Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-20 / 222. szám

Szegényes konyha főztje Szegény ember vízzel íőz — ezt teszi mostanság a televízió is. Beszűkült gaz­dálkodási keretben jócskán megnehezült legfontosabb tö­megkommunikációs szerve­zetünk munkája is, különö­sen művészi szolgáltatások dolgában. A heti műsoridő­ben nagymértékben elural­kodtak az ismétlések, a vi­szonylag kis anyagi vonzatú programok: portréfilmek, stúdióbeszélgetések, s mind ritkábbak a tévéjátékok, té­véfilmek, az olyan önálló produkciók, amik korábban bőséggel kínálkoztak. Nemikétséges, hasznosak a változatos információik, me­lyekkel a nap nap után tu­catjával ránk zúduló kisfil­mes szolgálnak; megismerjük például a cseh husziták vá­rosát, a bajor vizek búvára­it, a százéves Mozarteumoí, hogy miképp tanulnak a ku­bai tornászok, bepillantunk a romániai madarak életé­be. Új-Zéland birkatenyész­tőinek világába, a biblia ke­letkezésének történetébe, hírt kapunk az amerikai fókava­dászokról, vagy a Little River Band dortmundi koncertjé­ről stb., stb. De mondjuk meg: nem az igazi. Rajkin fogalmazásában: valami van, de nem az igazi. Az ilyen kínálat nem hozza lázba az embert a képernyő előtt, sem a többi, még bőséggel sorol­ható műsortöltelék, amivel egyetlen hét programjában találkozhatunk. Kiváltképp, ha azok még műfaji egyol­dalúságban is szenvednek. Csupán példának erre: A zongoránál; Garay Attila, Hajdú Júlia szerzői estje, az R—GO együttes műsora, Bá- gya András szerzői estje, a Mén at Work együttes, az East együttes műsora, Egy óra azoknak, akik szeretik a ze­nét címen sugárzott könnyű­zenei összeállítások, vagy képzőművészetben A faszob­rászat ünnepnapjai, a Buda­pesti beszélgetés Jakovits Jó­zsef szobrászművésszel, a Lautrecék Lautrecről, A mo­dern művészet kalandja cí­mű portrék, műelemzések túl­ságosan tömény hatásúak egyetlen hétben. Elvégre az ember a csokoládéra is ráun. Erős hiányát érezzük vi­szont a jó filmeknek, soro­zatoknak, tévéjátékoknak. A filmet például az elmúlt héten a René Clair-sorozat keretében vetített. Az ördög szépsége című, 1949-es olasz— francia produkció képviselte — nem említve a Midzogu- esi-sorozat. péntek este su­gárzott rémségét, Az éjszaka asszonyait, mely legfeljebb arra jó, hogy elriasszon ben­nünket az újabb japán alko­tásoktól. A kétrészes ame­rikai film, az Ég és föld kö­zött is nagy csalódást keltett. Mesterségesen csiholt izgal­ma fokozatosan mind érdek­telenebbé, végül inkább . ne­vetségessé vált. Fut még A l tengerpart hölgyei című fran­cia sorozat, a vasárnap dél­utáni programban A kegyel­mes úr szárnysegédje című, a polgárháború idején játszó­dó, ötrészes szovjet történet és a Kórház a város szé­lén újabb epizódsorozata. S mintha ez utóbbi is elnagyol­tabbá vált volna a korábban látottaknál. A Madách-évforduló orszá­gos eseményeihez a Tragé­dia 1969-es filmváltozatának reprízével csatlakozott szom­baton a tévé, valamint egy emlékező műsorral, melynek keretében dr. Cenner Mihály színháztörténész, Lengyel György rendező és Hubay Miklós író beszélgetett a mű színrehozásának jelentős ál­lomásairól, s arról, mi tartja a Tragédiát napjainkban is az érdeklődés középpontjá­ban. A hét egyetlen friss mű­vészeti eseménye a Németh László: Papucshős című drá­májából készült tévéjáték va­sárnap esti bemutatója volt. Az író, mint legtöbb művé­ben, itt is a férfi és a nő házasságban beteljesedő vi­szonyát elemzi, az emberi együttélés sokszorosan össze­tett, bonyolult konfliktusait, amik két ember életét köl­csönösen elviselhetetlen po­kollá tehetik. A drámát, mely a két há­ború közötti középosztály er­kölcsi és szellemi világát vil­lantja elérik a maga tragiko­mikus voltában, Ádám Ottó rendezte és a Madách Szín­ház művészei keltették ■ élet­re. Haumann Péter, Almási Éva, Koltai János, Schütz Ila, Csűrös Karola színészi re­meklésében hiteles erejű portrékat kaptunk egy vala­hai vidéki kisváros polgári rétegéből. Mellettük Tóth Eni­kő, Kelemen Éva, Cseke Pé­ter és Dunai Tamás szolgál­ta a drámát és a rendezői el­gondolásokat. (b. t.) ARKAGYIJ SZTRUGACKIJ- BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI — Megőrült! Hiszen igen könnyen felismerhetik... — De nem a szerzetesek tömegében. A Rend tisztjeinek fele félkegyelmű és rokkant, akárcsak jómagam. A nyomo­rékok kedvesek isten előtt. — És mit szándékozik ten­ni? — kérdezte Rumata szemlesütve. — Mint rendesen. Én tu­dom, miféle a Szent Rend. Egy év sem telik. belé, és az arkanari köznép fejszével bú­jik elő odúiból, hogy az utcán verekedjék. És én az élükre állok, hogy azokat verjék, akiket kell. — Szüksége lesz pénzre? — kérdezte Rumata. — Igen, mint rendesen. És fegyverre... — Arata kis ideig hallgatott, azután behízelgő hangon folytatta: — Don Ru­mata. emlékszik, mennyire el­keseredtem, amikor megtud­tam, hogy ön kicsoda? A sze­gény lázadónak azonban min­denből hasznot kell húznia A papok azt modják, az istenek parancsolnak a villámoknak... Don Rumata, nekem nagy szükségem van villámokra, hogy szétzúzzam a várfalakat. Rumata nagyot sóhajtott. Azóta, hogy helikopteren cso­dálatosan megmentették, Ara­ta magyarázatot követelt. Ru­mata megpróbált önmagáról mesélni, sőt, meg is mutatta az éjszakai égen a Napot, az alig látható, parányi csilla- gocskát. A lázadó azonban csupán azt értette meg, hogy a mennybolton túl valóban istenek élnek, akik jóságosak és mindenhatóak. És azóta va­lahányszor Rumatával beszél­getett, ugyanazt hajtogatta: isten, ha létezel, add nekem az erődet, mert ez a legjobb, amit cselekedhetsz. És Rumata mindannyiszor hallgatásba burkolózott vagy másra terelte a szót. — Don Rumata — kérdezte a lázadó —, miért nem akar segíteni nekünk? műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Információs kultúra — információs technológia S.57: A Népzenei Hangos Üiság melléklete 9.44: Mozart-művek gyerekek­nek 10.05: Az MR 10—14 — külön­kiadása 10.35: Szigeti József hegedül 11.38: Irodalmunk a felszabadulás után . 12.45: Törvénykönyv 13.00: Balettzene 13.52: Vavrinepz Béla: Balti né­pek táncai 14.02: Muzsikaszó 14.10: £18 világirodalom 15.05: Nicanor Zabaleta hárfáztk 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora 16.00: Két szimfonikus költemény 16.29: Zengjen a muzsika 17.05: Irodalmunk a felszabadulás után 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 19.15: Borosa Lajos népi zenekara játszik 19.43: Játék a vezetésben 20.13: Lemezmúzeum 21.01: Gazdasági reformkorok 21.31; A King’s Singers és a könnyűzene. X/10. rész 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Dr. Ujpétery: Egy magyar diplomata emlékezéseiből II. rész 23.13: Palestrina: Énekek éneke 23.25: A Tátrai-vonósnégyes ját­szik 00.10: Népszerű zenekari muzsika PETŐFI RADIO: 8.05: indulók, táncok 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespol 12.35: Melódiákoktól 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Tréfák 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00: Tini-tonik 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Régi magyar muzsika 19.01: Barangolás régi hangleme­zek között 19.35: Csak fiataloknak I 20.35: Tizenkét szék XTI/7. rész 21,03: Most érkezett.. I 21.31: Nóták 21.55: Magángyűjtemény 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsor­ismertetés. — 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés reitvényműsora. Te­lefonügyeit: 35-510. Szerkeszti: Beély Katalin. — 18.00 Eszak-ma- gyarországi krónika. — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétoma 8.05: iskolatévé 8.35: Osztályfőnöki óra (3—4. oszt.) 9.00: Technika 9.25: Magyar irodalom 9.50: A hegyszoros. Szovjet film 11.25: A vászonra festett képek restaurálása. Francia rö­vidfilm. 11.45: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.10: Technika 15.35: Deltácska 15.55: Magyar irodalom 16.30: Hírek 16.35: Opálláz. Osztrák rövid­film. 17.00: Kétmillió. Riportműsor. 17.35: örökzöld dallamok 18.00: Képújság 18.05: Reklám 18.20: Kaláka. A szegedi kör­zeti stúdió műsora 18.50: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Kórház a város szélén. Csehszlovák filmsorozat. XX/16. rész: Gyulladás 21.00: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete 21.10: Stúdió ’83. 22.15: Kockázat 22.45: Tv-híradó I. 2. MŰSOR: 20.00: Jrfcannes Brahms: B-dúr z(#goraverseny 20.50: TV-híradó 2. 21.10: Reklám 21.20: Háború a levegőből. Amerikai dokumentumfilm 22.10: Svejk a H. világháború­ban 22.50: Képújság 4 NöGRÁD - 1933. szeptember 23., kedd Szlovák nyelvű műsor a képernyőn Szeptember 22- én, csütörtökön 18.30 óraikor a televízió 2. műso­rában új főcím tűnik fel, a szege­di stúdió szlovák nyelvű adásának szignálja, mely minden hónap utolsó előtti csü­törtökének esté­jén, valamint hét végén az egyes programon a szombat reggeli ismétlés során jelentkezik. A tizenöt perces műsor címe: Nasa obrazovka — A mi képernyőnk. Kiknek a kép­ernyőjéről is van szó tulajdonkép­pen? Napjaink­ban a sajtóban, rádióban és tele­vízióban örven­detesen szapo­rodó nemzetiségig műsor stábja a banki nemzetiségi fesztiválon forgat. témájú tájékoz- (Fotó; Nagy Katalin) tató anyagok kö­vetkeztében talán senki számára nem jelent már újságot, hogy hazánkban szép számmal élnek más anyanyel­ven beszélő állampolgárok is. A szlovák népesség lélekszá- mát a Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge százezerre becsüli, s pár­tunk elméleti folyóirata, a Pártélet is ezt az adatot tart­ja reálisnak. Bár a legutóbbi népszámlálás során ennél lényegesen kevesebben vallot­ták magukat szlovák ajkú- almaik (ennek okai tanulmányt igényelnének —, s talán ér­demelnének), az a tény, hogy jelenleg csupán az iskolákban mintegy tizenkétezer gyermek tanulja a szlovák nyelvet, bi­zonyítja nemcsak szlovák nem­zetiségi rétegünk széles vol­tát, műsorunk létjogosultsá­gát. hanem következtetni en­ged annak biztató perspektí­vájára is. A szlovák nemzetiségi adás csak e nemzetiség életében — Egy pillanat — felelte Rumata. — Tudni szeretném, hogyan jutott be a házba. — Ez nem fontos. Rajtam kí­vül senki sem ismeri ezt az utat. Ne térjen ki a válasz elől, dón Rumata. Miért nem akarja nekünk adni az erejét? — Ne beszéljünk erről. — De beszéljünk erről. Én nem hívtam önt. Én soha. senkihez nem imádkoztam, ön jött el hozzám. Vagy csu­pán úgy gondolta, hogy szóra­kozik egy kicsit? Nehéz istennek lenni, gon­dolta Rumata. Türelmesen válaszolt: — Nem értene meg. Tucat­szor próbáltam megmagyaráz­ni, hogy nem vagyok isten, de nem hitte el. Azt sem értené meg, miért nem tudok én fegyverrel segíteni... — Vannak villámai? — Nem adhatok villámokat. (Folytatjuk.) BESZTERCEBÁNYA: 16.25: Tudomány és technika 17.25: Nyugat-szlovákiai maga­zin 18.00: Memória kristályban. 18.30; Mezőgazdasági magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: Tv-fórum 20.45; Szergej Bondarcsuk-soro- zat: Szerjozska. Szovjet film 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00; Hírek 2. MŰSOR: 18.25; Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00; Színművészeti magazin 22.25: Középiskolások műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7,: Fél 4-től: A betyárkapitány. Színes, szinkronizált román kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Kvartett. (16) Színes, szinkronizált angol film. — Kohász: őrizetbe vétel. (16) Színes, szinkronizált francia krimi. — Tarján vendéglő: Az Olsen banda boldogul. Színes, szinkronizált dán bűnügyi film- vígláték. — Balassagyarmati Ma­dách: Britannia gvógvintézet. (16) Színes. angol filmszatíra. — Nagybátonyi Petőfi: FeketeDiac. Színes, szovjet krimi. — Pásztói Mátra: A sárkány éve. Színes szinkronizált szovjet történelmi film. — Rétság: Atlant. City. (14> Színes, szinkronizált kanadai krimi. Kí«sterenyei Petőfi; Ez igen! Színes. szinkronizált amenk?' fi’mvíPiáték. — Jobbágyi: D,1+v5 Dili. Színes, szinkronizált USA film. jelent úttörő vállalkozást, hi­szen a Pécsről sugárzott né­met és délszláv nyelvű mű­sorok éppen a napokban ün­nepelték fennállásuk ötödik évfordulóját, s a hazai ro­mánság programja is —, mely­nek szintén a szegedi stúdió ad otthont — már másfél éves múltra tekinthet vissza. A most induló „szlovák kép­ernyővel” teljessé válik te­hát a Magyar Televízió nem­zetiségi adásainak rendszere. A műsor célja egyértelmű­en adott: pozitív nemzetiségi politikánk szellemében erő­sítenie kell szlovák ajkú la­kosságunk nemzetiségi tu­datát a közös hazához való tartozás, közös céljaink meg­valósítása jegyében. Ennek gazdag eszköztárából elsősor­ban az anyanyelv, a nemzeti­ségi hagyományok, kultúr- kincsek ápolását tartjuk a leg­fontosabbnak, de figyelemmel kívánjuk kísérni szlovák la­kosságunk minden korosztá­lyának ténykedését az élet kü­lönböző területein: az óvodai foglalkozásoktól kezdve a munkahelyek széles skáláján keresztül a nyugdíjasok klub­jainak kártya- vagy sakkpar­tijáig. Külön öröm számunk­ra, hogy tanúi lehetünk na- zai szlovák irodalmunk egy­re erőteljesebb kibontakozá­sának, s ezt kameránkkal is támogatni igyekszünk majd. Műsorunk nemes küldetésé­nek tekintjük, hogy nemzeti­ségünk szlovákiai kapcsola­tainak erősítésével tovább mélyítsük a népeink közötti barátságot a nemzetiségek so­kat 1 emlegetett hídszerepé­nek szellemében. A műsor készítőinek mun­káját főként nemzetiségünk földrajzi szétszórtsága nehe­zíti: az ország tíz megyéjé­nek közel száz községében és több városában él ma szlo­vák ajkú lakosság. Elsősor­ban Békés, Borsod-Abaúj- Zemplén, Komárom, Nógrád és Pest megyét kívánjak szem előtt tartani, hiszen itt élnek legnagyobb számban, illetve őrzik leginkább nemzetiségi kultúrájukat hazai szlovák­jaink, de ellátogatunk a sza­bolcsi tanyabokrokra, a mát­rai mészégetőkhöz és az or­szág más szlovákok lakta tá­jaira is. örömmel vennénk, ha nógrádi nézőink is hozzá­járulnának műsorunk szer­kesztéséhez ötleteikkel, ja­vaslataikkal, ráirányítva fi­gyelmünket a lakóhelyük nyújtotta érdekes témákra (címünk: MTV szegedi stú­dió, Pf.: 431.). Útjára indul tehát egy mű-- sor, mely címzettjeinek első­sorban hazai szlovák ajkú lakosságunkat tekinti, de az­zal a nem titkolt szándékkal, hogy a nyelvi nehézségeket áthidaló film, kép eszközével jobban megismertesse, köze­lebb hozza őket hazánk ma­gyar és többi nemzetiségéhez tartozó lakosaihoz is. Ebben a reményben invitálja önöket a Mi képernyőnk elé a műsor készítőinek nevében a szer­kesztő Fűzik János &£>***: »év*»* Í&& V-ó'&& .* liUnfTKtnnmFrii Ivemlékek DobszayLászló. Szendrei Janka StpX 1917 2 r A-dúr ronqdraotos D $67 Jakácá Nag/y Ormai Gábor, fejér Andrási

Next

/
Thumbnails
Contents