Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

« Egy történelmi filmnovella Történelmi valóságunk egyik szorgos vallatója. Nemeskürty István, több érdekes tévéjá­tékban vállalkozott arra az evek során, hogy a múlt egy- egy kevésbé ismert mozzana­tának feltárásával gazdagítsa ismereteinket. Ilyen vállalkozása volt egy évtizeddel ezelőtt az aradi ti­zenhárommal kapcsolatos tévé- játéka, s az elmúlt évben su­gárzott, a 48—49-es szabadság- harc tábori főpapjáról, Med- nyánszky Cézárról szóló tévé- filmsorozata. De Nemeskürtyt a közelebbi, mondhatni: a még kézközelségű történelmünk ed­dig alig bolydítofct mozzanatai is érdeklik. Néhány éve például napvi­lágra hozta azokat az érdekes és kétségtelenül hiteles dokumentumokat, melyek azt igazolják, hogy a felszaba­dulás előtti magyar uralkodó osztály képviselői sem kivétel nélkül és egységesen állottak annak az embertelen népirtó politikának a szolgálatában, amit a fasizmus évei testesí­tettek meg. Alapy Gáspár, Ko­márom szabad királyi város polgármestere is e kivételek közül való volt s legutolsókig szembeszegülve az üldözöttek védelmében a nyilasuralom­mal, sorsukat vállalva, abban osztozva egy németországi ha­láltáborban pusztult el 1945 elején. E doku mentumamya gra ala­pozva írta meg Nemeskürty az elmúlt héten bemutatott, A béke szigete című új tévéfim- jét. A történet fiImrevdtelében Hajdufy Miklós rendező volt az író partnere, s a mondan­dók hitelesítésére bőséggel nyúltak pontosan illeszkedő korabeli híradófelvételekhez is. Félelmetes kisértetjárás- nak lehettünk részesei e csaknem negyvenéves törté­nelmi szembesülésben, s e ke­retben érzékelhettük a maga teljességében azt a hősiesen el­szánt vállalást, ami a valahai komáromi polgármester tette­it sorsszerűén meghatározta. A béke szigete azonban ne­mes tartalmi anyagában nem vált igazán filmmé. Cselek­ményvezetése novellisztikus, olvasmányszerűen hat. Az író elbeszélő kedve epikus vonulatokat teremt, a színé­szi ábrázolás inkább Illusztra­tív jellegű. Film helyett film­novellát kaptunk, felemás műfajú képződményt. Mindenesetre: a szándék így is Nemeskürtytól megszokot­tan nemes, amit méltányol­málta nagy művészi becsvágy- gyal és tehetséggel. A Mestersége: színész soro­zat keretében vasárnap este Major Tamást vallatta Vitray Tamás. Egy hosszú színészi rendezői pálya tapasztalatai­ról, tanulságairól, az elköte­lezett színház feladatairól hall­hattunk okos összegzést, a művésztől és a riportertől megszokott jó színvonalon. A műsorhét első felében ke­vés említésrevalót láthattunk. Sokak kívánságára, a koráb­ban vetített sorozat ismétlése után kedden elkezdődött a népszerű csehszlovák produk­ció, a Kórház a város szélén újabb epizódjainak sugárzása. közvetítése töltötte be mindkét csatornán a főműsoridő jelen­tős részét, csütörtökön pedig a „Micsoda útjaim...’ című Törőcsik-műsor. (b. t.) nunk kell. S e szándékhoz Szerdán labdarúgó-mérkőzések mérhetően igényes a közremű­ködő színészek játéka is. Re­mekül jellemzett portrék, arc­élek villannak fel a kor mé­lyéről, melyeket Bessenyei Fe­renc, Mádi Szabó Gábor, Gá­ti Oszkár, Mensáros László, Reviczky Gábor, Temessy Hé­di, Káló Flórián, Hámori Il­dikó, Kun Vilmos mintáz elénk. Ezek összegezésében a hét legjelentősebb műsorese­ményét adta a tévéfilm, mél­tót az odafigyelésre. Színpadaink úgyszólván ál­landó darabja Csehov színmű­ve, a Cseresznyéskert. Vidé­ken, fővárosban egyaránt ját­szók, a tévé is számos együt­tes produkciójában sugározta mór. Ezúttal, szombaton este, ,a második műsorban a pécsi Nemzeti Színház előadásában láthattuk újból, s mondhat­juk: élményes produkció ré- szesi lehettünk. A dráma főbb szerepeit Meszléry Judit, Oláh Zsuzsa, Vári Éva, Győry Emil, Sipos László, Kulka János, Paál László, Labancz Bor­bála, Bániky Gábor, Krasznói Klári és .Cserényi Béla for­&RKAGYIJ SZTRUGACKIJ- BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Az alsó szinteken nem volt olyan nyüzsgés. Itt a Hazafi­as Iskola végzős növendékei vizsgáztak. Félmeztelen, bor- kötényes kamaszok álltak csoportosan a kínzókamrák ajtajai előtt, a mocskos ké­zikönyveket lapozgatták, és időnként inni mentek a nagy víztartályhoz, amelyről bögre lógott. A cellákból iszonyú or­dítás, ütések zaja hallatszott, égett szag áradt. És micsoda beszélgetés folyt az ajtók előtt! — A csonttörőnek van fö­lül egy olyan csavarja, az eltört. Hát én tehetek róla? ö meg kiebrudalt. — Jó volna megtudni, ki fog verni, talán valamelyik társunk. — RöheJ, testvérek! Beme­gyek, nézem, ki van ott meg­bilincselve? Vörös Fika, a mészáros a mi utcánkból, aki részegen folyton a fülemet ci­tálta. No, jól vigyázz, gondo­lom, most majd én szórako­zom el veled... Nézzétek, barátaim, nézzé­tek, gondolta Rumata, miköz­ben lassan forgatta a fejét. Ez nem elmélet. Ezt még sen­ki sem látta az emberek kö­zül. Nézzétek, hallgassátok, vegyétek filmre a távolban... Figyeljétek ezeket a fiatal, bárgyú, mindenféle bestiális kegyetlenséghez hozzászokott pofákat, de ne fintorítsátok az orrotokat, hiszen a ti őseitek sem voltak különbek... No, nekem ennyi elég, gon­dolta Rumata. Már nekiké­szülődött, hogy elkapja egy arra szaladó barát csuháját, akkor azonban észrevett egy­szerre hármat. Bottal csépel­tek egy hóhért, nyilván a ha­nyagsága miatt. — Az Ür nevében — mond­ta Rumata halkan, s megcsör­rentette a karperecéit. A szerzetesek leeresztették botjukat és szemügyre vették. — Az Ö nevében — vála­szolt a legmagasabb. — Nos, atyák — mondta Rumata —. kísérjetek a folyo- sófelügyelőhöz; A szerzetesek összenéztek. — De mit akarsz tőle? — kérdezte a magas barát. Rumata szótlanul eléje tar­totta az írást. — Ahá — mondta a szerze­tes. — Most én vagyok a fo­lyosófelügyelő. Két vászonból egy festmény Alekszej Kovailjov, az ál­lami Tretyakov-képtár főres­taurátora helyreállítja a ki­váló orosz festőművész, Va- szilij Perov „Párizsi zsibvá­sár” című festményét. Ügy állítja helyre, hogy két fél vászonból egy vásznat alkot. Eddig ezek úgy szerepeltek, mint a festő különböző alko­tásai, és a magángyűjtemé­nyekből külön-küiün kerültek a képtárba. Most — 120 évi bolyongás után — a restaurá­tor mesteri keze alatt egye­sülnek. műsor KOSSUTH RADIO: 8.25: „Aranyláz" a biológiában 8.55: A Liszt Ferenc kamara- zenekar felvételeiből 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14. 10.35: La Mancha lovagja. Részletek Leigh zenés Já­tékából. 11.05: Népdalok 11.34: Irodalmunk a felszabadu­lás után. Felelet. 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza. Sztambul rózsája. Leo Fall operettjének rá- dlóváltozata. 14.24: Németalföldi kórusmuzsi- k&. 14.40: Elő világirodalom 15.05: Maria Lívia Sao Marcos Villa-Lobos prelüdöket gi­tározik. 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora. 16.00: Népzenei Hangos Ojság 16.40: Két barokk szonáta 17.05: Mozgásterek 17.30: Tükörképek. Eszmék és rögeszmék Vaszllij Grigorjevics Perov a képet a franciaországi tar­tózkodása idején, 1363—1864- ben festette. A festmény sor­sa azonban hosszú ideig is­meretlen volt. Hogy ki tépte szét a vásznat, a mai napig senki sem tudja. A restaurált festményt először Perov mű­veinek jubileumi kiállításán mutatják be, amelyek az év végén, a Tretyakov-képtárhan, a művész születésének 150. év­fordulója tiszteletére rendez­nek. 19.15: Irodalmunk a felszabadu­lás után. Galilei. 21.27: Népszerű zenekari művek 22.30: Dr. Ujpétery. Egy magyar diplomata emlékezéseiből. 23.13: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 0.10: Mayer Lajos mandollnozlk. PETŐFI RADIO: 8.05: Az MRT gyermekkara énekel 8.35: Társalgó ío.oo: zenedelelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög. 13.30: Szerenád a vizen. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Neked sem mindegy! 18.35: A hanglemezbolt könyű- zenei újdonságai Lakatos Mihály népi zene­kara játszik. Csak fiataloknak) A „Gyorsuló Idő” legújabb köteteit ismerteti Erős Zoltán. 21.30: Tizenkét szék. 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05 Döntött a bíróság. Dr. Tímár László előadása. 17.20: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyarorszá- gi krónika. (A Nógrád megyei párt-véiu-ehajfőbizottság a munka- és energiagazdálkodásról tanács­kozik. — Télre készülnek a Bor­sodi Hőerőműben. — Tokaji író- tábor.) Í 8.25—18 30: Lap- és mű­sorelőzetes. Az emberi tényező 18.55: 19.35 20.35 NOCRAO - 1983. szeptember 13., kedd Ezzel a címmel jelent meg nemrégiben Kozma Ferenc könyve, benne a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tudósa monografikus teljességgel tár­ja fel, milyen jelentősége lehet az emberi tényezőnek jelenko­runkban, különösen a magyar gazdasági életben. Mikor az országos ideológiai tanácskozáson láttam, hallgat­tam őt, sok egyéb nagyhord­erejű felismerés mellett kivé­teles hangsúllyal szólt arról, hogy a „szocializmus rendkí­vül munkás társadalom, kifej­lett formájában teljesitmény- orientáltabb és alkotásorientál- tabb társadalom, mint bárme­lyik az eddigiek közül. A ka­pitalizmus, belső törvénysze­rűségei alapján nagyon erősen teljesítményorientált társada­lom: a mi szocializmusunk ennél teljesítményorientáltab- bá és alkotásorientáltabbá kell hogy fejlődjék. Itt hadd te­gyek egy lélegzetvételnyi ki­térőt: amikor alkotást mondok, akkor nemcsak az értelmiségi munka alkotását értem alatta. Nekünk olyan társadalmat kell fokozatosan kiépítenünk, ahol a fizikai munka alkotókészsé­ge is ki tud bontakozni, a szellemi munka alkotókészsé­gével együtt, azzal karöltve.” Most a televízió képernyő­jén az ország nyilvánossága előtt találkozhatunk Kozma Ferenccel. Karácsondi Miklós kérdéseire válaszol ma a Mi­MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: lé-, étorna 8.05: Iskulatévé: fizika 8.35: Magyar Irodalom (Alt. lsk. alsó tagozat) Móra Ferenc A kis bice-bóca. 9.00: Technika. (Alt. ísk. 2. oszt.) Papírvilág. 9.20: Magyar irodalom 9.55: A faláda és a kísértet. Francia film: 11.25: Firenze és a Mediciek. NSZK rövidfilm. 13.05: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.40: Deltácska 16.00: Technika. 2. osztályosoknak. PapírviláE 16.25: Hírek 16.30: Kuckó. 17.05: Nyugalmunk érdekében. 17.35: Képújság 17.40: Reklám 17.45: Nemcsak nőknek! 18.00: A zongoránál: Garay Attila. 18.25: Dél-alföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió műsora. • 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén Csehszlovák filmsorozat 20/15. rész: Másállapot. 21.05: Stúdió '83. 22.05: Mire képes az ember? Beszélgetés Kozma Ferenc közgazdásszal. 22.30: Tv-hlrad6 3. 2. MŰSOR: 19.55: Női kosárlabda VB. Magyarország—Hollandia mérkőzés. Közvetítés Miskolcról. re képes az ember című mű­sorban, ahol is a kérdező sze­rény faggatózásaira válaszolva feltárja lépésről lépésre, mi­lyen jelentősége lehet az em­beri tényezőnek a mai gazda­sági problémáinak megoldásá­ban. Kozma Ferenc gondolkozni tanít, helyzetelemzésre kény­szerit, okos, érvelő hangon, a tények, számok, gondolatok sorjáztatásával mindannyiun­kat gondolkodói áramkörébe von és következtetések levo­nására kényszerít. Arról be­szél, hogy a háromféle forrás — a természeti faktor, a tör­ténelem folyamán felhalmo­zódott anyagi javak együttese, s az aktiv munkaképes lakos­ság munkavégző képessége (szorgalom, begyakorlottság) — mint határozza meg a mai gazdaság teljesítőképességét a Jelenben, egy olyan nagy vi­lággazdasági korszakváltás kö­zepette, amelyben nemzeti munkánk sok tekintetben le­értékelődött, mert a termelé­kenység alacsony színvonala a munkaráfordítás aránytalan nagysága megkérdőjelezi bizo­nyos pontokon munkánk tel­jesítőképességét. Kozma Ferenc kimondja, hogy manapság, az intenzív szakaszban, alapvető tényező a szakképzett, tehetséges, szor­galmas ember. A szakértelem teszi lehetségessé a szelektív fejlesztést, azt, hogy ne csu­pán termékekben gondolkoz­zunk, hanem piaci kultúrák­ban. így például a finomve­gyészet fejlesztése olyan cso­mópont lehet, amely viszi ma­gával a különböző iparágak fejlődését is. egyszerre hat a gyógyszeriparban, a növény- védőszer-iparban és még más ágazatokra is. ­Ebből egyenesen következik, hogy az emberi tényező ér­vényre juttatása azt is jelenti, hogy az életviszonyok kultú­rája és a munka kultúrája is hat egymásra. Tehát az embe­ri környezet, a családi légkör, a tudatvilág, az egymáshoz való viszony mint impulzus visszahat az emberre, és meg­határozz', munkavégző képes­ségét. Az ilyen televíziós beszélge­tések jelentősége ezért rend- kivüli, mert lehetővé teszi, hogy mindenki a maga világá­ban megpróbálja ilyen szelle­mi impulzusokkal felvértezve továbbgondolni a mindenna- po,k sajátos munkahelyi fela­datait.. Illés Jenő KMZ-yZiís 7 — Pompás. — felelte Ru­mata és összecsavarta as írást. — Don Rumata vagyok. Őeminenciája nekem ajándé­kozta Budah doktort. Eredj és vezesd ide. — Budah? — kérdezte el­gondolkozva — Ugyan me­lyik az a Budah? A lilom- tipró? — Dehogy — mondta a má­sik barát. — A liliomtipró Budah? öt még az éjjel ki­engedték. — Badarság! — vágott köz­be türelmetlenül Rumata. — Budah. Aki megmérgezte a királyt. — A-há... — mondta a fel­ügyelő. — Tudom. De őt már alighanem karóba húzták... Palika testvér, eredj a tizen­kettesbe, nézd meg. No és te, elviszed? — fordult Rumaíá- hoz. — Természetesen — felel­te az. — Az enyém. — Akkor az írásocskát add ide. Az irás az aktához csa- tolódik. Rumata odaadta a papírt. Vagy öt perc múlva előtűnt a fogolyért küldött szerzetes: kötélen- vonszolt maga után egy sötét ruhás, sovány öreg­embert. — Itt van Budah! — kiál­totta örömmel a szerzetes már messziről. — Nem húzták ka­róba, él és egészséges! Egy kicsikét legyengült, az igaz... Rumata elébük lépett, ki­tépte a kötelet a barát ke­zéből, levette a hurkot az öreg nyakából. — ön Irukani Budah? — kérdezte. — Igen — felelte az öreg, S mogorván nézett rá. — Rumata vagyok, jöjjön utánam, ne maradjon el. — Rumata a szerzetesek felé fordult. — Az Ür nevében. A felügyelő kiegyenesedett, leengedte a botot, és kissé li­hegve válaszolt­— Az ö nevében. Rumata Budahra nézett, és észrevette, hogy az öreg a fal­ba kapaszkodik, alig éli a lá­bán. — Rosszul vagyok — mond­ta fájdalmas mosollyal. — Bo­csásson meg, neme3 dón. Rumata karon fogta, és el­vezette. Amikor a szerzetesek eltűntek szemük elől, meg­állt, elővett az ampullából egy szporamintablettát, s oda­nyújtotta Budahnak. Az kér­dőn pillantott rá. — Nyelje le — mondta Ru-' rnata. — Azonnal megkóny- nyebbül. (Folytatjuk.) 21.30: Tv-híradó, 2. 21.50: Tábor. A husziták városa Csehszlovák rövidfilm 22.05: A Men at Work együttes. A dortmundi Westphalen- halléban. BESZTERCEBÁNYA; 15.25: Hírek 15.30; Iskola-tv 15.50: Irodalmi műsor 16.35: Tudomány és technika 17.30; Közép-szlovákiai magazin 18.00: A Halley-ústökös és a Vega-terv. ismeretterjesztő műsor. 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Tergerszem. Színes, szink­ronizált csehszlovák ifjúsági film. Háromnegyed 6 és 8 órától: Ki­lenctől ötig (14). Színes, szinkro­nizált amerikai filmvlgjáték. — Kohász: Ez * Igen! (14). Színes, szinkronizált USA filmvlgjáték. — Tarján vendéglő: Sógorok, só­gornők (18). Francia filmvlgjáték. — Balassagyarmati Madách: El­cserélt szerelem. Színes magyar film. — Nagybátonyl Petőfi: Gyanútlan gyakornok (14). Szí­nes, szinkronizált francia bűn­ügyi filmvlgláték. — Pásztói Mátra» Villanás a viz felett (14). Színes NSZK film. — Rétsági: A profi. (16). Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Kistere- nyel Petőfi: Atlantic city (14). Színes, szinkronizált kanadai kri­mi. — Jobbágyi: Sztrogoff Mi­hály. Színes francia—olasz— NSZK—bolgár kalandfilm. KDife­Útiam (színműi '. Sinkovits lmre.i ;vug t í íj Dómján Edit Csata Zsuzsii Csákányi Lászfó ” " ' * ■M* - „ , ...»Ví & .... -JÍ JL? Gern Zoltán. Oiry M.Kjein jf A Magyar Jlidió »S-« ■ ■■ •>;$( a Magyar Hánglenurr gyártó Vállalat kórós kíáifáSa a Magyar Hánglernergyártó nepzene Vállalat kórós kiadása ':^ódáíy Zoltán ' L^X 13937 38 fcyiogräf ."-feAéleiből Vi&erkesjstatte , • Tán Luizá ■* LPX 1*1075 76 * y Vv -6

Next

/
Thumbnails
Contents