Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-25 / 200. szám
Csempék milliói Romhónyból A háromezer lakosú Romhány- ban 1972-ben kezdték meg olasz technológiával a vörösre égő csempék hazai gyártását. A nyersanyag' kezdetben Kurd község határából származott, de az anyag kevésnek bizonyult. Még szerencse, hogy időközben a Romhány ' környéki kutatófúrások olyan eredmény- nyel jártak, amely megfelelő anyagbázist ígér. A minimális energiafelhasználást is sikerült megoldani azzal, hogy -kevés vizet használnak. A masszaiszapot porlasztó szárítóval víztelenítik: az iszapot nyomás alatt 300—500 Celsi- us-fok hőmérsékletű szárítótoronyba permetezik. Néhány másodperc alatt 4—7 százalék nedvességtartalmú por keletkezik, amelyből már jól lehet préselni a csempéket. E tartományban a nagyobb nedvességgel préselt lapok szilárdsága kedvezőbb, de az alagútszárítóbap hajlamosak zsugorodásra és emiatt törésre. A csempelap síktól való eltérése (ki- vagy behajlása) a szabvány szerint 0,7 milliméter lehet. Kimutatták, hogy ilyen deformáció a csempekészítés folyamán három műveletnél alakulhat ki. Egyrészt a préselésnél — képünkön ezt a műveletet láthatjuk —, másrészt az 1050 Celsius-fok körüli hőmérsékleten végzett első égetésnél, amely leginkább befolyásolja a csempe műszaki és geometriai tulajdonságait. A síktól való eltérés a második égetési műveletkor a felvitt máz és a cserép közötti hőtágulási együtthatók különbségétől függ. A deformáció minimális értékben tartható a technológiai fegyelem betartásával és a gyártási folyamat megfelelő műszerezettségével (tehát ellenőrizhetőségével). A magyar csempék minősége ma már megfelel a világpiaci követelményeknek. Vízen maradni Regi igazság: ha egy országnak nincs tengere, attól még lehet — mégpedig nem is akármilyen — flottája. Ez is szóba került a MAHART sajtótájékoztatóján, ahol dr. Schuster József vezérigazgató ismertette a Magyar Hajózási RT gazdasági eredményeit, illetve a cégnél végrehajtott szervezeti változásokat. Mint mondotta 21 hajó járja magyar lobogó alatt a világ tengereit, összbefogadó képességük 110 ezer tonna. A tradicionálisnak mondható Fekete-tenger, Földközi-tenger, Adria vizei mellett mind többször tűnik fel magyar tengerjáró Nyugat—Észak-Európa, Távol-Kelet, sőt a Vörös-tenger kikötőiben is. Az idén mindenekelőtt Észak-Afrika kikötőiben horgonyoztak gyakran hajóink, ennek oka, hogy gyorsan növekedik az ide- szállitandó komplett berendezések, illetvé létesítmények exportja. Az áruösszetételben aizonban más tendencia is feltűnő. Nevezetesen az, hogy a világpiac pangásából adódóan az alapvető nyersanyagok szállítási mozgása — amely korábban az egész év folyamán, egyenletes volt — lelassult, hiszen a felhasználók nem készleteznek, mindig annyit rendelnek, amire . éppen szükségük van. így visz- szaesett a kohászati termékek szállítási volumene, és ugyanez a tendencia figyelhető meg más ömlesztett árunál, például a műtrágyánál is. Ennek ellenére a MAHART- nak sikerült talpon, pontosabban vízen maradnia: az első fél évben 485 ezer tonna árut továbbított tengeren, és ez 1,9 százalékos emelkedést jelent. A folyami hajópark — 160 uszály, 230 ezer tonnás hasznos hordképességgel — is becsülettel helytállt. A korábbi esztendő hasonló időszakához képest 3,8 százalékkal több árut továbbítottak, ami 1,2 millió tonnát jelent. Elsősorban az Al-Duna felé élénkült a forgalom, Ausztria, NSZK irányában némileg csökkent a továbbított áruk mennyisége. A csepeli szabadkikötőben is több árut 1,16 millió tonnát raktak át, mint 1982 hasonló időszakában. Ami a személyszállítást illeti — a Dunán 28, a Balatonon 26 személyszállító és négy komp közlekedik — e téren két kellemes meglepetés is érte a MAHART-ot. A 60 százalékos tarifaemelés után, az utasszám legalább 20 százalékos csökkenésére számítottak, ehelyett csak 14 százalékkal kevesebben váltottak jegyet hajóikra. A másik öröm: növekedett a hosz- szabb utak iránti érdeklődés, és sikert aratott a dunai, balatoni műsoros sétahajók indítása, valamint a Budapest— Bécs szárnyashajójárat is. Ismert, hogy június 1-től a KPM átszervezését követően a MAHART is kivált a minisztérium hatásköréből és saját portáján átszervezést hajtott végre. Ennek elsőrendű célja, hogy a fuvaroztató minél egyszerűbben vehesse igénybe a cég szolgáltatásait. Ezért — sok más átszervezést megélt vállalattal szemben — a MAHART-nál centralizálási folyamat zajlott le. Így összevonták a folyamhajózási, a tengerhajózási és a kikötői igazgatóságokat. Miután szállítmányozási jogot kaptak a vízi szállítások kiegészítésével kapcsolatos tevékenységre, ma már háztól házig szállítást is vállalnak, beleértve a közúttal, vasúttal kombinált áru- továbbítást is. A vezérigazgató örömmel említette: ma már az össz-szállitandó árunak fele magyar termék, márpedig ez azt mutatja, hogy szolgáltatásuk színvonalát itthon is elismerik. Akad azért gond, megoldásra, váró feladat, is bőven. Ilyen például, hogy a sok zsákos és kötegelt áru — mindenekelőtt a dokkmunkások hiánya miatt — nehezíti az átrakodást, ugyanakkor az áruk csomagolása még mindig nem kifogástalan. A másik nagy kérdés, hogy a tengeri és folyami hajóparkunk tetemes részét 1985—86-ban selejtezni kell, a flotta frissítésre vár. Annak ellenére, hogy most a világpiacon alacsony a hajóár, kérdés, kap-e hitelt a MAHART tervezett vásárlásaihoz? Forró PéterSZÉCSÉNY ÉPÍTŐI " Mi hell a piaci versenyképességhez? így emlegetik a nagyközségben a helyi építőipari szövetkezetei, amely az emberek részéről egyfajta elismerést jelent. Tevékenységük több, szélesebb, mint a helyi építkezés. A megye különböző részén megtalálni az ÉP- SZÖV dolgozóit. A vezetők és dolgozók büszkék létesítményeikre, legyen az a salgói KISZ-tábor, ahol szinte minden kőhöz van valami közük, a szécsényi általános iskola, a Skála épülete, a sok új lakóház. .. Az alig több mint két évtized alatt 300 főt foglalkoztató, 40 millió forint értékű eszközökkel rendelkező vállalattá nőtte ki magát a pár kőművesből alakult építőipari társulás. Ma már az éves termelési értékük közel 100 millió forint. Az elmúlt évben megkapták a Kiváló szövetkezeti társulás kitüntetést. — A mi életünkben is voltak nehezebb és könnyebb évek. Az eredményeinkről nem szívesen beszélek. Azért vagyunk, hogy szervezzük, irányítsuk, a feladatoknak megfelelően, a legjobban a munkát — vélekedik Máté Sándor, a vállalat igazgatója. Ami az eredményeket illeti, nincs miért szégyenkezniük. Az első féléves termelési tervüket 28 százalékkal, a nyereségtervet pedig 78 százalékkal szárnyalták túl. Mi a szécsényiek titka? Sok minden. Többek között az, hogy fölismerték: a vállalat közös érdeke az egységes szemlélet, a határozott döntések, a végrehajtás egységes, következetes számonkérése. — Egy közösség életében nagyon fontos az egyetértés. Mi vezetők sokat vitázunk egymással, de ezek mindig a jobb, a hatékonyabb munka keresésére irányulnak. A vitáink. ha lehet* így nevezni a beszélgetéseinket, alkotó jellegűek. Ha elhatározunk valamit, utána mindenki annak a szellemében tevékenykedik, annak a megvalósításán fáradozik — magyarázza a vállalat igazgatója. Szécsényben azt vallják: növelni kell a piaci verseny- képességet. Ennek a képlete a következő: Jó minőség, a határidő pontos betartása. — Sokan úgy emlegetik az építőipart, mint a határidők állandó módosítóit. Higgye el, nekünk is előnyös, ha határidőre teljesítjük a vállalt kötelezettségünket. Ez nem- csupán presztízskérdés. Ennek jelentős anyagi követelményei vannak — így az igazgató. Igaz tavaly előfordult, hogy egy irodaházat „időcsúszással’” adtak át. Ebből levonták a kellő következtetéseket. Ma már nem ritka a határidő előtti átadás. Ilyen volt a balassagyarmati ABC-áruház, Szécsényben pedig a sütőüzem rekonstrukciója. — Tudom, vannak nem is kevesen, akik úgy vélekednek az építőipari dolgozókról, hogy ott lógnak, ahol ludJ nak, felületes munkát végeznek. Nem állítom, hogy ennek nincs alapja. De azt nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sok köztük a rendes, becsületes ember. Nálunk Fábián János és brigádjának nem kell azt mondani műszakkezdés van, hogy fogjanak hozzá a munkához. Becsületesen dolgoznak akkor is, amikor nincs a közelben a művezető. Szerencsére ilyen szakemberünk sok van, akiknél nincs baj sem a szemlélettel, sem a munkához való hozzáállással — mondja Máté Sándor. Mint mindenütt, itt is ketJ tőn áll a vásár. Ha az emberek megtalálják a számításukat, akkor nagyobb odaadást tanúsítanak. Az átlagos bér- színvonal 52 ezer forint. A jövedelemszint meghaladja az 53 ezer forintot. Nem ritka a 7—8000 forintos fizetés.’ Ha a dolgozók érzik, hogy megbecsülik, törődnek velük, meghallgatják, odafigyelnek,’ véleményére, jobban kötődnek a munkahelyhez, s ez akar-' va akaratlanul a munka ha-' tékonyságában is megnyilvánul. Az elmúlt 10 évben a vállalat dolgozói közül 95-en kaptak valamilyen kitüntetést.' Közel felszázan voltak külföldön. A külső építkezése-' ken dolgozó munkások részére amennyiben lehet, megszervezik az étkezést, az ebéd kiszállítását. sz. f. j Paprika Japánba Kaszálás helyett magfogás, veszteség helyett többletbevétel A szegedi fűszerpaprikatermesztés és -feldolgozás hatékonyságának növelésére alakult gazdasági társaság és a külkereskedelem közös erőfeszítéseinek eredményeképpen növekszik a külföldi érdeklődés a szegedi fűszer iránt: a paprika vásárlók sorába lépett Japán is, az első tételeket már útnak indították, s az év végéig összesen 50 vagon fűszerpaprikát szállítanak a távol-keleti országba 25 millió forint értékben. Legigényesebb külföldi vásárlóik megtartására, nagyhírű termékük minőségének, világpiaci versenyképességének fokozására most hűtőrak- tárat építenek mintegy 28 millió forintos beruházással. Az idei termésű paprika egy részét már itt tárolják majd az őrlésig, így a fűszer tovább megőrzi kiváló színezőképességét. Veszteség helyett több mint négymillió forint többletbevételre számíthat a pásztói Béke Termelőszövetkezet annak köszönhetően, hogy jóváhagyott tervét idejekorán, gyorsan és rugalmasan módosította. A tervváltoztatásra akkor került sor, amikor már előre látható volt: a Mátra alját sem kímélő aszály terméshozam-, egyszersmind bevételkiesést okoz. A vezetőség úgy döntött, a lucerna egy részét kaszálás helyett magfogásra fordítja. A döntésben segített, hogy a közös gazdaság háromszázötven hektár lucernásának első növedékét — ami igen ritkán for-' dúl elő —, akkor már kifogástalan minőségben és veszteség nélkül betakarították. Tekintve, hogy a mintegy kétezer számos állat etetéséhez szükséges széna javarészét ezzel biztosították és a tervezettnél több lesz a silókukorica is, a második lucernanö- vedék feléről magot fogtak,1 s ezt teszik majd a harmadik növedékkel is. Ily módon összesen mintegy háróm- öt vagon lucernamagra szá-’ mítanak. Márpedig a lucerna tonnájáért hatvan-nyolcvanezer forintot fizetnek, rá-] adásul keresett exportcikk. Körutazás az NDK városaiban (I.) ■ i Lipcse, a vásárváros A Drezdába tartó repülőgépen utazott a csaknem 40 főt számláló IBUSZ- csoport —, amelynek volt nógrádi tagja —, amely elfogadta az utazási iroda kínálatát, s arra vállalkozott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság néhány jelentős, ugyanakkor igen sok érdekességet, új ismeretekét, élményt nyújtó városával megismerkedjen. A csoportban képviseltette magát minden korosztály: a fiataloktól és a gyermekes családoktól kezdve, a nyugdíjasokig. Sőt, a későbbi beszélgetések során kiderült, hogy igen népes azoknak a tábora, akik Európa sok országát már megjárták, s né- hányan többször is megfordultak a Német Demokratikus Köztársaságban, annak valamelyik eddig ismeretlen táján. Könyves Istvánná, akit mindannyian Csöpikénék hívtunk, látta el az IBUSZ csoportvezetői tisztét. Már az első percekben sejtetni engedte, hogy jó kezekbe kerültünk. Közvetlensége, segítőkészsége, kulturált magatartása, ugyanakkor határozottsága szimpatikussá tette. Ez az érzés, az első benyomás, a vele töltött idő alatt tovább erősödött. A társasutazásokon igen sokféle érdeklődésű ember találkozik egymással, mások az igényeik, szokásaik, különböző a magatartásuk, szerteágazó az érdeklődési körük, igen változó a kíváncsiskodó képességük és készségük. Ezért a mostani útibeszámoló is bizonyos fokig magán viseli a válogatós „egyoldalúságát”, nem feledkezve el arról, hogy az élmények, események igen gazdag és tartalmas csokrában jól ötvözze a hasznos ismereteket a kuriózumokkal. És most ismerkedjünk meg utunk első állomásával. Drezdából Lipcsébe autóbusszal utaztunk. Lipcse, Berlin után az ország legnagyobb városa, a maga sokoldalúságával, lendületes, tempós, politikai, gazdasági és kulturális életével. Minden tekintetben központ, meghatározó és nagy a kisugárzó szerepe. Városnéző sétánk alkalmával részletes tájékoztatást kaptunk Lipcse kialakulásáról, arról, mikor kapta meg a vásárvárosi jogot és azóta milyen szerepet töltött és tölt be a nyugati és keleti kereskedelemben. Elismert és rangos találkozóhelye a világkereskedelmének. A vásárvárosi jog elnyerése történetének végén a helybeli idegenvezető a következőket mondta:... Annak idején az idesereglett kereskedők a vásár megnyitása előtt a Miklós-templom- ban misét mondattak a jó üzletkötés reményében. A kereskedői múlt párosult egy igen kiterjedt és sokoldalú ipari bázissal. Jó 20 évvel ezelőtt, amikor először jártam a városban, a Kari Marx Platzon csak a színház épülete állt. Azóta ez a rész a központ, új modern épületek sokaságával gazdagodott. Itt kapott helyet az információs központ, a teljesen újjávarázsolt koncertterem, az égbenyúló egyetemista ház, és sok más impozáns, modern épület, amely jól belesimul a régi épületek teremtette kellemes városképbe. Munkásmozgalmáról is nevezetes a város. Olyan forradalmárokra emlékezik és tiszteleg, mint a bolgár nép nagy fiának, Dimitrovnak az emléke előtt. Múzeumot állítottak fel részére. Clara Zetkin, aki ugyancsak ismert alakja a forradalmi munkásmozgalomnak, és újságíróként tevékenykedett —, a sírján mindig friss virág díszük. A régi városháza épülete különleges építészeti megoldásával hívja fel magára a figyelmet. A szomszédságában levő királyok háza is építészeti érdekesség, amellett, hogy annak idején szállást adott az erre járó királyoknak. A romantikus időket idézi vissza, az újjávarázsolt teaház is, amely kellemes időtöltést biztosít Az árkádok alatt található a híres és ismert üzletközpont, de sok látnivalót kíván a szűcsök utcája is. A történelmi és kulturális múlt kedves epizódja fűződik a Tamás-templomhoz, amely harmadik sírhelye Johann Sebastian Bachnak, a nagy zeneszerzőnek, akinek muzsikáját annak idején kora, és közönsége nem fogadta be. Két felesége és húsz gyermeke volt. Az első házasságából kettő gyermeke született. A Czimmer-féle kávéházban zenélt, itt kereste meg a kenyerét, vasárnap pedig az előbb említett templomban orgonáit, mint kántor Huszonhét évig töltötte be ezt a tisztséget, a kórusvezetői megbízatás lelkiismeretes ellátása mellett. Három fiúgyermekével kapcsolatban a következőket jegyeztem föl: a legifjabb nem igazi Bach ■— mondta annak idején az apa, mert nem jó zenész, de rafinált, és jól meg tud élni. A második Händel zenéjét kedvelte, a harmadik pedig Nagy Frigyes udvari zenészeként tevékenykedett. A következő történet viszont Erős Ágost, szász fejedelem nevéhez fűződik. A fejedelem jó államférfiúi tulajdonságai mellett két szenvedélyének hódolt: a festészetnek és a lányok szeretetének. Felesége ugyancsak egy volt, gyermeke viszont annyi, ahány napot mutat a naptár. Történt egyszer, pénzügyminisztere (Cosel) italos áüapotban eldicsekedett azzal, hogy neki milyen csinos, szép felesége van. Ezen a találkozón ott volt Erős Ágost is. Nem sokkal később meghívta a házába a szép asszonyt, aki aztán az övé lett. Az asszony azonban biztosra akart menni, azért írást kért arról, ha meghal Ágost felesége, akkor ő lesz az utódja. Ágost ezt a kérést zsarolásnak fogta fel. A házasság és a papír helyett a szép asszonyt a stolpeni várba záratta be egy egész életre. Ágost fia szabad dón kívánta engedni az asz- szonyt, aki addigra annyira megszokta a várfogságot, hogy nem kívánta elhagyni helyét. Valószínű, eme elhatározásában megbomlott ideg- rendszere is közrejátszott. Hosszan lehetne sorolni a jobbnál jobb, érdekesebbnél érdekesebb históriákat, de térjünk vissza a jelenbe. Lipcse a könyvek városa is. Az ország évi könyvterméséből minden hármadik itt készül. Harminchét nyomdát tartanak számon. Nem csak könyvet nyomnak, hanem az ehhez szükséges gépek egy részét is itt gyártják. Ami a mai fejlődést még igen jól példázza az az új városrész, amit Grünaunak hívnak. Ezen a területen 100 ezer ember talál majd otthonra. 1985-ig 60 ezren költöznek be az új lakásokba. a ki Lipcsében jár, aznem mulaszthatja el a Napóleon elleni győztes háború.100 éves évfordulójára készített és felavatott Népek Csatája gigantikus, lenyűgöző emlékmű megtekintését, amelynek építésével kapcsolatos tájékoztatót magyar nyelven is magnószalagról közük. (Folytatjuk) Venesz Károly NÓGRAD — 1983. augusztus 25., csütörtök 3
