Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AÍ.S2MI? NOG-R A D M EGYEI BIZOTTSÁGA ES A ME G :Y.E I . T A;N AXXXIX ÉVF., 250. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT Előbbre! Soha nem felejtem el: kör- beálkuk a lerombolt főhadiszállást, s úgy potyogtak köny- nyeink, mint a záporeső. Az őrs erdőszéli búvóhelyét, nádból hevenyészett kunyhónkat földig tiporták. Odébb néhány lépéssel, egy öreg platán törzséhez tűzött, hatalmas ákom- bákomokkal cifrázott h'ás tudatta. hogy ütött az utolsó óránk, s a patak menti tisztáson várnak bennünket Winnetouék. Mondanom sem kell, a lelki traumától szédelgő csapatunk katasztrofális vereséget szenvedett, így a suli harci akadályversenyének zárásakor nem éppen a leghízelgőbb jelzőkkel minősítették 'őrsünket, ami a bátorságot illette. Mégis — sok más kudarccal és örömmel együtt — felejthetetlen maradi az esemény. S biz’onyára bőséggel sorakoznak a hasonló úttörős élmények azon úttörővezetők emlélctárában is. kik ma Salgótarjánban azért gyűltek ösz- sze, hogy megbeszéljék az elmúlt öt esztendő mozgalmi tapasztalatait, meghatározzák 1 eendőiket. Meghívójukon mottóul ez áll: felelősség és továbblépés. « Tagadhatatlan, hogy a gyermeknevelés szerteágazó területein sürgős lépések szükségelletnek: a társadalmi változásokhoz hozzá kell igazítani a pedagógiai-mozgalmi eszköztárt. Esélyegyenlőség, tehetség- sondozás, demokratizmus, új nevelési-oktatási dokumentumok, ötnapos tanítási hét, életformaváltás, rnözgalmi- tanulmányi követelményrendszer, szabad idő — csupán ízelítő a megyei úttörővezetői konferencia harmincoldalas elnökségi beszámolójából. Sokunkat érintenek ezek a kérdések, hiszen megyénk 122 általános iskolájában 28 ezer diák tanul, közel 2000 pedagógus közreműködésével 1021 tanteremben. Két százalék híján minden iskolás tagja kisdobos-, vagy úttörőmozgalomnak, amelynek programja, igyekszik igazodni a korosztály sajátosságaihoz. Itt a romantika, a játékosság a derű éppúgy hozzátartozik a mindennapokhoz, mint mondjuk a mértanórához a vonalzó. E pajtások zöme éppúgy lelkesedik a bábjátékért, mint a társadalmi munkáért, a kirándulásért, és a hulladékgyűjtésért és a tanulmányi versenyért, a turisztikáért és a táncházért. E miatt kapnak Is eleget kz úttörővezetők! Szemükre vetik, hogy túlterheltek a gyerekek sok a feladatuk keveset vannak otthon, nem jut idejük az elmélyült tanulásra. & ez felnőttszemmel nézve sokszor jogosnak is tűnik, de hallgassuk meg néha a gyerekeket is, közülük jó né- hányan csak annyit mondanának, semmi az egész. Ám, valljuk be, gyakorló szülők, hogy meglehetősen ritkán vagyunk hajlandóak „alulnézetből” — gyermekszemszögből .— közelíteni a dolgokhoz. Ugye, van valami igazság Sa- int-Exupry kis hercegének ama bölcs megállapításában, miszerint: előbb minden felnőtt gyerek volt, de már csak kevesen emlékeznek rá... Persze, a gyermeknevelés nemcsak az iskola, a mozgalom feladata, elkoptatott kifejezéssel: össztársadalmi ügy. tízért is válik olykor megfoghatatlanná. ezcrt is akadhat oly sok kibúvó. Az úttörővezetők határozott lépésre . szánták el magukat, s nem a többi „nevelési tényezőre” várnak, hanem ők kezdeményeznek. Köszöntés! formulájuk jelzi az irányt: előre! Még előbbre! T. L. Befejezte őszi ülésszakát az országgyűlés Aktívabb, kezdeményezőbb a népi ellenőrzés Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk ülésén megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, jelen voltak a Központi Bizottság. titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt számos Budapesten akkreditált diplomata. A pénteki tanácskozást Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A testület az ipari miniszter csütörtökön elhangzott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. A tegnapi nap vitájában Bíró Miklós Szabolcs-Szaimár megyei, Reidl János Somogy megyei, Hajmer Imre Komárom megyei, Ruisz József Vas megyei, Bódis Gábor Borsod megyei képviselők vettek részt. Felszólalt Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, aki a munkaerőhelyzettel kapcsolatos képviselői észrevételekre reagált. Többek között elmondotta, hogy a hozzászólásokból kicsendülö véleményt — amely szerint már lem csupán egy-egy részterület gondjairól beszélhetünk, hanem általában munkaerőhiányról — reálisnak tartja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hog'y a létszám- hiány és a felesleges munkaerő mai iparunkban egyidejűleg területileg és szakmailag egyaránt differenciáltan jelentkezik. Megoldási módszerként említette többek között a bér. szerepe mellett a munkakörülményeket, a szociális juttatások bővítését, mint olyan tényezőket, amelyek elősegítik a munkaerő megtartását, ha azonban úgy célszerű, az eláramlást ösztönzik. Szólt arról is, hogy a kormány tervezi a bérbesorolási és tarifarendszer módosítását, amely révén nagyobb lehéíöáég nyílik a nehézebb munkakörülmények között dolgozók, a magasan képzett műszakiak, a pályakezdő diplomások tevékenységének gyors anyagi elismeréséhez. S a kormányzat a jövőben is fontosnak tartja a vállalatok „megkülönböztetését” teljesítményük alapján. Erre már. a jelenlegi szabályozók is módot adnák, s a jövőben fokozni kívánják egyebek: között a célirányos éxportösztön’Zést és folytatják a több Vállalatnál elkezdett kísérleti bérszabályozást. A beszámolóhoz több hozzászóló nem volt. A vitában elhangzottakra Méhes Lajos, ipari miniszter válaszolt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően Sza- kali. József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be a népi ellenőrzés tevékenységéről. SZAKMASZERETET, ALKOTÓKÉSZSÉG , Kilencvenéves azöblesüveggyár Felavatták Kalló Viktor üvegfúvó című szobrát ______v\ S zakai! József beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról A népi ellenőrzés, elmúlt négyévi munkájáról szólva elmondotta: Lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett, és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. A vizsgálatok olyan ellentmondásokat, hibákat is feltártak, amelyek a népgazdaságnak okozott károk miatt joggal háborítják fel az alkotni vágyó, becsülettel dolgozó, a fejlő- désérflhindig tettre kész emberélvet. A beszámolási időszakban kiemelten vizsgáltuk a kormányprogramokból adódó feladatok megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának növelése azt igényli, hogy sok mindenben, elsősorban a vezetői munkában változtassunk a korábbi megszokott gyakorlaton. A vizsgálati tapasztalatok szerint — részben a körülmények kényszerítő hatáséra ■— a szocialista építőmunkában már sok a pozitív változás: eddig még kiaknázatlan tartalékok kerültek és kerülhetnek nap mint nap felszínre. Figyelmet érdemel az is, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősségérzet. Ezt igazolja, hogy mind több előrevivő kezdeményezéssel találkozunk a termelésben, a gazdálkodásban, és az irányító munkában, valamint a közéletben. Az eltelt időszakban megnőtt a népgazdaság‘ fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalkozó elemzések iránti igény. Újabban az energiagazdálkodási program gyorsítására hozott kormányhatározatok végrehajtásának elemzését helyeztük előtérbe. A népgazdaság fejlődésének létfontosságú meghatározója előforrásadnk hatékony felhasználása. Ezt célozta a gazdaságos anyagfelhasználásra és a technológiák korszerűsítésére vonatkozó kormányprogram, amely előírja az indokolatlanul magas, néhol egyenesen pazarló fajlagos anyagfelhasználás csökkentését. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben kezdte meg az egyik legfontosabb, az egyik ugyancsak energiaigényes építőanyag, a cement előállításának és felhasználásának vizs- (F oly tatás a 2. oldalon.) Tegnap került sor a salgótarjáni öblösüvegyár kilencvenéves fennállásának évfordulójával kapcsolatos megemlékezésre. A délelőtt folyamán felavatták Kalló Viktor Mun- kácsy-díjas szobrászművész Üvegfúvó című szobrát, amelyen részt vett Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára, Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Medved Károly, az SZMT vezető titkára, a szomszédos csehszlovákiai testvérmegyéből érkezett Biotéka gyógyszergyár küldöttsége Miklas Emil, műszaki igazgatóhelyettes vezetésével valamint a téstvérgyárak küldöttel, a gyár dolgozói és az érdeklődők sokasága. Az avató beszédet Czina Sándor, az Üvegipari 1 Művek vezérigazgatója mondta. — A. megalapítás óta az üveggyártó szakemberek több generáció-1 ja váltotta egymást, tovább örökítve, a szakma szeretetét, szépségét, a munkáskollektívák erkölcsi értékeit, mozgalmi, kulturális tradícióit. Joggal büszke erre a mai gyár valamennyi dolgozója, a városlakók sokezres közössége. Ezt követően méltatta a művész alkotását, a mai magyar szobrászatban betöltött kiemelkedő szerepét, majd így folytatta: — Salgótarján jellegzetes példája a szocialista munkásvárossá alakulásnak. A folyamatosan épülő, szépülő település nemcsak a tárgyi feltételeit igyekszik megteremteni az emberhez méltó életnek, hanem a szellemi, kulturális gyarapodásnak is példás mecénása. Ezt követően átadta a szobrot a város lakosságának. A város dolgozói nevében dr. Szittner András, a városi tanács elnöke vette át, hangsúlyozva, hogy az avatással újabb szellemi értékkel gazdagodott a város lakossága. Felszólalt még Kalló Viktor, aki ritka alkalomnak nevezte ennek a megbízatásnak a teljesítését. Délután a gyár művelődési házában folytatódott az ünnepségsorozat. Az elnökségben helyet foglalt dr, Ozsvárt József. a megyei pártbizottság titkára, a gyár nyugdíjas igazgatói. meghívott vendégek és a legjobb dolgozóit. Kazinczi Gyula, a gyár igazgatója méltatta a gyár kilencvenéves történetét. — Az üveggyártásnak messze nyúló mély gyökerei vannak megyénkben, amelyek elválaszthatatlanok gyárunk alapításától, közel egy évszázados fejlődésétől — mondta bevezetőjében. Az első nógrádi — Dévényi — huta építője, Illetve, bérlője az 1708-ból származó adat szerint Martinus Gömbala volt, aki a megyei üveggyártás megteremtője is. A gyár 1893 novemberétől dolgozik, de a hivatalos átadás december 10-e volt. Beindításához és kezdeti íeljesz- téséhez szükséges szakembereket Ausztriából, Csehországból, Porosz-Sziléziából toborozták, a segédmunkák, végzésére magyarokat alkalmaztak. Milyen volt az akkori salgótarjáni palackgyávi munkások helyzete, élete? Egy 19tűben megjelent népszavabeli cikk 400 munkás jaj kiáltásáról, nyomoráról, szenvedéseiről, gyermekek kínzásáról számolt be drámai hangon. Az ebből az időből származó orvosi vélemény szerint egyetlenegy fúvónak sem volt ép tüdeje, egyetlen kemencénél dolgozó munkás sem akadt, akinek jó lett volna a szeme. A gyár különböző tulajdonosok neve alatt hol fejlődve, hol megtorpanva, hol pedig kényszerpihenőre ítélve fejlődött. .Ezen . belül fontos állomás volt a világgazdasági válság utáni időszak, amikor kedvező fejlesztések révén megkezdődött az exporttermelés. Fordulópontot jelentett 1944., amikor a szervezett munkások ügyességével és bátorságával — Vissinger főmérnök egyetértésével megmentették a gépek egy részét a németektől. A háború után ezeken indult meg a termelés. A gyár fejlesztésében alap-’ vető változás az 1948-as államosítás után következett bej A termelés fejlesztése, a szociális ellátás, lakásépítés nagy lendülettel indült meg, s azóta is kisebb-nagyabb ütemben, de tovább folyik. Új,' modem komfortos lakások százaiba költöztek a gyár dolgozói, több százmilliós beruházással csaknem teljesen új-j jászületett műszakilag, techJ nikailag és épületekben á gyár. Ma már több mint háromezer termékfélét gyárt, 2% országba exportál. Jó mun-i káj ükért tizenegyszer részesültek országos és vállalati kitüntetésben. Egyébként az államosítás óta az igazgatók mindig a gyár munkásaiból kerültek ki. Köztük voltak aa ünnepségen részt vevő Alica János, Papp Gyula ég Varga Gyula elvtársak. A gyár fejlődését méltató; múltat is idéző gondolatait a következőkkel fejezte be: — A gyár sok-sok töréssel, megszakításokkal tarkított fejlődése, az új iránti érzékenysége, az örökös megújulásra való “törekvés, a kitűnő munkásgárda szakmai szeretete és alkotókészsége eredményeképpen jutottunk el máigj Ezért köszönetét mondok a dolgozóknak, vezetőknek, mindazon felsőbb politikai; állami és gazdasági szervek vezetőinek, akik segítséget nyújtották a gyár dinamikus fejlődésének megvalósításához. Az ünnepi megemlékezés befejezéseképpen Czina Sándor Kiváló munkáért, miniszteri kitüntetéseket, Kazinczi' Gyula gyári kiváló dolgozó kitüntetéseket, valamint harmincöt-negyven évea törzs- gárdaelismerésekét nyújtott át. Képünkön a szoboravatási ünnepség. Losonczi Pál hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke —, aki feleségével együtt hivatalos látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban Szpirosz Kiprianu meghívására — pénteken hazaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és — a látogatás idején — Dobos István, hazánk Ciprusra is akkreditált nagykövete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami, politikai életünk több jnás vezető személyisége. (MTI)
