Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-13 / 216. szám

NÓGRÁDI SAJTÓTÖRTÉNET (3.) Pártszervezetek a termelőszövetkezetekben A NÖGRÁDI NÉPÚJSÁG írásai jelentős teret szentel­nek a pártmunka kérdései­nek. Szálnak a mezőgazda­ság területén dolgozó párt­szervek megerősítésének le­hetőségeiről, a káderkérdések­ről, a tsz-párttitkáii funkció betöltésének fontosságáról, a közöl a szövetkezeti elnökök munkastílusáról. Az írás, a lényeget tekintve, a demok­ratikusan irányító vezetőt tartja jónak, a demokrati­kus módszereket tartja kö­vetendőnek. Azt, hogy pél­dául a vezetőségi ülésekre meghívják a brigád-, és mun­tagság eszmei-politikai neve- kacsoport-vezetőket, ha a bri­léséről, szocialista embertí­pussá történő formálásának feladatairól. 1960 elejétől — összefüggésben a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek előrehaladásával — a problémakör egyre konkrétab­ban és sürgetőbben vetődik gádvezetők naponta beszá­molnak a teljesítményekről, s ha az elnök a tagok egyé­ni problémái iránt is rend­szeresen érdeklődik. A megyei pártbizottság lap­ja igyekszik felkarolni min­den olyan kérdést, amely a fel. A megyei lap március tsz-mozgalommal és a paraszt­19-i számában megjelent cikk — „A tsz-pártszervezeteink megerősítéséért” — ezt szem­léletesen jelzi azzal, hogy a közös gazdaságok megerősí­tésének feladatát és a gaz­dálkodás eredményességét szo­ros összefüggésbe hozza a pártszervek tevékenységével. Az alapvető célkitűzés, hogy tsz-tagok halál lehetőleg minden termelőszö- sági segélyezését”, vetkezeteknél végig jelentős gondot okozott a gyenge szak­mai felkészültség, a szakem­berhiány. A gondokat a kö­vetkező számadatok szemlé­letesen bizonyítják: 1958-ban a megye 73 tsz-elnökéből csupán 8 végzett egyetemet vagy főiskolát, és 3 középis­kolát, 23 elnökkópző tanfo- folyamot; 1959-ben 38 új ag- ronómusd állás várt betöltés­re, ami azt jelentette, hogy a megye 104 működő tsz-ének egyharmadából hiányzott a mezőgazdász. Ugyanakkor a „pótlás” az új szakemberek megnyerése rendkívül nagy nehézséggel járt. Gyenge volt ság. életével kapcsolatos. Az az utánpótlás. Az ország más 1959. október 24-i szám pél­dául hírül adja, hogy az Ál­lami Biztosító megyei igaz­gatóságán megalakult a tsz- tagok biztosítási és önsegé­lyezési csoportja és annak intéző bizottsága, amely „ar­ra hivatott, hogy hiztosítsa a i rokkant­vetkezetben legyen .pártszer­vezet, már hosszabb idő óta ismert volt. A gyakorlati megvalósítás feltételei azon­ban több vonatkozásban csak 1960 elejére alakultaik ki. Ek­kortól nyílt lehetőség a párt sorainak erősítésére, a dol­gozó parasztok, a szervező munkában aktív szerepet játszó személyek és fiatalok felvételére. S ekkor fogalma­zódott meg egyre jobban a pártmunka tartalmasabbá té­telének feladata, a hatékony­ság növelésének lehetősége. Egyre világosabbá vált, hogy falun elsősorban a tsz-párt- szervek kötelessége: jó poli­Egyértelmű állásfoglalást ta­lálunk a lapban a háztáji gazdálkodás mellett (1959. május 20-i szám). A cikk­író tisztázza a háztáji lénye­ges jellegét, a szövetkezetek­hez való viszonyát. Felveszi a harcot azzal a helytelen nézettel szemben, amely sze­rint a háztáji gazdaság „a szövetkezeten belüli önzés ki­alakulására vezet”. Hivatko­zik az Elnöki Tanács 1959. évi 7. számú rendeletére, amely kimondja; „Minden önálló háztartással rendelke­részében végzett, illetve az ott dolgozó szakemberek nem szívesen jöttek Nógrádba, A megyei párt- és tanácsi ve­zetés felismerte * kérdés jelentőségét, A Nógrád megyei Tanács 1959 májusi döntése értel­mében előadássorozatokat szerveznek a termelőszövet­kezetekben dolgozó mezőgaz­dasági szakemberek számára. A megyei lapunk 1959. június 24-i száma kivonatosan közli Erdei Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kárának előadását, amely a tez-ek gazdálkodásának kiala­kítása, az árutermelés jelen­tősége, s a munkaszervezetek alapjainak lerakása mellett a mezőgazdasági szakemberek szerepével, segítésének kérdé­sével is kiemelten foglalko­zik. A lap határozottan fel­karolja a szakemberképzés ző termelőszövetkezeti tag — ügyét. Közli a debreceni a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt — sze­tikai munkával, a fegyelem mélyes használatra háztáji szilárdításával, neveléssel hoz- zárulni az egységes tsz- Hasság kialakításához. Min­den pártszerv és minden párttag feladata ma falun a politikának, a VII. kongresz- szus határozatának magyará­zása, az agitációs tevékeny­ség, az ellenséges nézetekkel szembeni harc. A fenti követelmények fi­gyelembevételével a tuda­tosabb pártépítő munkát 1960 tavaszán kezdték meg Nóg­rád megye falvaiban. Ezzel párhuzamosan a megyei párt­gazdaság fenntartására jogo­sult”. Utal arra, hagy a he­lyes, s nagy jelentőségű ren­delet gyakorlati alkalmazása terén még igen sok a gond. Például az, hogy mi számít­ható be a háztáji gazdaság­ba. Gyakori a szélsőséges ál­láspont. A „túlméretezett” háztáji gazdaságok létreho­mezőgazdasági akadémia igaz gatójának és a váci mező- gazdasági technikum felhívá­sát. Kutatja, hogy „Hol van­nak a Zsámbékon tanult ter­melőszövetkezeti elnökök?” Népszerűsíti a termelőszövet­kezetekbe ment szakembere­ket, és az utánpótlás bizto­sítására tett erőfeszítéseket. Megfigyelhető, hogy az e té­ren elért legkisebb előrelé­pést is jelentősnek ítélik, te­zásánafc felvetése — Szálas- kintettel a problémakör rend­pogonyban a tsz-tagok meg' élhetésüket csaknem teljes egészében e kiegészítő for­mára akarták alapozni —, il­letve a nullára történő be­vezetés a KISZ-szervezetek építése, egyaránt megtalálha­Té'trehozására is egyre na­gyobb gondot fordított. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításának feladatával összhangban a Nógrádi Népúj­ság fontos kérdésként kezelte a tó a különböző elképzelések­ben. E cikk jelentőségét — úgy érezzük — külön is hang­súlyozni kell. Mégpedig azért, mert hozzájárult a háztáji gazdálkodás körüli íélreérté­patronálási mozgalmat, amely a sek tisztázásához, segítette az tsz-szervezés egész idősza- eligazodást, a népgazdasági kában, sőt utána is széles és egyéni érdekek lényegi körűvé vált és komoly je­lentőségre tett szert. Kiter­jedt a gazdálkodás megszer- vezésére tervezésére, épüle­tek kivitelezésére, villany- szerelésre, gépjavításra, köny­velésre, anyagbeszerzésre, po­litikai és szakmai tanács­adásra, agitációra, a párt- és KISZ-szervezetek meg­alakításával kapcsolatos fel­adatokra, pártnapok tartá­sára, munkás-paraszt talál­kozók szervezésére. Már maguk a számadatok is figyelmet érdemelnek: a megyei pártbizottság lapja 1960. január 13-án arról ad hírt, hogy a salgótarjáni acélgyár hat szövetkezetei patronál állandó jelleggel. Az 1960. június 1-i vezércikk­ben pedig, melynek címe „Erősítsük a patronáló rnoz­Í galmat!” az olvasható, hogy megyénk 128 termelőszövet­kezetét több mint ezer mun­kás keresi fel a ipari üze­mekből. Az említettekkel párhuza­mosan a termelőszövetkezetek belső életével is rendszere­sen foglalkozik a megyei lap. Ezen belül központi helyet foglal el a vezetői munka, a vezetők kiválasztása. Az ál­talános tapasztalat szerint a legtöbb helyen a párt- és ál­lami szervek elképzelései ta­lálkoztak a tagság vélemé­nyével, s az elnökválasztás 6orán nem a földterület nagy­sága, hanem valóban a leg­fontosabb tényező, a szak­értelem, a rátermettség do­minált. „Milyen a jó vezető?” — e kérdést fontosnak tartotta a Nógrádi Népújság is, hi­szen a témakör gyakran sze- gro-enelt a lapban. A több ól­ért-"1 megközelítve, több vo- ■'«'ban' elemezve. Az 1“' c-'Wember 2-i szám például szerkesztőségi cikket megértését, a sokféle, rugal­mas gazdálkodási fonnák al­kalmazásának szükségességét. A lap nemegyszer ad konk­rét gyakorlati tanácsokat a mezőgazdasági munka jobb megszervezése és végzése ér­dekében. Így például a nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés eredményességének javítására, a brigádok fel­adataira, a felszerelésre, a ve­tésre és több más fontos kér­désre vonatkozóan. Az 1959. február 21-1 számban új so­rozat indul, melynek címe: „Hasznos tudnivalók dolgozó parasztoknak”. MIND AZ ÚJONNAN ala­kult, mind a régi termelőszö- ________________s__________ k ívüli bonyolultságára, ne­hézségére. A „NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG” a közös gazdálkodás tudatá­nak erősítését azzal is igyek­szik szolgálni, hogy közzéte­szi más, testvéri szocialista országok mezőgazdaságának eredményeit Természetesen az első számú példa a Szovjet­unió mezőgazdasága, amely fejlődésével, a növényterme­lés és az állattenyésztés ered­ményeivel, a gépesítés szint­jével, a szükségletek kielégí­tésének mértékével valóban követésre méltó. Az 1959. má­jus 16-d számban összeállítást találnak a „népi demokráci­ák” mezőgazdaságáról. Kie­melt helyen a csehországi Piskovóból való tudósítás sze­reped, ahol a falu lakossága már 1953-ban a közös gaz­dálkodás útjára lépett, s ahol magas szintű, szakszerű állat- tenyésztés és növénytermesz­tés folyik. Ugyanitt olvasha­tunk a szépen fejlődő albá­niai, észak-koreai és észak- vietnami mezőgazdaságról is. Dr. Bozó Gyula (Folytatjuk) Szuhai asszonyok szedik a piros aranyat Solton Ä véletlen hozott össze az­zal a Nógrád megyei Szuhai községből jött 22 asszonnyal, akik a Eács-Kiskqn megyei solti Szikra Termelőszövet­kezet étkezésipaprika-táblá- jári dolgoztak szerényen. Fo­tómasinámmal felszerelve, óvatosan lépkedve, nehogy le­tapossam a hatalmasra nőtt paprikabokrokat, a tábla kö­zepéhez közeledve nem al­földi tájszólással beszélő asz- szonyok beszélgetésére figyel­tem fel. Kerestem a brigádvezetőjü­ket, hogy valamivel többet tudjak meg róluk. Nem sok­kal később Végh Józsefeiével ismerkedtem meg, aki beszél­getésünk ideje alatt sem hagy­ta abba a munkát. — Csapatban dolgozunk, egyikünk sem engedheti meg magának, hogy lazsáljon — kezdte mondókáját az asz- szony. — Közös érdekünk, hogy az előírt mennyiséget gazdasági munkáknál, az asz- vény-virág termesztő terüle­szonyok pedig, kéthetenkénti ten több hétre nélkülözni tud- váltással az őszi betakarítás- nánk. Minden tervkészités- nál segédkeznek. kor számításba vesszük aí Vajon a szövetkezet elnöke, Nógrád megyeiek segítségét. D. Papp Gyula miként véle- Az eddig tanúsított pontos- kedik a nógrádi asszonycsa- patról? — A Nógrád megyeiekkel; a mi vidékünkön csak gyéren így a Szuha községben lakók- terem meg mindaz, amit erre kai évek óta tartjuk a kap­Folyik ■ paprikasznret. A nógrádi asszonyok keze nyo­mán gyorsan telnek a zsákok. naponta leszedjük, sőt annál többet is. A lógásért, a sem­mittevésért itt sem fizetnek. Ebben a tsz-ben úgy ismer­nek bennünket, mint akik be­csülettel végzik az általuk el­vállalt munkát. Nekünk kell a pénz, meg a termény, mert ságuk, munkaszeretetük is biztosítéka annak, hogy a jö­vő esztendőben is igényeljük munkájukat. Jól járunk mi is, de jól járnak ők is. Mind­ketten megtaláljuk számítá­sunkat. Ennek érzékeltetésé­re a következőket: az as/.- mesztett étkezési paprikát szonyok naponta és szemé­termelnek. A solti Szikra Tér- csolatot. ők szívesen jönnek, melőszövetkezetben kevés a mi pedig szívesen alkalmaz- gyalogmunkás, hát mi azért zuk őket. A 13 hektáron ter- jöttünk el, hogy segítsünk. Az előbbieket menet közben jegyeztem fel. Igyekeztem hű­most még jó áron tudjuk ér­tékesíteni. Ha viszont elkezd en visszaadni mindazt, amit pirosodni, akkor csak a mai Végh Józsefné mondott. Nem sokkal később így folytatta: Nyolcadik éve járunk ide ár felét, esetleg negyedét kap­juk érte. Nálunk kevés azok­nak a szövetkezeti tagoknak dolgozni. A Szuhnról érkező a száma, akiket ilyenkor, az férfiak a kora tavaszi mező- ősz eleji időpontban a *ö-‘ lyenként megkeresik a 280— 300 forintot. Igaz, nem küny- nyű a munka, mert a papri­kát óvatosan, sérülésmentesen, válogatva, egész nap hajla­dozva kell szedni, zsákolni —• fejezte be gondolatait D. Paop Gyula. Kiima Győző Rendelet a műszakpótlékról A Minisztertanács módo­sította az iparban, az élelmi­szer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók mű­szakpótlékáról szóló 15/1977,/ (V. 22) Mt. számú rendeletet. A jogszabály módosítása le­hetővé teszi, hogy azok a gaz­dálkodó szervezetek, ame­lyek a szükséges eszközökkel rendelkeznek,, a rendelet­ben meghatározott mértéket (délutáni műszaknál a törzs­bér 20 százalékát, éjszakai műszaknál a törzsbér 40 szá­szatokét, folytonos munka­rendnél 10 százalékát) meg­haladó műszakpótlékot fizes­senek külön engedély nélkül. A pótlék felemeléséről a kol­lektív szerződésben (munka­ügyi szabályzatban) kell ren­delkezni. Az alaprendeletben meghatározott műszakpótlékot akkor is ki kell fizetni, ha arról a kollektív szerződés­ben nem intézkednek. A rendelkezés arra ösztön­zi a gazdálkodó szerveket, hogy ahol ez szükséges, több műszakos munkarend beveze­tésével, fenntartásával, illet­ve kiterjesztésével jobban használják ki a korszerű be­rendezéseket. Számítógépes takarmányozás Elektronikus számítógép­pel vezérlik az állatok takar­mányozását a Szigetvári Ál­lami Gazdaság görösgali te­henészetében. A svéd gyárt­mányú Alfa-feed típusú szá­mítógép-rendszert egy sza- badtartasos istállóban he­lyezték el, ahol kétszáz tehe­net tartanak. Minden állat rákot fogyaszthat naponta. Ha adagját már megette, többet már nem adagol az automata. Amikor ugyanis a tehén be­dugja a fejét a takarmány­adagoló nyílásába, az érzékelő­készülék a transzpander szá­ma alapján azonosítja az ál­latot, „megkérdezi” a kompu­tert, hogy mennyi a napi ennek a rendszernek. Az au­tomaták egyszerre legfeljebb egy kilogramm abrakot adnak ki, ezáltal a tehenek többször és kis porciókban jutnak hoz­zá a táplálékhoz, folyamato­san dolgozzák fel, tehát a ta­karmányt, egyenletes az emésztésük. Az elektronikus számító­nyakán szíjra erősítve egy adagja, és abból mennyit gép alkalmazása kézzelfogható transzpander — miniatűr adó­vevő készülék — csüng, az istállóban pedig tíz, érzékelő készülékkel ellátott abrakada­goló működik. Az adó-vevők és az érzékelők egyaránt ösz- szeköttetésben állnak az irá­nyító helyiségben levő kom­puterrel. A számítógépet az állatál­lomány optimális takarmá­nyozására programozták be. Nyilvántartja minden tehén biológiai és termelési adata­it, s ennek megfelelően azt is, hogy melyik állat mennyi ab­evett már meg, s ha kimerí­tette a keretét, az automata nem szolgálja ki. A számítógépes takarmá­nyozás bevezetése óta nő az állomány termelése és csök­ken az abrakfogyasztása. Ért­hetően, hisz minden állat csak a napi tejhozamának megfelelő takarmánymennyi­séget fogyasztja el. Minden hónapban módosítják a prog­ramot, s a többet termelő ál­latnak emelik az adagját, a kevesebbet termelőnek csök­eredményeket hozott a Szi­getvári Állami Gazdaságban. A tehenek egy év alatt átla­gosan 5094 liter tejet adtak: 323 literrel többet, mint a kontrollcsoport egyedei. Egy liter tejet 30,3 dekagramm ab­rakból állítottak elő, ami 170 grammal kevesebb, mint a kontrollcsoport átlaga. A haszon: évi 3116 forint tehe­nenként. Ezen túlmenően az „egészségőr” szerepét is be­tölti a számítógép: jelzi, ha valamelyik állatnak baja van kentik. Élettani előnye is van és nem táplálkozik rendesen. Ml adja a J6 Hangulatot? Hegy újra bekopogjanak Olyan Időket élünk, amikor személyes és kollektív boldo­gulásunk saját kezünkben van, s a gyár egész hangulata ér­zékenyen össze van kötve a munka eredményeivel. Ilyen­kor év közben nem összegezünk. de a részeredményekre odafigyelünk. Ezek ugyan nem fejezik ki a végső sikert, de reményt tudnak kelteni. S minden kis kedvező jel valami módon beépül nemcsak a kollektíva, hanem az egyes em­ber belső hangulatvilágába is. A kovácsológyárban érez- megrendelőkkel egyeztessük a tem ennek az igazát. A Sál- határidőket. A harmadik ne- gótarjáni Kohászati Üzemek gyedévre négy különböző mé- kovácsoló és öntöde gyárrész- rétből 26 500 darab csőkarima lege augusztusban 140 tonná- elkészítése a feladatunk, val teljesítette túl havi prog- Augusztusban ebből program ramját. De hozzá kell tenni, szerint 10 000 darabot készí- hogy ebben nagy része van az tettünk. Ennek eredménye- öntödének is. Dombi József ként a további megmunkálás főbizalmi arcára bizonyosan folyamata sem szenved csor- ez a kedvező eredmény ültet- bát. Reméljük, hogy ponto­te ki a derűt. — Kedvezően alakult az augusztusi hónap — mondja, aztán megtoldja még a gondo­latot —, hiszen ez a nyári hó­nap a pihenés és az üdülés főidénye. A létszámgondok mellett akadtak anyagellátási problémáinak is, de a dolgo­zók és a szocialista brigádok helytállása végül jó eredmé­nyekhez vezetett. — Mit emelne ki az ered­mények közül? — Például a nagyobb tételű exportfeladatok sikeres telje­sítését. — Melyek voltak ezek? — Az elmúlt időben több sürgős exportfeladatunk zül finn megrendelésre, san útnak indítjuk ezt a nagy- mennyiségű, határidőre gyár­tott és minőségi követelmé­nyekhez kötött szállítmányt. — De hadd mondjam to­vább; volt még egy nem ke­vésbé igényes finn megrende­lésünk 1000 darab fogaskerék­re, amelyet szintén program szerint állítunk elő. • — Kinek, vagy kiknek a ne­véhez fűződik a jó munka? — Mihály Nándor szocialis­ta brigádjához, akik a „B” üzemben dolgoznak, s kiváló szakemberek — mondja meg­győződéssel a főbizalmi. — Az előbbi eredmény jó hatással lesz a gyár dollár­kő- bevételére, különösen, ha a két termékek iránt nem merül fel különböző méretű peremes kifogás, agyat készítettünk. Sajnos — Kifogás? — kérdez visz- nem tudom megmondani, mi- sza megütközve a főbizalmi, lyen célt szolgálnak. Mivel — Azt nem hiszem! Ez a hasonló alkatrészeket már brigád jő minőségű munkát többfajta gépjárműhöz ké- végez. Ezt a minősítést azon­szítettünk, úgy gondolom ezt ban ne úgy értelmezze, hogy is valamilyen fontos mezőgaz- ebben a gyárrészlegben a töb- dasági gépalkatrészként hasz- bi brigád nem viseli szívén nálják fel. a minőséget. Meggyőződésünk, — És a határidő? hogy mind a finn. mind az — Pontosan tartottuk. Nem- NSZK export jó követe lesz a csak itt, hanem a többi ex- világpiacon a salgótarjáni ko- portmegrendelésnél is ugyan- vácstermékeknek. Mi azt akar- ilyen nagy gonddal ügyeltünk júk, hogy mind az NSZK, a határidők betartására. Az mind a finn partnerek jövőre NSZK megrendelő egész évre is bekopogjanak a Salgótar.já- mintegy 100 ezer darab cső- ni Kohászati Üzemek ajtaján.’ karimát rendelt tőlünk. Itt is Reméljük így lesz! fontosnak tartottuk, hogy a Orosz Béla NÓGRÁD - 1983. szeptember 13.. kedd 3 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents