Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-27 / 228. szám

Műsorhét a Tragédia jegyében A Tragédia bemutatásának századik évfordulója, a Ma- dách-emlékünnepségek orszá­gos eseményei a televízió mű­sorában is jelentős hangsúlyt kaptak az elmúlt héten. Kedden a tévé kulturális hetilapja, a Stúdió ’83 nyi­tott bő teret a művel kap­csolatos jubileumi kezdemé­nyeknek. Többek között a Tragédia rádiófelvételi mun­kálatainak, melynek legfőbb rendezői törekvése a lehető legpontosabb szöveghűség. Bepillanthattunk a Nemzeti Színház jubileumi produkció­jának néhány mozzanatába, hallhattuk Vámos László ren­dezői értelmezését, sőt gyer­mekszínjátszók sajátos vál­lalkozáséról is hírt kaptunk a magazinműsorban. A jubileumi esemény szer­dai ünnepsége, — melynek szintén részesei lehettünk a képernyő előtt — nemcsak külsőségeiben, de tartalmában is méltó volt az alkalomhoz. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter ez alkalommal je­lentette be, hogy a közóhaj­nak is eleget téve a Minisz­tertanács határozatot hozott az új Nemzeti Színház épí­tésére, melyet 1989-ben át keli adni rendeltetésének. Kár, hogy az ünnepséget követő díszelőadásnak már nem le­hettünk országos részesei, így is emelkedett érzéssel néz­lását színvonalas eszközökkel valósította meg az eddigiek­ben. Bizonyára a folytatás­ban sem csalódunk. Csalódnunk kellett viszont a műsorhét néhány egyéb programjában. Többek között a csütörtökön látott, Nagy­vizit című tévéjátékban. Gyurkovics Tibor színmű­vének televíziós változata írói szándék szerint komédia len­ne, de csak egy bizarr hely­zet pillanatképét kapjuk. A szerző néhány, nem is túlsá­gosan érdekes, eredeti figura expozíciója után úgyszólván teljességgel képtelen mit kez­deni alakjaival, azok úgyszól­ván önmaguk körül pörögneg, önmagukat ismétlik, statikus helyzetükből képtelenek kilen. dűlni. így aztán nem csoda, hogy mindinkábáb érdekte­lenné válnak számunkra. Egy társalgási műnek, ha nem is különösebb kívánal­ma a külső, fizikai történés, a belső, pszichikai fejlet min­denképpen, sőt fokozott mér­tékben az. Gyurkovics viszont ez utóbbival is adósunk ma­rad, ezt a hiányt a végső részben olcsó bohózati ele­mekkel próbálja kompenzál­ni. A történet — ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk — egy klinikai kórteremben zajlik. Lakói, illetve az alakító szí­nészek azonban nem beteg­ségüktől, sokkal inkább sze­repük ürességétől és sivár­ságától szenvednek. Ez első­sorban Mensáros Lászlóra, Benkő Gyulára és Oszter Sán­dorra érvényes, de nincs sok­kal kedvezőbb helyzetben Szilágyi Tibor, Tábori Nóra, Bajza Viktória, Sinkovits Im­re, Velenczey István, Miklósy György, Vitéz László, Szil- vássy Annamária és Maszlay István sem. Színpadi sablo­nokat kellene mesterségi fém­jelükkel hitelesíteniük, s eh*- hez érezhetően nem sok ked­vét, ambíciót érezték. Volt viszont negyven kel­lemes percünk is, amit pén­teken este dr. Markója Imre igazságügy-miniszter társasá­gában, s baráti körével tölt­hettünk el. Országos köz­életi személyiségekkel meg­lehetősen ritkák a hasonlóan kötetlen, „emberközeli” ta­lálkozásaink, ahol — mint ez esetben — egy miniszter legmagánabb dolgairól, sze­mélyes óráiról tárulkozik ki. Ezért volt érdekes és külön­leges a műsorvezető Heltai András vállalkozása, A mi kis fórumunk, amit, remélhe­tően, újabbak is követnek. (b. t.) 160 éve született Madách Imre (1.) Az írói indulás előzményei — Madách olvasmányai (Sorozatunk első két részé­ben januárban és augusztus­ban felidéztük Madách Imre életútjának főbb szakaszait. Most a ciklus zárásaként Az ember tragédiája keletkezésé­nek körülményeiről szólunk.) Senki sem hiheti, hogy Az ember tragédiája véletlen al­kalom szülte irodalmi alko­tás. Noha létrejöttének törté­nelmi körülményei meghatáro­zók, de az alkotói folyamat és az írói alkat kialakulása már az ifjúkorig nyúlik vissza. Itt a Madáchot körülvevő környe­zetre, olvasmányélményeire kell gondolnunk elsősorban. Nem mellőzhető persze a családi hagyományok megha­tározó szerepe sem. Bármiféle reinkamációs gondolat he­lyett elég csak ezeknek a tra­dícióknak a személyiségfej­lesztő hatására gondolunk. Mái a XV. századi családi kró­nikák említik Madách Györ­gyöt, aki bizonyára nem vé­letlenül érdemelte ki a „lite- rátus” nevet. Madác.i Gáspár költő volt, egy másik Gásoar orvosi könyvek fordftóji. En­nek fia János jogtudós volt. (Mindkettő a XVí.'í században élt.) Madách Sándor, a költő nagyapja, aki a família ősi birtokát rendbetette, egyúttal megteremtette a családi könyvtár alapjait. Elsősorban az ókori klasszikusokat gyűj­tötte, de beszerezte a korabeli német írók műveit is. A ma­gyar irodalomból a történet- tudományi munkák sorakoztak a mintegy 200 kötetes könyv­tárában. Mindezeken felül sza­badkőműveskönyveket és a felvilágosodás' alkotóinak mű­veit is megvásárolta. A költő apja, id. Madách Imre jelentősen gyarapította a könyvtárat. Történelmi és szépirodalmi műveket vásárolt, zömmel francia nyelvű és vo­natkozású munkákat. Besze­rezte a. teljes Moliere-t, Vol- taire-t, Lafontaine-t, Sevingné munkáit. A kortárs magyar irodalom legjelesebb alkotásai is ott voltak' a polcokon: Kis­faludy, Dugonics, Fáy András és a folyóiratok: Aurora, Hé- be, Emlény kötetei. Az ő gyarapítása mintegy 250 kö­tetre terjedt ki. Gazdag, sokoldalú olvasási lehetőséghez jutott tehát Ma­dách Imre fiatalkorában. Két­ségtelen, hogy ezek az olvas­mányok döntően befolyásolták szellemiségének alakulását. A családi könyvtár használatát megosztotta Szontágh Pállal, akivel gyakorta cseréltek köny­veket, vitattak meg egyes al­kotásokat. Később ő maga is jelentősen gyarapította a könyvtárat. El­sősorban szépirodalmi munká­kat vásárolt: Arany, Bajza, Kisfaludy. Kölcsey, Vörösmar­ty valamint Goethe, Schiller, Hugó, Lesage, Byron, Shakes­peare munkáit kell megemlí­teni. De megvásárolta a filo­zófusok közül Feuerbach, La- mennais, Montesqieu műveit, Gibbon és Schütz vi­lágtörténeti műveit, Hum­boldt természettudományos munkáit. A megmaradt könyvtárjegyzékből tudjuk, hogy a családi könyvtár a költő halála idején mintegy 1500 kötetből állt, ami annak idején kéteégkívü1 jelentős gyűjteménynek számított. Olvasmányélményeiről is van bőven adatunic. A har­mincas évek végén például a Lónyay Menyhérthez írott le­veleiben számol be olvasmá­nyairól, mikor kit olvasott: Scott, Matthison, Pope, Bull- wer, Shakespeare, Cicero, Wes­selényi Miklós, Rousseau, Montesqieu, Széchenyi István, Byron, Börne — rendkívül gaz­dag és változatos olvasmány­sor. Nem kell mögöttük min­denáron a Tragédia eszme­világának indíttatását keres­nünk, elég ha látjuk milyen műveltséggel rendelkezett if­júkorától Madách Imre. Eszmei fejlődésére s ige a Tragédia filozófiai megalapo­záséi-! egy másik olvasminvt.1- ménye az Atheneum folyóirat tette a legnagyobb hatást, 1837-től 1813-ig (az indulástól a megszűnésig) volt a lap ol­vasója. Az egyetemes jellegű és tartalmú lapban a fiatal Madách a tudomány, a filo­zófia, a művészet, az esztétika fogalmaival, új eredményeivel ismerkedett, a lap szépirodal­mi alkotásaival írói érzékét fejleszthette. Természetesen ezek az olvas­mányélmények csak az átélt politikai események, családi tra­gédiák hatására kristályoso 3- tak ki benne, hogy aztán a mű alapjává váljanak. (Folytatjuk) P. M. Magyar (Digitális felvétel) 12475 76 műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: „Aranyláz” a biológiában 8.57: Nótacsokor 9.44: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MB 10—14 10.35: Vonós kamarazene 11.27: A lipcsei rádió fúvőszene- kara látszik 11.39: Irodalmunk a felszabadu­lás után 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza. Az udvari kalap. Zenés játék. 14.29: Lakatos Tibor: Rapszódia hegedűre és népi zenekar­ra. 14.39: Meng-jl diák csodálatos kedvese. Részlet egy XVII. századbeli kínai elbeszélés­gyűjteményből. 15.05: Régi híres énekesek mű­sorából 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.00: Délutáni Rádiószlnház 17.05: Mozgásterek 17.30: Petrovics Emil feldolgo­zásaiból: Csángó dalok és táncok. 17.45: A Szabó, család 19.15: Orosz Júlia és Palló Imre operaáriákat énekel 20.01: A génátWietéstől a gyilkos nylroksejtekig 20.31: A King’s Singers és a könnyűzene 21.15: Nézsal szőttes 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Dr. ujpétery: Egy magyar diplomata emlékezéseiből 23.00: Magyar előadóművészek kamarazenei felvételeiből. .0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO: >.05: Győrfi Katalin népdalo­kat énekel. *.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Mjkrokozmosz Bartók Béla zongoradarab­jaiból Ránkl Dezső játszik. 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 18.00: A költö. Babits Mihály Mint különös hírmondó című költeményéről beszél Németh G. Béla 18.35: Részletek Schmldseder „Nők a Metropolban” cí­mű operettjéből 18.45: Zenei tükör — Újvidékről 19.15: Tudósítás a szabadfogású birkózó EB-ről, Kij évből 19.25: Termékeink a trópusokon 19.35: Csak fiataloknak I 20.35: Rádiószlnház 21.42: Sanzonműsor négy tétel­ben 22.30: Deseő Csaba szerzemé­nyeiből 23.20: Népdalok, néptáncok MISKOLCI STÜDIÖ. 17.00: Hírek, időiárás. műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László Jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Energiatakarékos­ság az áramgyárban. — Pálya­kezdő szakmunkások. — Betaka­rítás a borsodi földeken.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: S.OO: Tévétoraa 8.05: Iskolatévé. Fizika. 8.40: Magyar irodalom 9.00: Francia nyelv 9.15: Osztályfőnöki óra 9.25: Idesüss! Ajánlóműsor gye­rekeknek 9.50: Hajnalig nem késő. Jugo­szláv film. 11.25: Lee Lyon története (lsm.) Angol rövidfilm 11.50: Képújság 15.00: Iskolatévé. Rajz í. 15.55: Orosz nyelvgyakorláa 16.05: Kreatív foglalkozások. Adni, kapni jól Társas­játékok 16.25: Hírek 16.35: Nagybátyám, Benjamin. Francia—olasz film. 18.05: Reklám 18.15: Módszerek az érsebészet­ben. A pécsi körzeti stú­dió műsora 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén. XX/17. rész: A pur.kció 21.05: Stúdió ’83. 22.05: Felkínálom 22.45: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 21.20: Nyomozás az élet után: Amerikai dokumentumfilm 25.15: Nina a Westphalenhalléban 22.45: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-h<radó 19.55: Dukla Praha—Manchester United FC labdarúgó KEK- vlsszavágó mérkőzés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Muslca viva. ‘Magazinmű­sor. 23.00: Hírek NÖGRAD - 1983. szeptember 27., kedd 20.00: Händel: Vízizene. NDK komolyzenei film 20.50: Egészségünkért! 21.00: Tv-híradó 2. 2. MGSOR: 18.30: A Duna-díj ’83. műsorából 19.30: Tv-híradó 19.55: A róka szemében. Olasz filmdráma (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin (ism.) MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A repülő szélmalom. Színes, szinkronizált NDK-beli bábmese- film. Háromnegyed 6-tól: A szép ismeretlen. Színes szovjet filmvíg­játék. Este 8-tól: A nyolcadik utas.- a halál (18). Színes angol fantasztikus kalandfilm. — Ko­hász.- Kvartett (16). Színes, szink­ronizált angol film. — Tarján vendéglő; A^pap, a kurtizán és a magányos hős (14). Amerikai western. — Balassagyarmati Ma­dách: Kémek a lokálban (16). Színes, francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Nagy háton.yi Pe­tőfi.- öld meg a sogunt! (16). Szí­nes, szinkronizált japán történel­mi kalandfilm. — Pásztói Mátra.- Az Oberwaldi titok I—TI. (14). Színes olasz film. — Rétság.- A karatézó cobra visszatér 06). Szí­nes. szinkronizált japán krimi. — Kí^terenyei Petőfi.- Az Ezüst-tó kincse. Színes. 'szinkronizált NSZK-beli—jugoszláv film. — Jobbágyi: A régi nyár. Színes magyar-svéd film. A megkérdezett úttörőveze­tők több mint tele igen jó­nak, eredményesnek minősí­tette úttörőcsapatának mun­káját. A változást sürgetők általában több segítséget, ugyanakkor nagyobb önálló­ságot igényelnek, hiányolják az iskola, az úttörőcsapat és a felsőbb irányítás jobb össz­hangját, szorgalmazzák az ön- kormányzat erősítését. Figyelemre méltó, hogy az úttörővezetők mintegy 70 szá­zaléka — saját bevallása sze­rint is — nem teljesen veszi figyelembe a gyerekek igé­nyeit. kéréseit a csapat min­dennapi munkájának tervezé­sekor Ennek okát legtöbben abban jelölték meg: a gyere­kek gyyakran „túlzásokba es­nek”, túl sok diszkót, játékot, sportot akarnak. Mások sze­rint a kéréseket objektív okok miatt nem lehet teljesíteni, például terem, felszerelés vagy éppen anyagiak hiányá­ban. TRÉFÁK — Hans, neked a futball fontosabb, mint a feleséged! Hát élet ez így?! — Nyugodj meg, drágám, a vízipólónál vagy a lövészetnél azért jobban szeretlek! * ^ A miniautó elgázol egy ré­szeg embert. Az feláll, lepo­rolja a ruháját és a rémült vezető bocsánatkéréseire így válaszol: — Nem történt semmi, sig­nore, már úgyis fel kellett ébrednem. * Az afrikai megkérdezi az angoltól, mennyi ideig tart Angliában a nyár. — Mikor meddig. Az idén július utolsó csütörtökére esett! , tűk meg azt a dokumentum- filmet, amely „Hétre ma vá­rom a Nemzetinél” címmel érdekes történelmi összefog­laló a Nemzeti Színház szü­letésének első pillanatától napjainkig. A jubileumi tematikát dú­sította az a dakumenitum- film is, amely Az ember tra­gédiája a Szegedi Szabadtéri Játékokon címmel, az el­múlt ötven esztendő tizenöt Tragédia-előadását', a létreho­zás körülményeit, rendezői szándékait, színészi eredmé­nyeit idézte meg vasárnap este. Megszólalt a műsorban Major Tamás, Vámos László, Szinetár Miklós, Horváth Mi­hály, a szabadtéri játékok igazgatója, Varga Mátyás díszlet-, Márk Tivadar jel­meztervező, Liebmann Béla szegedi fotóművész, s archív anyagról a jelentőségében el­ső helyre kívánkozó Hont Ferenc, a „szabadtéri gondo­lat” megálmodója, kezdemé­nyezője, az első Dóm téri Tra­gédia rendezője. Mindenesetre: a televízió dicséretes feladatot vállalt magára a jubileumi esemé­nyek szolgálatában, s válla­Pedagógusok, Milyennek értékelik mun­kájukat az úttörőmozgalom helyt irányítói? Nőtt-e a pi­ros nyakkendősok aktivitása? Szükség van-e módszerbeli változtatásra az úttörőcsapa­tok irányításában? Ezekre a kérdésekre keresett választ a KISZ KB ifjúság- és közvé­lemény-kutató csoportja, rep­rezentatív felméréssel érté­kelve az idén nyáron szerve­zett úttörővezetői értekezletek tapasztalatait. A közvélemény­kutatásra a Magyar Úttörők Szövetségének országos taná­csa adott megbízást, h’ogy újabb tapasztalatok birtoká­ban készülhessenek az úttö­rővezetők VIII. országos kon­ferenciájára.. A felmérés so­rán kétszáz úttörőcsapat mun­káját irányító, csaknem hat­száz pedagógust és ifivezetőt kérdeztek meg. A kérdőívek számi tógépes feldolgozása a közelmúltban fejeződött be, s a felmérés tapasztalatairól tá­jékoztatták az MTI munka­társát. ifivezetők az úttörőmozgalomról Az úttörővezetők szerint a gyermekek legszívesebben sportprogramokon, akadály- versenyeken, kirándulásokon, játékos foglalkozásokon, ve­télkedőkön vesznek részt. Ezt követi a népszerűségi listán a tánc, a diszkó, a zenés szóra­koztató program, majd a sor végén következik a mozi, a színház, az irodalmi rendez­vény. A megkérdezettek egyhar- mada úgy vélte, hogy az út­törők húzódoznak a kötelező hivatalos foglalkozásoktól, a tapasztalatok szerint ilyenek az iskolai ünnepélyek, sőt egyesek véleménye szerint a rajfoglalkozások is. Ugyanak­kor fény derült arra is, hogy sokszor nem a programokkal van baj, hanem azok előké­szítésével, szervezésével. A kérdezőbiztos'ok úgy látták: az úttörövezetők többségét erősen foglalkoztatja, miként lehetne ezen változtatni, mit lehetne tenni annak érdeké­ben, hogy jobban érvényesül­hessenek a gyermekek igé­nyei, elképzelései. A válaszadók 30 százaléka — közülük a legtöbben 51— 60 évesek — szükségtelennek tartja a jelenlegi módszerek megváltoztatását. Az úttörőve- zetők többsége azonban ke­vesebb előírt, kötelező prog­ramot, utasítást és több sza­bad tevékenységet szeretne, igényli az önkormányzat erő­sítését, a nagyobb figyelmet az életkori sajátosságokra, a formalitások csökkentésére. A közvélemény-kutatás ada­tainak elemzését folytatják, s a közeljövőben megkezdik egy szélesebb — a gyermekekre is kiterjedő — felmérés rész­leteinek kimunkálását. yf Tóik. Music Km ír. mmnf I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents