Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Egyedi gépgyártás

r Az ipari technológiák előrehaladásában, a műszaki fejlődés meggyorsításában meghatározó a szerszámgépek szerepe, ezért e gépcsoport jelentősége túlnő termelésének értékén, meny- nyiségén. Szinte nincs ma már olyan gépipari termék, amelyet a gyártás valamelyik szakaszában ne kellene szerszámgépekkel megmun- kálni.

A szerszámgépekkel elvégezhető számtalan feladat üjabb és újabb konstrukciók •*7 2?jelenését inspirálta, s ez a folyamat nagy mértékben átformálta az iparág belső struktúráját. Igaz, léteznek olyan szabványgépek, amelyek nagy szériában gyárthatók, de a bonyolultabb változatokat már csak a felhasználóval szorosan együttműködve lehet megtervezni és előállítani. Mindez azt jelenti-, hogy az iparág nem nagyon alkalmazhat tömegtermelési módszereket, következésképpen a világ szerszámgépgyártóinak legtöbbje rugalmas, viszonylag kis vállalat. A probléma csupán az,' hogy a kisebb vállalatoknak nincs mindig e’^yendő erőforrásuk gyárt- m' svaik továbbfejlesztésére. Jó részt ennek tulajdonítható, hogy a világ szerszámgépgyártásában manapság erőteljes nemzeti specializáció figyelhető meg. Ugyanakkor az export szerbe a világon mindig fontos

szerepet játszott ezen a területen. 1978-ban például a világon összesen 18,6 milliárd dollár értékű szerszámgépet állítottak elő, s ebből mintegy 14 milliárd dollár volt a nemzetközi kereskedelem értéke. A hatvanas, de különösen a hetvenes években ugyanis az elektronika a fémmegmunkálásba is betört. -Ennek nyomán gyökeresen átformálódtak a szerszámgépek konstrukciós elvei, A szám jegy vezérlésű (ÍIC) és a megmunkálási folyamat programját memorizáló számítógépes (CNC) technika tért hódítása óta a gépek nemcsak munkaerőt takaríthatnak meg, hanem megnövelhetik a gépépítő, háttéripari elemek jobb minőségét is.

Az iparág jövőjét ezért veszély fenyegeti a technika oldaláról. E géptípusokkal legalább négy hagyományos szerszámgép munkája végezhető el, így elterjedésük a kereslet számszerű csökkenését vonhatja maga után. Ugyanakkor az NC gépek árban is egyre versenyképesebbé válnak, és a felhasználóknak megéri, hogy a hagyományos kézi vezérlésű szerszámgépek helyett NC-ket állítsanak be a termelésben.

Képünkön: a szocialista országok közös szerszámgép-kiállítása egy nemzetközi bemutatón.

Ügyintézés munkaidő után

INTERJÚ KISPÁL JÓZSEFFEL, A NÖGRÄD MEGYEI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVE*

A Párt Központi Bizottságának a XII. kongresszus Óta végzett munkáról hozott határozata is nyomatékosan hívta fed a figyelmet a munkaidőalap kihasználására, az állami és állampolgári fegyelem javítására. E területen is vannak jelentős tartalékaink, amit bizonyít a közelmúltban lezajlott népi ellenőri vizsgálat, mely a munkaidőn kívüli ügyinézés tanulságait térképezte fel. A tapasztalatokról kérdeztük Kispál Józsefet, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét.

rálrri, hogy indokolt-e a kőé- olyan körülmények közéi pés, avagy nem. A tapaszta- késztetni meggyőző nevelés-! latok azt mutatják, hogy az sei, hogy ne műszak alatt ügyintézés miatti munkaidő- szaladjon az OTP-be, a biz-« kiesés azoknál jelentkezik, tosítóhoz, a tanácsra, vagy akik hét-tizenhét óra között Patyolathoz. Ebben a legna-j

— A népi ellenőrök, mely területeken vizsgálták az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézését?

— Régi gond, hogy a küügyfélszolgálati és ügyféítá- jékoztaitó irodák létrehozása, a községi körzeti ügyintézők foglalkoztatása.

— Melyek azok az ügyek,

dolgoznak. Tehát ezeknél a dolgozóknál van szükség elsősorban a szemlélet megváltoztatására, annak felismertetésére, hogy a nyújtott műszakok és a szabad szombagyobb szerep a munkaadók-} ra hárul.

— A vizsgálat során a né-} pi ellenőrök számps javasla-} tot tettek. Mi ezek sorsa?

— Máris érezni a vizsgálati

tok lehetőségeit vegyék jótékony hatását. A tanács* igénybe ügyeik intézésére, szervek ügyfélfogadási rendje-) “ ről valamennyi nagyobb gaz-}

lönböző ügyes-bajos dolgokat amelyek miatt az állampol az^ emberek lehetőleg ne mű- gár kénytelen személyesen eljárni a tanácsoknál?

— Legtöbb esetben építési,

szak alatt intézzék, hiszen ennek révén sok az egész és

az úgynevezett törtnapi kié- __.... „„.„ki™-,,

sé

s. Ennek okairól huszonegy ^Xkei4TS »Ä

tanácsnál, a szolgáltató szervezeteknél, tíz gazdasági egységben végeztünk vizsgálatot -f? a “e!os leívuagosito munkáltátok szigorítottak at

és a Hazafias Népfront he- u?yfelek egyszen’ eset énként rnunkara. Lehetőséget kínai munkaidő alatti ügyintézés

Tapasztaltuk, bogy a teljesítménybérben foglalkoztatottaknál, éppen az. egyén érdekei miatt elenyésző az indokolatlan távoliét.

— Az üzemek mit tehetnek a kedvezőtlen jelenségek ellen?

dasági egység, intézmény tájé-} ko.ztalást kapott. Folyamato-} sak az elemzések az ügyinté-l zés felesleges mozzanatainak! kiiktatása érdekében. A szol-} gáltatók közölték, hogy a nyit-} vatartást az eddigieknél ist — Továbbra is szükség van rugalmasabban kezelik. Al széles körű felvilágosító munkáltatók szigorították ai

lyi bizottságai közreműködésével csaknem kétezer állampolgárt személyesen is megkérdeztünk.

— Elégedett-e az állampolgárok a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetőségeivel?

— összességében igen. • A

többszöri megjelenését. Az ügyfelek többsége azonban idézés, hívás nélkül is fel- __ keresi a hivatalokat. A meg- következetesség" kívánatos

kérdezettek 35 százaléka munkaidejében járt ott, pedig az ügyfeleket két, napszakban is

erre az üzemi jogsegélyszol- lehetőségeit. A népi ellenőrök! gálát is, amely általában jól természetesen figyelemmel ki-} tölti be szerepét. Nagyobb sérik a tett intézkedéseket!

a azok hatását. Mert arról sémi munkafegyelem javítása ér- szabad megfeledkeznünk,'

dekében, hiszen a munkaidő hogy egy-egy ügy megnyug- alatt ügyeit intézők közül tató intézése nagy mértékben!

tanácsok ügyfélfogadását hely- szemlélettel van tehát első

sorban baj, s nem a lehetőségekkel.

— Ezek a lehetőségek adottak a szolgáltatásban is?

— Többnyire igém. Az ftteltcrő időpontban kérik, hogy csak minden ötödiknek kel- befolyásolja a dolgozó közérmen jenek be a tanácsra. A

....................... ....

be

n, a sajátosságoknak megfelelően szabályozzák. Ezt a megkérdezett állampolgárok 98 százaléka megfelelőnek tartotta. Minden tanács hetente egy nap teljes munkaidőben, egy nap pedig általá- .

ban tizennyolc óráig tart nyúj- réssel a szolgáltatok többségé

napos munkahétre való átité- keznek ezáltal, s a felmérések azt bizonyítják, hogy

lett igazolnia munkahelyén zetét. a távoliét okát, egyharma- _ Lényeges az ügyfél é* duknak meg; engedélyt sem ügyintéző kapcsolata. Erről is kellett kérnie a távo,Imára- szereztek tapasztalatokat? dáshoz. Fölösleges arról győz- . ,

__,

S

ípra ÄS" Ä késéről van szó. Arról,

tott műszakú ügyfélfogadást. A megyei tanácson, a nagyobb lélekszámú településebiztosította a szombati ügy- félfogadást. A nyitvatartási idő mellett a szolgáltatók úgy

ken szombatra is szerveztek JSyekeznek mérsékelni a mun ügyeletet. Sajnos az állampolgárok ezt ritkán veszik igénybe. Pedig az ügyinitéziés .. <yn’

színvonalát emelte az állam “ igazgatás korszesűsifesse, as

kából kiesett órákat, napokat, hogy az ügyiéi a be jelevéiben

hogy az ügyintéző érezze felelősségét mások ügyeinek

megnyugtató, gyors és pontos intézéséért, legyen kulturált az ügyfélszolgálat. S az ál-; lampolgár is hasonló biza-)

lommal lépjen be a hivatal-] ba. Fontos tanulsága vizsga-5

kaidén túli ügyintézés miatt „v,f, “

keletkewíte néneazdasáffi ka- fordulnak, ahol ügyeiket in-}

még abban az esetben is je lentős a munkaidőkiesés, ha adott a munkaidőn kívüli ügyintézés lehetősége. Nem túlzók, amikor azt állítom: a társadalom elnéző a munis. közöffteftű Van már példa népgazdasági ká- tózni ke£ Emiatt sok a hlH

adatrögzítő ha&unáfastám, CB- r™1 fe«9“- zavona, a párhuzamossá*^

ig^yhevétHéraA CM- — n«Jy«irtid fetvnffffttt anünemegyszer^Tígyfél ka es a hazkezel ősegek ügye- hegy ha a* állampolgár égy- relmetlenségével párosul, lett es gyorsszolgálatot tar- aem veszi igénybe a szombati _ Az a véleményünk honi

Unok, több helyen lépcsőz»- ügyeletet, a nyújtott műszak időszerű volt a téma ’ napi-}

szolgáltatási lehetőségét, ak- rendre tűzése, s bízunk ab-}

kor nincs is szükség ezekre-. han< hogy a fe!tán hiányos-} — A népi ellenőrzési bi- súgok megszüntetésével, aat

zottság egyértelműen állást- állampolgári szemlélet alakifoglalt amellett, hogy hiba tásával jelentősen mérsékel-}

meg- hetők a munkaidő-vesztesé-5 rend- gek — fejezte be a beszélget szert A megoldás nem ebben test Kispál József.

Ax állampolgárt kell M. Szabó Gyula }

tes munkakezdést vezetitek be.

A szolgáltató helyeken a megjelentek és megkérdezettek 83 százalékának megfelelt a nyitvatartási idő.

— Elsősorban az üzemek, lenne visszalépni, azaz szövetkezetek érdeke, hogy szüntetni az ügyeleti minél jobban kihasználják a munkaidőalapot. A munkáltatók mH tesznek ennek érd«-, kében, hogy csökkenjen as ügyintézés miatt elvesztett munkaidő?

— Igyekeznek szabályozni,

hogy munkaidő alatt milyen magánügyben távozhatnak a dolgozók a munkahelyről. A veszteségidő feltárásra, az okok elemzése azonban elmarad, ezért mi sem tudtuk hitelesen meggyőződni arról, hogy ezek a veszteségek milyen mértékűek. Az eltávozások engedélyezésének kialakultak a formái, általában a közvetlen munkahelyi vezetők kapnak felhatalmazást, elbíBambusz és szantálfa

Vietnámi kutatók kémiai használt fafajokból nyerik! úton előállított szálból készí- hanem egy trópusi hársfából, lenek szöveteket, amelyekkel továbbá szantálfából és hamv a pamutszövetekert kívánják buszból, A kísérletek ereümé- pótolni. Eddig Vietnam min- nye szerint ezek a szo,kvá- den évben nagy mennyiségű nyostól eltérő cellulózforrá- pamutot volt kénytelen im- sokkal nyert textiltermékek portálni. nem maradnak el minőségben

a az általánosan ismert viszkózA pamutot helyettesítő uj £zálból készültektől, sőt még szalas anyag, illetve szövet jobbak is, szilárdságuk a pa- alapariyagát nem az eddig mutévul azonos.

N

em mindennapos a hetvenedik születésnapot ünnepelni, kivált ilyen jó egészségben, mint Halász Sándor, aki ezen állításra felkapta a tekintetét. Az idegek túltöltésétől vibráló fejjel, megemelt hangon, de mint akinek jólesik az elismerés, torkát köszörülve mondta:

— Van itt azért elég baj... És sorolta leitárszerüen, hogy a szív. az érrendszer, a vérnyomás, na és az egyik fülének a hallása. Szóval nincs hiány a bajból. De csak így legyen még nagyon sokáig, hogy a panasz tengernyi és még most is rendre ott van minden pártvezetőségi ülésen, bölcs beszédére oda kell figyelni. A városban is várják, mart a szakszervezeti rendez- . vényt öl sem maradhat távol. Tehát végzi munkáját a köz- üy.'o.n megszakítás nélkül. Az étvággyal sincs különösebb baj, mert a ház körül mlndeniéle aprójószéggal foglalkoznak, de leginkább nyállal. Néhány jófajta anya alatt rezsee; a szaporulat, de any- nyi, hogy eladóra is jut belőle. A többit meg elfogyasztják. Jönnek a gyerekek, a kedvenc unokák, felverik a Kapa-völgy csendjét és beköltözik Halász Sándorokhoz a boldogság, akar most, amikor n születésnap elkövetkezett. Az évfordulót megelőzve két nappal előbb állítottak haza. Vitték az ajándékot, a jó szót és a legtöbbet jelentőt, a tiszteletteljes szeretetek De ez a

ÜN

kezdet volt Halász Sándornak, mert jöttek a párttól, a fővárosból, neves szakszervezet! vezetők, zsebükben lapuló kitüntetéssel. Aztán meg a helybeliek Karancaaljárói, meg a környékből. Akik apáról fiúra örökölték e pártember tettének hírét, amely legenda lett a Karancs mentén, meg azon túl is. Ahogyan mondják: „Halász Samu legendája”. Fedig ő szerényen végezte munkáját Tisztességgel, amit rábízott a párt. De nagyon nagy gonddal és pontosan. Azért az is igazság, hogy jó dolog az ünneplés. esnk belefárad az ember. Halász Sándor is belefáradt és most plhenrjet otthon, össze-össze koccan feleségével azzal a kedves Rózft nenémmel, aki egy emberöltőn keresztül hűséggel állott férje mellett. Azon koccannak leginkább össze, ha valamelyikük hangosabban szól a másikra. Róza nőném szokta mondani Samu bátyának:

— Ne kiabálj annyira, nem vagyok süket!

Ilyenkor összetekintenek, jót nevetnek, ami biztos táplálja uz egészséget. Hát hogyne nevetnének, amikor mindkettőjük hallása gyengélkedik. De hát mit tehetnek, a k’ort, sajnos követi a kór is, de ez

legyen a legnagyobb baj és száz évig is így tartson.

Nagyon nagy szükség van még rájuk! Még ha szótlanul is vannak jelen, akkor is példaképek. Hát még amikor; megnyilatkoznak: korosabbakat, fiatalokat ragadnak magukkal. Éppen e napokban volt egr kis emeltebb hangú beszélgetés egyik jóemberrel ott a községben. A hatvanas évek elején annyira tiltakozott a mezőgazdasúg kollektivizálása ellen, hogy mesz- sze elhailatszott a hangja. Halász Sándor meg csak csi- títgatta, nyugtatta, hogy majd a végén szóljon. De nem használt neki, még a párttag- könyvét is visszaadta. Most meg ahogyan folyt a beszélgetés és véletlen felldéződött az akkori eset is, Halász Sanyi csendesen, ahogyan tőle megszokták kérdezte meg:

— Tartod-e még az álláspontodat?

Jóízű nevetés keletkezett Mert ki ne nevelne ma azon, hogy valamikor valaki idegenkedett a szövetkezeti mező- gazdálkodástól. De hát Ilyen is volt és nem is vethetjük senki szemére, ha néni hitt a jövőben. Minden harag nélkül mondta az illető:

— Jól v»»* Samu, neked volt igazad. _

Nagy utat járt be Halász Sándor, a Balázs-völgyi bányászgyerek. Ott laktak a falu közepén, amikor az apja alig negyvenévesen meghalt. Kivette utolsó erejét a bánya. Aztán mint az akkori árván maradt sokgyerekes család legidősebbje ment á gyárba. Jött a válság, kidobták. Tette amit tehetett: kubikolt. fát vágott, utat épített. Ahogy mondja:

— Élni kellett És ebben a hánykolódásban sodródott a mozgalomba. Ott voltak Kaiancsalján a Tanácsköztársaság emberei, akik már megkóstolták a munkás- hatalom világát. Annak leverése után hátukon érezték a fehérek korbácsütését. amitől megkeményedett bennük a gyűlölet. De milyen pontosan tudtak dologzni! Kiválasztották a legérdemesebbeket maguk mellé így került az akkori nevén Halász Samu kapcsolatba a legendás hírű Kristóf Józseffel, Andó Jánossal, majd a még ma is élő tanú Rátkai Tiborral és végezték a feladataikat. Élesztették a tüzet a fiatalokban. Terelték gondolataikat a munkásoknak a harc télé, hogy újra éledjen a munkáshatalom. Aztán a lebukás, mert hemzsegtek körülöttünk az árulók Is. Rövid az emlékezést1 ébresztő

szava Halász Sándornak:

— Raun fogtak el... — csak ennyi.

Akkor vtolt ez, amikor a mozgalmi embereket félholtra verték Baglyason a csendőrségen. Andó János is szinte az eszét vesztett# a sok veréstől. A csendőrök keresték a kapcsolatokat fel a munkás- vezérkarig. Sok-sok tragédia keletkezett akkor! Megtizedelték a kommunistákat. Halász Sándor füle is akkor sérült meg. Aztán vitték őt töb- bedmagával bilincsbe verve a fővárosba, ahol bíróság előtt állt, aztán ült a börtönben.

A múltkoriban azt> kérdezték tőle a fiatalok, hegy miért olyan ragaszkodó a párthoz. Hát az igazságért való küzdelemben elszenvedett keserűségek, ez az. ami hajthatatlanná tette őket. Aztán amikor elkövetkezett a fel- szabadulás, azt látni kellett volna, mire voltak képesek a rendszerért. Halász Sándor is a falujárástól kezdve, a szövetkezeti vezetésen át, a szakszervezeti munkán keresztül mindent véglett. Megtanult, keményen, kötelesség- szerüen. Egyszer kiküldték

Szí rákra, hogy indítsa meg az életet. így, hogy Indítsa meg! Ebben ott volt az éjszakába menő vita, az ellenség lelep-; lezése, a szegényebbek Isté- poliisa. Odahaza heteken keresztül azt sem tudtál:, merre jár, hol keressék. Vakarja hajahagyütt felét és kuncog, mint akit csiklandoznak:

— Menni kellett!

A

ztán a "tanulás és hosz-' szú-hosszú esztendők a kereskedelmi dolgozói« szakszervezetének élén, Amikor nyugállományt nyert, ak-i kor sem gondolt még arraj hogy isten veled világ, engem többé nem láttok,, Még minti elnök tíz kemény esztendőn keresztül rótta az utat és dolgozott. Mostanában inkább otthon, a Kupa-völgyben, ahol erdő között kopogtat az ősz és b Csermely meg a Dobra- da tartózkodik többet, ott figyel a nyulalra, meg arra a >kts konyhárwvslóra, amit a kertben termeszt. A szőlő Is beért a ház előtt, 1ó kosárnyf lett, szüretelni kell Aztán az alapszervezetber. van még dolog elég, De ldőkörsönként a városba, a szakszervezethez is beuzólítják, Hiszen szükség van a tanácséra, nagy szükség, Most. születése napján nagyon szépen megemlékeztek a munkájáról, Az asszonnyal együtt mentek be, ünneplőbe öltözve n városba.

Bobál Gyula

NÓCRAD — 1963. október 15., szombat 3