Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

Huszonöt év Sok víz lefolyt a Dobroda patakon 1958 óta. Az 1957—58- as tanévben harmincegyen végeztek a Karancslapujtői Általános Iskolában, ök ta­lálkoztak a közelmúltban, is­mét, hogy felidézzék a nyolc felejthetetlen esztendőt. Kö­kény Tibor, az egykori osz­tályfőnök — immár hatvanöt éves, és két éve nyugdíjban van — a becsöngetés után ismét névsorolvasást tartott. Az öregdiákok közül huszon­hármán jelentek meg a ben­sőséges találkozón. Hová lettek a többiek? ör­vendetes, hogy haláleset miatt senki nem maradt távol. Jó erőben, egészségben érték meg a 38—39 évet. Volt aki messzire költözött. Akadt, aki 12 évvel ezelőtt külföldre tá­vozott. Előbb Dél-Afrikában telepedett le, később Kanadá­ban alapított családot és far­merként dolgozik. Nyaralás, halaszthatatlan családi ese­mény szerepelt még a távol- maradás okai között. Jó kis osztály volt, ha világ- karriert senki nem is futott be. Legtöbben ' a kereskede­lemben, az egészségügyben, és a helyi Karancs Termelőszö­vetkezetben dolgoznak, öten szereztek diplomát. Az osztály legjobb tanulója — Laczkó Iván — aki kitűnően végzett, később Moszkvában szerzett gumiipari mérnöki diplomát. Másfél évtizede dolgozik Bu­dapesten a TAURUS Gumii­pari Vállalatnál. A hazai ab­roncsfejlesztési kutatásokat vezeti, sokat utazik külföldre. Elégedett, családos ember. Érdekes, hogy három gyógy­szerész is kikerült a munkás- és parasztszülők gyermekeiből verbuválódott osztályból. Lan­tos István visszatért a szülő­falujába és jelenleg ő a te­lepülés vezető gyógyszerésze. Sportszeretete mellett közéle- tiséget is vállal, a községi pártalápszervezet titkára. Lő- rincz Gézának nehéz volt az‘ életútja. Korán árván maradt. De jól tanult, a salgótarjáni Madách Gimnáziumban érett­ségizett, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karán szerzett oklevelet. Korábban Balassa­gyarmaton dolgozott a Nóg- rád megyei Tanács Gyógyszer­tári Központjában, manap­ság Salgótarjánban, a megyei kórház helyettes gyógyszeré­sze. Kedvenc időtöltése az utazás. Horváth Sarolta szin­tén gyógyszerész lett Immár 17 éve dolgozik az egészség­ügyben. Fél évtizede a litkci gyógyszertárat vezeti. A ma­ga nemében érdekes egyéniség a hűtőgépszerelő Híves Sán­dor, vagy a postás édesapa nyomdokait más fél évtizedig követő Oravecz József. A tré­famester Cseh László és Si­mon Menyhért volt az osz­tályban. Nehéz zenészeknek hívták őket, mert énekórára a földszinti tantermekből az emeletre mindig ök cipelték föl a harmóniumot. Cseh László immár 15 éve szakok­tató Salgótarjánban a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben. Simon Menyhért gép­kocsivezető a helyi termelő- szövetkezetben. Még ma is emlékszik rá, hogy hatodikban énekből tett pótvizsgát. Ked­venc időtöltése a galambte­nyésztés. Nem kevesebb, mint 125 galambot tart és a helyi galambászkörnek is 6 az el­nöke. Oravecz István szintén ebben az iskolában kezdte koptatni az iskolapadot, de később Salgótarjánba került. Okleveles autószerelő mester, művezetőként dolgozik a Sal­gótarjáni Autójavító Kisválla­latnál. A találkozón számos más érdekes életút is kirajzoló­dott. A résztvevők felelevení­tették az egykori diákcsinye- ket. Az idő persze sok min­dent megszépített. A baráti vacsorán megfogalmazódott a jókívánság: — Ugyanitt találkozzunk újabb huszonöt év múlva — kettőezernyolcban. Ebben a reményben röppent szél a társaság! (rozgonyi) ÄRKAGYIJ SZTRUGACKIJ- BORISZ SZTRUGACKIJ: NEHÉZ ISTENNEK LENNI Író Gur hirtelen olyan halk suttogásba fogott, hogy Huma- ta a csámcsogás és ia hangok zúgása közepette alig hallot­ta: — De mire való mindez?... Mi az igazság?... Haar herceg valóban szerette a szépséges, rézbőrű Jainevnivorát... Gyermekeik voltak... Jainev­nivorát megmérgezték... De nekem megmagyarázták, hogy ez hazugság... Megmagyaráz­ták, hogy az az igazság, ami jelenleg a király javát szol­gálja. .. Minden egyéb hazug­ság és bűn. Egész életemben hazugságokat írtam... És csak most írok igazat... Hirtelen felállt, és éneklőn harsogta: Nagy és dicső, mint az öröklét A király, és Fennköltnek hívják! Meghátrált előtte a végtelenség S átengedte az elsőség jogát! A király bambán rábámult. A vendégek behúzták a nya­kukat. Csak dón Reba moso- lyodott el, és néhányszor ösz- szeütötte a tenyerét. A ki­rály így szólt: — Végtelenség?... Igaz. He­lyes átengedte... Megdicsér­lek. Ehetsz. A csámcsogás és a beszél­getés újra kezdődött. Gur le­ült. — Könnyű és kellemes a király szemébe mondani az igazságot — jelentette ki re­kedten. — Átadom önnek könyve egy példányát, Gur atya — szólalt meg később Rumata. — De van egy feltételem. Azonnal elkezdi írni a követ­kező könyvet. — Nem — felelte Gur. <— Késő. Hadd írjon Kiun. En­gem megmérgeztek. És egyéb­ként is mindez nem érdekel többé. Most csak egyet aka­rok: megtanulni inni. De fáj a gyomrom... Üjabb vereség, gondolta Rumata. Elkésett. — Ide hallgasson, Reba — mondta hirtelen a király. — Hol az orvos? Ebéd utánra ígérte. — Itt van, felség — vála­szolt dón Reba. — Behívas­sam? — Hívassa! Persze! Ha ön­nek annyira fájna a térde, úgy visítana, mint egy disz­nó!... Azonnal hozzák ide! Rumata hátradőlt a karos- székben és figyelt. Don Reba feje fölé emelte a kezét, pat­tintott az ujjaival. Az ajtó kinyílt, és egy görbe hátú. idős ember jött be hosszú köpenyben. Hóna alatt ho.sz- szúkás. lapos táskát tartott.. Rumata meghökkent: egészen másnak képzelte Budahot. Egy bölcsnek és humanistá­nak, a ..Tanulmány a mér­gekről” szerzőjének nem lehet ilyen savószínű, ‘ szemecs­kéje, félelemtől remegő aj­ka, hízelgő mosolya. Fülön kellenet fogni ezt a Rebát, gondolta kéjesen Rumata, le­vinni a kinzókamrába, és azt mondani a hóhéroknak: „Itt egy irukani kém, aki a mi dicső miniszterünknek álcáz­ta magát. A király megparan­csolta, szedjük ki belőle, hol az igazi miniszter.” — Nosza, jöjj, csak ide, or­vos — szólt a király. — Mi­lyen nyamvadt vagy, bará- tocskám. Nosza, guggolj le, ha mondom! Budah leguggolt. Arca el­torzult a rémülettől. — Még mélyebbre — mond­ta a király — Még egyszer! Még! A te térded nem fáj, tehát meggyógyítottad a sa­ját térdedet. Mutasd a foga­idat! i Ű-úgy a fogaid meg­járják. .. Meg a kezel is megjárja, erős. Egészséges vagy, bár nyamvadtnak lát­szol. .. No, rajta, gyógyíts meg, mit állsz itt... — Fe-lség... kegyeskedjék megmutatni a lábát.. A lá­bát. .. , Az orvos térden állt a' ki­rály előtt, és óvatosan gyúr­ta a lábát. — Hé! — szólt a király. — Mit? csinálsz? Ne nyúlkálj! Ha vállaltad, hogy meggyógyí­tasz, akkor gyógyíts! 7- Értem felség — clüny- nyögte az orvos, és sietve tur­kálni kezdett a táskájában. íFolytatjuk) Ellenállási emlékhelyeink, eszményeink A kis Imecs Jóska arca, alakja, sorsa a volt „görgey- sek” életének kitörölhetetlen része, a történelemkönyvek­ben azonban az ilyen hőstet­teknek nem jut hely. Mégis, évről évre fiatalok ezrei is­merkednek meg vele. Szép és követendő hagyomány a bör­zsönyi községben, hogy a bal­lagó nyolcadikosok mindig felkeresik a Görgey-zászlóalj emlékművét és virágot he­lyeznek el rajta. Nem formá­lis tisztelgés ez ellenállási emlékhelyeink egyike előtt, élő múlt számukra a negy­ven évvel ezelőtti idő. Megismerkednek Imecs- Jóska rövid életével az úttö- rősz^j vétség által a Börzsöny­ben szervezett vándortábor résztvevői is. Az . ország leg­különbözőbb részeiből érke­ző úttörők tábortüzük mellé meghívják a még élő gör- geyseket. És ők elmondják: élt egyszer, régen ezen a vi­déken egy tizennégy éves kis­fiú. Naponta kézbe vette a tejeskannát, s mintha csak tejért menne, elindult az el­lenség közé — felderíteni. Hozta a partizánoknak a hí­reket. S már túlszatadt ezen a vidéken a háború, amikor egy eltévedt akna kioltotta az életét. Ez a kis Imecs Jós­ka rövid életének és hősi ha­lálának története. Országszerte fellelhetők az ellenállás emlékhelyei Bu­dától Karancsberényig, a Pi­listől Gödig. A kortársak — a felnőttek — emlékműveket ál­lítottak, emléktáblákat he­lyesek el, gyűjteményeket, emlékszobákat rendeztek be, s az' emlékek leghűségesebb ápolói a gyerekek, a fiatalok. A szocialista hazaszeretetre, az internacionalizmusra ne­velésnek pedig egyik legered­ményesebb eszközei —, s ez kevéssé ismert — a nyári út­törő vándortáborok. Évről évre — az idén immár a ti­zenegyedik alkalommal — gyerekek tízezrei kelnek út­ra, hogy megismerkedjenek hazánk gyönyörű tájaival és mintegy kétharmaduk ellen­állási emlékhelyeinket is fel­keresi. Az idén, néhány nap­pal a tanítás befejezése után már útra keltek az első cso­portok, az utolsók pedig 10— 14 napi barangolás után au­gusztus közepén tértek ha­za. Az idén huszonhatezer úttörő közül tizenhatezer is­merkedik meg az Imecs Jós­kák bátor tetteivel és formál magának példaképet. Az El­lenállók és Antifasiszták Szö­vetségében külön történelmi emlékbizottság követi figye­lemmel útjukat és gondosko- dik"arról, hogy a jövő gene­rációja személyesen is talál- kozhassék a múlt még élő ta­núival. Minden iskolai történe­lemkönyvnél hasznosabb és élménydúsabb történelem- órák. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a gyerekek többsége készül a találkozá­sokra, indulás előtt igyekszik ismereteket szerezni, hogy újabbakat gyűjtsön majd hoz­zá, és ha úgj' adódik, tudjon kérdezni is. Mind ritkábban fordulnak elő olyan esetek, hogy az úttörőcsapatok tag­jai teljes tájékozatlanságról adnak tanúbizonyságot. Mind az ellenállók és anti­fasiszták, mind az úttörők szövetségében azt vallják: ha a fiatalok eszményei eltérnek céljainktól, azért elsősorban nem ők hibáztathatok. Fele­lősséget vállalnak a fiatalo­kért, ezért rendeznek a gödi Fészekben évről évre em­lékünnepséget, amelyen ott vannak a fiatalok is. A bu­dai önkéntesek Kelenföldön is harcoltak, számon tartják ezt a kelenföldi iskolák. A főváros felszabadulásának évfordulóján a Hazafias Nép­front és a KISZ mozgósításá­ra Budapest lakói minden év­ben — köztük az úttörők, a KISZ-esek — virágot helyez­nek el a budai önkéntes ez­red emléktábláin. Több bu­dapesti úttörőcsapat új tag­jait a munkásmozgalmi mú­zeum falai között fogadja so­raiba, s ezt követően szülőig gyerekek együtt tekintik mej az emlékeket. A követésre méltó példái! még hosszan sorolhatók. A budapesti műszaki egyete­men már sokéves hagyo­mány, hogy február 13-án ve­teránokat, ellenállókat, volt görgeyseket látnak vendégül baráti beszélgetésre, amelyen ott vannak az oktatók is. Hat budapesti egyetem hallgatói­nak, hősi halottainak emlékét idézi obeliszk a Feneketlen­tónál, ritka az a nap, hogy ne lenne rajta virág. Az is igaz viszont, hogy idegenként mennek el a mai diákok volt társuk, a hősi halott Herte- lendi János emléktáblája előtt a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen, s a budapesti bölcsészek — leendő történelemtanárok is — feledni látszanak, hogy a Hársfa utcában a volt Diákok Házán idézi e mártírhalált halt antifasiszta egyetemi hallgatók, tanoncok emlékét... Sokszínű tehát ellenállási em­lékeink utóélete. Az összkép mögött többnyire gondos ne­velő munka, áldozatos hagyo­mánytisztelet áll. Mégis, tovább kell csele­kedni,'’különös tekintettel ár­ra, hogy múlnak az évek és fogynak a két világháború közötti időszak, a II. világhá­ború ellenállási harcainak résztvevői, élő tanúi. Éppen ezért üdvözlendő, hogy a Ma­gyar Ellenállók és Antifasisz­ták Szövetségének történel­mi emlékbizottsága megkezd­te tagjai emlékeinek ösz- szegyűjtését, leíratja, magne­tofonszalagra veszi fel azo­kat. A MAFILM katonai stú­diója elkészítette első, hu­szonöt perces filmjét a Gör­gey-zászlóalj élő résztvevői­ről, tagjairól. Remélhetőleg az elsőt követi majd a többi dokumentumfilm. S az írott dokumentumok is eljuttatnak a mai és a holnapi fiatalok ezreihez. Deregán Gábor A bővülő idegenforgalom jegyében egyre sűrűbben kerestek fel megyénket is a külföl­di turisták. A fiatalok közül sokan keltek útra motorkerékpárral, mint a képünkön is latható két „lovas”, akik az NSZK-ból jöttek, hogy megismerjék hazánkat. Barna Alfréd felvétele műsor KOSSUTH RÁDIÓ; 8.20: Mai kulturális programok 8.25; Verbunkosok, nóták ».20? Irodalmi évfordulónaptár 9.44: Szólj, szólj sípom! 10.05; Gyermekeknek 10.42: Balettzene 11.24; Vegyen vagy béreljen? 11.39: Széchenyi Istv,án naplójából 12. — befejező rész 12.30; Ki nyer ma? 12.45* Filmtükörkép. — René ^laire-ről 13.00* A pánsíp művésze: Gheor- ghe Zamfir 13.30; Szólítlak hattyú . .. 14.00; Hajdú Mihály műveiből 14.33: Régi híres énekesek műso­rából 15.05; Más muzsika kell 15.30; Régi csárdajelenét 15.48; A vezénylőpálca mágusai A kármesterség története X/li). (befejező) rész 16.48: Jékely Zoltán: Az utolsó szál liliomhoz 17.05; olvastam valahol . . 17 25; Mozart: A varázsfuvola — Nyitány 17.31: Délutáni Rádiószínház 18.15; Hol volt, hol nem volt... 19.15: Sátán kapitány Cyrano de Bergerac ka­landjai — III. rész 19.48; Jascha Heifetz hegedül 20.11: Oj operalemezeinkből Puccini: Turandot Háromfelvonásos opera 20.50; A légi fotóktól a videotech­nikáig. Keszthelyi Péter összeállítása 23.19; Merr° tart a Balázs Béla Stúdió 23.34* Madrigálok 00.10; Frenreisz Károly szerzemé­nyeiből PETŐFI RÁDIÓ; N 8.05; Ifjúsági dalok 8.35; Napközben 10.00; Zenedélelőtt 11.35* Csak fiataloknak! 12.35; A népművészet mestereinek felvételeiből 13.00; Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. Pedagógusnak alkal­mas? 13.20: fenek >0 ifjúság 13.38; Tréfa és mese 14.00; Szirtes Adómnak hívják Foglalkozása: színművész 14.35: Szórakoztató antikvárium 16.01; A vadkörtés ember Történetek Mátyás királyról l«.35; idősebbek hullámhosszán 17.30; Rádióexpressz 18.35: Kirándulás a spanyol pop­zene világában 19.15; Tudósítás az úszó F.urópa- bajnoksáeról — Rómából- 19.25: Kalmár Magda operettdalo­kat énekel 19.55; Slágerlista 20.35: Népdalok 20.55; Tudósítás a Magyarország— Szovjetunió vízilabda EB mérkőzéseiről 21.12; Történeteink 21.52; Az utolsó szolgálat Siegfried Lenz ,,A világító- hajó” című elbeszélését Bor Ambrus fordítása alapián rádióra alkalmazta: László György 23.20; ,.Egy nyáron át’* Könnyűzene éjfélig Ä MISKOLCI STÜDIÓ. 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes­lap. Szerkesztő: Pongrácz Judit (A tartalomból: Abaújszántói hét­köznapok — A hasznosi tenger­szem — Hatvan 90-ben.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 15.55: Hírek 16.00: Herman Landsfeld a tudós gölöncsér. Csehszlovák rö­vidfilm 16.20: Kórház a város szélén. Csehszlovák filmsorozat. XX/lü rész: Az új fő­orvos 17.15: Reklám 17.20: Kikapcsoló 17.30: Képújság i 17.35: Életet az éveknek 18.05: Telesport 18.45: Reklám 19.00: Tv-tükör 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Családi kör 20.55: Panoráma 21.55: Népzene zenekarra 22.00. Feltáruló múlt. Zolnay László , 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.00: Betanul nostru. A ml kép­ernyőnk. A szegedi körzeti stúdió román nyelvű nem­zetiségi műsora 19.15: Sorstársak. A pécsi kör­zeti stúdió rehabilitációs magazinia 19.35; Unser Bildschirm. A mi képernyőnk A pécsi kör­zeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 19.55: Úszó- és vízilabda-EB. Magyarország—Szovjetunió mérkőzés. Közvetítés Rómá­ból. Közben: 21.00: Tv-híradó 2. 21.55: Kikapcsoló 22.05: A névtelen levélíró. Cseh­szlovák tévédráma 23.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: rv-hlradó 20.00: J. Mika: Szóló. Tévékomé­dia 21.15: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Találkozás szovjet művé­szekkel 23.05: Hírek II. MŰSOR: 20.00: Eugen Suchon: Svatopluk 1. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Eugen Suchon: Svatopluk 2. rés2 MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7.: Gyil­kos bolygó. (16) Színes, szinkro­nizált USA fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8 órától: Tűztorony. Színes, szinkronizált kanadai bűnügyi fiijnvígjáték. — Pásztói Mátra: A biztosan ölő sárkány Lady. (ÍR) Színes, japán kaland­film — Szécsényi Rákóczi; A kéteshírű menyasszony. (14) Szí­nes. szovjet film. •— Kisterenyci Petőfi: Á hatodik halálraítélt. Színes szovjet kalandfilm. — Nagvlóc; A kis darázs. Szí­nes francia film. — Jobbágyi; Éj­szakai boszorkányok. 4 NöGRÁD - 1983. augusztus 25., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents