Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
7J-'Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka f- (Folytatás az 1. oldalról.) gálatát. Ugyanis az ésszerű anyagfelhasználáshoz 3 tervezőiének, a beruházóknak és | a kivitelezőknek sem fűződik bejelentések és7 panaszok érdeke. Ha _ az érdekeltséget javítanánk, jelentős beruházás nélkül, ésszerűbb gazdálkodással az évente felhasznált 5 millió tonna cement 10 százalékát megtakan'thatnánk. Országos vizsgálat keretében foglalkozunk az alumínium félgyártmányok gazdaságos gyártásának és felhasználásának helyzetével. Foglalkozni kívánunk más, hasonlóan fontos témákkal, például a műtrágyák és növényvédő szerek, vagy a műanyagféleségek felhasználásával is. Vállalják ezután is a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos fontos tényezők tanulmányozását. A továbbiakban Szakait József arról szólt, hogy munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek életkörülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok. A területi bizottságok már öt esztendeje figyelemmel kísérik a lakosság áruellátásának alakulását Különösen tások, szaporodnak a kisebbnagyobb visszaélések, a közvéleményben jogos visszatetszést keltő megnyilvánulások. A hozzánk érkező közérdekű is arról tanúskodnak, hogy a dolgozók, az állampolgárok féltik szocialista rendszerünk komoly áldozatok árán elért vívmányait, eredményeit. A koz ügyeiért érzett felelősség nyilvánul meg — olykor sürgető jelleggel — a visszaéléseket, a szervezetlenséget, a felelőtlen magatartást kifogásoló közérdekű bejelentésekben, Igénylik a szükséges intézkedések megtételét és azokról a rendszeres tájékoztatást. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka — hangsúlyozta Szakali József—, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelési, szervezési, technológiai, vagy más jellegű megoldásokra felhívja a figyelmet. Az ellenőrzési munkában fontos szerepe van a nyilvánosságinak, hogy vizsgálatokat minden esetben előre meghirdetik; a tervekről, feladatokról a hírközlő szerveken keresztül a közvéleményt előre informálják. A következőkben azt erősítette: a munkában nélkülözhetetlen az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatása, hathatós közreműködése. 1979-ben az országgyűlés "»*■«, 555: kai, a társadalmi szervekkel, napjainkban, amikor az ismert gazdasági körülmények miatt nagy figyelem övezi az életszínvonal alakulását, az életkörülmények változását A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt olcsóbb fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Az áruellátásra vonatkozó tavalyi összegező jelentésüket — sok helyileg és központilag hasznosítható javaslattal — megküldték az ellátásban érdekelt állami és társadalmi szerveknek, Igényelve intézkedéseiket, melyek megvalósítását rendszeresen számon • kérik. Sokat fejlődött u utóellenőrzések'rendje Is. A közelmúltban tárták a Minisztertanács elé az általános Iskolások elhelyezéséről és szociális ellátásáról folytatott utóellenőrzés országos mérlegét, amely sok kedvezőtlen jelenségre, visszatérő gondra irányította rá a figyelmet Általános a tapasztalat, a javaslatoknak azt a részét, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. A döntések végrehajtása A népi ellenőrzés egyre rendszeresebben visszatér a döntésekhez, mert hivatása érvényt szerezni a határozatok megvalósításának. Napjainkban létfontosságú — politikai kérdés — a yezetői döntések fegyelmezett végrehajtása, a jól végzett munka, a jelentkező feszültségek feloldása, a társadalmunk szocialista jellegével össze nem egyeztethető tünetek felszámolása. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségre vonását, a felelősség fokozottabb és következetes érvényesítését. A vizsgálati tapasztalatok Szerint gazdasági életünk — különösen az új folyamatok kibontakozása közepette — nem mentes a gondoktól, ellentmondásoktól. A rugalmasabb vállalkozási, szervezeti formák és módszerek fokozatos kibontakozását számos ésszerű, hatékony megoldás kíséri. Találkozunk ennek ellentétjével is, amikor magyarázzák a tehetetlenséget. Ugyanakkor vannak vadhajaz országgyűlés bizottságaival és az ellenőrzést végző más szervekkel. E téren az utóbbi években számottevő az előrelépés. Jelenleg összesen 18 állami, társadalmi és tömegszervezettel folytatnak gyümölcsöző együttműködést elvi megállapodások, céltudatos munka- megosztás alapján. A jövőben az együttműködés jól bevált formál — a közös vizsgálatok — mellett erősítik az együttes munkát a realizálás területén Is. Gyümölcsöző kapcsolatok Gyümölcsöző és napi kapcsolatok fűzik össze a népi ellenőrzési bizottságokat a tanácsokkal. A tanácsi testületek rendszeresen megtárgyalják ellenőrzési megállapításainkat és érdemben intézkednek a hasznosítható javaslatok megvalósítására. Együttműködnek a tanácsi szervekkel a közérdekű bejelentések intézésében is. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagy gondot fordítottak a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére, informálására. Az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára —■ évente mintegy ötezer társadalmi aktíva eseti megbízás alapján kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Több rangos testülettel tervszerű együttműködést sikerült kialakítani, mint az igazságügyi szervekkel, a Pénzügyminisztériummal, az Országos Környezet- és Termé- szetvédelrrfi Hivatallal, a Kereskedelmi Kamarával, s mellette ma már a Tudományos Akadémiával, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével,, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, sőt, több egyetemi tanszékkel is. Értékes és figyelmet érdemlő, mindaz, amit a vizsgált vállalatok nagy tapasztalatú fizikai dolgozóitól kapnak a népi ellenőrök. A munkahelyeken dolgozókkal, a lakóterületeken élőkkel való találkozások erősítik a szocialista demokratizmust és a tudatformálást. A továbbiakban a Kommunista’ Ifjúsági Szövetséggel és a Hazafias Népfronttal folytatott alkotó együttműködésről szólt Majd befejezésül hangsúlyozta: a népi ellenőrzésié sok feladat vár. Az újszerű és bonyolultabb feladatokhoz mérten folyamatosan korszerűsítik munkamódszereiket. Erősítik a dolgozók bizalmát, azt a nélkülözhetetlen erkölcsi tőkét, amelyet demokratikus gyakorlatunk táplál, s, amely az emberekkel való' közvetlen kapcsolatokon alapul. Mint. mondotta, elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Vita, interpelláció A Központi Néoi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, a képviselők élénk eszmecseréje követte. Horváth Lajos Baranya megyei képvi- viselő az tországgyűiés terv- és költségvetési bizottságának titkára többek között hangsúlyozta: a bizottság a közhatalom legmagasabb szervének is elismerésre ajánlja a népi ellenőrzés mai és eddigi — negyedszázados — működését. Ezt követően Kovács Istvánné Pest megyei, Gortíos Péter Fejér megyei, Havasi Béla Borsod megyei, Papp Gy. Lászloné Csongrád megyei, Czakó László Szolnok megyei, Viimányi Mária Hajdú-Bihar megyei. Várhelyi József Zala megyei, Medvetzky Antalné Baranya megyei, Osztrosits József Vas megyei, Béleczki József Bács-Kiskun megyei és Linczényi János budapesti képviselők kértek szót. A vita lezárása után Szakali József válaszolt a felvetett kérdésekre. Ezután határozathozatal következett A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásukra adott választ az országgyűlés — egyhangúlag — jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően dr. Káidy Zoltán budapesti képviselő intézett interpellációt a közlekedési miniszterhez, amelyre Pullai Árpád válaszolt. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ elfogadta, az országgyűlés — egy ellenszavazattal, egy tartózkodással — tudomásul vette. Végül Pióker Ignác (Bp. 12. vk.), nyugdíjas javaslatára a képviselők az új Nemzeti Színház felépítésére évenként felajánlották egvhavi képviselői tiszteletdíjukat Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka befejezte munkáját. ÜÜZLEMEIVV a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soron kívüli üléséről 1983. október 20-án Berlinben Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, a Német ' Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével soron kívüli ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága. Az ülésen reszt vettek: a Bolgár Népköz- társaság részéről Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzet- védelmi minisztere, a Magyar Népköztársaság részéről Czin.ege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Lengyel Nép- köztársaság részéről Florian Siwicki vezér- ezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterének helyettese, vezérkari főnök, a Román Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu vezérezredes, a Román SZSZK nemzetvédelmi minisztere, a Szovjetunió részéről Dmitrij Uszt'únov, a Szovjetunió marsallja. a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a Csehszlovák Szociálista Köztársaság részéről Martin Dzur hadsereg- tábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, az egyesített parancsnokság részéről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatának és a hét szPeialista ország párt- és állami vezetői 1983. június 28-i közös nyilatkozatának szellemében megtárgyalta az európai katonapolitikai helyzet alakulását, s arra a következtetésre jutottak, hogy az feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés1 résztvevői emlékeztettek azokra a békejavaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesztették és a júniusi moszkvai találkozón megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa felöl az atomháború veszélyét, és ezt a földrészt a béke kontinensévé, a harcászati és közép-hatótávolságú atomfegyverektől mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NATO tagállamai ez ideig nemcsak hogy nem válaszoltak e konstruktív javaslatokra, hanem azok ellenére néhány nyugat-európai NATO-tag- allamban folytatják az új amerikai középhatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését, azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országaival szemben. Mindez közvetlen fenyegetést jelent ezeknek az Országoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták Európában történő telepítése elkerülhetetlenül a kontinens és az egész világ hfelyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek számára katasztrofális következményekkel járó atomháború veszélyének növekedéséhez vezet. Ilyen körülmények között rendkívül fontos a nukleáris konfrontáció veszélyének elhárítása, az európai földrészen. A honvédelmi miniszteri bizottság hangsúlyozta, hogy — miként azt a júniusi moszkvai megbeszélésen résztvevő tagállamok 1983. évi közös nyilatkozata megállapítja — a Varsói Szerződés Országai soha sem törekedtek és nem is törekszenek katonai fölény megszerzésére, de semmi esetre sem engedhetik meg azt sem. hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A honvédelmi miniszteri bizottság a megvitatott kérdésekben megfelelő határozatot hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a' kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Á magyar békemozgalom üzenete az atomleszerelésért küzdő békemozgalmakhoz ■, Az OBT elnöksége az alábbi üzenetet intézte az atom- leszerelésért küzdő békemoz- galmakhoz: Az Országos Béketanács elnöksége, amelyben a magyar társadalom minden rétege és korosztálya képviselve van, a közös harc jegyében fogant szolidaritással köszönti mindazokat a barátainkat, akik ezekben a kritikus hetekben, Európa forró őszén szót emelnek az eurorakéták tervezett telepítése ellen. Földrészünk országai között vannak történelmi és társadalmi különbségek, a kérdések kérdésében, a béke fenntartásában, a nukleáris világégés elkerülésében azonban közösek az érdekeink és céljaink. Közösen szállunk síkra az atomfegyvermentes Európáért, Európa keleti és nyugati feliének sok nyelvén együtt kérjük, követeljük, hogy földrészünk egyetlen pontján se legyenek nukleáris harci eszközök. Különösképpen nagyra értékeljük mindazoknak áldozatos kiállását és, harcát, akik a Német Szövetségi Köztársaságban — Bonnban, Hamburgban, Kölnben, Bremenha- venben — Belgiumban, Hollandiában. s másutt, Comisó- tól Greenham Commonig következetesen fellépnek a tervezett rakétatelepítéssel szem- béri. A legelső közvetlenül előttünk álló feladatnak azt tartjuk, hogy elérjük: ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol ma nincsenek, és ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már megtalálhatók. Nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a helyzet rendkívül komoly. A nemzetközi feszültség kitápinfchatóan fokozódik. A fegyverkezési verseny újabb fordulói, az Egyesült Államok vezetésének törekvése az egyensúly megbontására és a katonai fölény megszerzésére, még tovább rontják a nemzetközi légkört és rombolják a kapcsolatokat. De meggyőződéssel valljuk, hogy még mindig nem késő — és önökkel együtt követelünk az újabb fegyverkezési hullám helyett újabb tárgyalási erőfeszítéseket, s követeljük a további bonyodalmakkal fenyegető rakétatelepítési tervek elhalasztását. Európa nagy folyójának, a nyolc országot átszelő Dunának partjáról köszöntjük önöket, szerte földrészünkön, tá- gabb szülőföldünkön. Másfél évtizede a magyar fővárosból hangzott el az európai biztonsági szerződésit javasló budapesti felhívás. A Helsinkiben kiteljesedett folyamat legutóbb a madridi találkozóval bizonyította életképességét. Nagy várakozással tekin-' tünk a Stockholmba összehívott újabb leszerelési konferencia és a Budapesten tartandó európai kulturális fórum elé. Van mit tennünk és tudunk mit tenni, ha összefogunk és fokozzuk küzdelmünket Európa békés jövőjéért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért — fejeződik be a magyar békemozgalom üzenete. (MTI) PARLAMENTI JEGYZETEK NÚGRAD - .1983. október 22., szombat Az országgyűlés őszi ülésszakának szünetében a képviselők kisebb csoportokban beszélgetnek Méhes Lajos ipari miniszter expozéjáról. — Időszerű áttekinteni az ipar helyzetét, hiszen teljesítményétől nem kis mértékben függ jelenünk és jövőnk — mondja Tőzsér Gáspár, a nógrádi szénvidék képviselője. Természetes, hogy hamarosan szóba kerülnek az ipar megyei kérdései is. — Ügy érzem, most kezd beérni az ipar telepítés idején végzett munka. A választókerületemben a FÚTÖBER, a Ganz- MÁVAG gyáregységei is igyekeznek a megnövekedett követelményeknek megfelelni, s ez mondható el a Nógrádi Szénbányák dolgozóiról. Most éppen egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a lakosság téli szénszükségletét maradéktalanul kielégítsék, s még a hideg beállta előtt mindenki megkaphassa a szükséges fűtőanyagot... — mondja Tőzsér Gáspár, majd azokról a törekvésekről . beszél, amelyek révén a vállalat igyekszik gazdálkodása eredményességén javítani. A kistoronyéi üzemben például villamos berendezéseket szerelnek exportra, örömmel fogadták a bányászok a leendő szénmosó létesítéséről szóló döntést. — Igaz, a nógrádi bányászok az objektív körülmények miatt az idén „gyengélkednek”, de ‘nem kell félteni őket. Az utánpótlás is csörgedezik. A vállalat lakásokat épít, felújítja a nagybátonyi művelődési házát, támogatja a gyermekintézményeket, egyszóval, gondoskodik dolgozóiról — teszi hozzá a képviselő. Dancsák Lászlóné, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének meósa. Szavaiból némi panasz érződik ki. — Régi gond a gyáregység és a központ kapcsolata. Nagyobb önállóságot kellene biztosítani a gyáregységeknek, az ott dolgozó gazdásági vezetőknek. Mi például Pá&ztón exportra is gyártunk, de az ezért járó többletbér ösztönző hatását nem érezhetjük. Persze, hogy vannak munkaerőgondjaink Is, mert jelentős a különbség a gyáregységben és a központban dolgozók bére között — magyarázza. Vastag Ottilia, a Romhányi Építési Kerámiagyár dolgozója is bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Én azt érzem nyomasztónak, hogy a népgazdaság jelenlegi helyzetében a kívánatosnál kevesebb jut műszaki fejlesztésre. Ha pedig e területen elmaradunk, holnap kedvezőtlen hatását érezhetjük. A másik probléma az alapanyag-ellátás. Beszélünk a termékek kívánatos jobb minőségéről, s kevesebbet hallani arról, hogy ehhez jó minőségű alapanyag is kell — mondja. Czene Árpád, a salgótarjáni járás másik országgyűlési képviselője, a ceredi termelő- szövetkezet ágazatvezetője- a mezőgazdaság és az ipar egymásrautaltságát, hangsúlyozza. — A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban alaposan megnövekedtek a költségek, főként az ipari termékek drágulása révén. Egy példát szeretnék említeni: napjainkban egy ékevas már 900—1500 forintba kerül, s nem tart örökké. Ügy vélem, hogy a két ágazat irányítódnak minden • szinten - többet kellene koordinálniuk, jobban felmérni a mezőgazdaság eszközigényét... Az . prstággyűlés őszi ülésszakának másik napirendje, a népi ellenőri munkáról szóló beszámoló is megindítja a gondolatokat. A képviselők, köztük a nógrádiak is, elismeréssel szólnak a sok-sok társadalmi munkást foglalkoztató népi ellenőrzésről. — Valóban, joggal érdemelnek megbecsülést — fűzi hozzá dr. Fancsik János, salgótarjáni képviselő. — A legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai kérdéseket vizsgálják, s a segítés szándékával teszik mindezt. Ilyen volt megyénkben a közelmúltban a fogászati ellátás »helyzete, az építőanyag-ellátás, vagy legutóbb a munkaidőn túli ügyintézés. Egy-egy vizsgálat nem hatástalan az érintettekre, s az ezt követő intézkedések hasznát az állampolgárok élvezhetik. Aztán arról beszélgetünk, kit, hová szólított a képviselőkötelesség az elmúlt hónapokban. Valamennyien ott voltak a választójogi . törvénytervezet társadalmi vitáin. — S a képviselők véleménye? f — A tervezettel az állampolgárok többsége egyetért. Hallottam okos javaslatokat, aggályoskodást is. Én is he- ' lyeslem a kettős jelölést — mondja Tőzsér Gáspár és Vastag Ottíliárá néz. — Ha például kettőnket jelölnek, győzzön a jobbik. Ugye, nem "haragszol, Ottilia? —! Nem! — mondja a másik mosolyogva. M. Szabó Gyula
