' elsősorban a szakmai munka- közösségek szerepének és ha-' táskörének növelése útján. A vitákban hangot kapott,' bár szükségszerű a közoktatás továbbfejlesztéséről távlatok-) ban is gondolkodni, de a jövőbeni eredmények feltétele az; hogy a most soron levő aktuális tartalmi feladatokat az eddiginél magasabb színvo-J nalon valósítsuk meg. T. E. | E gy táró előtt állunk ti kernerovói tájmúzeumban. Az intézmény egyik munkatársa, J^ubov Panlyelejevna Szmokotyina és Kraveova Ludmila Petrovna igazgatónő felváltva magyaráz. Most éppen egy szófejtés következik. A szó: KIMRVA. Türk eredetű, jelentése: A ío- lyó magas partján álló város. A mai KEMEROVO név ebből származik. Találó kifejezés, a türk „névadás” szemléletességére vall. Mert jóllehet a ma bányáiról és vegyiparáról ismert város, a Kuz- nvecki-medence központja, ami a legtöbb szibériai városhoz hasonlóan hajdani orosz erődítmény helyén települt,. főként a Tom folyó sík bal partján terül el, a szemközti parton festői magaslattal is rendelkezik. Ezt Vörös-hegynek hívják és fenyők borítják. Innen a „magas part” kifejezés indokoltsága. Valamit a türkökről. Az él-táj vidékén élő tür- kok első óriási birodalma (042—745) Belső-Azsiától a Kaszpi-tengerig terjedt. S a nyolcadik századból valók a türk nyelv — s a törökség — első összefüggő nyelvemlékei, az orkhoni feliratok (lelőhelyük a mai Mongóliában). Ismeretes. hogy a magyarság is több népbőt. elsősorban finnugor és mongol—türk csoportokból állt. s hosz- szú vándorlásai során szintén számos műveltséggel találkozhatott, amint A folyó magas partján álló város arra ősköltészetünk forrásvidékeinek kutatása is bizonyságul szolgált. Így a finnugor előzményeken kívül többi között. mongol—türk előzményekkel is számolhatunk, több kutató Skerint. Az orkkoni feliratok verselése mindenesetre ismerősen csengheti fülünk számára: „Szemem könny marja zsigerem sóhaj tépi mendétiglen kesergek küszködvén kesergek.” Miközben e türk szó által fölidézett gondolatok átfutnak rajtam már lépünk is tovább, még távolabbi múltat idéző tárók elé. A múzeum szerényen dokumentált, ám néhány érdekes tárgyat így is bemutató kiállítási részéhez érünk, ami a paleolit-, a bronz- és a vaskort idézi. Az egyik szarvasfigura mintha különösen ismerősnek látszana. Megnézem az évszámot, eszerint készítési idejét az i. e. I. évezred derekára teszik a kutatók, amikor a dél-szibériai alföldön például az úgynevezett tagar kultúra virágzott, s hátrahagyta fémfiguráival gazdagon bélelt halomsírjait. A. P. Okladnyikov és A. I. Martinon Szibériai sziklarajzok című könyvében olvashatni: „Az ága&szarvú rénszarvas lönbözött a régi szibériai településektől. A porba és sár-) ba süppedt falucskák . közé tartozott, amelyekről annak idején Csehov is oly szuggesz- tíven írt szibériai utazásáról alakja kiemelkedő szerephez zés létezik nemcsak Szibéria megyéje, korábban Novoszi- szólva. Az egyik fénykép jutott szinte valamennyi step- nevének eredetével, hűlném a birszk megyéhez tartozott. A 1913-ból származik, a falu elpelakó nép rítusaiban és világ- valaha itt élt etnikai csopor- megyét központi városa után ső faházait és girbegurba ut-' képében. A bronzból öntött tokkal kapcsolatban is. Bízó- nevezik Kemerovónak. Jelen- cáját örökíti meg. Érdekes szarvasfigurák a szélesen el- nyos azonban, hogy a Kuz- leg tizenkilenc városa van, tárgyi emlék egy e korból megőrzött házszámtábla is. A falu 1918-ban kapott városi nyúló steppeövezetben óriási nyecki-medence a hajdan itt köztük a hajdan aránylelőhe területen terjedtek el — nyu- élt sorcokról kapta a nevét, .Iveiről híres, patinás Mű' gáton a Dunáig, keleten a akik igen fejlett szinten űz- rinszk, ahol ma is gondosan rangot, ekkor Szcseglovszk- mongol pusztákig. Különösen ték már a kovácsmesterséget, őrzik a múlt emlékei között a nak nevezték. Kemerovo fa- gazdayon virágzott ez a kul- A kuznyecki föld gazdagsága faépítészet évszázados reme- lut 1932-ben csatolták hozzá; túsz a szkitáknáV’ Hát per- pedig manapság szinte legen- keit, a legnagyobb Novokuz- azóta nevezik így a várost! sze, a szkíta kultúra állatstí- dás és világszerte ismert. Ügy- nyeck, vagy a legfiatalabb Egyébként, mai címerét 1972J lusának „rokona” ez a szarvas szólván elképzelhetetlen meny- Berezovszkij. A kiállítás az ben fogadták el, Ale'kszandt is, amely századokon át ha- nyiségü és kitűnően kokszol- ásványokat, valamint a táj Vipov novokuznyecki főépítésa gyornányozódott a különböző ható fekete-szenet, s egyéb állat- és növényvilágát mu- tervezte, népcsoportok között, hiszen — ásványokat rejt a föld gyom- tatja be. Itt tudjuk meg, hogy mint történészek kimutatták ra. Érthető tehát, hogy a mú- például harminckét fajta zeum legjelentősebb állandó márvány is van a megyében, kiállítása megkülönböztetett ezek egv részével díszítet- . , „ figyelmet fordít a szénre és a ték 1938-ban a moszkvai met- híás, valamint a Lenin medence bányászkotíásának, rőt. Háromszáz fajta madár Kuzbassz című tárlat. Ez utób sőbbi rokonaival találkoztam iparának bemutatására, hang- és hatvankét fajta emlős — kit a következő években új már több múzeum aranykin- súlyozottan didaktikai céllal köztük a prémes állat — tar- ePuletben helyezik majd el; eset között, például a lenin- is. tozik e vidék faunájához. a J — szkíta névvel szintén más más népeket jelölnek a kü lönböző korok forrásai. Min denesetre, e nemes állat ké A múzeum állandó tárlatai közé tartozik még a népművészet és tájkiál- és grádi Ermitázsban, Kijevben az ukrár. történelmi kincsek mú a gyűjtemény számára önálló Ez a kiállítás a ICemerovó A Kemerovo múltját kicsit múzeumot építenek. tegnap, ma és holnap cí- is ismerők számára természe- zeumában, a Krím-félszigeten met viseli. A tárlat bevezető- tes> hogy előkelő helyen állí- a jaltai tájmúzeumban, vagy seként nagyméretű térkép kö- tották ki Mihail Volkov portönálló kiállítási egységként mutatják be a medence gazdaságának, iparának és nie-1 éppen Budapesten, a Magyar szöníi a látogatót, amelyen a réját. aki 1721-ben felfedezte “gazdasagának mai eredmé-i Nemzeti Múzeumban. Nem rendezők feltüntették a szén- az »égő követ”, vagyis a sze- nyeit< ez utóbbinak aránya a csoda, hogy kicsit ismerős. lelőhelyeket, a bányákat, a net. Szobrával a városban is megyében tizenöt százalék; A kernerovói tájmúzeumban külszíni fejtéseket és a vá- találkozik a látogató. A város vaIan»nt a testvérmegyei kap- azonban szinte csak jelzés- rosokat. P. A. Csihacsov múltjának emlékei külön ér- csolat dokumentumait. A ke-’ ként vannak jelen ezek az (1808—1890) portréja áll a deklődésre tarthatnak számot, m^rovoi^tájmúzeumot ja^jelen-) emlékek, mintegy utalva a táj térkép mellett, aki a meden- Szcseglovo falu a kiállított " " """ ősiségére, az évezredek során ce nevét adta. Kuzbassz, vagy- megsárgult fotográfiák tanú- itt átvonuló, vagy megtelepe- is a Kuznyecki-medence 1943- Saga szerint semmiben sem küdett népekre és kultúrájára, ban lett az Oroszországi Fő- 1-----------------------------------------------——_______ S zámos tudományos feltétele- deráció Önálló közigazgatású | 'NÓGRÁD - 1983. október 29,, szombat tős kulturális intézményei) között tartják számon. Tóth Elemér !
