Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

A formák ellentéte és harmóniája Pierre Székely kiállításairól A Védd magad önmagadtól című szobor A Megújulás faluja — Székely tervezte épületei (Fotók: Ruska Judit) ARKAGYIJ SZTRUGÄCKIJ-BORISZ SZTRÜGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI A Párizsban élő Pierre Székely életművét kicsit rendhagyó módon — négy he­lyet végigjárva ismerhetjük meg ezekben a hetekben Bu­dapesten. Az első „kiállítóhely” a Nagyvárad tér, ahol 19(13. jú­nius 14-től a Béke című szo­bor látható. Az emberre és madárra emlékeztető alkotás — kölcsön véve a művész sza­vait — jelszobor. Az ember­testű madár hatalmas szár­nyai és az egész mű statikai felépítése érzékelteti, hogy korunk békéje hatalmas erők egyensúlyára épül. Néhány napja, augusztus 25-én r.yflt meg az újjáala­kult Budapest Galéria kiállí­tótermében Székely köztéri és építészeti munkáiból ren­dezett tárlat. A kiállított köz­téri szobrok modelljei egyben Önálló kisplasztika! alkotások, közös jellemzőjük a konstruk­tív szellemű figurativitás. Fo­tók, diák, filmek segítségével tanulmányozhatjuk a tiz-húsz- szoros vagy még többszörös nagyságban megvalósult mű­veket 1983-ban Nainville les Roches-ban (Franciaország) állították fel a Védd magad önmagadtól című szobrot. Megfigyelhetjük, hogy a rusz­tikus elemekből szerkesztett plasztikában olyan erő és arányviszony valósult meg, amely az ember és a termé­szet kozmikus erejét sugall­ja. Pierre Székelynek közel száznyolcvan szobra áll Eu­rópa, Ázsia, Amerika orszá­gaiban. városaiban. Alkotó te­vékenysége a hatvanas évek­től kezdve kiterjed az építé­szet területére is, az 1976-ban kiadott Nagy Larousse lexi­konban a szobrász-építészet úttörőjének nevezték. Több ház és a valendennes-i karme­lita kolostor elkészítése után került sor 1964—89. között a Meilben a Megújulás faluja címet viselő üdülőtelep fölépí­tésére. A szoborszeréi épüle­tek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a fehér falak kontrasztjaként megjelenő színes bejáratok és ablakok, a tájat és a kertet összekap­csoló környezet a megszokot­tól eltérő, harmónikus keretet ad a pihenéshez. A Vigadó Galériában szep­tember 8—október 2. kö­zött kisplasztikáiból, festmé­A megváltozott gazdasági körülmények között is sike­rült teljesíteni a posta éves terveit, s megállítani a pos­tai szolgáltatások színvonalá­nak további romlását — álla­pította meg a postások szak- szervezetének központi vezető­sége csütörtöki ülésén, ame­lyen a szakszervezet XL kongresszusa óta eltelt Időszak tapasztalatait összegezték. A beszámoló adatai szerint min­den évben kedvezően alakult a posta nyeresége, ez tette le­hetővé, hogy a költségvetési támogatás csökkenése ellené­re javítsák a postás dolgozók bérszínvonalát, szociális hely­zetét és munkakörülményeit. A postások bérfejlesztése az utóbbi három évben 23,1 szá­nyeiből, rajzaiból, miniatűr retrospektív kiállítás látható. A legkorábbi szobor 1944-ben készült a jászberényi munka­táborban, ezt követi — csu­pán villanásszerűen — az öt­venes évek szürrealista irá­nyultságára utaló festmény és terrakotta szobor. Hang­súlyosabban szerepelnek a hatvanas években született pozitív-negatív formák ellen­tétére épülő művek, valamint a hetvenes években kialakult színes korszakának, a külön­böző színű márványból, grá­nitból, féldrágakőből készí­tett kisplasztikái. A kiállítás legkésőbbi alkotásait, a Lét- örömöt és a Kőcirkusz soro­zat néhány darabját pár nap­pal ezelőtt Magyarországon, a siklósi bányában fejezte be a művész. zalék volt. Ez csökkentette ugyan a más ágazatokhoz vi­szonyított elmaradást, de nem oldott meg minden gondot. Az elmúlt időszakban nagy erőfeszítéseket tettek a mun­kakörülmények javítására: sok régi épületet felújítottak, s jó néhány új postahivatalt építettek, folytatódott a nehéz fizikai munka és a postafor­galom gépesítése, fejlődött a munkavédelem. Ez utóbbival kapcsolatban a központi ve­zetőség felhívta a figyelmet a munkavédelmi előírások meg­tartásának fokozott ellenőrzé­sére. Ami pedig a szociális gon­doskodást illeti, a korábbi színvonal megtartására, illetve fejlesztésére törekedtek, növe­A Fészek klub Herman Ll­pót-termében ugyancsak szep­tember 8.—október 2. kö­zött faliszőnyegek, érnek, éremszobrok láthatók. A ló­szőrből készített négydara­bos Életerő című fallszőnyeg- sorozatbnn Székely geometri­kus jeleinek újabb — az anyag sajátságaihoz alkeltnaz- kodó — változatát ismerhet­jük meg. A hántolt, faragott felületek és a fényes állat­szőrök ellentéte egyszerre nyújt képi és plasztikai ha­tást. Sima sziluettszarű bronz­érmei mellett vidám, olykor ^atirlkus apró éremtárgyak­kal és talapzatra állított éremszobrokkal is találkozha­tunk a kiállításon. Gelencsér Év» kedett az üzemi étkezésben résztvevők száma, bővült a gyermekin :ázmények köre, so­kan részesültek lakásépítési támogatásban. Szintén sokat áldoztak a nagycsaládosok, nyugdíjasok segélyezésére, üdültetésére. A központi veze­tőség álláspontja szerint a szo­ciális juttatások eddigi szín­vonalát meg kell őrizni, ugyanis ez éppen a támogatás­ra szoruló rétegek számára fontos. A testület megfogalmazta a további legfontosabb szakszer­vezeti feladatokat is, min­denekelőtt azokat, amelyek se­gítik a posta önállóságából és szervezetének korszerűsítésé­ből adódó tennivalók végre­hajtását. — Igen, talán — felelte el­gondolkodva dón Reba. — Tudja — folytatta Aba testvér, és rámosolygott Ru- matára —, a söpredéket szo­kás felkötni... Nekünk vigyáz- nunk kell arra, hogy a nép körében megmaradjon a tisz­telet a rendek iránt. Mégis ősi nemzetség sarja, Jeles iru- kani kém.., — Felkapott az asztalról egy lapot, és szem­ügyre vette, — Ó, még szoani is... Annál inkább! — Akkor vessük máglyára — bólintott Cupik atya. — Jól van — mondta dón Reba. — Megegyeztünk. Mág­lyára vetjük. — Különben, úgy gondolom, dón Rumata könnyíthet a sorsán — jegyezte meg Aba testvér. — Ért engem, dón Reba? — Megvallom, nem egé­szen... — A vagyon! Nemes donom, a vagyon! A Rumata család mesésen gazdag!... — Igaza van, mint mindig — mondta dón Reba. Cupik atya ásított, és az asztaltól jobbra levő lila füg­gönyökre sandított. — Nos, kezdjük el annak Nyolcadik alkalommal ren­dezte meg a Nógrád megyei honismereti ifjúsági tábort a megyei múzeumok igazgatósá­ga, a KISZ és a Hazafias Nép­front augusztus első felében. A részt vevő középiskolások­nak a salgóbányai Lovász Jó­zsef KISZ-vezetőképző iskola adott otthont. Dr. Szvircsek Ferenc, a tá­bor szakmai vezetője szerint, a tábornak két fontos felada­ta volt. Egyrészt gyakorlati, másrészt elméleti ismeretek nyújtása, a nevelési lehetősé­gek kihasználása, s a mód­szertani felkészítés a honis­mereti mozgalomban részt vevő fiatalok számára. A szakmai munkát irányító mu­zeológusok igyekeztek a tör­ténelemoktatásban nem rész­letezett témákban (őskor, nép- vándorlás és honfoglaláskor, életmódkutatás, művelődéstör­ténet, etimológia, a munkás- mozgalom bizonyos korszakai) beszélgetést kezdeni és foly­tatni általános és konkrétan a megyére vonatkozó szem­pontból egyaránt. A középis­kolás fiatalok lehetőséget kap­tak arra is, hogy ki-ki a te­hetsége, adottsága szerinti ér­deklődési körben kutasson, bő­vítse ismereteit, sajátítsa el a történelmi kutatás alapelemeit, módszereit. A tábor eredmé­nyes volt, A munka sokszínűségét jól szemlélteti az egyes csopor­tok tematikája is. Például a régészeti csoport tevékenysé­gében a munka gerincét a sal- gól várban végzett régészeti feltárás jelentette. Munkálatok az alsó várban folytak Feld Ist­ván régész vezetésével. Mivel ezen a területen idén indult meg a feltárás, feltételezések­re vagyunk utalva. Részben rendje-módja szerint — jelen­tette ki dón Reba sóhajtva. Cupik atya egyre a függö­nyökre sandított. Nyilvánva­lóan várt valamit, s nem ér­dekelte a kihallgatás. Miféle komédia ez? — tűnődött Ru­mata. — Így hát, nemes donom — fordult dón Reba Rumatához —, rendkívül kellemes volna, ha válaszolna néhány bennün­ket érdeklő kérdésre. — Oldozzák ki a kezemet — mondta Rumata. Cupik atya kétkedőén moz­gatta az ajkát. Aba testvér bőszen csóválta a fejét. — Vagy úgy? — mondta dón Reba. — Megértem önö­ket, barátaim. De tekintettel azokra a körülményekre, ame­lyeket dón Rumata valószí­nűleg sejt... — Sokatmondóén végigtekintett a mennyezet alatti szellőzőnyflás-sorokon. — Oldjátok ki a kezét — je­lentette ki. Valaki nesztelenül Rumata mögé állt. Rumata érezté, amint a furcsán puha, ügyes ujjak megérintik a kezét, hal­lotta, hogy nyikorog a kötél a kés alatt. A,ba testvér elő­húzott az asztal alól egy ha­talmas harci íjat, és letette maga elé. — Akkor hát kezdjük — már az előkerült leletanyag is bizonyítja, hogy itt sora­koztak a gazdasági épületek, istállók, esetleg a konyha s az őrség szállása. Most került sor a tavasszal előkerült ösz- szeomlott szemeskályha tel­jes kibontására is. A régésze­ti tábor legfontosabb eredmé­nyének érzik a szervezők azt, hogy a munkálatokban részt vevő fiatalok többé már nem tudnak érdektelenül elmenni a régészeti leietek mellett, fel tudják mérni minden lelet jelentőségét. A nyelvészeti és művelődés- történeti csoportok az Etesen és a környező bányatelepeken létezett kulturális élet hajda­ni, még meglévő emlékeinek öszegyűjtését, bányászsza­vak vizsgálatát végezték. Ala­pos kldolgozottságú szakmai kérdőívekkel és magnóval folytatták ezt a munkát, amely része a bányászattörté­neti múzeumi kutatási prog­ramnak is. A fiatalok a kü­lönféle kulturális egyesületek meglétét, tevékenységét, mun­kásünnepek, -szokások, hie­delmek összehasonlító vizsgá­latát végezték el. Az életmódkutató csoport a salgótarjáni középrétegek (ipa­rosok, kereskedők) két világ­háború közötti tevékenységé­nek felmérését kezdte meg. Természetesen, ez Is egy hasz- szabb távú múzeumi tudomá­nyos kutatómunka része. A diákok részben a Nógrád me­gyei Levéltárban végeztek ku­tatást a cégbíróság! iratokban, a salgótarjáni iparlajstromok­ban. Ezenkívül interjúkat is készítettek azokkal az idős emberekkel, akik ezen idő­szakban Salgótarjánban tevé­kenykedtek s túlélték a má­sodik világháborút. mondta frissen dón Reba. — Neve, családja, rangja? — Rumata, az Esztorl Ru­maták nemzetségéből. Hu* szonkettediziglen nemes. Rumata leült a pamlagra, és masszírozni kezdte a ke­ze fejét. Aba testvér izgatot­tan szuszogva nekiszegezte a kérdéseit. — Apja? — Nemes atyám birodalmi tanácsos, az uralkodó hűséges szolgálja. — Él? — Meghalt. — Régen? — Tizenegy éve.' — Ön hány éves? Rumata nem válaszolhatott, mert a lila függöny mögül zaj hallatszott. Aba testvér elégedetlenül hátranézett; Cu­pik atya pedig vészjósló mo­sollyal felemelkedett. — Nos, hét vége, uraim!..; — kezdte kárörömmel. Az ajtófüggöny mögül há­rom olyan ember ugrott elő, akire Rumata legkevésbé szá­míthatott. Nyilván Cupik atya sem. öles termetű szerzetesek voltak, fekete csuhában. Gyor­san odaugrottak Cupik atyá­hoz. és megfogták a könyö­kénél. A munkásmozgalom-történeti csoport a felszabadulás utáni néhány év (1945—1948) ese­ménytörténetét vizsgálta. A nemzeti bizottságok, a föld­igénylő bizottságok, a külön­böző pártok (elsősorban a Ma­gyar kommunista Párt és a szociáldemokrata párt helyi szervezetei), a tőmegszerveze- tek (MNDSZ, SZÍT) tevékeny­ségével foglalkoztak. Ezenkí­vül kutatták a 45-ös ée a 47« es választások helyi eseménye­it, a két párt egyesülését, a felszabadulás utáni május el­sejék szervezését, és így to­vább. Tekintettel arra, hogy 1948-ban volt az 1848-as for­radalom és szabadságharc 100. évfordulója, foglalkoztak a he­lyi évfordulós ünnepségekkel is. Gyűjtőmunkát szintén vé­geztek, ennek eredményeként körülbelül félszáz tárgy és do­kumentum került be a múzeu­mi gyűjteménybe. A tábor ideje alatt mintegy tizenöt személlyel beszélgettek a fia­talok Etesen és a bányatele­peken. Ezek jó kiegészítő ada­tok lesznek majd a további levéltári kutatáshoz. A honismereti tábor mun­kájában részt vevők, akik a múlt tárgyi, szellemi hagyaté­kát kutatták, érezték az al­kotás, a hasznos időtöltés ma­gasabb rendű formájában va­ló részvétel örömét. Olyan is­meretek birtokába jutottak, amelyek feltétlenül erősítik a Kötődést a szűkebb és tágabb értelemben vett hazához. Így válik e mozgalom a szocialis­ta hazafiságra való nevelés egyik kiváló formájává. A ta­nulóifjúság körében végzett honismereti munka a nevelés komolex lehetőségét is bizo­nyítja. T. E. Javultak a postások munkakörülményei (Folytatjuk) A nyolcadik megyei ifjúsági honismereti tábor A szocialista hazafiságra nevelés kiváló fóruma volt KOSSUTH RADIO: l.!Si Haydn: A patikus Háromfelvonásos vígopera 9.M: Ablakmosó egy toronyházon 19.05: Gyermekeknek 10.41: Az Állami Népi Együttes műsorából 11.34: irodalmunk a leiszabadulás után Felelet 12.45: Gáli Ernő: A sajátosság méltósága 12.55: Lemezmúzeum 13.35: Szabad lény árad 13.55: A Magyar Rádió és Televízió énekkara enekel 14.29: Irodalmunk a felszabadulás után 15.05; Zenekari muzsika 18.00: Kagylózene 18.30: üj nótafelvételelnkból 17.05: Ami a számok mögött van 17.20: Brahms: G-dúr szextett 17.51: Zorba, a görög Részletek Theodorakisz filmzenéjéből 19.15: Rádiószínház 20.04: Máté Ottilia és Kovács Lajos nótákat énekel, Lakatos Miklós népi zenekara Játszik 20.28: Nagy siker volt! 22.20: Portrésor és interjúlánc 22.30: Nénzenekedvelöknek 22.50: Kihaló mesterségek 23.00; Faust Részletek Gounod operáiéból 0.10: Sanzonok 4 NÓGRÁD - 1983. szeptember 1., csütörtök PETŐFI RADIO: 8,35; Napközben 10.00: Zenedélelött 13,00; Kapcsoltuk a győri körzeti stúdiót 13.20: Éneklő Ifjúság 13.33: Francia gyermekmuzsika , 14.00: Részletek Fényes Szabolcs műveiből 14.35: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: Népdalok, néptáncok 15.35: A köleves Történetek Mátyás királyról 18.00: Népszerű slágeregyv jlsgsk 18.35; idősebbek hullámhosszán 17.30: Kézfogások 18.35: Meseautóban 19.20: Tájékozódási futó VB 19.25: Lengyel vér Részletek Nedbel operettléből 19.55: Slágerlista 20.35: Az utolsó beszélgetés. Vilt Tiborra emlékezünk. 21.29: Térképpel, tájolóval 22.00: Böbe Gáspár Ernő nép! zenekara Játszik, Keress Anna nótákat énekel 22.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből 23.20; a tegnap slágereiből MISKOLCI STODIO. 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magysrországl képes­lap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Egy délután a Rakacai-tónál. — Két elnök egy családban. — Heves megyei nép­művészek.) 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.23—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.05: Hírek 16.10: Vándorbot. Riportfilm. 16.45: Kórház a város szélén. XX/12. rész: Ütközés - (Ism.l 17.35: Tévebörze. 17.45: Képújság. 17.50: Telesport. 18.20: Sasadi hétköznapok. Riportfilm. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Rablótámadás. Magyarul beszélő olasz—francia—spa­nyol film. 21.30: Népzene zenekarra. Bar­tók—Kesztler: Magyar parasztdalok. 21.40: Hatvanhat. Vendég; Szla- meniezky István, a SZÖ- VOSZ elnöke. 22.30: Tv-hlradó 3. 2. MŰSOR: 19.05: A ml képernyőnk. l9.3oi Tv-hlradó 20.00: Hitler titkos fegyvere. Amerikai dokumentum- film. 20.55: Tv-hlradó 2. 21.15: Kinek mondjam el? 22.50: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.38: Tv-nlradó 20.00: Kilencedik nalál. 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.10: Hírek. 2. MŰSOR: 20.00: Az amatör népművészeti filmfesztivál műsorából 21.00: Európa a Vatikán elképze­lése szerint. 21.30: Időszerű események 22,00: A rendőrség naplójából 22.10: Vakáció Olaszországban MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Mez* .'le­nek és bolondok (14). Színes, szinkronizált amerikai fllmvigjá- ték. 8 órától: Vtdékl színészek (14). Színes, szinkronizált len­gyel film. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed ,8 és 0 órától: Eltűntek az élők közül. Színes, szinkronizált szovjet kri­mi. — Pásztói Mátra: Vlndal. Színes, szinkronizált román bűn­ügyi film. — Szécsényl Rákóczi: A vasálarcos férfi. Színes, -'-ni történelmi kf'andfhm. — renvel Petőfi: Tamás a kunvhóla I—IT. Színes, s-- i- n’zált olfisz—NSZK-be’i fi!:-'. — Nagylóc: A ló, a rossz, és a csúf T—II, (16). Színes olasz ka­landfilm. — Jobbágyi: a sárkány éve. Színes, szinkronizált szovjet történelmi fi(gi.

Next

/
Thumbnails
Contents