Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Egyedi gépgyártás r Az ipari technológiák elő­rehaladásában, a műszaki fejlődés meggyorsításában meghatározó a szerszámgé­pek szerepe, ezért e gépcso­port jelentősége túlnő ter­melésének értékén, meny- nyiségén. Szinte nincs ma már olyan gépipari termék, amelyet a gyártás valame­lyik szakaszában ne kellene szerszámgépekkel megmun- kálni. A szerszámgépekkel el­végezhető számtalan feladat üjabb és újabb konstrukciók •*7 2?jelenését inspirálta, s ez a folyamat nagy mérték­ben átformálta az iparág belső struktúráját. Igaz, lé­teznek olyan szabványgépek, amelyek nagy szériában gyárthatók, de a bonyolul­tabb változatokat már csak a felhasználóval szorosan együttműködve lehet meg­tervezni és előállítani. Mind­ez azt jelenti-, hogy az ipar­ág nem nagyon alkalmazhat tömegtermelési módszere­ket, következésképpen a vi­lág szerszámgépgyártóinak legtöbbje rugalmas, viszony­lag kis vállalat. A probléma csupán az,' hogy a kisebb vállalatoknak nincs mindig e’^yendő erőforrásuk gyárt- m' svaik továbbfejlesztésé­re. Jó részt ennek tulajdonít­ható, hogy a világ szer­számgépgyártásában ma­napság erőteljes nemzeti specializáció figyelhető meg. Ugyanakkor az export szer­be a világon mindig fontos szerepet játszott ezen a te­rületen. 1978-ban például a világon összesen 18,6 milli­árd dollár értékű szerszám­gépet állítottak elő, s ebből mintegy 14 milliárd dollár volt a nemzetközi kereske­delem értéke. A hatvanas, de különösen a hetvenes években ugyanis az elektro­nika a fémmegmunkálásba is betört. -Ennek nyomán gyökeresen átformálódtak a szerszámgépek konstrukciós elvei, A szám jegy vezérlé­sű (ÍIC) és a megmunkálási folyamat programját memo­rizáló számítógépes (CNC) technika tért hódítása óta a gépek nemcsak munkaerőt takaríthatnak meg, hanem megnövelhetik a gépépítő, háttéripari elemek jobb mi­nőségét is. Az iparág jövőjét ezért veszély fenyegeti a technika oldaláról. E géptípusokkal legalább négy hagyományos szerszámgép munkája vé­gezhető el, így elterjedésük a kereslet számszerű csök­kenését vonhatja maga után. Ugyanakkor az NC gépek árban is egyre versenyké­pesebbé válnak, és a fel­használóknak megéri, hogy a hagyományos kézi vezér­lésű szerszámgépek helyett NC-ket állítsanak be a ter­melésben. Képünkön: a szocialista országok közös szerszám­gép-kiállítása egy nemzetkö­zi bemutatón. Ügyintézés munkaidő után INTERJÚ KISPÁL JÓZSEFFEL, A NÖGRÄD MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVE* A Párt Központi Bizottságának a XII. kongresszus Óta végzett munkáról hozott határozata is nyomatékosan hívta fed a figyelmet a munkaidőalap kihasználására, az állami és állampolgári fegyelem javítására. E területen is vannak jelentős tartalékaink, amit bizonyít a közelmúltban le­zajlott népi ellenőri vizsgálat, mely a munkaidőn kívüli ügyinézés tanulságait térképezte fel. A tapasztalatokról kér­deztük Kispál Józsefet, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. rálrri, hogy indokolt-e a kőé- olyan körülmények közéi pés, avagy nem. A tapaszta- késztetni meggyőző nevelés-! latok azt mutatják, hogy az sei, hogy ne műszak alatt ügyintézés miatti munkaidő- szaladjon az OTP-be, a biz-« kiesés azoknál jelentkezik, tosítóhoz, a tanácsra, vagy akik hét-tizenhét óra között Patyolathoz. Ebben a legna-j — A népi ellenőrök, mely területeken vizsgálták az ál­lampolgárok ügyeinek mun­kaidőn kívüli intézését? — Régi gond, hogy a kü­ügyfélszolgálati és ügyféítá- jékoztaitó irodák létrehozása, a községi körzeti ügyinté­zők foglalkoztatása. — Melyek azok az ügyek, dolgoznak. Tehát ezeknél a dolgozóknál van szükség el­sősorban a szemlélet megvál­toztatására, annak felismerte­tésére, hogy a nyújtott mű­szakok és a szabad szomba­gyobb szerep a munkaadók-} ra hárul. — A vizsgálat során a né-} pi ellenőrök számps javasla-} tot tettek. Mi ezek sorsa? — Máris érezni a vizsgálati tok lehetőségeit vegyék jótékony hatását. A tanács* igénybe ügyeik intézésére, szervek ügyfélfogadási rendje-) “ ről valamennyi nagyobb gaz-} lönböző ügyes-bajos dolgokat amelyek miatt az állampol az^ emberek lehetőleg ne mű- gár kénytelen személyesen el­járni a tanácsoknál? — Legtöbb esetben építési, szak alatt intézzék, hiszen ennek révén sok az egész és az úgynevezett törtnapi kié- __.... „„.„ki™-,, sé s. Ennek okairól huszonegy ^Xkei4TS »Ä tanácsnál, a szolgáltató szer­vezeteknél, tíz gazdasági egy­ségben végeztünk vizsgálatot -f? a “e!os leívuagosito munkáltátok szigorítottak at és a Hazafias Népfront he- u?yfelek egyszen’ eset énként rnunkara. Lehetőséget kínai munkaidő alatti ügyintézés Tapasztaltuk, bogy a teljesít­ménybérben foglalkoztatot­taknál, éppen az. egyén érde­kei miatt elenyésző az indo­kolatlan távoliét. — Az üzemek mit tehetnek a kedvezőtlen jelenségek el­len? dasági egység, intézmény tájé-} ko.ztalást kapott. Folyamato-} sak az elemzések az ügyinté-l zés felesleges mozzanatainak! kiiktatása érdekében. A szol-} gáltatók közölték, hogy a nyit-} vatartást az eddigieknél ist — Továbbra is szükség van rugalmasabban kezelik. Al széles körű felvilágosító munkáltatók szigorították ai lyi bizottságai közreműködé­sével csaknem kétezer állam­polgárt személyesen is meg­kérdeztünk. — Elégedett-e az állampol­gárok a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségeivel? — összességében igen. • A többszöri megjelenését. Az ügyfelek többsége azonban idézés, hívás nélkül is fel- __ keresi a hivatalokat. A meg- következetesség" kívánatos kérdezettek 35 százaléka mun­kaidejében járt ott, pedig az ügyfeleket két, napszakban is erre az üzemi jogsegélyszol- lehetőségeit. A népi ellenőrök! gálát is, amely általában jól természetesen figyelemmel ki-} tölti be szerepét. Nagyobb sérik a tett intézkedéseket! a azok hatását. Mert arról sémi munkafegyelem javítása ér- szabad megfeledkeznünk,' dekében, hiszen a munkaidő hogy egy-egy ügy megnyug- alatt ügyeit intézők közül tató intézése nagy mértékben! tanácsok ügyfélfogadását hely- szemlélettel van tehát első sorban baj, s nem a lehető­ségekkel. — Ezek a lehetőségek adot­tak a szolgáltatásban is? — Többnyire igém. Az ftt­eltcrő időpontban kérik, hogy csak minden ötödiknek kel- befolyásolja a dolgozó közér­men jenek be a tanácsra. A ....................... .... be n, a sajátosságoknak meg­felelően szabályozzák. Ezt a megkérdezett állampolgárok 98 százaléka megfelelőnek tartotta. Minden tanács he­tente egy nap teljes munka­időben, egy nap pedig általá- . ban tizennyolc óráig tart nyúj- réssel a szolgáltatok többségé napos munkahétre való átité- keznek ezáltal, s a felméré­sek azt bizonyítják, hogy lett igazolnia munkahelyén zetét. a távoliét okát, egyharma- _ Lényeges az ügyfél é* duknak meg; engedélyt sem ügyintéző kapcsolata. Erről is kellett kérnie a távo,Imára- szereztek tapasztalatokat? dáshoz. Fölösleges arról győz- . , __, S ípra ÄS" Ä késéről van szó. Arról, tott műszakú ügyfélfogadást. A megyei tanácson, a na­gyobb lélekszámú települése­biztosította a szombati ügy- félfogadást. A nyitvatartási idő mellett a szolgáltatók úgy ken szombatra is szerveztek JSyekeznek mérsékelni a mun ügyeletet. Sajnos az állam­polgárok ezt ritkán veszik igénybe. Pedig az ügyinitéziés .. <yn’ színvonalát emelte az állam “ igazgatás korszesűsifesse, as kából kiesett órákat, napo­kat, hogy az ügyiéi a be je­levéiben hogy az ügyintéző érezze fe­lelősségét mások ügyeinek megnyugtató, gyors és pontos intézéséért, legyen kulturált az ügyfélszolgálat. S az ál-; lampolgár is hasonló biza-) lommal lépjen be a hivatal-] ba. Fontos tanulsága vizsga-5 kaidén túli ügyintézés miatt „v,f, “ keletkewíte néneazdasáffi ka- fordulnak, ahol ügyeiket in-} még abban az esetben is je lentős a munkaidőkiesés, ha adott a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetősége. Nem túlzók, amikor azt állítom: a társadalom elnéző a mun­is. közöffteftű Van már példa népgazdasági ká- tózni ke£ Emiatt sok a hlH adatrögzítő ha&unáfastám, CB- r™1 fe«9“- zavona, a párhuzamossá*^ ig^yhevétHéraA CM- — n«Jy«irtid fetvnffffttt anünemegyszer^Tígyfél ka es a hazkezel ősegek ügye- hegy ha a* állampolgár égy- relmetlenségével párosul, lett es gyorsszolgálatot tar- aem veszi igénybe a szombati _ Az a véleményünk honi Unok, több helyen lépcsőz»- ügyeletet, a nyújtott műszak időszerű volt a téma ’ napi-} szolgáltatási lehetőségét, ak- rendre tűzése, s bízunk ab-} kor nincs is szükség ezekre-. han< hogy a fe!tán hiányos-} — A népi ellenőrzési bi- súgok megszüntetésével, aat zottság egyértelműen állást- állampolgári szemlélet alaki­foglalt amellett, hogy hiba tásával jelentősen mérsékel-} meg- hetők a munkaidő-vesztesé-5 rend- gek — fejezte be a beszélget szert A megoldás nem ebben test Kispál József. Ax állampolgárt kell M. Szabó Gyula } tes munkakezdést vezetitek be. A szolgáltató helyeken a meg­jelentek és megkérdezettek 83 százalékának megfelelt a nyitvatartási idő. — Elsősorban az üzemek, lenne visszalépni, azaz szövetkezetek érdeke, hogy szüntetni az ügyeleti minél jobban kihasználják a munkaidőalapot. A munkálta­tók mH tesznek ennek érd«-, kében, hogy csökkenjen as ügyintézés miatt elvesztett munkaidő? — Igyekeznek szabályozni, hogy munkaidő alatt milyen magánügyben távozhatnak a dolgozók a munkahelyről. A veszteségidő feltárásra, az okok elemzése azonban el­marad, ezért mi sem tudtuk hitelesen meggyőződni arról, hogy ezek a veszteségek mi­lyen mértékűek. Az eltávozá­sok engedélyezésének kiala­kultak a formái, általában a közvetlen munkahelyi vezetők kapnak felhatalmazást, elbí­Bambusz és szantálfa Vietnámi kutatók kémiai használt fafajokból nyerik! úton előállított szálból készí- hanem egy trópusi hársfából, lenek szöveteket, amelyekkel továbbá szantálfából és hamv a pamutszövetekert kívánják buszból, A kísérletek ereümé- pótolni. Eddig Vietnam min- nye szerint ezek a szo,kvá- den évben nagy mennyiségű nyostól eltérő cellulózforrá- pamutot volt kénytelen im- sokkal nyert textiltermékek portálni. nem maradnak el minőségben a az általánosan ismert viszkóz­A pamutot helyettesítő uj £zálból készültektől, sőt még szalas anyag, illetve szövet jobbak is, szilárdságuk a pa- alapariyagát nem az eddig mutévul azonos. N em mindennapos a het­venedik születésnapot ünnepelni, kivált ilyen jó egészségben, mint Halász Sándor, aki ezen állításra fel­kapta a tekintetét. Az idegek túltöltésétől vibráló fejjel, megemelt hangon, de mint akinek jólesik az elismerés, torkát köszörülve mondta: — Van itt azért elég baj... És sorolta leitárszerüen, hogy a szív. az érrendszer, a vérnyomás, na és az egyik fülének a hallása. Szóval nincs hiány a bajból. De csak így legyen még nagyon soká­ig, hogy a panasz tengernyi és még most is rendre ott van minden pártvezetőségi ülésen, bölcs beszédére oda kell fi­gyelni. A városban is várják, mart a szakszervezeti rendez- . vényt öl sem maradhat távol. Tehát végzi munkáját a köz- üy.'o.n megszakítás nélkül. Az étvággyal sincs különö­sebb baj, mert a ház körül mlndeniéle aprójószéggal fog­lalkoznak, de leginkább nyál­lal. Néhány jófajta anya alatt rezsee; a szaporulat, de any- nyi, hogy eladóra is jut be­lőle. A többit meg elfogyaszt­ják. Jönnek a gyerekek, a kedvenc unokák, felverik a Kapa-völgy csendjét és beköl­tözik Halász Sándorokhoz a boldogság, akar most, amikor n születésnap elkövetkezett. Az évfordulót megelőzve két nappal előbb állítottak haza. Vitték az ajándékot, a jó szót és a legtöbbet jelentőt, a tisz­teletteljes szeretetek De ez a ÜN kezdet volt Halász Sándornak, mert jöttek a párttól, a fővá­rosból, neves szakszervezet! vezetők, zsebükben lapuló ki­tüntetéssel. Aztán meg a hely­beliek Karancaaljárói, meg a környékből. Akik apáról fiú­ra örökölték e pártember tet­tének hírét, amely legenda lett a Karancs mentén, meg azon túl is. Ahogyan mond­ják: „Halász Samu legendá­ja”. Fedig ő szerényen végez­te munkáját Tisztességgel, amit rábízott a párt. De na­gyon nagy gonddal és ponto­san. Azért az is igazság, hogy jó dolog az ünneplés. esnk belefárad az ember. Halász Sándor is belefáradt és most plhenrjet otthon, össze-össze koccan feleségével azzal a kedves Rózft nenémmel, aki egy emberöltőn keresztül hű­séggel állott férje mellett. Azon koccannak leginkább össze, ha valamelyikük han­gosabban szól a másikra. Ró­za nőném szokta mondani Sa­mu bátyának: — Ne kiabálj annyira, nem vagyok süket! Ilyenkor összetekintenek, jót nevetnek, ami biztos táp­lálja uz egészséget. Hát hogy­ne nevetnének, amikor mind­kettőjük hallása gyengélkedik. De hát mit tehetnek, a k’ort, sajnos követi a kór is, de ez legyen a legnagyobb baj és száz évig is így tartson. Nagyon nagy szükség van még rájuk! Még ha szótlanul is vannak jelen, akkor is pél­daképek. Hát még amikor; megnyilatkoznak: korosabba­kat, fiatalokat ragadnak ma­gukkal. Éppen e napokban volt egr kis emeltebb hangú beszélgetés egyik jóember­rel ott a községben. A hatva­nas évek elején annyira til­takozott a mezőgazdasúg kol­lektivizálása ellen, hogy mesz- sze elhailatszott a hangja. Halász Sándor meg csak csi- títgatta, nyugtatta, hogy majd a végén szóljon. De nem hasz­nált neki, még a párttag- könyvét is visszaadta. Most meg ahogyan folyt a beszél­getés és véletlen felldéződött az akkori eset is, Halász Sa­nyi csendesen, ahogyan tőle megszokták kérdezte meg: — Tartod-e még az állás­pontodat? Jóízű nevetés keletkezett Mert ki ne nevelne ma azon, hogy valamikor valaki idegen­kedett a szövetkezeti mező- gazdálkodástól. De hát Ilyen is volt és nem is vethetjük senki szemére, ha néni hitt a jövőben. Minden harag nél­kül mondta az illető: — Jól v»»* Samu, neked volt igazad. _ Nagy utat járt be Halász Sándor, a Balázs-völgyi bá­nyászgyerek. Ott laktak a falu közepén, amikor az apja alig negyvenévesen meghalt. Kivette utolsó erejét a bánya. Aztán mint az akkori árván maradt sokgyerekes család legidősebbje ment á gyárba. Jött a válság, kidobták. Tette amit tehetett: kubikolt. fát vágott, utat épített. Ahogy mondja: — Élni kellett És ebben a hánykolódásban sodródott a mozgalomba. Ott voltak Kaiancsalján a Ta­nácsköztársaság emberei, akik már megkóstolták a munkás- hatalom világát. Annak leve­rése után hátukon érezték a fehérek korbácsütését. amitől megkeményedett bennük a gyűlölet. De milyen pontosan tudtak dologzni! Kiválasztot­ták a legérdemesebbeket ma­guk mellé így került az ak­kori nevén Halász Samu kap­csolatba a legendás hírű Kris­tóf Józseffel, Andó Jánossal, majd a még ma is élő tanú Rátkai Tiborral és végezték a feladataikat. Élesztették a tüzet a fiatalokban. Terelték gondolataikat a munkásoknak a harc télé, hogy újra éled­jen a munkáshatalom. Aztán a lebukás, mert hemzsegtek körülöttünk az árulók Is. Rö­vid az emlékezést1 ébresztő szava Halász Sándornak: — Raun fogtak el... — csak ennyi. Akkor vtolt ez, amikor a mozgalmi embereket félholt­ra verték Baglyason a csend­őrségen. Andó János is szinte az eszét vesztett# a sok ve­réstől. A csendőrök keresték a kapcsolatokat fel a munkás- vezérkarig. Sok-sok tragédia keletkezett akkor! Megtize­delték a kommunistákat. Ha­lász Sándor füle is akkor sé­rült meg. Aztán vitték őt töb- bedmagával bilincsbe verve a fővárosba, ahol bíróság előtt állt, aztán ült a börtönben. A múltkoriban azt> kérdez­ték tőle a fiatalok, hegy mi­ért olyan ragaszkodó a párt­hoz. Hát az igazságért való küzdelemben elszenvedett ke­serűségek, ez az. ami hajtha­tatlanná tette őket. Aztán amikor elkövetkezett a fel- szabadulás, azt látni kellett volna, mire voltak képesek a rendszerért. Halász Sándor is a falujárástól kezdve, a szö­vetkezeti vezetésen át, a szakszervezeti munkán ke­resztül mindent véglett. Meg­tanult, keményen, kötelesség- szerüen. Egyszer kiküldték Szí rákra, hogy indítsa meg az életet. így, hogy Indítsa meg! Ebben ott volt az éjszakába menő vita, az ellenség lelep-; lezése, a szegényebbek Isté- poliisa. Odahaza heteken ke­resztül azt sem tudtál:, merre jár, hol keressék. Vakarja hajahagyütt felét és kuncog, mint akit csiklandoznak: — Menni kellett! A ztán a "tanulás és hosz-' szú-hosszú esztendők a kereskedelmi dolgozói« szakszervezetének élén, Ami­kor nyugállományt nyert, ak-i kor sem gondolt még arraj hogy isten veled világ, engem többé nem láttok,, Még minti elnök tíz kemény esztendőn keresztül rótta az utat és dol­gozott. Mostanában inkább otthon, a Kupa-völgyben, ahol erdő között kopogtat az ősz és b Csermely meg a Dobra- da tartózkodik többet, ott figyel a nyulalra, meg arra a >kts konyhárwvslóra, amit a kertben termeszt. A szőlő Is beért a ház előtt, 1ó kosárnyf lett, szüretelni kell Aztán az alapszervezetber. van még do­log elég, De ldőkörsönként a városba, a szakszervezethez is beuzólítják, Hiszen szükség van a tanácséra, nagy szük­ség, Most. születése napján nagyon szépen megemlékez­tek a munkájáról, Az as­szonnyal együtt mentek be, ünneplőbe öltözve n városba. Bobál Gyula NÓCRAD — 1963. október 15., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents