Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)
1983-09-22 / 224. szám
l-n.' VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK NÓGRÁD AZ MSZM1* 'NÓGRÁ0 MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF.. 224. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Kádár János gazdag programja a finn fővárosban Elhatározott szándékunk folyamat továbbvitele a helsinki rt Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Hivatalos megbeszéléssel kezdődött Kádár János szerdai programja Helsinkiben: az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Kalevi Sorsa miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz az államtanács dísztermében. A tanácskozáson —■, amelyen részt vett Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Osmo Lipponen, a finn külügyminisztérium szakértője is — elsősorban az európai biztonság és együttműködés témakörét tekintettek át. Megállapították: a madridi zárönyilatkozat nagy horderejű kötelezettségeket ró mindkét államra: a jövő hónapban Helsinki ad otthont az‘ európai bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferencia előkészítő értekezletének, s 1985-ben Budapesten rendezik meg az európai kulturális fórumot. Mindent megteszünk azért — hangzott el mindkét részről —, hogy ezeken az összejöveteleken eredményes munkát végezzenek. Együtt, ugyanazokért a célokért kell dolgoznunk — húzták alá —, hiszen e találkozók jelentősége a jelenlegi nemzetközi helyzetben jószerivel felbecsülhetetlen. Természetesen szóba kerültek a Írét ország gazdasági, államközi kapcsolatai, és — lévén Kalevi Sorsa egyben a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke — a két párt szoros, konzultatív kapcsolatai is. (Folytatás a 2. oldalon.) Díszelőadás Áz ember tragédiája bemutatásának 100. évfordulóján FeSéplil az űj Nemzeti Színház Szerdán a Nemzeti Színházban díszelőadással emlékeztek Madách Imre Az ember tragédiája című műve bemutatásának 100. évfordulójára. Az ünnepségen ott volt Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, megjelentek politikai, társadalmi, kulturális életünk, kiemelkedő képviselői. Malonyay Dezsőnek, a színház igazgatóján nak köszöntőjét követően Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott ünnepi beszedett '— Ä magyar drámairodalom, s egyszersmind a magyar kultúra nagy ünnepét üljük — mondotta bevezetőül: 100 esztendővel ezelőtt mutatták be először az akkori Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében Madách Imre: Az ember tragédiáját. Madách valami rendkívülire vállalkozott: emberiségpoémát akart írni, amely végigkíséri az ember sorsát a történelemben. Nagy ihietője Goethe ..Faust”-ja, de hat rá a korabeli társadalomtudomány is, amely akár Hegel történetfidozófiája, akár a pozitivizmus, akár az utópista szocializmus gondoiat- rendszerében azt keresi, hogy mi az ember útja e földön. A nagy rendszerépítők időszaka ez, s mi csak büszkék lehetünk arra, hogy egy magyar író a XIX. század közepén a kort meghatározó eszmei áramlatok szellemében megkísérel Önálló álláspontot kialakítani az emberiség alapkérdésében. Nem elvont elmélkedésről van szó, Madách merít saját tapasztalataiból is, az 1848—49-es szabadságharc élményéből, amelyben részt vett, s amelyért börtönbüntetést szenvedett, és személyes élete drámájából. A nemzet és az egyén helyzetéből kiindulva teszi fel tehát a kérdést, hogy az ember meg tudja-e valósítani terveit. „Egész művem alapeszméje akar lenni — írta Erdélyi Jánosnak 1862 szeptemberében —, hogy amint az ember istentől elszakad és önerejéből cselekedni kezd, az emberiség legnagyobb és legszentebb eszméin végig egymás után cselekszi azt”. Madách egy-egy kor uralkodó eszmeinek útját vizsgálja, s így jut el ellentmondásos végkövetkeztetéshez: az eszméket nem lehet megvalósítani, de mégsem szabad az értük folyó harcról lemondani. Nemcsak az úr mondja a jól ismert igét: ..Ember küzdj és bízva bízzál!”, Ádám maga is vállalja: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét, s az ember célja a küzdés maga”. Tudjuk, már a kortávsak közül többen elítélték Madách történetfilozófiáját, amelyet pesszimistának és reakciósnak tartottak. A költő-filozófus Erdélyi János a tragédiában az „ember létének, rendeltetésének misztériuma helyett, pályájának misztifikációját” látta és a falanszterjelenettel kapcsolatban feltette a kérdést: „.. Tűrhető-e, hogy a költő, a nagy igazságok látnoka, az eszmék prófétája az ultrai- montónokkial (tehát a klerikális reakcióval) ... egyoldalúan vegyen álláspontot a jövendő kor fejleményei ellen”. És Kossuth egykori társa, a politikus és tudós Pulszky Ferenc ugyanezt így fogalmazta meg: „A darab tetszik mindazoknak, akik a liberalizmus és a francia forradalom eszméiben látják a világ teljes megromlásának okait, mert a mű iránya reakcionárius, s a mostani divatban levő áramlatnak tökéletesen megfelel”. Ezekkei az előítéletekkel szembeszállva a Tragédia születését segítő Arany János azt bizonyította hogy az emberiség történetét ábrázoló jelenetek nem a történelem valóságát mutatják be, hanem álomképek, amelyek Lucifer megrontó szándékait példázzák. „Téved tehát, — írta —, ki ügy fogja fel, hogy a szerző a világtörténet egyes alakjainak és általuk az egésznek hű képét akarta adni, azt mutogatván, hogy nincs haladás az emberiségben, vagy szüntelen körbenforgás, vagy alábbszál(Folytatás a 2. oldalon) Németit Károly látogatása Nógrád megyében Németh Károly, a megyeszékhelyen tett látogatása során találkozott a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozóival is. t— kulcsár-fotó —• j Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Nógrád megyébe látogatott. A vendéglet Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székhazában fogadta Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Skoda Ferenc, dr: Gordos János, dr. Ozsvárt József, a megyei párt- bizottság titkárai. Ezt követően Géczi János tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát a megye társadalmi, gazdasági, politikai helyzetéről, a pártszervek és -szervezetek tevékenységéről, időszerű belpolitikai kérdésekről. A tájékoztatón jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai, Devcsics Miklós, Bíró József, Szálat László, az MSZMP Salgótarjáni Bizottságának első titkára, Medved Károly, az SZMT vezető titkára, Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára és a megyei pártbizottság osztályvezetői. A > megyei vezetőket Németh Károly az ipar helyzetéről tájékoztatta, s válaszolt a felvetődött kérdésekre. A délelőtt folyamán a Központi Bizottság titkára felkereste a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárat Géczi János kíséretében. A vendégeket Gressat Sándor, a gyér igazgatója tájékoztatta tevékenységükről. A többi között elmondta, hogy a gyár termelése az 1981. évi 890 millió forintról az idén várhatóan 960 millió forintra növekszik, miközben a létszám folyamatosan csökkent. Szólt a termékszerkezet korszerűsítése érdekében kialakított elképzelésekről, a veszteséges gazdálkodás okairól. A későbbiekben elmondta, hogy a Gazdasági Bizottság döntése nyomán legfontosabb feladatuknak a gazdálkodás és a vezetés színvonalának javítását tartják. Ugyancsak a tennivalók között szerepel a selejt csökkentése a minőségi munka a jobb készletgazdálkodás. Poqos Gyula, az üzemi pártbizottság titkára arról számolt be, hogy a gyárban dolgozó négyszáz kommunista személyes példamutatással, a politikai munka eszközeivel miként járul hozzá a gyár előtt álló, nem könnyű feladatok megvalósításához. A tájékoztatón jelen volt Lipták János, az üzemi szakszervezeti bizottság és Szakácsné Bohács Ilona, az üzemi KISZ- bizottság titkára is. Németh Károly ezután megtekintette a gyár hidegüzemét. Gyárlátogatás közben Zsidai Alcdárné tűzhelyszerelő kérésére meleghangú sorokat jegyzett a „Jegorov” nevét viselő szocialista brigád naplójába, majd a délelőtti műszakban dolgozó szocialista brigádok vezetőivel folytatott eszmecserét Délután a Központi Bizottság titkára részt vett és fel-l szólalt a megyei pártbizottságon rendezett aktíva ülésen.' Azt követően ellátogatott a pásztói járási pártbizottságra, ahol Füssy József, első titkár tájékoztatta a járási1 pártbizottság munkájáról, á közigazgatás átszervezésével, a település várossá fejlesztésével összefüggő feladatokról. Ä tájékoztatón jelen volt Géczi János, Bíró József, Skoda Ferenc, Jusesák György, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Mátraaljai Ál-' lami Gazdaság igazgatója, Szilágyi Albert, a járási pártbizottság titkára, Kovács Feri renc, a járási hivatal elnöke. Németh Károly az esti órákban visszautazott ' Budapestre. (Az aktivaülésről szóló tudósítás a 3. oldalon) Madách-emiékünnepségek — Koszorúzás Madách Imre Az ember na- A Madáe'n-ünnepségek régédiája című müve bemutatásának 100. évfordulója alkalmából emlékünnepségeiket "rendeztek szerdán a fővárosban. Koszorúzás volt a Margitszigeten, a Madách-szó bornál, az ünnepség nyitányaként a Nemzeti Színház stúdiójának énekkara a Tragédia megzenésített részletét adta eiő, majd Sótér István akadémi- ■ kus, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója mondott emlékbeszédet. A megemlékezést követően a Művelődési Minisztérium, az Országos Madách Emlékbizottság, a Nógrád megyei Tanács, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége és a Nemzeti Színház vezetői helyezték el koszorúikat a szó-' t»oí talapzatán. széként megemlékeztek Paulay Edéről, a Nemzeti Szín1 ház egykori igazgatójáról, aki 100 esztendővel ezelőtt először állította színpadra a Tragédiát. A Kerepesi temetőben átló síremlékénél a Magyar Színházi Intézet nevében Cenner Mihály emlékezett színházéletünk kiemelkedő személyisegére, majd a Művelődési Minisztérium, az Országos Madách Emlékbizottság, a Magyar Színházművészeti Szövetség. a Nemzeti Színház és a Magyar Színházi Intézet képviselői koszorúzták meg a síremléket. Este a Nemzeti Színházban kiállítás nyílt, amely fotókkal eleveníti fel „Az ember tragédiája” előadásainak évszázados történetét. (MTI) A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár tanácstermében ki-ki a munkakörnek megfelelő öltözetben. Tucatnyi szocialista brigádcezetö, közöttük ül Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizotiság titkára. Ö kérte a találkozást. Podos Gyula, az üzemi pártbizottság titkára vázolja fel röviden a szocialista brigádmozgalom gyári helyzetét. Huszonkilenc kollektíva több mint félezer tagja igyekszik a napi munka mellett többet nyújtani. — Nagy tisztelője vagyok a szocialista brigádoknak, akik önként vállalnak többéi az átlagosnál. Különösen fontos ez az önök gyárában, hogy kilábaljanak a hullámvölgyből. Régi tapasztalat: ha egymás mellé tesszük Kállainkat, egyesítjük erőinket, megoldhatok a feladatok. Biztos így lesz ez önöknél is... Arra vagyok kiváncsi, miként látják a gyáruk, az ország helyzetét, milyen javaslataik vannak, s természetesen szívesen válaszolok a kérdéseikre is — mondja Németh Károly. A szocialista brigádvezetők gyorsan élnek az alkalommal. Gyebnár István arról beszél, hogy sok a nyugdíjas szakmunkás, elkelne a frissítés. Fiilöp György a gépek és termelőberendezések — főként a targoncák — alkatrészBrigádvezetők között utánpótlásának gondjait említi. Juhász Tibor arról beszél, hogy az újítások kilencven százaléka az importkiváltást, a létszámhiány miatt jelentkező gondok orvoslását, a minőség javítását célozza. Takács Lászlóné arról érdeklődik, hogy mikor kerül áz ország, a népgazdaság könnyebb helyzetbe, Sándor Ro- zália az áremelések okairól kérdez, mások a del-koreai kémrepülögép körülményeiről. a fiátalok lakáshoz jutásával kapcsolatos intézkedésekről faggatják a Központi Bizottság titkárát. Őszintén mondják el problémáikat, nem titkolva, hogy a mozgalom némileg visszaesett a gyárban. — Ne engedjék a szocialista brigád- mozgalmat hanyatlani — jegyzi meg Németh Károly. — Arra kérem az idősebbeket. hogy adják át tapasztalataikat. a fiatal munkatársaknak, mert már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a szocialista brigádokban milyen erő rejlik. Németh Károly jegyzetel, kérdez, válaszol. — Ha boldogulni akarunk, akkor mindenkinek a maga helyén úgy kell dolgoznia, mintha saját magának tenné, a saját örömére — mondja. Egyetért és ugyancsak problémának tartja, hogy az egykor vonzó öntödei szakmunka utánpótlása nem a legjobb. Ez így jelentkezik az ország más tájain is. Beszél erről is. hogy azok kapjanak többet, akik többet és ' jobban dolgoznak. Azt is elárulja, hogy foglalkoznak vele, miként lehetne a bérezést tisztább alapokra helyezni, .4 minőség gyakran szóba kerül. Arra kéri a brigádvezetöket, hogy gondoljanak bele,' milyen bosszúságot jelent egy rossz ajtókilincs az új lakásban, vagy egy működésképtelen gáztűzhely. Lenne még mitől beszélgetni, de az idő sürget. Takács Lászlóné,a gyár kollektívája nevében egy zománcképpel — Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas grafikusművész alkotásával — ajándékozza meg Németh Károlyt, aki megígéri, hogy ha módjában lesz, visszatér a. nehéz helyzetben levő gyáriakhoz meg- győzödeni róla, hogyan sikerük az előttük álló feladatokat. teljesíteni.
