Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-25 / 200. szám

Bahr HonecEerrel tárgyait Sürgető a megállapodás a rakéták telepítése előtt Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB fő­titkára szerdán Berlinben fo­gadta Egon Bahrt, a Német Szociáldemokrata Párt pártel­nökségének tagját. A talál­kozón véleményt cseréltek a béke biztosításának időszerű feladatairól, és a nukleáris katasztrófa megakadályozásá­nak szükségességéről. Erich Honecker kifejtette, hogy az atomfegyverkezés újabb fordulója tovább bo­nyolítaná a nemzetközi hely­zetet, növelné az új világhá­ború veszélyét. Sajnálkozás­sal állapította, meg hogy a NATO-országok — köztük az NSZK — még mindig nem adtak érdemi választ a'szoci­alista országok vezetői által Moszkvában előterjesztett ja­vaslatokra és az Egyesült Ál­lamok nem hajlandó kon­struktív magatartást tanúsí­tani az eurorakéták kérdésé­ről folyó genfi tárgyalásokon. Rámutatott, hogy az újabb amerikai rakéták elhelyezése semmiképpen sem szogálná az NSZK biztonságának ügyét. Felszólította a Német Szövet­ségi Köztársaság vezetőit, vizsgálják felül álláspontju­kat és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a genfi tár­gyalások sikeréért. Egon Bahr ismertette a nyugatnémet szociáldemokra­táknak a leszerelés kérdései­vel kapcsolatos nézeteit, s is­mét síkra szállt azon politi­ka folytatása mellett, amely partnerek tekinti a keletet és a nyugatot a biztonság garantálása terén. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a pótfegyverkezés helyett a „póttárgyalások” gyakorlatát kell előnyben részesíteni. A nyugatnémet politikus szerdán Berlinben tartott saj­tóértekezletén elmondotta, hogy egyetértett Erich Ho- neckerrel á következőkben: ki kell használni a még meg­lévő lehetőségeket Genfben, s ez az NSZK-nak is érdeke; könyebb ia megállapodás elé­rése a rakéták telepítésének megkezdése előtt, mint utána; ha megkezdődik a telepítés, az ellenintézkedéseket von maga után a kelet részéről. Egon Bahr kérdésekre vá­laszolva elmondotta, hogy a két német állam érdeke a kölcsönös kapcsolatok romlá­sának megakadályozása, de „nem bizonyos, hogy a tele­pítés után el tudnák kerülni a viszony rosszabbodását”. ' (MTI) Manilában a meggyilkolt szenátor özvegyé Szerdán az Egyesült Álla­mokból Manilába érkezett Benigno Aquino szenátor öz­vegye, hogy jelen legyen fér­je temetésén. Az ellenzéki vezetőt három nappal ezelőtt, megérkezése után lőtték agyon a manilai repülőtéren, tisz­tázatlan és gyanús körülmé­nyek között. Aquino szenátor özvegye Tokióban újságírók­nak kijelentette, hogy foly­tatni kívánja férje harcát Ferdinand Marcos elnök po­litikája ellen. A fülöp-szägetekl elnök szerdán különleges bizottsá­got hozott létre a gyilkos me­rényiét körülményeinek ki­vizsgálására. Az Egyesült Ál­lamok manilai nagykövetsé­ge közölte, hogy a vizsgálat­ba amerikai szakértők is be­kapcsolódnak. A Fülöp-szigetek közvéle­ményét megdöbbentette az ellenzék vezetőjének halála. A nemzeti demokratikus front nevű ellenzéki pártszövetség nyilatkozatában rámutatott: Aquino „az igazságtalanság és egy különösen kegyetlen leszámolás áldozatává vált”. Néhány jobboldali lap a terrorcselekményt megpróbál­ja a baloldali erők számlájá­ra írni. Az ilyen kísérletek nyilvánvalóan provokatív cé­lúak. A gyilkosság nyomán a Fíllöp-szigeteken igen fe­szült helyzet alakult ki. Szemtanúk szerint Aquinót kormánykatonák lőtték agyon. A fülöp-szigetekd ellenzék vezetői súlyos kételyeket táp­lálnak a gyilkos merényletről adott hivatalos változat hite­lességével kapcsolatban. E vezetők kijelentették, hogy a gyilkosságot a kormányban magas tisztségeket betöltő személyek szervezték meg. Az ABC amerikai tv-társa- ság kommentárjában arra emlékeztet, hogy a Fülöp-szi­getek kivételesen fontos te­rületté vált az Egyesült Ál­lamok számára Délkelet- Ázsiában, különösen a viet­nami vereség óta. Washing­ton a következő öt évben 500 millió dolláros támoga­tást nyújt Manilának, s ezért cserében jogot kap arra, hogy használhassa a szigetország katonai támaszpontjait Ilyen összefüggésben megfigyelők a gyilkos merényletet az ameri­kai titkosszolgálattal hozzák kapcsolatba. (MTI) Szovjet könyv Magyarországról 7,A Magyar Népköztársa- iág” címmel a napokban új tu­dományos igényű könyv je­lent meg Moszkvában, a Nau- ka (Tudomány) Kiadónál. A könyvet sorozat részeként adták ki. A kötet bevezetője hangsú­lyozza; a szocializmus ma­gyarországi építésének tanul­mányozása különösen nagy ér­deklődésre tarthat számot ab­ból a szempontból, hogy mi­ként alkalmazhatók alkotó mó­don a szocialista építő munka általános alapelvei egy adott ország fejlődési sajátosságai­nak megfelelően. A magyaror­szági tapasztalatok ismét alá­támasztják a szocializmus épí­tése alapvető törvényszerűsé­geinek valós voltát, ugyanak­kor a magyar tapasztalat vi­tathatatlanul arról tanúskodik, hogy a várt eredményt kizáró­lag az általános törvényszerű­ségeknek az adott ország konkrét körülményeihez való alkotó alkalmazása hozhatja meg. A kötet áttekintést nyújt a szocializmus magyarországi építésének történelméről, a társadalmi és osztályszerkeze) átalakulásáról, a politikai rendszer tökéletesítéséről, a gazdaságpolitikáról, a fejlett szocializmus építésének szaka­szán jelentkező gazdasági problémákról, Magyarország külgazdasági kapcsolatairól és külpúlitikájárói, végül pedig a szociális és életszínvonal-po­litikáról. A főként magyar forrás­munkákra támaszkodó, köz^i négyszáz oldalas kötet 3500 példányban jelent meg. (MTI) ÍDél-Afrika utón Cuellar , Namíbiában Pérez de Cuellar ENSZ-íő- titkár szerdán befejezte dél- afrikai tárgyalásait. A namíbial függetlenségről folytatott megbeszéléseken a világszervezet főtitkára sze­rint „lényeges haladás” tör­tént, de ezzel együtt sem si­került kitűzni a határidőt a Biztonsági Tanács által még 1978-ban jóváhagyott, Preto­ria által azonban mindeddig kijátszott függetlenségi terv életbe léptetésére. Perez de Cuellar szóvivő­je közölte az újságírókkal, hogy a főtitkár még szerda este továbbutazott Namíbiá­ba és — eredeti útitervétől elterően — a dél-afrikai meg­szállás alatt álló ország észa­ki részébe a harcok térségébe Is ellátogat. Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter a tanácskozá­sok befejeztével újból kijelen­tette; Pretoria változatlanul az Angolában állomásozó ku­bai csapatok kivonásától tesz függővé minden Namíbiára vonatkozó megállapodást. Az ENSZ főtitkára előző nap ön­kényesnek nevezte és eluta­sította a két kérdés összekap­csolását. Pérez de Cuellar agusztus 31-én a többi érintett féllel folytatott megbeszélések után tesz jelentést .a BT-nek. NYILATKOZAT , Miért támadják Angolát? Angola-ellenes fegyveres támadásaival a dél-afrikai rendszer arra akarja kény­szeríteni a luandai kormányt, hogy tárgyalásokba bocsátkoz­zék az UNIT A ellenforradal­mi szervezettel . — jelentette ki Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-münkapárt elnö­ke, államfő. Dos Santos a párt központi bizottsága, a kormány és a katonai vezetés tagjai előtt mondott -beszédet. Rámuta­tott; azoknak a terveknek a megvalósulása, amelyek sze­rint a tárgyalások felvétele után „nemzeti egységkor­mányt” kellene alakítani, az angolai dolgozók érdekeinek elárulását jelentené. A dol­gozók mindig is az MPLA- munkapárt vezetőségének po­litikájában bíztak és bíznak továbbra is — jelentette ki dós Santos. Palesztin állam: életképes, szükséges A Ciszjordániában, Kelet- Jeruzsálemben és a Gaza- övezet területén kialakítandó független palesztin állam gaz­daságilag életképes lehet, s lé­te Önmagában a béke és a po­litikai megnyugvás nyitányát jelentheti a Közel-Kelet szá­mára. Erre a következtetésre jutott az ENSZ felkérésére ké­szített 25 oldalas tanulmányá­ban dr. Atif Kubursi, a ka­nadai McMaster University professzora. A tanulmányt az ENSZ Palesztina konferenciá­ja elé terjesztik, mely augusz­tus 29-től, szeptember 7-ig ta­nácskozik majd Genfben. A szerző abból indul ki, hogy az " említett körzetben gyakorlatilag megvannak az anyagi és emberi feltételek ah­hoz, hogy — természetesen az átfogó békerendezés logikus következményeképp — életké­pes palesztin miniállam jöj­jön létre, mely aktív és köl­csönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat ápol szomszédaival, — bele­értve a közel-keleti országok együttesébe integrálódó Izra­elt is. A vázolt ütemterv szerint öt év alatt lehetne lebonyolítani a palesztin diaszpóra egy ré­szének hazatelepítését. Az öt­éves időszak végén 3 és fél milliónyian laknának az új ál­lam területén. A palesztin nép lélekszámát Jelenleg kb 4 és fél millióra becsülik. A leendő palesztin állam részei közül Ciszjordá­niában (5879 km2) mintegy 850 ezer palesztin arab él, Kelet- Jeruzsálemben számuk 110 ezer, míg a Gazal-övezetet (378 km2) 450 ezren lakják. Több mint egymillió palesz­tin él a Jordán Királyságban, félmillióra becsülik a libano­ni diaszpóra nagyságát. Az arab országok többségében él­nek jelentős lélekszámú pa­lesztin közösségek, az öböl or­szágaiban pedig tízezrével al­kalmaznak felsőfokú képzett­ségű palesztin szakembereket. Évente mintegy tizenötezer palesztin fiatal szerez felső­fokú képesítést clszjordánlai, vagy külföldi egyetemeken és főiskolákon (többségük szo­cialista országok tanintéze­teiben). A kanadai professzor tanulmánya szerint rájuk vár az a feladat, hogy létrehozzák a leendő miniállam államigaz­gatási szerveit, gazdasági inf­rastruktúráját, szociális intéz­ményeit és szolgáltatóhálóza­tát, a már meglevő ciszjordá- niai alapintézmények haté­kony felfejlesztése révén. Kubursi számításai szerint hétmllliárd dolláros alaptőke elegendő a működőképes gazda­sági struktúra megteremtésé­hez. A hazatelepített, illetve helyi lakosok számára 675 ezer munkahely biztosíthatná a megélhetést. Ez több mint két­szer annyi, mint amennyivel Ciszjordánia és Gaza lakói 1982-ben rendelkeztek. Lényeges kérdést f »szeget a szerző annak felvetésével, pro­fitálna-e Izrael a felvázolt új helyzetből. A válasz egyértel­mű: ha a palesztin*állam lét­rejötte megteremti a békét a térségben, ez egyúttal Izrael­nek is utat nyit ahhoz, hogy normális és egészséges kap­csolatot alakítson ki a környe­ző államokkal. Ez viszont mó­dot teremtene arra, hogy a nemzeti össztermékéből jelen­leg mintegy 44 százalékot ha­dikiadásokra elfecsérlő ország megszabadítsa gazdaságát e nyomasztó tehertételtől. A krónikus vízhiánytól szenvedő, méretei miatt (20 325 km2) korlátozott gazdasági lehetőségekkel rendelkező Iz­rael a jelenlegi körülmények között kénytelen nála gazda­ságilag fejlettebb, távoli part­nerekkel kereskedni, s ez a hosszú szállítási útvonalak, s a magas üzemanyagköltségek miatt jelentősen csökkenti. az izraeli export hatékonyságát. Gazdasági számítások alapján a tanulmány arra a következ­tetésre jut, hogy békeállapot esetén Izrael megkétszerezhet­né nemzeti össztermékét azzal, hogy exportját a szomszédos országokba irányítaná. Ezek­nek áz államoknak import­struktúrája kiegészítő módon illeszkedik az izraeli kivitel szervezetéhez. Az ENSZ-tanulmány szer­zőjének végkövetkeztetése sze­rint a palesztin miniállam megszületése — amelyet az arab országok béketerve a közel-keleti átfogó rendezés előfeltételének tekint — meg­adná Izraelnek mindazt — az elismerést, törvényességet, a közel-keleti államok közössé­gébe való beilleszkedés lehető­ségét, a zavartalan gazdasági virágzás biztosítékát — ame­lyet több mint harminc év fél tucat véres háborúja nem tudott biztosítani számára. 2 NÚGRAD - 1983. augusztus 25., csütörtök A török kísérlet Amikor e sorok napvilágot látnak, Törökországban ht^ vatalosan kezdetét veszi a választási kampány. Aki isme« ri a török politikai porond viharos előzményeit, jól tudja, hogy ez a hír önmagában is szenzáció. Ne feledjük: a va* laha — joggal — Európa beteg emberének minősített or« szágban a hadsereg 1980 szeptemberében átvette a hatal­mat és azóta ez a mostani — 1983. november hatodikára kitűzött — parlamenti választás lesz az első. Minden jel sírra mutat, hogy a késő őszi vélemény­nyilvánítás nem jelent visszatérést a katonai hatalom- átvételt megelőző állapotokhoz. Erről azonban meggyő­ződhet mindenki, aki egy pillantást vet a novemberben porondra lépő pártok és politikusok listájára: a régi, jól ismert pártok és személyiségek gyakorlatilag teljesen hiá­nyoznak róla. Nem szerepel a névsorban: Törökország két legismer­tebb politikai személyisége: Szuíejman Demirel, a néhai , igazságpért és Büjent Ecevit, az ugyancsak megszüntetett köztársasági néppárt vezetője. Megbízható hírek szerint a 'jelenlegi katonai kabinet nem érte be az indulási tilalom­mal, hanem hatékonyan gondoskodott arról, hogy Demirel és tizenöt munkatársa, valamint Ecevit és szűkebb vezér­kara fizikai értelemben is távqlmaradjón a választási küz­delemtől. Valamennyieknek a Dardanelláknál levő Kanak- kale katonai támaszponton kell megvárnia a választás ki­menetelét. Kenan Evren tábornok, köztársasági elnök nem csinál titkot abból, hogy —, amint azt mondta is — kiiktatja a múlt kísérteiéit és támogatja a múltban nem kompromit­tált, jobbközép jellegű politikai formációk megalakulását. Nos, a tábornokokból álló nemzetbiztonsági tanács ponto­san ilyen csoportosulásokat vett fel a novemberi listára. Közülük a legesélyesebbnek az a nemzeti demokrata párt tűnik, amelynek jelöltjei között a katonai kabinet hat tag­ján kívül a nemrég hivatalosan hazánkban járt kormányfő, Bülend Ulusu tengernagy is szerepel. A kormánynak- azzal a törekvésével, hogy „blokkolja” a múltért felelős erűket, a jelek szerint a török közvéle­mény egyetért. A közbiztonság és a kezdődő fellendülés el­ső áldásait érző ország nem akar visszatérni ahhoz az ál­lapothoz, amelyre két alapszám volt a jellemző: az átlag napi harmincöt (!) politikai merénylet és az évi százöt százalékos infláció. Harmat Endre Csőd kapcsán Francia képviselő Etiópiában Maurice Faure francia kép­viselő, a francia nemzetgyű­lés külügyi bizottságának el­nöke Mitterrand államfő megbízásából szerdán reggel Addisz Abebába érkezett. Utazásának célja az, hogy megbeszéléseket kezdjen Men- gisztu Hailé Mariam etlópial államfővel, az Afrikai Egy­ségszervezet soros elnökével a csádi helyzetről. Faure állítása szerint a francia csapatok, amelyek Hisszén Habré elnök erőinek jelenlegi védővonalait erősí­tik, nem fognak csatlakozni a kormánycsapatok esetleges ellentámadásához. Ami a Csádban levő fran­cia intervenciós erőket illeti, a Reuter hírügynökség meg­jegyzi, hogy ezek létszámát ról nincs hivatalos adat. v A párizsi lapok 1000—3000 em­berről cikkeznek. A nyugati országok hozzá­kezdtek az afrikai kontinens újragyarmatosításához — ál­lapította meg Abdesz-Szalám Dzsa.-lud, a líbiai vezetés má­sodik számú embere, nyilván^ valóan a csádi helyzetre utal­Va. "■ J-J-T; -> Afrikában a megszállás új formáinak vagyunk tanúi —j hangsúlyozta. — Ezt jelképe.' zik az Afrika különböző tériig létéin kiépített nyugati tá­maszpontok és a Jaguár; F—15 és F—16 típusú vadász­gépek afrikai állom ásoztatá- sa — mondta Dzsallud. (MTI) Hardek előjött az illegalitásból Feladta magát az illegális Szolidaritás legfelsőbb vezető testületének egyik tagja. Wladyslaw Hardek, aki a Szolidaritás szervezet úgy­nevezett ideiglenes koordiná­ciós bizottságának egyik tag­ja, számos, Lengyelországban és külföldön terjesztett tör­vényellenes nyilatkozat, röplap egyik aláírója volt, önként jelentkezett a krakkói rendőrségen. Bejelentette, hogy felhagy eddigi Illegális tevékenységével, s élni kí­ván az amnesztiatörvény ad­ta lehetőségekkel. Hardek kedden a televíziós kamerák előtt kijelentette, hogy céltalannak tartja az illegális tevékenység folytatás sát Egyúttal felszólította az Ideiglenes koordinációs bizott­ság még rejtőzködő tagjait,’ hogy mégegyszer gondolják át további tevékenységük ér-; telmét. hagyjanak fel a tör-2 vényellenes cselekmények­kel. Mint emlékezetes, júliusba* a lengyel parlament közke­gyelmi törvényt fogadott el.' Ennek értelmében elengedik vagy a felére szállítják le azoknak a személyeknek a szabadságvesztésre szóló bün­tetését, akiket a szükségálla­pot idején — nem súlyos államellenes — politikai bűn- cselekményért ítéltek el. Khomeini: Irán tovább harcol Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai ve­zetője kedden katonatisztek előtt mondott beszédében kije­lentette, hogy Irán addig foly­tatja a harcot Irak ellen, amíg engedményekre nem kénysze­ríti a bagdadi vezetést. Hang­súlyozta, hogy Irán „iszlám békét” és nem „amerikai típu­sú békét” akar. Az Iraki—iráni frontról szóló jelentésekben mindkét fél sa­ját harci sikereiről számol be. Az írna iráni hírügynökség azt jelentette, hogy az iráni haditengerészet kedden elfo­gott hat iraki gyorsnaszádot, amely behatolt iráni vizekre. Az akcióban több iraki kato­nát megöltek és megsebesítet­tek, sokat pedig foglyul ejtet­tek — hangoztatja az iráni fél. A bagdadi rádió jelentése szerint iraki harci repülőgé­pek kedden sikeres, összponto­sított támadást hajtottak vég­re az iráni állások ellen a front északi szakaszán, A hír szerint a gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra

Next

/
Thumbnails
Contents