Nógrád. 1983. szeptember (39. évfolyam. 206-231. szám)

1983-09-18 / 221. szám

JA VEZETŐK UTÁNPÓTLÁSÁRÓL" Tervszerű kiválasztással Megfelelő rangot vívott ki e pártszervek, -alapszervezetek általános politikai életében az a tevékenység, amelyet ká­dermunkának nevezünk. Kü­lönösen az elmúlt egy évti­zed alatt, amióta a párt Köz­ponti Bizottsága az 1973. no­vember 28-i határozatában át­fogóan áttekintette az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Az e határozat nyomán született intézkedések hatására vált tervszerűbbé és tudatosabba a káderpolitikai tevékenység, az alapelveknek a gyakorlat­ba átvitt érvényesítése és a végrehajtás folyamatos ellen­őrzése. A megyék káderállo­mánya — Nógrádban is — összességében megfelel a nö­vekvő követelményeknek. A vezetők döntő többsége meg­győződéssel végzi munkáját, hajtja végre a párt politiká­ját. Legtöbbjük politikai mű­veltsége, látóköre megfelel aj követelményeknek és irányí­tó munkájukban a demokra­tikus vezetői stílus érvénye­sül. Általánosságban véve a gyakorlat tükrözi azt az elvet, hogy harmonikusan dolgozzék együtt az irányítók idősebb, tapasztaltabb és a fiatal nem­zedéke. Szervezettebb felkészítés A kádermunka fejlesztésé­ben a Központi Bizottság ha­tározata egyik legfontosabb feladatnak tarja az utánpót­lás tervszerűbbé, szervezetteb­bé tételét. Ennek érdekében kötelezte a megyei, városi jo­gú pártbizottságokat, az or­szágos jellegű állami, gazda­sági és szövetkezeti szerve­ket hogy rendszeresítsék az ót évre szóló káder-utánpótlá­si és -képzési terveket Ez a kezdeményezési azt á eélt szolgálja, hogy szervezetté te­gyük a tehetséges, a vezetői munkára alkalmas személyek kiválasztását, képzését, felké­szítését irányító funkció be-; töltésére, mindenekelőtt a munkások,' a- nők és fiatalok körében. Á tapasztalatok azt ■mutatják, hogy akáder-után- ipótlási tervek ezt figyelembe jreszik. A hatáskört gyakorló Ipártszervek és a nagy ta­pasztalatai gazdasági vezetők teljesítik ezt az alapvetően fontos feladatukat* kinevelik » megfelelő utódokat. Örven­detes, hogy a megyékben laz utóbbi öt év alatt több ezren belső előléptetés útján kerül­tek önálló vezetői beosztásba. A cserék és kiválasztások természetesen még nem prob­lémamentesek. Tapasztalható, hogy az illetékes pártszervek, -vezetők nem eléggé ismerik azt a kört, amelyből a leg­megfelelőbb személy vezető funkcióba kerülhet. Előfordul, hogy azért nem esik a vá­lasztás a saját kádertartalék- ra, a helyettesre, mert isme­rik annak á gyengéit is. Ezért inkább idegenből visznek oda kádert, akit pedig esetleg csak a minősítése, sokszor nem is mindig őszinte információ alapján választanak ki. Fel­tétlenül indokolt, hogy a párt- alapszervezetek, a vezetői al­sóbb szint is bátrabban hív­ja fel a figyelmet a szá­mításba vehető tehetséges káderekre. Találkoztunk olyan esettel is, amikor vi­szont a jó, alkalmas helyet­teseket, a jó munkaerőt „el­rejtették”. igyekeztek eltitkol­ni az első számú vezetők, ne­hogy máshová nevezzék ki, mert nekik is szükségük volt a tehetséges emberekre. A káderutánpótlás kérdésé­vel a megyékben az is in­dokolja az intenzívebb törő­dést, hogy a hagyományosan sok lányt és asszonyt foglal­koztató iparágakban — mint a könnyűipar, konzervipar — a vezetők között, aránytalanul kevés a nő. Másik ide tarto­zó indok, hogy a gazdasági, az államigazgatási és az igaz­ságügyi területen sok vezető nyugdíjkorhatár előtt áll. Ezért itt is a vezetés folya­matosságának biztosítása dön­tő fontosságú kérdés. A me­gyékben sok az ipari telep­hely, gyáregység. A káder­mozgás viszonylag magas a trösztökön, nagyvállalatokon belül. Elengedhetetlenül szük­séges ezért is, hogy az itteni vezetést a helyben kinevelt káderekből biztosítsák. Vál­tozatlanul előtérben áll, hogy a vezetésre alkalmas, politi­kailag felkészült, üzemi ta­pasztalatokkal rendelkező fi­zikai munkások, nők és fia­talok nagyobb számban ke-: hűljenek felelős posztokra, ör­vendetes, hogy a megyék üze­meiben ezzel kapcsolatban egyre inkább számos jó pél­dával találkozhatunk. Belső előléptetése^ Több tényező akadályozza -*> az eredmények mellett is — még mindig a káder-utánpót­lási tervek sikerét. Helyen­ként a pártszervek, pártszer­vezetek nem elég következe­tesen állnak ki amellett, hogy a saját kádertartalékaikat ál­líthassák funkcióba. Így a kí­vülről indokolatlanul hozott káderek kinevezése akadá­lyozza a helyiek előbbre lé­pését. Előfordul az is, hogy egyes vezetők szakmai féltés­ből nem támogatják megfele­lően a tehetséges utódokat. Főleg ipari üzemekben ta­pasztalható, hogy a vezetői munkával járó nagyobb fele­lősség, esetenként az alacso­nyabb jövedelem, vagy a to­vábbképzéstől való idegenke­dés miatt nehezen lehet ta­lálni alkalmas embert az al­sóbb szintű vezetői posztokra is, például művezetőknek. A vezetők munkájának el­bírálásánál helyes volna fon­tos elemként tekinteni, hogy miként fejlődnek mellettük a káderek, mennyire biztosított náluk az utánpótlás. Körülte­kintő kiválasztással lehet biz­tosítani, hogy a vezetők után­pótlásának egyik természetes forrását a helyetteseik jelent­sék. A megbízatások átgon­dolt alkalmazásával, a kép­zéssel, a közéletben való részvétéi megteremtésével se­gíthető a káderek fejlődése. Ez mindenképpen vezetői feladat és kötelesség, ami igen sok helyen az eddiginél nagyobb felelősséget követel meg. Munka közbeni nevelés A pártszervezeteknek is megvan ebben a teendőjük. Gyakorlati munkájukban a Politikai Bizottság 1979 ok­tóberi határozatának kell ér­vényt szerezniük, amely az indokolt kádercserékről úgy intézkedik, hogy a társadal­mi szükségletekkel összhang­ban idejében és tervszerűen kell megoldani. Természetesen azzal a céllal, hogy Javuljon a vezetői állomány összetéte­le, emelkedjék a munka szín­vonala. Ez a határozat is vi­lágosan utal az utánpótlás felkészítésében arra, hogy fo­kozni kell a vezetők felelős­ségét, és a káderek munka közbeni nevelésére is nagyobb figyelmet kell fordítani. En­nek fontos eszköze, hogy mindenütt időben és reálisan készüljenek a minősítések. Nagymértékben elősegíti mindezek eredményes érvé­nyesítését, ha az oktatásban nagyobb szerepet kap a szo­cialista vezetéstudomány ja. vezetőkészség fejlesztése. Kitűzött társadalmi célja­ink minél gyorsabb és jobb elérése múlik sok mindenben a helyes kádermunkán, amely a pártszervezetek kiemelt fel­adatai közé tartozik. Az eddi­ginél is nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal és a szub­jektív megítélések háttérbe szorításával léphetünk előre e téren, hogy mindenki ké­pessége a leghatásosabban bontakozhasson ki a közös ügy szolgálatában. Dr. Arató András szervezés űtjfin me^ssímiSc a ZÖLDÉRT Interjú Virágné Gólyán TfoníWaf; & MÉSZÖV kereskedelmi osztó ly vezető j ével A Fogy: :zlá i■ Szövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége augusztus 30-i ülésén határozott a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat december 31-i hatályú, átszervezés út­ján való megszüntetéséről. A döntés értelmében a ZÖLD­ÉRT Vállalat vagyonát, valamint tevékenységi körét a Nógrád megyében működő ÁFÉSZ-ek veszik át. Az előzményekről s az átszervezéssel kapcsolatban máris folyó munkákról Virágné ©olyán Ilonát, a MÉSZÖV kereskedelmi osztályvezetőjét kérdeztük, — Mi indokolja ti ZÖLDÉRT átszerve­zéssel való megszün­tetését? — Ä ZÖLDÉRT-ek ország­szerte való megszüntetése nem törvényszerű, előre elhatáro­zott folyamat. 1 Napirendre csak azokban a megyékben kerül, ahol az élet, a kialakult szokások ezt szükségessé te­szik. Nógrád megyében az utóbbi esztendők során felerő­södött a termelők és a piac közvetlen kapcsolata, s ezt — az áru útjának jelentős rövi­dülése miatt — csak helyesel­ni lehet. A termelőszövetkeze­tek zöme közvetlenül a fo­gyasztási szövetkezeteknek ad­ja el áruját, a boltvezetőket is arra ösztönzik, hogy kis­termelőktől, tsz-ektől vásárol­janak. Utóbbi tendencia még a ZÖLDÉRT-boltoknál is ész­lelhető! Miután a termelők, és vásárlók egyképp kikerülték a ZÖLDÉRT-et. annak tevékeny­sége az utóbbi három évben leszűkült: ötven százalékkal, ezen belül tavaly 25 százalék­kal csökkent. A vállalat á megyében termelt burgonyá­nak. zöldségnek, gyümölcsnek, tavaly már csak hét százalé­kát vásárolta föl, — Emelieft azon­ban számos élelmi­szer-ipari tevékeny­séget vezetett be. — Ez is része volt azoknak az erőfeszítéseknek, melyeket a ZÖLDÉRT a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében tett. A beruházások és fejlesztések azonban a támogatások foko­zatos csökkenése révén a ter­vezettől lassabban haladtak, és szigorú korlátok közé szorult a karbantartásra és a rekonst­rukcióra fordítható összeg, isi Mindezen okok folytán az alaptevékenység visszaesését az azon kívüli tevékenységgel sem sikerült ellensúlyozni. i — Hosszú éveken át az ÁFÉSZ és a ZÖLDÉRT is vásá­rolt a termelőktől. Megkétszerezik N a nikecelt gyárfását r , Megkéteszerezi az idén á nikecell gyártását a Fűzfői Nitrokémia. A polisztirol­hab szigetelőanyagból a kor­szerűbb és nagyobb kapaci­tású gyártósorokon az eddi­gi 200 ezer köbméterrel szemben ebben az évben 400 ezer köbmétert állítanak elő. Az új berendezések azt is lehetővé teszik, hogy ne egyforma nagyságú, hanem különböző méretű táblákat készítsenek. A nikecell iránt rendkívül nagy a kereslet, mert igen jó hőszigetelő: 8 centiméteres nikecellréteg hőtartó hatása felér a 80 cen­timéteres téglafaléval. Két­szeresére növelik ebben az évben a nitrokémiánál az úgynevezett nikepanel gyár­tását is. A polisztirolhab és a kátránypapír társításával készült, födémek szigetelésé­ben használható elemekből az idén több mint 2 millió darabot készítenek. Legújabb termékeként „Leopárd” védjeggyel ellátott tréningruhákat gyárt a Senior Váci Kötöttárugyár kazári üzeme. A holland megrendelésre készülő szabadidő-ruhából az idén közel hatvanezer darabot szállít a vállalat a tőkés vevőnek. Felvételünkön: Bagi Beáta és Szász Istvánné a ruhák minőségét ellenőrzi. {Barna Alfréd felvj Milyen konfliktuso­kat okozott e kettős­ség? — A párhuzamosság állandó viták forrása volt: ki a fö­lösleges? A szövetkezetek nem mondtak le a felvásárlásról, hiszen jól működő szakcsopor­tokat hoztak létre a termelési kedv fokozására. Viszont a konkurrencia számára is lét­kérdés volt a felvásárlás fej­lesztése. Hasonló kettősség mutatkozott meg a megyébe való behozatal terén is. Mind­ez kevéssé felelt meg a gaz­dasági bizottság 1981-es hatá­rozat^ szellemének, azaz nem szolgálta hatékonyan a szállí­tási utak rövidítését, a költ­ségekkel való eredményesebb takarékoskodást és az eszkö­zök hatékonyabb működteté­sét. — Milyen lehetősé­geket vettek figye­lembe az átszervezés előkészítésekor? — A SZÖVOSZ felkérésére megvizsgáltuk a megyében, hogy milyen keretek között látszik célszerűnek » forgal­mazás. A felmérés három le­hetőségre terjedt ki-? xA ÁFÉSZ-ek hogyan tudják hasznosítani & ZÖLDÉRT sze­mélyi, tárgyi adottságait; mi­lyen együttműködést tudna kialakítani a Salgó SZÖVKER- társulás és a ZÖLDÉRT; vé­gül milyen feltételek mellett maradhat önálló 1 gazdálkodó a ZÖLDÉRT? A’ tavaszi vizs­gálódás egyértelműen igazolta; hogy a fogyasztási szövetkeze­tek alkalmasak az eseközöki széles, körű hasznosítására, a lakossággal való közvetlenebb kapcsolat kiépítésére, t ezzel együtt az ellátás további javi» tására. — Milyen gondokat hozott magával az át­szervezés? — Az alaptevékenység, azaz a burgonya, zöldség, gyümölcs forgalmazása alacsony árréssel történik. Tehát kevés hasznot hoz. Tovább rontaná a fo­gyasztási szövetkezetek jöve­delmezőségét a ZÖLDÉRT- telepeken felhalmozódott, nagy tömegű göngyöleg, az el­maradt fenntartási és felújí­tási munkák pótlása. A zavar«; mentes működés, a termelte­tés és fölvásárlás folyamatos­sága érdekében a SZŐ VOSZ egyszeri támogatást nyújt a közös alapokból az érintett szövetkezeteknek, így azok az átszervezés után tiszta lappal indulhatnak, — Nem túl alkal­mas Időben, éppen a téli tárolásra való felkészülés heteiben látnak neki a mun­kának... ~ Á lakossági ellátás,' a zöldfélék őszi-téli forgalma­zása ettől függetlenül zökke­nőmentes lesz. Az eddig a ZÖLDÉRT által ellátott terü­leteket, illetve a raktározást illetően már korábban aprólé­kos vizsgálódást végeztek a szövetkezetek. A legkisebb intézményeket, közületeket is felkeresték őszi-téli igényük megállapítása végett. Egy biz­tos: a folyamatos zöldség-gyü­mölcs ellátás érdekében, a fo­gyasztási szövetkezetek, illet­ve a termelőszövetkezetek, kiskereskedelmi vállalatok, megrendelők között sokoldalú és korrekt üzleti kapcsolatokra van szükség. — Mi lesz a ZÖLD- ERT-nél dolgozó emberekkel? — A telepeken dolgozó fii zfkai és nem fizikai létszá* mot teljes egészében átveszik * szövetkezetek. A központ­ba« dolgozó apparátus elhe­lyezése már izgalmasabb kéri dés. Sokan közülük már ko­rábban állást kerestek maguk­nak. A többieket a salgótarjá­ni ÁFÉSZ veszi át. A jelenle-’ gi számítások szerint az igaz­gatási létszám hatvanszáza­lékos csökkentésére nyílik le­hetőség. *— Kialakultak-« a szövetkezetek elkép­zelései az eszközök hatékonyabb mű­ködtetésére? ' -H Részben késztervek van-’ mák, részben most dolgozzák ki ezeket. A gépkocsipark kö­zös, ^ ezáltal olcsóbb karban­tartására például vertikális részleget hoznak létre. Az ér­sekvadkerti fogyasztási szövet­kezet az egyébként is tervezett felvásárlótelepet a neki jutó dejtári telepen hozhatja lét­re. Szeptember közepén pedig megkezdődtek a bolti átvéte­lek is: mintegy negyven ZÖLD-1 ÉRT-üzlet kerül a fogyasztá­si szövetkezetek kezelésébe. • V • Szendi Márta Egy perc telefon Locsolás és tocsogás Csikán Gábor salgótarjáni olvasónk, az öblösüveggyárból hívta szerkesztőségünket mondván, nem érti miért kell minden reggel öt-hat óta tá­jékán fellocsolni Salgótarján utcáit. Az ekkor munkába in­dulók autói nem csupán ko­szolódnak a felvert létől, de olvasónk véleménye szerint ez a módszer a korrózió elősegí- tője. Olvasónk hiányolja to­vábbá, hogy egy évvel ezelőtt ez a kérdés szerepelt már La­punkban, de érdembeli vál&sz- szai nem találkozott. Gondjait továbbítottuk Kad- lót Vilmosnak, a városi köz- tisztasági üzem vezetőjének, aki a következőket válaszolta: — Éppen az egy évvel ez­előtti írás nyomán döntöttünk ügy, hogy a város utcáit nem nappal, a forgalmat akadá­lyozva, a gyalogosok ruhájá­nak itsztaságát veszélyeztet­ve tisztítjuk. Pontos menet­rend szerint éjszaka, hajnal ban dolgozunk, hogy amennyi re csak lehet tiszták legyene az utak, pormentes legyen levegő. Persze a hőségbe nappal is locsolnunk kell. i város érdeke megkívánja ez a munkát. Most már nehé lenne olyan időpontot találn amely mindenkinek megfelel ne. A kilocsolt víz nem tar talmaz sót és más olya: anyagot, mely károsítaná a alvázat és a karosszériát, h csak maga a víz nem, de me kell érteni, hogy nem , csa; az autóknak, de a városnak i tisztának kell lenni. Reméljünk olvasónk i megérti. Csupán egy óvato tanácsunk lenne: ha mód va: rá érdemes talán korábban elindulni munkába és las sabb tempóban végighajtv, a városon, nem csapódik any nyi víz a kocsira mint eddig. (z. á.) NÓGRÁD — 1983. szeptember 18., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents