Nógrád. 1983. október (39. évfolyam. 232-257. szám)

1983-10-15 / 244. szám

Z L

Y

a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről

A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1983. október 13—14-én ülést tartott Szófiában.

Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Ol- szowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, Herbert Kro- likowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere.

A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalmazott értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával.

r 1. Az ülés résztvevői megállapították, hogy, ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott dokumentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmukat és nyugtalanságukat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélyesebbé vált.

Az Egyesült Államok és egyes szövetségesei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek.

Egyre kíméletlenebbé vállik fez erőnek és a diktátumnak, á „befolyási övezetek” megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen alkalmazásának az imperialista politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszültséggócok keletkeznek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belíigyeibe való beavatkozási kísérletek. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak.

Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a második világháború és a háború utáni fejlődés területi-politikai eredményeit Újabb akadályokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete.

Ugyanakkor az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a népeit, az összes haladó és békeszerető erő harca a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biztonság feltételei között és következetesen megtartsák az európai és a világ- helyzet békps alakulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket

Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valameny- nyi állam között a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő^ lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésén, a belügyekbe való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak.

Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen időszerűek és fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvitelére és elmélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris, fegyverkezési verseny beszüntetásére_ és a leszerelésre való áttérésre, a

biztonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész világon. Kinyilvánították államaik eltökéltségét, hogy minden erőfeszítést megtesznek e javaslatok és kezdeményezések megvalósításáért.

2. Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teendő további erőfeszítések kérdése. Az ülés •résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezési verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlenül az európai és az egész nemzetközi helyzet jelentős rosz- szabbodásához, a népekre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború veszélyének növekedéséhez vezet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azoknak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közóp-haétávoJságú raké- tai-nukleáris rendszerek egyes nyugat-európai NATO-tag- államokban történő telepítését, aminek gyakorlati előkészítése már folyik. Ezzel összefüggésben növekvő aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon. Az ülésen ismét kinyilvánították: a

Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tárgyalásokon mielőbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lényegével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón elfogadott közös nyilatkozatban kifejtett álláspontjukat, lágy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a már meglevő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő mér. tékű csökkentését úgy, ahogy a Szovjetunió már javasolta is: a csökkentés által érintett rakéták megsemmisítésre kerülnek. Az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia,- s elő kell segítenie a katonai-stratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverei! növelésén, hanem azok egyre alacsonyabb szintre történő csökkentésén kell alapulnia.

Az ülés részvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy ha az év végéig nem jön létre megállapodás a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei lemondanak az új közéo-ható- távolságú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről Ezzel öszNÓGRAD - 1983. október 15., szombat

szeíüggésben felhívták a figyelmet arra, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez fontos hozzájárulást jelent a Szovjetuniónak az a készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített közép-hatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg.

A Varsói Szerződés tagállamai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszélyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordulnak valamennyi NATO-tagállamhoz, hogy erőfeszítéseiket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozására és a kontinensen már meglevő közép- hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is, hogy minden lehetséges módon segítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy valamennyi nép érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre.

Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az új közép-hatótávolságú nukleáris rakétáit európai telepítése ellen, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és a leszerelésért bátran, határozottan és következetesen fellépnek a tömeges békemozgalmak.

Ugyanakkor az ülés résztvevői felhívták a figyelmet ar' ra, hogy valamennyi néppel szemben súlyos felelősséget vállalnának magukra az Európa békéjét és nyugalmát érintő következményekért azok az államok, amelyek engedélyeznék az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítését, mivel ez új szakaszt nyitna az európai nukleáris fegyverkezési versenyben.

Az ülésen képviselt államok meg vannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó, a népek békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásokon is van lehetőség az előrehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásával ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el.

A miniszterek ismételten megerősítették, hogy államaik sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény megszerzésére és emlékeztettek az 1983. június 28-1 moszkvai találkozón részt vett államok nyilatkozatára azzal kapcsolatban, hogy semmi esetre sem engedik meg katonai fölény megszerzését velük szemben. A NATO tagállamainak kormányai súlyos hibát követnének el, ha lebecsülnék a szocialista országok nyilatkozatának jelentőségét, s nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és biztonság megszilárdítását a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén megvalósuló erőegyensúly alapján.

3. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a prágai politikai nyilatkozatban, majd azt követően más közös és egyéni megnyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alternatívájaként nagyszámú, átfogó Javaslatot tettek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést célozzák, beleértve az európai béke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO- tagországokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat is. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai széles körű, kedvező visszhangot váltottak ki sok ország politikai és társadalmi köreiben, különösen Európában.

Ezzel együtt azonban, elemezve a NATO-tagországok kormányainak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javaslatokhoz, a miniszterek többek közöt megállapították, hogy e kormányok részéről mindeddig nem érkezett válasz arra a konkrét, már közeli időponttal kapcsolatos javaslatra, hogy 1984. január 1-től ne növeljék a katonai kiadásokat. majd pedig térjenek át azok kölcsönös, gyakorlati csökkentésére, s ennek érdekében haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgyalásokat.

Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tagállamainak olyan halaszthatatlan jellegű javaslataira, mint:

— minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert;

—* az összes nukleáris hatalom, mindenekelőtt a

Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában levő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyiségi és minőségi befagyasztása;

— a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása;

— a világűr militarizálá- sának, az erő világűrben és a világűrből a föld ellen való alkalmazásának megtiltása;

— Európa mentesítése a

vegyi fegyverektől, ami lépés lenne a fegyverek világméretű, teljes betiltása és megsemmisítése irányában;

— a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése kérdésének megoldási útjai.

Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hegy ezekre a javaslatokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt államok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ.

Ez teljes egészében vonatkozik arra a javaslatra is, hogy kössenek a világ valamennyi állama számára nyitott szerződést a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak-átlan- ti Szerződés tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásáról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott reagálások jellegét, az ülés résztvevői megerősítik államaik készségét, hogy folytassák a véleménycserét a NATO-tágálla- mokkal és az összes többi országgal a javaslat különböző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak közös, érdemi megvizsgálásához. Kifejezik meggyőződésüket, hogy

a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű lenne az előrehaladás a szerződés megkötésével kapcsolatos kérdések pozitív megoldásában.

Az ülésen ugyancsak megerősítették az atomfegyver- mentes övezetek megteremtésének fontosságát Európa északi részén, a Balkánon és az európai kontinens más térségeiben.

Az ülésen képviselt államok — mint mindig — készek az érintkezésre és a párbeszédre az általuk tett minden javaslatról. Változatlanul készek megvizsgálni más államok javaslatait, amelyek — a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére, valamint a leszerelésre irányulnak.

4. Az ülésen hangsúlyozták, a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzetközi helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ba figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét.

Az ülésen képviselt államok elégedettségüket fejezték ki amiatt hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója sikeresen befejeződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredményeként elért siker a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat életerejéről tanúskodik és a helsinki záróokmány szilárd alapján biztosítja annak folyamatosságát. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek hozzájárultak a madridi találkozó sikeréhez, e folyamat továbbvitelének és elmélyítésének meggyőződéses hívei.

Az ülésen megerősítették valamennyi képviselt állam azon elhatározását, hogy a madridi találkozón egyeztetett, s annak záródokumentumában foglalt megállapodásokat — az enyhülés és az együtműködés fejlesztésé érdekében — valóra váltják. E megállapodások megvalósítása — szigorú összhangban a záróokmány, mint kerek egész elveivel és rendelkezéseivel — természetesen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden részvevőjétől erőfeszítéseket követel.

Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fontosságú az a madridi megállapodás, amelynek értelmében 1.984. január 17-én Stockholmban összeül az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. Abból indulnak ki, hogy ez a konferencia arra hivatott, hogy az európai kontinensen tapasztalható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a konferencia sikere érdekében valamennyi résztvevő maximális erőfeszítéseket tegyen.

5. Az ülés részvevői úgy vélik, hogy az ENSZ-közgyú- lés mostani, 38. ülésszakának a világhelyzet alapvető kérdéseiről folytatott vitája is amellett szól, hogy van lehetőség a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi veszélyes szakaszán való itúljutásra. Ez a vita a népeknek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tükrözi.

Az ENSZ-közgyűlésen elhangzó felszólalásokban kifejezésre jut az összes állammal szembeni követelés, hogy aktívan és a legnagyobb felelősséggel járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való áttérést, az államok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kolo- nializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjogú. gazdasági kapcsolatok: fejleszését és az igazságos világgazdasági rend megteremtését.

Éppen erről tanúskodik az ülésszakon elhangzott számos felszólalás, amelyek a nukleáris háború megakadályozásához, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez, e fegyverek csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető konkrét intézkedések megvalósításáért szállnak síkra. Ezeknek a reményeknek felelne meg a nukleáris háború határozott, feltétel nélküli és végleges elítélése, mint ami az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűntett és a legelemibb emberi jog, áz élethez való jog legdurvább megsértése.

Általános az a felismerési hogy a nukleáris háború a civilizáció és a földi élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csökkentené, ha az ilyen fegyverrel rendelkező államok mennyiségileg és minőségileg befagyasztanák nukleáris fegyverzeteiket. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonatkozó kötelezettségek elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára lépjenek érvénybe kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújthatnának más nukleáris államok számára, hogy a kíhető legrövidebb időn belül tegyenek hasonló lépéseket.

A népeknek az erőpolitika és az erőszakkal való fenyegetés politikája valameny- nyi megnyilvánulásának határozott elutasítására irányuló szilárd akaratát tükrözik az ENSZ-közgyűlésen több állam képviselője részéről elhangzott felszólalások, amelyekben kifejezésre jutott, hogy ragaszkodnak a megtevő háborús tűzfészkek felszámolásához és az újabbak kialakultéinak megakadályozásához, valamint a hadüzenet nélküli háborúk imperialista politikájának beszüntetésé-^ hez. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok megerősítették szolidaritásukat azokkal a népekkel, amelyek — akár Ázsiában, Afrikában, vagy Latin- Amerikában — szabadságukért és függetlenségükért, valamint azért a jogukért küzdenek, hogy önállóan, békés feltételek között és külső beavatkozástól mentesen határozhassák meg fejlődésük irányát.

Az ülésen képviselt államok támogatják a közgyűlés ülésszakán előterjesztett azon követeléseket is, amelyek •az ENSZ határozataival összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmélyítésére, az összes nép fejlődése és előrehaladása érdekében* a bizalom légkörének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban való megteremtésére irányuló, világméretű tárgyalások mielőbbi megkezdését célozzák. Meggyőződésük,

hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gazdasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köztük a fejlődő országokra várnak.

A külügyminiszteri bizottság ülése a kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe.

A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1984. áprilisában Budapesten tartr ják meg.