Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

fi5flI_GdT ÁRJÁM A R O A NÓGRÁD SAIGÓTARJÁNI M ÉLLÉ KLETE u Látogatás az ügyfélszolgálati irodán Nem munkaidő alatt. ? • Akár egy nyüzsgő méhkas J olyan fogadási időben a vá- ’ rosi tanács ügyCélszolgálati ' irodája. A hajdani szűkcske í helyiség kinőtte önmagát, mostanság már két nagyob­bacska helyiségben hat ab­laknál fogadják az érdeklő­dőket. Akik szép számmal jönnek is, hiszen az irodán a keddi-csütörtöki napokon másfél százan is megfordulnak különféle ügyes-bajos dolga­ikkal. Alex! Józsefné főelőadó ab­lakánál éppen Oláh Flórián, a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója érdeklődik lakás­csereügyben. — öt gyerekkel és az anyós­sal kekünk a plusz két és fél szobás, ötvenkét négyzet- méteres lakásban — mondja, — szeretnénk elcserélni na­gyobbra. Mondjuk, két plusz két és fél szobásra. Annál is inkább, mert az egyik gyer­mekem beteg. Itt az orvosi igazolás, külön szobára van szüksége — s várja a választ ar főelőadótól. Aki egyébként naponta het- ven-nvolcvan ügyfelet tájékoz­tat, világosit fel, ha szükséges beadványt, kérelmet készít — bálánál az országba« is ke­vesen értenek jobban ezek­hez az ügyekhez, az ügyfél­szolgálat „nagymestere” Alexiné. Jó segítőtársa ebben a szomszéd ablaknál lévő Berceli Miklós, valamint az osztályok alkalmankénti kép­viselői. — Két éven belül minden­képpen megoldódik a csere — tájékoztatja Oláh Flóriánt —, de valószínű, hogy a hely­színi szemle, környezettanul­mány után az értékelő bizott­ság még előbbre hozza magu­kat a cserelistán. Aztán sorra-rendre jönnek az ügyfelek, kinek-kinek a saját ügye a legfontosabb: szociális segélyezés iránti ké­relem, lakcímváltozás beje­lentése, gyámügyi felvilágo­sítás, lakáskérelem, építési engedély, terület-haszndlatba- vételí kérelem, iparjogosít­vánnyal kapcsolatos érdeklő­dés — fölsorolni is nehéz len­ne mennyi féle szolgáltatást nyújt az iroda. Sokan munkáid»? alatt jön-, »ek el, noha az. iroda rugal­masan alkalmazkodott a mun­karendhez, s erről tájékoz­tatta is a 'vállalatokat, in­tézményeket, sőt fölhívták a figyelmüket arra, hogy a dől­Mások terhei is a vállán ötvenéves és tíz éve ta­nácstag. Kettős jubileum. Tóik István Somoskőújfa­luban lakik, s a határ merni lakóterület mintegy eze,-két­száz lakója tartozik tanácsta­gi körzetébe. Őszülő, göndör hajú férfi. Magas és mozgé­kony, kék szemében tisztes­ség, egyenesség viliódzik. — Hogyan lett tanácstag? — Somoskőújfalu 1973-ban még ónálló község volt — kezdi válaszát Tóth István —, csak 1977-ben került a me­gyeszékhelyhez. Az akkori tanácselnök szólt, mi lenne a véleményem, ha tanácstag­nak jelölnének. Pozitív vá­laszt adtam a kérdésre, s ak­kor rögtön beválasztottak a megyei tanácsba is. Most is tagja vagyok. De meg inon­dchn őszintén, ez akkor na­gyon meglepett. — Miért? — Addig ugyanis az volt a tapaszia-lat, hogy mindig va­lamilyen magasabb beosztású embert jelöltek és választot­tak a megyei tanácstagi tiszt­ségbe. Én pedig szerszámké­szítő vagyok. — Melyik munkahelyen? — .4 Salgótarjáni Kohásza­ti Vzemekben dolgozom 1950 óta. Itt voltam tanuló is. A Stromfeld Aurél kilencszeres arany koszorús szocialista bri­gád helyettes vezetője 1961- ben lettem, 1970-ben pedig társaim megbíztak a vezeté­sével. ' — Azaz hittek, bíztak ön­ben a társai. Mini ahogyan bíztak a választók is, hiszen 1973 óta két ízben zajlott le választás Így van? — Tökéletesen. És ezt a bi­zalmat nagyon köszönöm min­denkinek. — Miért vállalta az ismé­telt megbízatást? — Szeretem, ha emberek problémáival kell foglalkoz­nom, ha megtudom a gond­jaikat oldani. Persze nem min­dig sikerül*, de hát ez a do­log természetéből következik, a munkával együtt jár. Bár addig járok egy-egy dolog után, amíg■ nem sikerül meg­nyugtatóan elintézni. Talán ezért is fordul elő, hogy más tanácstagi körzetből is keres­nek engem... Higgye el, rend­kívül jó érzés, ha az ember tud valakin segíteni. — Tapasztalatból adok iga­zat önnek. Tudva, hogy en­nek az ellenkezője éppen a legkirívóbb érzés. Mostanában milyen kínzó érzései vannak? — A legnagyobb gondunk a helyijárat kérdése. Az em­berek nagy és jogos igénye, hogy Somoskőújfalu, ha már évek óta ide tartozik, helyi- járatú autóbuszokat kopjon. De ahogyan utánanéztem a dolognak, hallom, hogy nem olyan egyszerű a kérési tel­jesíteni. Országos gond, mivel országos a közigazgatási po­litika is: településeket egyesí­tettek az elmúlt években. A helyi Volán-vezetöktöl érte­sültem arról, hogy a problé­mát a Volán-tröszt egysége­sen kívánja megoldani. Per­sze az igazsághoz tartozik: a közlekedésünk a megyeszék­hellyel nem rossz — csak na­gyon drága. — Más gond nem okoz fej­törést? — Dehogynem. A sport­klubhoz például szeméttároló konténer kellene. De a terü­let a sporté, pénzt a tanács ide nem adhat, a sportegye­sületnek pedig nincs pénze rá. Azt tervezem, hogy egyik tanácslagtársammal össze­rakjuk a ránk eső pénzt, és megoldjuk a problémát. Az­tán van két utca a körzetben, ahol sár van, ha esik az eső, szinte lehetetlenség kocsival bemenni oda. Ha nem is tud­juk bit.umenoztatni, legalább portaUinítani szeretnénk. Ezek a mi égető gondjaink. Ha nem lesznek, könnyebb lesz az életünk. íme a tanácstagi A maga j és mások terheivel... (lyok) gozók munkaidő után intézzék ügyeiket! Nem sok foganatja volt. Jelentős összegre rúgna, ha valaki az így kiesett időt pénzbérré átszámítaná..» — Szolgáltatás jellegű iro­dánkban mindig is az ügyfe­lek igényeihez igazodunk — mondja dr Nemecz Attila, a, szervezési és jogi osztály ve­zetője —, ezért vezettük be csütörtökönként a hosszított ügyfélfogadást, s a szomba­tonként! ügyeletet. Azonban az emberek kényelmesebbek annál, mintsem hogy ezen idő­pontban keresnék föl az ügy­félszolgálati irodát, statiszti­kánk mindössze három-négy ügyfelet mutat az említett időpontokban... Az iroda mű­ködése lényegesen csökken­tette a terhet az osztályok­nál, ahová egyébként hétfőn délelőtt, szerdán egész nap és péntek délután mehetnek az ügyfelek. — Mi az oka, hogy a töb­bi napokon egyszerűen nem engedik be az osztályokra az ügyfeleket? Sürgős és halaszthatatlan’ese­tekben nincs akadálya, hogy bementenek. De az osztályok dolgozói e napokon például területbejáráson vannak, s egyen munkájukat látják el, amely nélkülözhetetlen a te­vékenységükhöz. — További terveit, elkép­zelések ? r— Szeretnénk bővíteni a kört adóügyi felvilágosítással is, ennek a jellege viszont olyan, hogy nagyobb helyet igényel. Mellette továbbra is* megmaradna a munkaügyi, igazgatási, szervezési és álta­lános, a műszaki és termelés­ellátás-felügyeleti felvilágosí­tás. Azaz, egyre inkább nem­csak felvilágosításról beszél­hetünk, hanem konkrét ügy­intézésről ! Az ügyfélszolgála­ti iroda tevékenysége egyre konkrétabb, hatékonyabb lesz. Mindinkább az ügyfelek idejéhez igazítjuk a nyitva­tartási időt is, hogy a szá­mukra legalkalmasabb idő­pontban kereshessenek föl bennünket. Jönnek-mennek az ügyfe­lek. Akad, aki csak egv csek­kért jött be,.mások felvilágo­sításit kérnek, több esetben pe­dig már kopognak az írógé­pek, készül a beadvány, ké­relem. Már jócskán benne vagyunk az ebédidőben, de csak nem akar szűnni a forgalom. Az előadók készsé­gesen tájékoztatják ügyfelei­ket, majd miután az utolsó is távozik, lehúzzák a „rolót”. Véget ért az ügyfélfogadási nap. Községét a varos -széfén D kölcsönös előnyök jegyében X VAROSKÖRNYÉKI köz­ségek városhoz való kötődé­sének célja elsősorban az volt, hogy bizonyos tapaszta­latok szülessenek a közigaz­gatás átszervezése érdekében. Salgótarján környékén elő­ször, több ráint hat esztende­je, Vizslást, majd 1982. január elsején Etest, a Kishartyáni községi közös Tanács közsé­geit. a Karaneslapujtői közös Tanács közigazgatása alá tar­tozó településeket nyilvání­tották városkörnyéki község­gé. A megyeszékhely város- környéki községi irányításá­nak helyzetéről, az elmúlt másfél év tapasztalatairól tárgyalt a közelmúltban a Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A testület a többi között megállapította, hogy az irá­nyítási feladatok átvétele a megyei tanács és a salgótar­jáni járási hivatal illetékesei közreműködésével zavartala­nul történt meg. A városi testületek, . a tisztségviselők és az apparátus a városkör­nyéki községek kapcsolatában alapelvnek tekinti a közsé­gek önállóságát és a közös érdekeket szolgáló együttmű­ködést. Ami a kapcsolatok tartal­mát ,illeti: eleinte voltak bi­zonyos félreértések. A falu­gyűléseken helyenként várták a városi kedvezmények falu­ra való kiterjesztését, a váro­si tanács anyagi támogatását, ami napjainkban is gyakran kerül szóba. A megyeszékhely a környező települések kap­csolatának a leglényegesebb vonása, hogy olyan közös fel­adatokat valósítanak meg, amelyek a város és a közeli falvak lakóinak érdekeit egyaránt szolgálják. Így pél­dául a tervek kölcsönös meg­ismerése után számos lehető­ség kínálkozott az együttmű­ködésre, a gazdasági kapcso­latok fejlesztésére. A városkörnyéki községek lakóinak zöme Salgótarján­ban dolgozik. A törekvés a városba természetes voTt, s nem kevés gondot okozott, hiszen a beköltözéshez ren­delkezésre álló lakások, tel­kek korlátozottak voltak. Ör­vendetes, hogy az utóbbi idő­szakban mérséklődött a vá­rosba való áramlás. A salgó­tarjáni és a környező falvak tanácsai egyaránt fontos fel­adatnak ítélik a községekben az életkörülmények javítását, a népességmegtartó szerep növelését. Mivel a lakásépí­tésben az igény megnöveke­dett a közműves telkek iránt, s ez a megyeszékhelyen kor­látozott mennyiségben áll rendelkezésre, ezért a Salgó­tarjáni városi Tanács a me­gyei tanács segítségével, két­millió forintot nyújtott támo­gatásként a Karaneslapujtői községi közös Tanácsnak. Eb­ből az összegből kilencvenhat építési telek alakítható ki út­tal, villanyhálózattal és ivó­vízzel ellátva Karancslapuj- tőn és Karancsalján. A támo­gatásért cserébe a városi ta­nácsot ötven telek használat­ba vevői jogának kijelölése illeti meg. SZÁMOS a lehetőség a vá­rosi és a helyi tanácsok kö­zötti együttműködésiéi A vá­ros és városkörnyék távlati fejlesztése érdekében Salgó­tarján általános rendezési tervével egyidőben készült el Vizslás rendezési terve is. A városi tanács közreműködött Karancslapujtő és Karancsal- ja tavaly elkészült rendezési tervének kidolgozásában. A városi tanács a környe­zeti kultúra javítása érdeké­ben megállapodások kötését szorgalmazza a községek és a városgazdálkodási üzem kö­zött a szemétszállítás kiter­jesztésére. Vizsláson, Ka- rancslapujtőn. Kishartyán- ban már élvezhetik a lakók ennek előnyeit. A városi ta­nács felmérte a városkörnyé­ki településeken a zártkert­ként és kishaszonfoérlatkénit hasznosítható területeket. Az­zal a céllal, hogy a városban lakók kiskertek iránti igénye­inek egy részét ezekből elégít­sék ki. A városkörnyéki községek lakóinak ellátásában sokat jelent, hogy az erre illetékes városi szervek nagy felelőssé­get éreznek e területen is. A városi tanács szakigazgatási szerve a városkörnyéki köz­ségek ellátásáért az utóbbi másfél évben nem egy eset­ben járt el a megyeszékhe­lyen levő kereskedelmi és szolgáltató vállalatoknál. A családi eseményeket rende­ző iroda valamennyi város­környéki községben vállalja a társadalmi temetések lebo­nyolítását, házasságkötések; névadók megrendezéséhez nyújt módszertani segítséget; A városi tanács fontosnak) tartja a községek önállóságát,1 ebben a szellemben látja el a felügyeleti tevékenységet.' A községi testületi üléseken! a jelentősebb témák tárgya­lásánál ott vannak a városi tanács tisztségviselői, javas­lataikkal segítik a döntéseket; Tavaly Etesen és Kishartyán-4 ban komplex vizsgálatra keJ rült sor, amelynek tapasztal latait a végrehajtó bizőttsá<i gok kedvezőnek, segítő szan-j , dekának ítélték. A hatósági munkában a városi tanács vb szakigazga­tási szervei részben első,' részben • másodfokú feladató-' kát látnak el. Az egyedi ügyek intézése mellett a vá­rosi tanács szakosztályaira hárul a községi hatósági munka irányítása is. Ennek: módszerei azonban ma még kialakulatlanok. viszont együttműködési megállapodás alapján intézik a szabálysér­tési ügyeket, s az etesi és vizslási tanácson az adóügye­ket is. A VÉGREHAJTÓ bizottság megállapította, hogy a ta­pasztalatok alapján ez a szervezeti forma bevált, a városkörnyéken élők a kap­csolatok alakulását kedvező­en fogadták, s másfél esz­tendő alatt kibontakoztak a kölcsönös érdekesen nyugvó együttműködés lehetőségei. „Gólyák" a diákotthonban Mérföldkő az ember életé­ben, ha régi, megszokott kör­nyezetét új váltja föl, s meg­határozó esemény az is, ha az általános iskolai tanulmányok után megkezdődnek a közép­iskolai évek. Űj környezet, új közösség és új követelmé­nyek. Salgótarjánban, a Fu­rák Teréz diákotthonban jó néhány „gólya” érkezett az idén is, közülük hármat fag­gattunk első benyomásaikról, élményeikről. Fodor Csilla Rimócról érke­zett, s a közgazdasági szak- középiskola igazgatási osztá­lyába jár: — Még csak ismerkedek a várossal, a környékkel, hiszen a fő hangsúly a tanuláson van — mondja. — Remek a kör­nyezet, nagyon modern, kor­szerű a kollégium. A közösség? Azt hiszem, befogadták, az idősebb diákok segítenek, ta­nácsokat adnak, s gondjaink- kal-bajainkkal bátran fordul­hatunk a nevelőkhöz. Ügy érzem, minden feltétel adva van ahhoz, hogy jó átlagot érjünk el. — Nálam sokáig kérdéses volt. hogy a kollégium, vagy a bejárás — veszi át a szót a varsányi Oláh Zsuzsa, Csilla osztálytársa. — Végül is ma­gam döntöttem úgy, hogy kér­tem a kollégiumi felvétele­met, s sikerült. Már most ér­zem, hogy jó döntés volt. Itt már kora délutántól nyugodt körülmények között készülhe­tek az órákra, annál is in­kább, mert a „közgáz” befe­jezése után szeretnék tovább­tanulni! — Persze, a tanulás mellett akad szabad időnk is bőven — fűzi hozzá Molnár Krisz­tina, a harmadik osztálytárs. — Bőséges a választék, van itt a néptánccsoporttól kezdvs a kriminalisztikai szakkörön át az aerobicig minden! Néha a városba is lemegyünk, be­benézünk a áruházakba, vagy ha egy jó filmet játszanak, megnézzük. Mondják, hogy rendszeresen lehet járni szín­házba, s egyéb előadásokra. A beilleszkedés nekem is könnyen ment. Persze, van­nak rendszabályok, amelyek mindenkire nézve kötelezőek; de egyáltalán nem spártai a szigorúság! A hetedik esztendejébe lé­pő intézmény falain belül 288 diák számára igyekszik jó közérzetet biztosítani a 15' fős nevelői testület, zömük tapasztalt, kiváló pedagógus, jó segítőtárs az otthoni tanul­mányi munkában. A tavalyi, átlageredmény meghaladta a 3,5-et, s az idén szeretnénk ezt följebb tornászni. Négy­szer érdemelte ki az arany- oklevelet á kollégium, s me- gyeszerte párját ritkítja. De az igazi érdeme az in­tézménynek a kevésbé látvá­nyos, ám annál inkább jelen­tős közösségformáló erő. Me­gyei és országos tanulmányi, kulturális és sportversenyek­ről hoznak el trófeákat a di­ákok, hírnevet szerezve ezzel nemcsak a kollégiumnak, ha­nem a városnak is. Jó hírne­vet! (ti) liMIV Salgótarján városközpont — 19&3. október

Next

/
Thumbnails
Contents