Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

Megnyílt a KGST ülésszaka Losenczi Pál Cipruson MEGKEZDŐDTEK AZ ÁLLAMFŐI TÁRGYALÁSOK - KITÜNTETTÉK AZ ELNÖKI TANÁCS ELNÖKÉT (Folytatás az 1. oldalról.) Boriszlav Szrebricsnek, a szövetségi végrehajtó Janács alelnükének vezetésével Meghívott megfi gyeiéként Selen van a tanácskozáson Afganisztán, Angola, Etiópia, Jemen, Laosz és Nlozambik képviselője. Az NDK fővárosa központ­jában, a Hotel Stadt Berlin épületében a tanácskozást dél­előtt 10 órakor nyitotta meg Willi Stoph, az NDK Minisz­tertanácsának elnöke. Az ülésszak első napján ke­rülnek a tanács elé a beszá­molók és megkezdődnek a küldöttségvezetőknek, köztük Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének felszóla­lásai. Willi Stoph megnyitójában tolmácsolta -az ülésszak részt­vevőinek az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Állam­tanácsa és Minisztertanácsa, személyesen Erich Honecker üdvözletét. Utalt arra, hogy az ülés­szakon a gazdasági és a tu­dományos-műszaki együtt­működés nagy jelentőségű feladatairól lesz szó, stratégi­ailag fontos területeken. „Meg- gvőződésürk. hogy a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának XXXVII. ülésszaka NYIKOLAJ TYIHONOV: hozzájárul országaink gaz­dasági potenciáljának további erősítéséhez, a szocialista tervgazdálkodásból származó előnyök még szélesebb körű kihasználásához, a testvéror­szágok egységének és össze- forrottságónak erősítéséhez’’ — mondotta. „Ez különösen időszerű fel­adat annak következtében, hogy az imperializmus ag­resszív köreinek politikája a világ békeszerető erői, min­denekelőtt a szocializmus el­len irányul. Az a terv, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és más nyugat-európai országok terü­letén új amerikai közép-ható- távolságű rakétákat helyeznek el, megnöveli a háború veszé­lyét. Ha nem akadályozzuk meg ezeket a rendkívül ve­szélyes terveket minden nép életét és biztonságát fenyege­tik majd. Az ilyen veszélyes politikai irány ellen vívott küzdelem­ben a béke és a haladás erő­inek megbízható támasza a Szovjetunió és a szocialista közösség többi állatna- Meg­győződésem, hogy a KGST- tagjai minden tő'ük telhetőt megtesznek a szilárd béke biztosítására” — hangoztatta az NDK Minisztertanácsának elnöke megnyitó beszédében. Stoph kijélentette: a test- verpártok által meghatározott nagy jelentőségű feladatok, amelyek célja, az hogy bizto­sítsák a stabil gazdasági és szociális fejlődést, annál ha­tékonyabban valósulhatnak meg minél szorosabb lesz az együttműködés a Szovjetuni­óval és a többi testvéri szo­cialista országgal. Országaink gazdasági potenciáljának jobb kihasználása erősíti az egész szocialista közösséget és elő­segíti annak dinamikus fej­lődését — mondotta. A napirend és az ügyrend elfogadása után terjesztették be a végrehajtó bizottság be­számolóját a két ülésszak kö­zött végzett munkáról, majd a napirenden szereplő további két kérdésről szóló beszámo­lót, amelyeket Ny. Martinov és Ny. Bajbakov terjesztett elő. A délutáni tanácskozáson ke­rült sOr a küldöttségek veze­tőinek felszólalására. Ennek során beszédet mondott a Magyar Népköztársaság kül­döttségének vezetője Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Ugyancsak felszólalt a délutáni ülésen Nyikolaj Tyi- honov. a szovjet küldöttség vezetője a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — feleségével együtt — kedden reggel Bu­dapestről elutazott Ciprusra, ahol hivatalos látogatást tesz Szpirosz Kiprianunak, a Cip­rusi Köztársaság elnökének meghívására. Az Elnöki Ta­nács elnökének kíséretében van Török István külkeréske- delmi államtitkár, Esztergá­lyos Károly külügyminiszter­helyettes, Németh Jenő, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. A búcsúztatáson a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut­mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, az El­nöki Tanács több tagja, va­lamint állami és politikai éle­tünk más vezető személyiségei. Losonczi Pál, kedden — fe­leségével együtt Ciprusra ér­kezett. Személyében első alka­lommal látogat magyar állam­fő a szigetországba. Az Elnöki Tanács elnöké­nek különrepülőgépe a kelle­mes őszi napsütésben helyi idő szerint pontosan 12 óra­kor szállt le a magyar és cip­rusi zászlókkal feldíszített larnacai nemzetközi repülőté­ren. Losonczi Pált és kísére­tének tagjait Szpirosz Kipri- anu és Mimi Kiprianu szí­vélyesen üdvözölte. Ott volt Dobos István a Magyar Népköztársaság nico- siai és Angelos M. Angelides, a Ciprusi Köztársaság buda­pesti nagykövete. Ciprusi népviseletbe öltözött kislányok virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akiket a magyar Kolónia gyer­mekei is virággal köszöntöt­tek. Felcsendült a magyar és a ciprusi himnusz, s ezzel egy­idejűleg eldördült az ái’amíő- ket megillető 21 ágyúlövés. A Ciprusi Köztársaság elnöke és felesége ezután bemutatta vendégeinek a tiszteletükre megjelent személyiségeket. Lo­sonczi Pál üdvözölte a Nico­siában működő diplomáciai képviseletek jelen levő veze­tőit. A vendégek ezután a cip­rusi vezetők társaságában gép­kocsiba szálltak, és Larna- cából a mintegy 50 kilométer­re lévő ciprusi fővárosba, Ni­cosiába utaztak. A larnacai utcákon, a Larnaca és NicoJ sia közötti településeken minJ denütt magyar zászlókat len­getett a szél. Nicosia pálma­levelekből font szimbolikus városkapuján „Szeretettel köszöntjük városunkban!” magyar nyelvű felirat fogadta az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Losonczi Pál látogatásának első napján, kedden délután, a nicosial elnöki palotában fe­leségével együtt fogadta a Ni­cosiában működő külföld! diolomáciai képviseletek veze­tőit és feleségeit. Kedden délután megkezdődj tek a magyar—ciprusi államJ fői tárgyalások. A tárgvalások befejeztével Szpirosz Kiprianu átnyújtod ta Losonczi Pálnak a Mnkari- osz-érdemrend nagyláncát, á legamagasabb ciprusi kitünte­tést. Losonczi Pálné kedden el Iá-’ toga toft a népművészeti múze­umba, a „Makariosz érsek” alapítvány kulturális központ­jába és a bizánci múzeumba. Törekvéseink a béke, a társadalmi baladás céljait szolgálják r A keddi plenáris ülésen fel­szólalt Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő. Beszédé­ben érintette a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését is. „Washington és szövetsége­sei azért törekednek á katonai fölény megszerzésére, hogy rákényszeríthessék akaratukat másokra, uralkodjanak a világ felett. Ezt a célt szolgálja a féktelen fegyverkezési ver­seny, különösen a nukleáris fegyverkezés terén. Az emberiség számára oly felelősségteljes időszakban a Szovjetunió, a testvéri szoci­alista országok,, a békeszere­tő erők azt tekintik fő fel­adatuknak, hogy megakadá­lyozzák az imperializmus bű­nös terveinek megvalósulását, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, visszavezessék az emberiséget a politikai és ka­tonai enyhülés útjára. Az elfogadható megállapodásokért A Szovjetunió arra törek­szik, hogy kölcsönösen elfo­gadható megállapodás jöjjön létre a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a hadá­szati fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről valamint az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. Erre még van lehetőség. Ha viszont Nyugat-Európába amerikai Pershingeket és ro- botrepülőgépeket telepítenek, akkor az űj, az eddiginél jó­val veszélyesebb helyzetet hoz létre és arra kényszerít ben­nünket, hogy ellenintézkedé­seket tegyünk a katonai-ha­dászati egyensúly helyreállítá­sára mind regionálisan, mind pedig globális méretekben. A szovjet kormányfő beszé­dében szólt a Szovjetunió gaz­daságának helyzetéről, majd így folytatta: „Nagy megelégedéssel lát­juk, hogy a testvérországok, az egész szocialista közösség si­keresen oldják meg a testvér- pártok kongresszusain megha­tározott feladatokat. Sokat kell azonban még tennünk azért, hogy a rendelkezésünk­re álló kapacitások teljesebb kihasználásával sikeresen fe­jezzük be ötéves terveinket. Ehhez az eddiginél is jobban kell támaszkodnunk a kölcsö­nös együttműködésré. Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány elsőrendű fontosságot tulajdonít annak, hogy a KGST országai kor­szerűsítsék politikai és gazda­sági együttműködésüket”. Tyihonov megái! apította: számos nagy fontosságú nép- gazdasági problémát sikerült már közös erővel megoldani, illetve előre vinni. Ezek közé tartozik a fűtőanyag- és nyersanyagellátás, a korszerű technika és technológia fej­lesztése, az élelmiszertermelés és a közszükségleti cikkek gyártása. „összességében pozitívan ér­tékeljük azokat az ered­ményeket, amelyeket a KGST az elmúlt időszakban elért. Mindazonáltal energikusabban lehetett Volna megoldani az együttműködés néhány kérdé­sét az anyagi termelés, a tu­domány és a technika terü­letén” — mondotta. A szovjet kormányfő a töb­bi között szóvá tette, hogy a végrehajtó bizottságnak és a KGST illetékes szervezetei­nek meg kell gyorsítaniuk munkájukat annak a program­nak a végrehajtására, amely a legkorszerűbb gépek és be­rendezések gyártását irányoz­za elő, az ipari robotok, a mikroprocesszoros technika és a mikroelektronika széles kö­rű felhasználása alapján. Nagy fontosságú, hogy a tag­államok időben és teljes mér­tékben teljesítsék az ebből a megállapodásból származó kö­telezettségeiket. A szovjet kormányfő több más olyan te­rületet is megemlített, ahol szükségesnek látja a szállítá­sok meggyorsítását, pontos teljes-'tését, a vállalt kötele­zettségek maradéktalan végre­hajtását. Javasolta, hogy job­ban hasznosítsák azokat a tartalékokat is, amelyeket az egyes üzemek közvetlen együttműködése tár fel. „Véleményünk szerint ha­ladéktalanul intézkedéseket kell tennünk annak érdeké­ben is, hogy növeljük a köl­csönös szállításokban szereplő félkésztermékek és árucikkek minőségét. Közös érdekünk, hogy növeljük a szállítók és a megrendelők felelősségét azért is, hogy rendszeresen újítsák meg és korszerűsítsék termékeiket, szüntessék meg az elavult cikkek szállítását” — mondotta. A hatékonyság növeléséért Tyihonov szólt arról, hogy folyik az 1986—1990 évekre szóló tervek kidolgozása és egyeztetése. Az egyeztetés so­rán arra kell törekedni, hogy az együttműködés az eddiginél aktívabban hasson ki a tag­államok gazdaságának inten- zifikálására, segítse elő az egymás közötti kapcsolatok hatékonyságának növelését. 2 NÓGRÁD - 1983. október 19., szerda „Országaink tervgazdálko­dási és külkereskedelmi szer­vezeteinek a szállítási kontin­gensek kidolgozásánál, a szál­lítások szerkezetének és ará­nyainak elkészítésénél abból kell kiindulniok, hogy követ­kezetesebben kell figyelembe venniök a kölcsönös előnyök elvét, a kereskedelmi és a fi­zetési viszonyok kiegyensúlyo­zottságának biztosítását. . Jól tudjuk, hogy a KGST- tagállamai érdekeltek a szov­jet energiahordozók és nyers­anyagok szállításában — mon­dotta beszédében Nyikolaj Tyihonov. — Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy lehetőségeinkhez képest a jövőben is folytassuk e szál­lításokat. Érthető, hogy lehe­tőségeink sokban függenek at­tól, milyen mértékben képe­sek a KGST országai a Szov­jetunió népgazdasága számára fontos termékek szállítására”. Sürgette, a KGST illetékes szervezetei dolgozzanak ki megfelelő programot a mező- gazdasági termények veszte­ségeinek csökkentésére, a legjobb földművelési, nö-. vénytermesztési és állatte­nyésztési tapasztalatok, ered­mények széles körű elterjeszté­sére. Hasznos javaslatokat „A Szovjetunió következete­sen arra törekszik, hogy min­den ól.van állammal fejlessze gazdasági kapcsolatait, amely kész együttműködni vele az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján és nem akar­ja a politikai .nyomás eszkö­zéül felhasználni az ilyen kap­csolatokat — mondotta. „Hasznos lenne, ha konkrét javaslatokat dolgoznának ki a KGST-országai olyan intézke­dések megvalósításáról, ame­lyek számos, a nyugat által eladásai korlátozások alá ke­rülő gép, berendezés és anyag közös gyártásának megszerve­zésére irányulnának... A szovjet kormányfő külö­nösen fontosnak . mondotta, hogy fejlesszék az együttmű­ködést Ázsia, Afrika, Latin- Amerika fejlődő országaival. Ezen belül külön szólt arról a baráti segítségről, amelyet a Szovjetunió és a KGST többi tagja nyújt a szocialista orien­tációjú államoknak, Laosznak, Angolának, Dél-Jemennek, Mozatnbiknak és Etiópiának. Beszéde végén kijelentette: a Szovjetunió, a szocializmus valamennyi országa politikai tekintélyét és gazdasági ha­talmát egyaránt a béke és a társadalmi haladás szolgálatá­ba állítja. LÁZÁR GYÖRGY: Magyoiib figyelmet az egvüttmüködésben rejlő lehetőségek kihasználására Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólalt a KGST XXXVII. ülésszakán. Beszédében egyebek mellett a következőket mondotta: Egyetértve a KGST Végre­hajtó Bizottsága beszámoló­jának főbb megállapításaival, mi is nagy fontosságot tulaj­donítunk annak, hogy a szo­cialista építőmunka és gaz­dásági fh'te^rSciórfS: fejlődé­sének eredményéként tovább növekedett országaink gaz­dasági ereje és ezzel együtt közösségünknek a világgazda­ságban elfoglalt súlya. Elegendő potenciállal rendelkezünk Mint már oly sokszor, most is. bebizonyosodott, hogy kö­zösségünk, nem utolsósorban a KGST-ben megvalósuló terv­szerű együttműködés révén, elegendő potenciállal és meg­felelő szervező képességgel rendelkezik a tőkésországok részéről támasztott nehézsé­gek leküzdéséhez. Ismét csa- íódniok kellett azoknak, akik a gazdasági diszkrimináció eszközét a politika zsarolásá­ra kívánták felhasználni, akik abban reménykedtek, hogy el­háríthatatlan akadályokat gördíthetnek a szocialista or­szágok fejlődésének útjába. E számítások kudarcáról sok tény tanúskodik, és ezt mu­tatják a beszámolóban össze­gezett gazdasági jelzőszámok is. A végrehajtó bizottság be­számolója — mondotta a kor­mány elnöke — igen helyesen nemcsak az eredményekre, ha­nem munkánk gyengéire is rámutat. Üdvözöljük ezt a megközelítést, mint ahogy arról Tyihonov elvtárs szólt, magunk is úgy véljük, a jö­vőben még nagyobb figyelmet kellene fordítani az előreha­ladást, az együttműködésben rejlő lehetőségek jobb kihasz­nálását fékező problémák kritikus elemzésére, a kiváltó okok feltárására és az elhárí­tásukhoz. szükséges intézke­dések kidolgozására, egymás szükségleteinek magasabb színvonalú, tervszerű kielégí­tésére. Lázár György a továbbiak­ban a magyar. . népgazdaság helyzetéről szólt. A folyó évi terv várható teljesítésére — mondotta —a kilá'tások sajnos nem túl biz­tatóak. A világpiacon tovább növekedtek az értékesítés! ne­hézségek, az árakban pedig olyan változások mentek vég­be, amelyek a miénkhez ha­sonló adottságú országok, szá­mára önmagukban is súlyos veszteségeket okoznak. Gond­jainknak ez az egyik forrása. A másik az, hogy • iparunk termelési szerkezetét csak kisebb mértékben tudtuk ja­vítani, mint ami ahhoz kel­lene, hogy ellensúlyozhassuk a piaci tényezők okozta ne­hézségeket. Gondjaink har­madik forrása a mezőgazda­ságot sújtó aszály, amely szá­mottevően csökkentette a be­takarítható gabonatermést és jelentős veszteségek keletkez­nek többek között a cukorré­pa, a napraforgó, a burgonya termelésében is. Noha nagy erőfeszítéseket tettünk arra, hogy pótlólagos erőforrásokat tárjunk fel, ma már bizonyosra vehető, hogy a nemzeti jövedelem kisebb lesz, mint, amit előirányoz­tunk, A belső egyensúly és a nemzetközi fizetőképesség fenntartása érdekében szigo­rítanunk kellett a vállalatok felé támasztott követelmé­nyeket és — bár szerettük volna — nem tudtuk elkerül­ni a fogyasztói árak soron kí­vüli emelését. Energia-, nyersanyag­ellátás Nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban most is, a jö­vőben is a KGST tölti be a legfontosabb szerepet. Ja­vaslatokat tettünk, és a to­vábbiakban is kezdeményez­zük, hogy a még folyó ötéves terv időszakúban újabb lehe­tőségeket tárjunk fel a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal folytatott áru­csere-forgalom bővítésére. A KGST-'oen megvalósuló gazdasági együttműködés fej­lesztésének egyik alapvető kérdése volt és marad '— hang­súlyozta a Minisztertanács el­nöke — a tagországok bizton­ságos fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátásának hosz- szú távra való megoldása. Magyar részről üdvözlünk minden olyan kezdeménye­zést, amely ezt elősegíti. Ezért is nagy jelentőségűnek tart­juk, hogy az ülésszak napi­rendjére tűzáe a fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-erő­forrásokkal való takarékos gazdálkodás terén megvalósí­tandó együttműködés tenni­valóit Mint az előttem szólók, én is elmondhatom, mi szintén rendkívül fontosnak tartjuk — folytatta Lázár György —, azt az intézkedési programot, aminek célja, hogy végrehaj­tásával riáegteremtsük a tag­országok lakossága mezőgaz­dasági és élelmiszeripari. terJ méhekkel való jobb ellátású-' nak feltételeit. Egyetértünk vele, hogy a kérdés megnyug­tató megoldása politikai és gazdasági szempontból egy­aránt mind sürgetőbbé válik. Ami minket illet — mon­dotta — belső szükségleteink fedezetén túl az elmúlt évek­ben is iavekeztünk hozzájá­rulni KGST-partnereink me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékekben jelentkező igé­nyeinek kielégítéséhez. Erről tanúskodik, hogy ebben az árucsoportban a tagországok egymás közötti forgalmában a magyar szállítások részará­nya 1975 és 1982 között közel háromszorosára emelkedett. A programot támogatva szükségesnek tartjuk hang­súlyozni : ezen a téren is csak a kölcsönös érdekek követ­kezetes figyelembevételével juthatunk előre. Nevezetesen akkor, ha elismerjük a me- ■ zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékek stratégiai fon­tosságát, tudomásul vesszük, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésének korszerű szintre emelése meg. közelíti, vagy eléri — eseten­ként meghaladja — a kiter­melő iparágak fejlesztésének tőkeigényét, s hogy jól mű­ködő kutatási és magas mű­szaki színvonalon álló ioari hátteret, nagy szakértelmet és szervezettséget igényel. Egyeztetések kellő időben Beszéde végén Lázár György, a Minisztertanács elnöke az 1986—1990-es évekre szóló tervkoordináció alapos élőké, szítésének és az egyeztetések kellő időben való befejezé­sének fontosságára hívta fel a figyelmet és bejelentette, hogy a magyar küldöttség tá­mogatja az ülésszak elé ter­jesztett dokumentumok jóvá­hagyását. A KGST XXXVII üléssza­ka ma folytatja munká­ját

Next

/
Thumbnails
Contents