Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-22 / 224. szám

Kádár János Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról.) A délelőtt hátralevő részé- ban. Köztudomású, hogy akad ben Kádár Janos és felesege nak a világon, akik szándéko­nép létérdeke a béke meg- hangsúlyozta: a Finn—Magyar őrzése egy enyhültebb világ- Társaság nagy szerepet tölt Finn—Magyar Társaság vendége volt. A két nép ba­rátságát ápoló társadalmi san élezik a nemzetközi hely­be a két nép kapcsolatainak elmélyítésében. Az MSZMP Központi Bizottságának első egyesület — erről Hedkki világért küzdenek. Akadnak Koski elnök tájékoztatta a zetet, de nem. kicsi azóknak titkára köszönetét fejezte ki a tábora sem,: akik békésebb a társaság minden tagjának, s azt kívánta: folytassák a persze, megoldásra váró prob- nemes ügyet szolgáló tevé­kenységüket. Népeink barát­Központi Bizottság első tit- lémák, amelyeket tárgyalá kárát — több mint három sokkal kell — kellene — ren­évtizede működik. Harminc- dezni, de vannak m es terse- t , „ .......— h at tagszervezetében 5300 ak- gesen szított-táplált konílik- el sok sikert, s békében él­vezhesse munkájának gyü­saga — mondotta — erősöd jék tovább, a finn nép érjen tivistát tömörít, különösen tusok is. A béke hívei — ide büszkék 17 testvérvárosi kap- sorolom Finnországot is, ha- csolatukra Magyarországgal, a zámat is — szívósan küzde- látogatók emelkedő száma bi- nek, s nem kis számban tud- zonyitja, hogy igen vonzóak hatnak maguk mellett har­világon. különböző rendezvényeik: costársakat nyelvtanfolyamaik, előadása- Küzdelmünk mölcsét. Délben Helsinki város ta­nácsa díszebéden látta ven­dégül az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, nem ered- feleségét, s a kíséret tagjait. ik, ismeretterjesztő és szó- rnénytelen, pálda rá a mad- A vendégeket —, valamint rakoztató műsoraik. Sok köl­csönzője van 3000 kötetes könyvtáruknak, jukmak is. Kádár János ridi értekezlet sikere. E si- megjelent finn vezetőket, kerben a semleges országok- Mauno Koivisto köztársasági lemeztéká- nak, így Finnországnak, épp­úgy érdemük van, mint elnököt, Kalevi Sorsa mi­niszterelnököt, s a finn köz­a szives fogadtatást, majd ki' jelentette: — Országunk politikai ve­zetése, népünk nagyra érté­megköszörtte szocialista államoknak, fgy élet több más jeles személyi- Magyarországnak is. Elhatá- ségét — Harri Holkeri, a vá­rozott szándékunk a helsinki rosi tanács elnöke és Raimo folyamat továbbvitele, s eb- Haskivi főpolgármester fogad­A látogatást ben Finnországnak éppúgy ta, köszöntötte. .. keli a magyar—finn barátsá- megvannak a konkrét felada- megörökítendő, Kádár János got. Sokoldalú együttműködé- ■ 1M sünk szilárd, egységes alapo­kon nyugszik, s közös az el tai, mint Magyarországnak. Helsinki lakóit üdvözlő soro- Ismeretes: az önök fővárosa kát jegyzett be a városháza határozásunk, hogy kapcsola­rendezi meg az európai bi- vendégkönyvébe.. Este Kádár János és felesé­zalomerősítő intézkedésekkel ___________________—„ tain lkat még tovább fejlesz- foglalkozó stockholmi konfe- ge a magyar nagykövetségen szűk. E szellemben zajlottak rencia előkészítő értekezletét, fogadást adott Mauno Koi- tárgyalásaink, mind Koivisto s Budapest ad majd otthont visto és felesége tiszteletére, elnökkel, mind Sorsa nunisz- az európai kulturális fórum­X__1 _ V 1-1—l ' ■ 1 • • • -i n ak. A. felelősségeit viselő embe­terelnökkel. Meg kell mondanom: öröm­mel jöttem Finnországba, jól A vendégek között volt Erkki Pystynen, a parlament elnö­ke, Kalevi Sorsa miniszterel­rek munkáját mind Magyar- nők, Paavo Väyrynen külilgy­érzem magam önöknél. Érzem országon, mind Finnország- miniszter, valamint a finn az élő finn—magyar barátsá- ban nagymértékben könnyíti kormány több tagja, a társa - got. amelynek jeleivel min- népeink hagyományos barát- dalmi, politikai élet sok más denütt találkoztam. Együttmű- sága.. Sokat jelent számunk- képviselője is. A ‘ ^ ra, hogy azzal a meggyőződés­sel dolgozhatunk, hogy népe­ink óhajának teszülik ele­get. Kádár János végezetül ködésünk természetesen nem­csak a magyar—finn kapcso­latokra terjed ki. Vannak kö­zös, egy célt szolgáló teendő­ink is: a két ország, a két A nap krónikájához tarto­zik még, hogy Nagy János külügyi államtitkár megbe­szélést folytatott a finn kül­ügyminiszterrel. A 38. ENSZ-közgyulés elnöke a panamai Jorge lllueca Hétfőn kezdődik az általános vita Áz ENSZ-közgyűlés 38.' A közgyűlés 33. ülésszaké- nagy része a fegyverzet kor­ülésszaka kedden este — hak elnöke székfoglaló beszé- látozását.és a leszerelést sür- Hollai Imrének, az előző dében síkra szállt a 37. ülés- geti — jelentette ki a pana- ülésszak leköszönő elnökének szak' leszerelési határozatai- mai politikus, megnyitó beszédé után'— tit- nak megvalósításáért és az Jorge lllueca szót emelt az kos szavazással Jorge lllueca atomháború megakadályozá- európai béke biztosítását szol­panamai slelnököt választót- sáért A leszerelés minden ál- gáió tárgyalások és az Indiai- ta meg elnökévé. Jorge lllueca; lám életbevágó érdeke — óceánon° létrehozandó béke- 83 szavazatot kapott, míg a mondotta. A fegyverkezési övezet ügye mellett Sürgető másik jelölt, Davidson Hep- kiadások hatalmas méreteket feladatnak nevezte a faji burn bahamai ENSZ-nagykö- öltöttek, érthető hát, hogy a megkülönböztetés felszámolá- vet 70 szavazatot. Két ország közgyűlés 38. ülésszakára be- s^t. tartózkodott a szavazástól. terjesztett határozattervezetek Állást foglalt egy palasztin állam létrehozása mellett és hangsúlyozta annak szüksé­gességét. hogy valamennyi kö­zel-keleti ország békében, el­ismert határok között éljen. Még van esély... „Még van esély arra, hogy megmentsük az emberisé­get a fegyverkezési hajsza újaibb fordulójától” — írja Jurij Andropov a nyugatnémet parlament szociáldemokrata kép­viselőihez intézett válaszában. A képviselők egy csoportja előzőleg felhívással fordult a szovjet vezetőhöz és kérte, te­gyen meg mindent a jelenlegi veszélyes tendenciák megfé­kezésére, a fegyverkezési hajsza megállítására. „A Szovjet­unió — hangzik a válasz — nemcsak teljes mértékben oszt­ja és támogatja ezeket a követeléseket, hanem hajlandó je­lentős mértékben tovább is menni”. Nem nehéz megjöven­dölni, hogy az Andropov-levélnek ezt a kulcsmondatait so­kait elemzik majd a kommentátorok. Andropov válasza azt mutatja, hogy a felhívás megfo­galmazói nyitott kapukra találnak Moszkvában. Ez nem­csak az Andropov-válasz tartalmából, hanem fogalmazásá­ból is- kiviláglik. Az SZKP főtitkára kijelenti, hogy — a többi szovjet emberrel együtt — osztja a képviselőik aggo­dalmát, egyebek között amiatt, hogy egyre több pusztító (és mellesleg igencsak költséges) fegyver készül földgo­lyónkon, miközben még mindig évente vagy tízmillió gyer­mek hal éhen — éppen a megfelelő anyagi eszközök hiá­nya miatt. A fegyverkezési hajsza megfékezéséhez, a megegyezés­hez azonban partnerek kellenek és szinte jelképesnek te­kinthető, hogy Andropov válaszával körülbelül egvidőben (más nyugat-európai vezetők, mellett) Kohl nj'ugatnémet kancellárhoz levelet intézett az amerikai elnök. Ennek lé­nyege a genfi kudarc és a telepítés' bizonyossága. Miköz­ben a szovjet államfő messzemenő megértést tanúsít a nyu­gatnémet és a nemzetközi közvélemény fokozódó félelme iránt, az Egyesült Államok elnökét szemmelláthatólag hi­degen hagyja az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztár­saságban a lakosság hetvenkét (!) százaléka ellenzi az újabb rakéták telepítését hazája atomfegyverekkel már eddig is telezsúfolt területén. A nyugatnémet közhangulat újabb és újabb megnyil­vánulásairól szinte óránként érkeznek a jelentések. Voigt, a parlamenti SPD-frakció külpolitikai szóvivője felszólí­totta a kancellárt, indítson diolomácial offenzívát a nagyobb megegyezési készségért. Ehmke, a szociáldemokraták egyik vezéralakia elítélte a Genfben tanúsított amerikai maga­tartást. Vogel, az SPD vezére egy brémai napilapnak adott interjújában ugyancsak a telem'tés kockázataival foglalko­zott. Az NSZK-ban jelentős erkölcsi-politikai erőt képviselő evangélikus egyház Hannoverben kiadott közleménye a tel­jes nukleáris befagyasztás mellett száll síkra. Két levél egvidőben, ugyanarról a sorskérdésről. Sainos, tartalmukat még mindig egy világ válaszfia ,el egymástól. Harmat Endre NÓGRÁD - 1983. szeptember 22., csütörtök A megnyitó ülés befejezé­seként megválasztották az ülésszak 16 alelnökét és a hét főbizottság elnökeit. A általános politikai vita hétfőn kezdődik és az első felszólaló Ronald Reagan ame­rikai elnök lesz. Az amerikai külügyminisz­térium kedden elhatárolta magá0 az amerikai ENSZ- küldöttség helyettes vezetőjé­nek hétfőn elhangzott kijelen­téseitől. amelyek szerint a vendéglátó ország diszkrimi­natív intézkedésit kit; gásoló tagállamok „nyugodtan távoz­hatnak és más székhelyet ke­reshetnek a világszervezetnek is”. A külügyminisztérium szóvivője szerint Charles Lichtnstein „nem az amerikai politikát fogalmazta meg, ha­nem személyes .robusztus egyéni véleménynek adott hangot.” (MTI) Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Moszkvából Szerdán hazaérkezett Moszkvából Aczél György, Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak moszk­vai tanácskozásán. A delegá­ció kíséretében volt Barabás János, Kótai Géza, és Radios Katalin, a KB osztályvezető­helyettesei. A küldöttség fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Libanoni belháború Az USA mindjobban belekeveredik Böcz Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: A libanoni hadsereg és az országban állomásozó ameri­kai csapatok szerdán a Bej­rúttól délkeletre fekvő Szuk- el-Garb térségében összehan­golt támadást hajtottak végre az Alej irányából előnyomuló drúz erők ellen. A libanoni légierő több hullámban bom­bázta, az amerikai hadihajók pedig a tengerről ágyúzták í drúz állásokat. Hivatalos köz- lés szerint meghiúsították ai kormányellenes támadási kí­sérleteket. Az összehangolt akciót megelőzően amerikai tisztek csoportja tanulmányoz­ta a libanoni hadsereg hely­zetét Szűk el-Garbban. Közben szerdán Bejrútból Rijadba utazott Robert Me Farlane amerikai megbízott, hogy megkísérelje a holtpont­ra jutott szaúd-arábiai köz­vetítés megmentését. Az amerikai katonai be­avatkozást, a libanoni hadse­regnek nyújtott támogatást és az amerikai tengerészgyalogo­sok Szűk el-Garb-i jelenlétét kommentálva a Tlsrin cimű damaszkuszi kormánylap szer­dán azzal vádolta az Egye­sült Államokat, hogy közvet­len harcoló részt vevője lett a libanoni konfliktusnak. „Az Egyesült Államok most Szí­ria libanoni szövetségesei el­len harcol, hogy később csa­pást mérhessen Szíriára” — állapítja meg a cikk, majd hozzáfűzi, hogy a Libanon ellen viselt amerikai háború elkerülhetetlenül az egész arab felszabadító mozgalom ellen irányuló háborúvá válik. (MTI) Budapesten ülésezik a Római Klub A magyar kormány meg­hívására szeptember 27—30. között Budapesten tartja ülé­sét a Római Klub. Az embe­riség nagy kérdéseivel fog­lalkozó szervezetet 1968-ban alapította Aurélio Peccei olasz tudós és iparszervező. A i^lub 100 állandó tagja kö­zött van Szentágothay János, az. MTA elnöke és Bognár Jízsef akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintéze­tének igazgatója. Felépül az új Nemzeti Színház A finn szakszervezeti delegáció látogatása Szerdán elutazott Budapest- vékenységéről, s véleményt ről a Finn Szakszervezetek cseréltek a nemzetközi szak- Központi Szövetsége (SAK) szervezeti mozgalom időszerű küldöttsége, amely a SZOT kérdéseiről, az európai szak­meghívására Pertti Viinanen szervezeti konferencia megtar- elnök vezetésével szeptember tásának kilátásairól, a kétol- 18—21-e között hivatalos Iá- dalú szakszervezeti kapcso- togatást tett hazánkban. latok továbbfejlesztésének le­A küldöttséget fogadta Gás- he^ÖSf^é^01' , , pár Sándor, a SZOT főtitkára. A SAK delegációja szerdán A finn és a magyar szakszer- elutazott Budapestről. A Fe­vezetek képviselői tájékoztat- rihegyi repülőtéren Gáspár ták egymást a két ország gaz- Sándor búcsúztatta a finn dasági, politikai helyzetéről, «^szervezetek képviselőit, a szakszervezeti mozgalom te- (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) lás, míg minden a nihilizmusba süllyed”. Madáchesal együtt vallja, hogy „Lucifer célja nem valósul meg, a szeretet szavad és isten keze vissza­rántja az embert az örvény széléről”. Ebben a vitában a marxis­ta irodalomtudomány kiváló képviselője, Lukács György az első állásponthoz csatla­kozott és a korabeli Magyar- ország sajátos körülményei­vel magyarázta Madách vál­ságtudatát. Ezzel együtt elis­merte, hogy „Madách tragé­diájának megértése nélkül hiányos lenne a képünk a magyar nép Világos és a ki­egyezés közötti — a későbbi sors szempontjából döntő je­lentőségű — fejlődéséről. Ez biztosítja Madách helyét a magyar irodalom haladó ha­gyományai körében”. Véleményünk szerint a Tra­gédia nemcsak a magyarság, hanem az emberiség sorsára is választ keres. Az európai forradalmak, s így a ma­gyar szabadságharc bukása után az újat akarók körében is elhatalmasodik a válság­hangulat, és sokan konzerva­tív irányban tájékozódnak. Madách ennek a légkörnek a hatása alatt idézi a múltat és a jövőt, de az egyértelműen pesszimista végkövetkeztetés­től visszatartja etikája. Ez az etika történeti-közösségi jel­legű, s a válságban is az em­beri nem létének értelmét akarja bizonyítani. Lehetne úgy fogalmazni ne­künk. XX. századvégi embe­reknek. hogy a Tragédia a tragikus humanizmus kifeje­zője. azé a humanizmusé, amely nem vonul vissza, nem mond le, cselekedni akar még ha az ellentmondások, a ne­hézségek, a kudarcok sokszor a kétségbeesésbe is hajtható nak. Szemére vetették Madách- nak azt is, hogy „Erősebben gondol, mint képzel”, vagy ahogy Gyulai Pál fogalma­zott: „hiányzik belőle a fan­tázia rendkívüli ereje, az elő­adás elegendő varázsa, a nyelv szuverén hatalma”. Ez a kri­tika részletigazságokat tartal­maz, de Madách a Tragédia legjobb részeiben meg tudja teremteni nyelvi kifejező esz­közeivel az érzékletes gondo­latiságot, az igazi drárnaisá- got, sőt a Urai vallomás len­dületét is. Hogy a Tragédia valóban hathasson, ahhoz a színpadra volt szükség, amely a mű esztétikailag is legérté­kesebb részeit emelte ki, hol a látványosság, hol az életszerűség, hol pedig a gon­dolatiság hangsúlyozásával. Minden korszaknak és min­den színháznak megvolt a maga Tragédia-felfogása, s ez természetesen így kellett, hogy legyen, hiszen a művek nemcsak önmagukban, hanem a .befogadási körülményektől függően is hatnak. A Tragédi­át 1300-szor mutatták be ma­gyar színpadon, mindig nagy érdeklődés mellett, s azt mondhatjuk, hogy ez a mű hatott gondolatilag a legszéle­sebb körökre, s lett népünk valóságos filozófiai iskolája. Ebben a mi nagy megrázkód­tatásokat végig élő világunk­ban, amely annyi reményt és annyi szkepszist gyűjt ma­gába, jó újból színpadon lát­ni „Az ember tragédiája"-t. Világszemléletünk más, mint Madáché, de a jövő gondjai­nak megfogalmazásával kor­társunk, az ö erkölcsi elköte­lezettsége bennünket is köte­lez. A Tragédia a magyar mű­veltség elidegeníthetetlen ré­sze, emberséget és magyarsá­got egyedülállóan ötvöző köl­tői dokumentum, amelyet méltán ünnepelünk és ünne­pel velünk mindenki, aki fel­ismerte e mű jelentőségét. A Tragédiát sok nyelvre for­dították le, olyan jeles köl­tők, mint az orosz Martinov, a román Goga, a szlovák Hvi- ezdosláv, de figyelemre mél­tóak Mohácsi Jenő német. Tempest! olasz, vagy Rousse- lot francia átültetései is. „A múlt század nagy könyve” — mondta rőla Goga, s ez volt Gorkij és Valéry vélemé­nye is. Talán remélni lehet, hogy századunk valóban nagy könyve, sőt egyetemesen elis­mert nagy színdarabja lesz — mondotta Köpeczi Béla, majd így folytatta: — A Tragédia bemutatásá-' nak 100. évfordulóján jutott számomra az a megtisztelő megbízatás, hogy bejelent­sem: a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa — a közóhajnak is eleget téve _ ha tározatot hozott az új Nem­zeti Színház építésére, melyet 1989-ben at kell adni ren­deltetésének. (A bejelentést vastaps fogadta.) Reméljük, hogy a központi forrásokból és a közadakozásból felépülő új Nemzeti Színház a magyar drámairodalomnak. a magyar színművészetnek méltó otthon na lesz, s egyben kulturális életünk egyik messzire sugár­zó központja. A Tragédia be­mutatásának 100, évfordulója alkalmából ennél nagyobb ajándékot népünk nem adha­tott a magyar művelődésnek. A művelődésügyi miniszter beszéde után Kállai Ferenc, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke ismertette a Hazafias Népfront, a Magya­rok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Építőművészek Szö­vetsége felhívását, amellyel hazánk népéhez és a külföl­dem élő magyarsághoz fordul-1 tak: járuljanak hozzá a Nem­zeti Színház méltó, új ottho- nának felépítéséhez. Az első Nemzeti Színházai a reformkor hozta létre _ ha ngzik a felhívás —, hogy a nemzeti újjászületést, a tár­sadalmi haládást vállaló esz-’ mék harcosa a nemzeti drá­mairodalom és szín játszás, a magyar nyelv ápolásának messzesugárzó központja le­gyen. Első otthonának létre­hozásához a korabeli magyar társadalom minden rétege hozzájárult, s a színház a re­formkor szellemében évtizeH deken át szolgálta a magva* jx tUra es a társadalmi hajh-1 dás ügyét. Társulatának ezu-i ,ta" is csak ideiglenes otthona lehetett a Blaha Lujza téri Szính^', majd b Hevesi Sándorról elnevezett téren az lft^kon Magyar Színház épü-! fwZ £rszf8 elsö színházának: ügye kezdettől fogva közügy volt. s a. történelem és a szín­házművészet százados váltó-' zása során az maradt nap- ann kv8’Elérkezett az ideje annak, hogy szocialista tár­sadalmunk a nemzeti színját-' “ ®k olyan új otthont mélt6n szol- désünketábbl kulturális íeJlő­h^0r711n£zatunk már koráb­ban elvi határozatot hozott hogy megvalósítja az évszáza-* tervet, végleges helyet nlií m a, Nemzeti Színház* ,n®«z U9V nemzeti je­lentőségének tudatában * megújuló társadalmi igény­a lvLlSZtÓn^ZVe száteíeít meg mu% fV d°nté*- h°3V álla- % ?.J,elevtős központi for- ^sokból megkezdi az új sHn­ifmfe épués-ét 4 rnár eddig as?-* magya r' ki Itúra^ügy/^ 'hogy ÄSrerr-i SPüSSSS ímhl e:'Tni mtedazf, amit0az jér7?í His; toil ember tragédiája” bemu ’ tatásának 100. évfordulóját neni fogadott ün-’ népi beszéd és felhívás J? ■ SS? *tán fordult a ja 1983 • £ fSm^er tragédiá­adásán szeptember 2I-i eiő­László rendezet*6*—‘ Adám°f Bubik István. Évát Tótö lK Balkay _Az új Nemzeti S tésére csütörtökön és operatfv bizottsi Az állampolgárok, nyék anyagi hozzá].­lehetőségeiről tájék lenik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents