Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
fi5flI_GdT ÁRJÁM A R O A NÓGRÁD SAIGÓTARJÁNI M ÉLLÉ KLETE u Látogatás az ügyfélszolgálati irodán Nem munkaidő alatt. ? • Akár egy nyüzsgő méhkas J olyan fogadási időben a vá- ’ rosi tanács ügyCélszolgálati ' irodája. A hajdani szűkcske í helyiség kinőtte önmagát, mostanság már két nagyobbacska helyiségben hat ablaknál fogadják az érdeklődőket. Akik szép számmal jönnek is, hiszen az irodán a keddi-csütörtöki napokon másfél százan is megfordulnak különféle ügyes-bajos dolgaikkal. Alex! Józsefné főelőadó ablakánál éppen Oláh Flórián, a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója érdeklődik lakáscsereügyben. — öt gyerekkel és az anyóssal kekünk a plusz két és fél szobás, ötvenkét négyzet- méteres lakásban — mondja, — szeretnénk elcserélni nagyobbra. Mondjuk, két plusz két és fél szobásra. Annál is inkább, mert az egyik gyermekem beteg. Itt az orvosi igazolás, külön szobára van szüksége — s várja a választ ar főelőadótól. Aki egyébként naponta het- ven-nvolcvan ügyfelet tájékoztat, világosit fel, ha szükséges beadványt, kérelmet készít — bálánál az országba« is kevesen értenek jobban ezekhez az ügyekhez, az ügyfélszolgálat „nagymestere” Alexiné. Jó segítőtársa ebben a szomszéd ablaknál lévő Berceli Miklós, valamint az osztályok alkalmankénti képviselői. — Két éven belül mindenképpen megoldódik a csere — tájékoztatja Oláh Flóriánt —, de valószínű, hogy a helyszíni szemle, környezettanulmány után az értékelő bizottság még előbbre hozza magukat a cserelistán. Aztán sorra-rendre jönnek az ügyfelek, kinek-kinek a saját ügye a legfontosabb: szociális segélyezés iránti kérelem, lakcímváltozás bejelentése, gyámügyi felvilágosítás, lakáskérelem, építési engedély, terület-haszndlatba- vételí kérelem, iparjogosítvánnyal kapcsolatos érdeklődés — fölsorolni is nehéz lenne mennyi féle szolgáltatást nyújt az iroda. Sokan munkáid»? alatt jön-, »ek el, noha az. iroda rugalmasan alkalmazkodott a munkarendhez, s erről tájékoztatta is a 'vállalatokat, intézményeket, sőt fölhívták a figyelmüket arra, hogy a dőlMások terhei is a vállán ötvenéves és tíz éve tanácstag. Kettős jubileum. Tóik István Somoskőújfaluban lakik, s a határ merni lakóterület mintegy eze,-kétszáz lakója tartozik tanácstagi körzetébe. Őszülő, göndör hajú férfi. Magas és mozgékony, kék szemében tisztesség, egyenesség viliódzik. — Hogyan lett tanácstag? — Somoskőújfalu 1973-ban még ónálló község volt — kezdi válaszát Tóth István —, csak 1977-ben került a megyeszékhelyhez. Az akkori tanácselnök szólt, mi lenne a véleményem, ha tanácstagnak jelölnének. Pozitív választ adtam a kérdésre, s akkor rögtön beválasztottak a megyei tanácsba is. Most is tagja vagyok. De meg inondchn őszintén, ez akkor nagyon meglepett. — Miért? — Addig ugyanis az volt a tapaszia-lat, hogy mindig valamilyen magasabb beosztású embert jelöltek és választottak a megyei tanácstagi tisztségbe. Én pedig szerszámkészítő vagyok. — Melyik munkahelyen? — .4 Salgótarjáni Kohászati Vzemekben dolgozom 1950 óta. Itt voltam tanuló is. A Stromfeld Aurél kilencszeres arany koszorús szocialista brigád helyettes vezetője 1961- ben lettem, 1970-ben pedig társaim megbíztak a vezetésével. ' — Azaz hittek, bíztak önben a társai. Mini ahogyan bíztak a választók is, hiszen 1973 óta két ízben zajlott le választás Így van? — Tökéletesen. És ezt a bizalmat nagyon köszönöm mindenkinek. — Miért vállalta az ismételt megbízatást? — Szeretem, ha emberek problémáival kell foglalkoznom, ha megtudom a gondjaikat oldani. Persze nem mindig sikerül*, de hát ez a dolog természetéből következik, a munkával együtt jár. Bár addig járok egy-egy dolog után, amíg■ nem sikerül megnyugtatóan elintézni. Talán ezért is fordul elő, hogy más tanácstagi körzetből is keresnek engem... Higgye el, rendkívül jó érzés, ha az ember tud valakin segíteni. — Tapasztalatból adok igazat önnek. Tudva, hogy ennek az ellenkezője éppen a legkirívóbb érzés. Mostanában milyen kínzó érzései vannak? — A legnagyobb gondunk a helyijárat kérdése. Az emberek nagy és jogos igénye, hogy Somoskőújfalu, ha már évek óta ide tartozik, helyi- járatú autóbuszokat kopjon. De ahogyan utánanéztem a dolognak, hallom, hogy nem olyan egyszerű a kérési teljesíteni. Országos gond, mivel országos a közigazgatási politika is: településeket egyesítettek az elmúlt években. A helyi Volán-vezetöktöl értesültem arról, hogy a problémát a Volán-tröszt egységesen kívánja megoldani. Persze az igazsághoz tartozik: a közlekedésünk a megyeszékhellyel nem rossz — csak nagyon drága. — Más gond nem okoz fejtörést? — Dehogynem. A sportklubhoz például szeméttároló konténer kellene. De a terület a sporté, pénzt a tanács ide nem adhat, a sportegyesületnek pedig nincs pénze rá. Azt tervezem, hogy egyik tanácslagtársammal összerakjuk a ránk eső pénzt, és megoldjuk a problémát. Aztán van két utca a körzetben, ahol sár van, ha esik az eső, szinte lehetetlenség kocsival bemenni oda. Ha nem is tudjuk bit.umenoztatni, legalább portaUinítani szeretnénk. Ezek a mi égető gondjaink. Ha nem lesznek, könnyebb lesz az életünk. íme a tanácstagi A maga j és mások terheivel... (lyok) gozók munkaidő után intézzék ügyeiket! Nem sok foganatja volt. Jelentős összegre rúgna, ha valaki az így kiesett időt pénzbérré átszámítaná..» — Szolgáltatás jellegű irodánkban mindig is az ügyfelek igényeihez igazodunk — mondja dr Nemecz Attila, a, szervezési és jogi osztály vezetője —, ezért vezettük be csütörtökönként a hosszított ügyfélfogadást, s a szombatonként! ügyeletet. Azonban az emberek kényelmesebbek annál, mintsem hogy ezen időpontban keresnék föl az ügyfélszolgálati irodát, statisztikánk mindössze három-négy ügyfelet mutat az említett időpontokban... Az iroda működése lényegesen csökkentette a terhet az osztályoknál, ahová egyébként hétfőn délelőtt, szerdán egész nap és péntek délután mehetnek az ügyfelek. — Mi az oka, hogy a többi napokon egyszerűen nem engedik be az osztályokra az ügyfeleket? Sürgős és halaszthatatlan’esetekben nincs akadálya, hogy bementenek. De az osztályok dolgozói e napokon például területbejáráson vannak, s egyen munkájukat látják el, amely nélkülözhetetlen a tevékenységükhöz. — További terveit, elképzelések ? r— Szeretnénk bővíteni a kört adóügyi felvilágosítással is, ennek a jellege viszont olyan, hogy nagyobb helyet igényel. Mellette továbbra is* megmaradna a munkaügyi, igazgatási, szervezési és általános, a műszaki és termelésellátás-felügyeleti felvilágosítás. Azaz, egyre inkább nemcsak felvilágosításról beszélhetünk, hanem konkrét ügyintézésről ! Az ügyfélszolgálati iroda tevékenysége egyre konkrétabb, hatékonyabb lesz. Mindinkább az ügyfelek idejéhez igazítjuk a nyitvatartási időt is, hogy a számukra legalkalmasabb időpontban kereshessenek föl bennünket. Jönnek-mennek az ügyfelek. Akad, aki csak egv csekkért jött be,.mások felvilágosításit kérnek, több esetben pedig már kopognak az írógépek, készül a beadvány, kérelem. Már jócskán benne vagyunk az ebédidőben, de csak nem akar szűnni a forgalom. Az előadók készségesen tájékoztatják ügyfeleiket, majd miután az utolsó is távozik, lehúzzák a „rolót”. Véget ért az ügyfélfogadási nap. Községét a varos -széfén D kölcsönös előnyök jegyében X VAROSKÖRNYÉKI községek városhoz való kötődésének célja elsősorban az volt, hogy bizonyos tapasztalatok szülessenek a közigazgatás átszervezése érdekében. Salgótarján környékén először, több ráint hat esztendeje, Vizslást, majd 1982. január elsején Etest, a Kishartyáni községi közös Tanács községeit. a Karaneslapujtői közös Tanács közigazgatása alá tartozó településeket nyilvánították városkörnyéki községgé. A megyeszékhely város- környéki községi irányításának helyzetéről, az elmúlt másfél év tapasztalatairól tárgyalt a közelmúltban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület a többi között megállapította, hogy az irányítási feladatok átvétele a megyei tanács és a salgótarjáni járási hivatal illetékesei közreműködésével zavartalanul történt meg. A városi testületek, . a tisztségviselők és az apparátus a városkörnyéki községek kapcsolatában alapelvnek tekinti a községek önállóságát és a közös érdekeket szolgáló együttműködést. Ami a kapcsolatok tartalmát ,illeti: eleinte voltak bizonyos félreértések. A falugyűléseken helyenként várták a városi kedvezmények falura való kiterjesztését, a városi tanács anyagi támogatását, ami napjainkban is gyakran kerül szóba. A megyeszékhely a környező települések kapcsolatának a leglényegesebb vonása, hogy olyan közös feladatokat valósítanak meg, amelyek a város és a közeli falvak lakóinak érdekeit egyaránt szolgálják. Így például a tervek kölcsönös megismerése után számos lehetőség kínálkozott az együttműködésre, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A városkörnyéki községek lakóinak zöme Salgótarjánban dolgozik. A törekvés a városba természetes voTt, s nem kevés gondot okozott, hiszen a beköltözéshez rendelkezésre álló lakások, telkek korlátozottak voltak. Örvendetes, hogy az utóbbi időszakban mérséklődött a városba való áramlás. A salgótarjáni és a környező falvak tanácsai egyaránt fontos feladatnak ítélik a községekben az életkörülmények javítását, a népességmegtartó szerep növelését. Mivel a lakásépítésben az igény megnövekedett a közműves telkek iránt, s ez a megyeszékhelyen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ezért a Salgótarjáni városi Tanács a megyei tanács segítségével, kétmillió forintot nyújtott támogatásként a Karaneslapujtői községi közös Tanácsnak. Ebből az összegből kilencvenhat építési telek alakítható ki úttal, villanyhálózattal és ivóvízzel ellátva Karancslapuj- tőn és Karancsalján. A támogatásért cserébe a városi tanácsot ötven telek használatba vevői jogának kijelölése illeti meg. SZÁMOS a lehetőség a városi és a helyi tanácsok közötti együttműködésiéi A város és városkörnyék távlati fejlesztése érdekében Salgótarján általános rendezési tervével egyidőben készült el Vizslás rendezési terve is. A városi tanács közreműködött Karancslapujtő és Karancsal- ja tavaly elkészült rendezési tervének kidolgozásában. A városi tanács a környezeti kultúra javítása érdekében megállapodások kötését szorgalmazza a községek és a városgazdálkodási üzem között a szemétszállítás kiterjesztésére. Vizsláson, Ka- rancslapujtőn. Kishartyán- ban már élvezhetik a lakók ennek előnyeit. A városi tanács felmérte a városkörnyéki településeken a zártkertként és kishaszonfoérlatkénit hasznosítható területeket. Azzal a céllal, hogy a városban lakók kiskertek iránti igényeinek egy részét ezekből elégítsék ki. A városkörnyéki községek lakóinak ellátásában sokat jelent, hogy az erre illetékes városi szervek nagy felelősséget éreznek e területen is. A városi tanács szakigazgatási szerve a városkörnyéki községek ellátásáért az utóbbi másfél évben nem egy esetben járt el a megyeszékhelyen levő kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál. A családi eseményeket rendező iroda valamennyi városkörnyéki községben vállalja a társadalmi temetések lebonyolítását, házasságkötések; névadók megrendezéséhez nyújt módszertani segítséget; A városi tanács fontosnak) tartja a községek önállóságát,1 ebben a szellemben látja el a felügyeleti tevékenységet.' A községi testületi üléseken! a jelentősebb témák tárgyalásánál ott vannak a városi tanács tisztségviselői, javaslataikkal segítik a döntéseket; Tavaly Etesen és Kishartyán-4 ban komplex vizsgálatra keJ rült sor, amelynek tapasztal latait a végrehajtó bizőttsá<i gok kedvezőnek, segítő szan-j , dekának ítélték. A hatósági munkában a városi tanács vb szakigazgatási szervei részben első,' részben • másodfokú feladató-' kát látnak el. Az egyedi ügyek intézése mellett a városi tanács szakosztályaira hárul a községi hatósági munka irányítása is. Ennek: módszerei azonban ma még kialakulatlanok. viszont együttműködési megállapodás alapján intézik a szabálysértési ügyeket, s az etesi és vizslási tanácson az adóügyeket is. A VÉGREHAJTÓ bizottság megállapította, hogy a tapasztalatok alapján ez a szervezeti forma bevált, a városkörnyéken élők a kapcsolatok alakulását kedvezően fogadták, s másfél esztendő alatt kibontakoztak a kölcsönös érdekesen nyugvó együttműködés lehetőségei. „Gólyák" a diákotthonban Mérföldkő az ember életében, ha régi, megszokott környezetét új váltja föl, s meghatározó esemény az is, ha az általános iskolai tanulmányok után megkezdődnek a középiskolai évek. Űj környezet, új közösség és új követelmények. Salgótarjánban, a Furák Teréz diákotthonban jó néhány „gólya” érkezett az idén is, közülük hármat faggattunk első benyomásaikról, élményeikről. Fodor Csilla Rimócról érkezett, s a közgazdasági szak- középiskola igazgatási osztályába jár: — Még csak ismerkedek a várossal, a környékkel, hiszen a fő hangsúly a tanuláson van — mondja. — Remek a környezet, nagyon modern, korszerű a kollégium. A közösség? Azt hiszem, befogadták, az idősebb diákok segítenek, tanácsokat adnak, s gondjaink- kal-bajainkkal bátran fordulhatunk a nevelőkhöz. Ügy érzem, minden feltétel adva van ahhoz, hogy jó átlagot érjünk el. — Nálam sokáig kérdéses volt. hogy a kollégium, vagy a bejárás — veszi át a szót a varsányi Oláh Zsuzsa, Csilla osztálytársa. — Végül is magam döntöttem úgy, hogy kértem a kollégiumi felvételemet, s sikerült. Már most érzem, hogy jó döntés volt. Itt már kora délutántól nyugodt körülmények között készülhetek az órákra, annál is inkább, mert a „közgáz” befejezése után szeretnék továbbtanulni! — Persze, a tanulás mellett akad szabad időnk is bőven — fűzi hozzá Molnár Krisztina, a harmadik osztálytárs. — Bőséges a választék, van itt a néptánccsoporttól kezdvs a kriminalisztikai szakkörön át az aerobicig minden! Néha a városba is lemegyünk, bebenézünk a áruházakba, vagy ha egy jó filmet játszanak, megnézzük. Mondják, hogy rendszeresen lehet járni színházba, s egyéb előadásokra. A beilleszkedés nekem is könnyen ment. Persze, vannak rendszabályok, amelyek mindenkire nézve kötelezőek; de egyáltalán nem spártai a szigorúság! A hetedik esztendejébe lépő intézmény falain belül 288 diák számára igyekszik jó közérzetet biztosítani a 15' fős nevelői testület, zömük tapasztalt, kiváló pedagógus, jó segítőtárs az otthoni tanulmányi munkában. A tavalyi, átlageredmény meghaladta a 3,5-et, s az idén szeretnénk ezt följebb tornászni. Négyszer érdemelte ki az arany- oklevelet á kollégium, s me- gyeszerte párját ritkítja. De az igazi érdeme az intézménynek a kevésbé látványos, ám annál inkább jelentős közösségformáló erő. Megyei és országos tanulmányi, kulturális és sportversenyekről hoznak el trófeákat a diákok, hírnevet szerezve ezzel nemcsak a kollégiumnak, hanem a városnak is. Jó hírnevet! (ti) liMIV Salgótarján városközpont — 19&3. október
