Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)
1983-08-23 / 198. szám
Eltemették Vas Zoltánt Szovjet bekej'avasíat Betiltani az erő alkalmazását Magyar vezetők üdvözlő távirata Családtagjai, barátai, tisztelői hétfőn vettek végső búcsút a Farkasréti temetőben Vas Zoltántól. Az író, politikus, a felszabadulás utáni magyar közélet ismert személyisége ravatalánál —, amely előtt bíborpámán helyezték el Vas Zoltán kitüntetéseit — a politikai, a társadalmi élet vezető személyiségei álltak díszőrséget. Budapest főváros Tanácsa és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. Végtisztességet adni eljött gyászolók hosszú sora kísérte végső nyugvóhelyére Vas Zoltánt, akinek sírját elborították a kegyelet és megemlékezés koszorúi, majd a hantnál felcsendültek az Intemacio- nálé hangjai. Tüzérségi csata Libanonban Tűzszünet jött létre hétfőn délelőtt a Bej rút elővárosainál és a Suf-hegységben szembenálló keresztény mili- cisták és drúz harcosok között. A hajnalban kirobbant tüzérségi összecsapások következtében négy személy életét vesztette, mintegy tízen megsebesültek. Hírügynökségi jelentések szerint a lövöldözések idején Bejrút keleti és déli peremvidékén néhány épület találatot kapott, közülük több kigyulladt. Lövedékek robbantak az elnöki palota környékén és a bejrúti nemzetközi repülőtér közelében is. A Libanoni Haladó Szocialista Párt a délelőtti órákban nyilatkozatot tett közzé Damaszkusziján. Közölte, hogy a libanoni hadsereg a nemzetközi repülőtér közelében kiépített állásaiból tovább lövi a drúzok által lakott kelét-bejrúti hegyvidéket A nyilatkozat felszólítja a libanoni hatóságokat, hogy szüntessék be a drúz területek ágyúzását Ellenkező esetben a Libanoni Haladó Szocialista Párt erői válaszra kényszerülhetnek, ami ismét a bejrúti nemzetközi repülőtér bezárását vonhatja maga után — figyelmeztet a Valid Dzsumblatt vezette párt nyilatkozata. (MTI) világűrben a A TASZSZ hírügynökség részletesen ismerteti a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy a világszervezet közgyűlésének 38. ülésszakán tűzzék napirendre egy olyan megállapodás kérdését, amely betiltaná az erő alkalmazását a világűrben és a kozmikus térségből a Föld ellen. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter —, mint jelentettük — levélben tájékoztatta erről az indítványról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt. A megállapodás célja tudvalevőleg az, hogy megelőzzék a fegyverkezési hajszának a világűrbe történő ki- terjesztését, csökkentsék a nukleáris háború veszélyét és segítsék elő a kozmikus térség — beleértve a Holdat és a többi égitestet — kizárólag békés célú kutatását és hasznosítását. A javasolt megállapodás cikkelyei megtiltják az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést a világűrben, a légkörben és a Földön. Tiltják, hogy az ilyen célokra a Föld körüli pályán keringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhelyezett űrobjektumokat megsemmisítő eszközként használják fel. A megállapodás megtiltja a Föld körüli pályán keringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhelyezett űrobjektumok elleni erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést. A megállapodásban részt vevő államok kötelezik magukat a következőkre: 1. Nem próbálnak ki és nem állítanak rendszerbe semmiféle, földi, légi és a kozmikus térségben elhelyezett célpont ellen felhasználható, kozmikus telepítésű fegyvert, sem úgy, hogy azt Föld körüli pályára bocsátják, sem pedig úgy, hogy elhelyezik valamely égitesten, sem másképpen. 2. A Föld körüli pályán keringő, az égitesteken levő, vagy a kozmikus térségben bármely más módon elhelyezett űrobjektumokat nem használják fel földi, légi vagy a világűrben levő célpontok ellen. 3. Nem semmisítik meg és nem rongálják meg más államok űrobjektumait, nem zavarják meg azok normális működését, nem változtatják meg azok röppályáját 4. Nem próbálnak ki és nem létesítenek újabb mű- holdromoboló rendszereket és felszámolják a már meglevő ilyen rendszereiket. 5. Nem próbálnak ki és nem használnak fel katonai célra — egyebek között műholdak megsemmisítésére — személyzet irányította űrhajót. A megállapodásban szereplő előírások betartásának ellenőrzésére a résztvevő ösz- szes ország felhasználja saját nemzeti technikai ellenőrző eszközeit, oly módon, hogy az megfeleljen a pemzetközi jog általánosan elismert elveinek. A megállapodásban részt vevő államok kötelezik magukat arra, hogy konzultálnak és együttműködnek egymással bármely kérdésben, amely a megállapodás céljaival vagy rendelkezéseinek teljesítésével kapcsolatban felmerülhet. Minden állam köteles a saját alkotmányos rendelkezéseivel összhangban, jogi és ellenőrzési hatáskörén belül olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyeket szükségesnek lát a megállapodás előírásaival ellentétes mindenféle tevékenység betiltá- tására és megelőzésére. A megállapodásban foglaltak nem sértik az államoknak az ENSZ alapokmányában lefektetett jogait és kötelességeit. A megállapodás hatályával kapcsolatban felmerülő mindenfajta vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában előírt eljárásokkal rendezik. A Szovjetunió által előterjesztendő tervezet szerint a megállapodás határidő nélküli. Brandt támogatja a görög javaslatot Willy Brandt, a* ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt1 elnöke, vasárnap a görög televíziónak adott interjújában támogatta Görögországnak azt a javaslatát, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról Genfben folyó amerikai— szovjet tárgyalásokat. A szociáldemokrata politikus annak a véleményének adott hangot, hogy a görög javaslat elfogadásával a genfi tárgyalásokat ki lehetne vezetni a jelenlegi zsákutcából, mivel a két nagyhatalomnak több idő állna a rendelkezésére. Brandt bírálta azt a sietséget, amellyel Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a Közös Piac tagállamai közül az NSZK nevében elsőként utasította el a görög kezdeményezést. Brandt nyilatkozatát rendkívül élesen támadták a keresztényliberális koalíció politikusai. Jürgen Todenhöfer, a CDU—CSU nevében azt hangoztatta, hogy nyilatkozatával az SPD elnöke ,.súlyos károkat okozott a nyugat leszerelési érdekeinek”. A CDU-po- litikus „a Szovjetuniónak kedvező semlegességgel” vádolta a szociáldemokrata pártot PFSZ VB-ülés Jasszer Arafat vezetésével hétfőn Tuniszban folytatódott a Palesztina! Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizottságának ülése. Palesztin források szerint a tanácskozás második napján a PFSZ két küldöttsége által Szíriában tett látogatások eredményét vitatták meg és beszámolókat hallgattak meg a PFSZ és a Szíria közötti ellentétek" elsimítására tett erőfeszítésekről. Palesztin források közölték, hc*y a végrehajtó bizottság kedden is ülésezik. Egyelőre nem Ismeretes, hogy a tanácskozás mikor ér végeit és befejeztével ldadnak-e záróközleményt (MTI) A béke ára Tudjuk-e, mennyibe került kétezer évvel ezelőtt Július Caesarnak egy ellenséges katona halála? Kiszámították nemrég, hogy mai pénzben kifejezve mintegy 75 centbe. Teltek a századok, fejlődött az emberiség, s bz első világháborúban már 21 ezer dollárra ugrott e költség, míg a másodikban ennek is tízszeresére. Folytassuk? Ne tegyük, de annyit még meg kell mondani, hogy 1945 óta mintegy százötven összecsapás zajlott le a világon, tízmillió halottal E az államok kétszerannyit adtak ki a fegyverkezési verseny során, mint a második (Világháborúban összesen. A történelem megcáfolta Montecuccoli osztrák tábornok három évszázad előtti mondását, amely szerint a háborúhoz három dolog kell: pé*z pénz és pénz. Részben per- ze igaz e bölcsesség, a három feltétel közül az egyik valóban financiális. De a többi? Ismerünk-e olyan kort, amikor a csaták nem követelték katonák vérét és életét? Megváltoztathatjuk tehát a mondást, már a múltra vonatkozóan is, a háborúhoz három dolog kell: pénz, vér és élet. Csakhogy a huszadik század második felében az emberiség teljesen új korszakba lépett. Az esetleges atomösszecsapás nemcsak pénzbe s katonaéletbe kerülne, hanem maga a fö>'’ 's rámenne. Megváltozott a ' ború jellege, de más lett b ö Ueállapoté is. A második világháború utáni évtizedekben voltaképpen állandó hadiállapotban élünk. Manapság szédítő összegek forognak, fegyverek jönnek, elavulnak, újak veszik át helyüket, hatalmas tempóban zajlik a verseny, egész hadseregek állnak harci készültségben. S erre mondjuk: békeállapot. Föltettük a kérdést, menynyibe kerül egy halott ellenség. Nem lenne okosabb más oldalról közelíteni: mennyibe kerül egy élő barát? Igaz, a barátságot nem szokás pénzzel mérni, de azért ne legyünk képmutatóak. A józan megfontolás azt sugallja, hogy ha anyagi eszközeinket a valódi békére fordítjuk, ha gépeket és fogyasztási cikkeket adunk-veszünk, kölcsönöket nyújtunk és kérünk, ha mások hóna alá nyúlunk, és támogatást fogadunk el, akkor a kölcsönös haszonnak, a fellendülésnek olyan légkörét teremthetjük meg. amely valódi békét hozhat a földön. Kimondva, ki nem mondva meggyőződések, hiedelmek, babonák élnek a lelkekben a háborúról, annak hatásáról, és hasznáról. Az egyik ilyen — voltaképpen a tehetetlenséget kifejező gondolat — hogy háborúk mindig voltak s lesznek, a történelem a hadiszekerek kerekein gördül előre. Mi volt vagy mi nem volt a múltban, — most ne firtassuk, de ami a jövőt illeti, tudjuk, tudományos előrejelzések hitelesen kimutatják, hogy egy atomháború ma már nem a történelmet lendítené előre, hanem az öngyilkossággal lenne egyenlő. További mélyen ható babona, hogy a háborúk viszik igazán előre a tudományt és a technikát. Igaz, a múltban volt ilyen szerepük. A második világháború idején viszonylag könnyen átállíthatták a futószalagot, traktoroktól harckocsigyártásra — ma már egyre inkább elválnak az utak. Annyira szakosodott a fegyverkészítés, annyira külön kell fejleszteni a békés és a katonai célú technológiát, hogy alig-alig csurran valami innen a békés termelés világába. Mondják — ez közgazdasági hiedelem —, a hadianyaggyártás munkaalkalmat teremt. Mit mutatnak a tények? A tőkés világban a korszerű fegyverrendszerek felhalmozása sem segít a munkanélküliségen, a szocialista gazdaságnak pedig soha nem is volt szüksége a fegyvergyártás válságlevezető szerepére. Közvetve, csendben, szinte észrevétlenül, de a fegyver akkor is öl, ha a raktárakban pihen. Súlyos károkat okoz nemcsak az atomkísérletek okozta sugárzással, hanem azzal is, hogy az ide ömlesztett milliárdok nem szolgálhatják az éhség felszámolását, a gyermekhalál csökkentését, új gyógyszerek kutatását, az életkor meghosszabbítását a földek termővé tételét, a műveltség növelését, természeti katasztrófák megelőzését. Ha Montecuccoli ma élne, valami ilyesmit mondhatna: a békéhez kell három dolog — pénz, vér, élet. A számok lenyűgözőéi. Egy korszerű vadászgép árából kilenc iskola építhető egy repülőgép-anya- hajóéból vízi erőmű. Egy harckocsiéból harminchat háromszobás lakás, egy páncélos ezred hadgyakorlatának költségei huszonnyolc óvoda fenntartásához lennének elegendőek, egy atom-tengeralattjáró ára 16 millió gyerek oktatásának éves költségeit fedezné. A háborúk a fegyverkezési hajsza ára tehát világos. De mi a béke ára? Mint látni, kétféle béke képzelhető el. Az egyik, amelynek Európában és a világ több részén most vagyunk tanúi, amelyet jelenleg élünk. A másik az a — remélhetőleg jövendő — béke, amelyben az elfecsérelt összegek, a tudás, a nyersanyag, az alkotó-termelő munka fejlődés és az együttműködés céljait szolgálja. Miként azt a szocialista országok és a világ más haladó erőinek soksok javaslata magában foglalja, az emberiség elé rajzolja. Ez a másik béke sem lenne olcsó, de minden pénzt és fáradtságot megérne. Tatár Imre 2 NŐGRÁD - 1983. augusztus 23.. kedd Románia nemzeti ünnepén NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, , CONSTANTIN DASCALESCU elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Bukarest. < A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának, kormányának és népeinek, Románia fel- szabadulásának 39. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia dolgozói kifejtenek a szocialista építőmunkában, és nagyra értékeli a csaknem négy évtized alatt elért eredményeiket. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, kölcsönös érdekeinknek megfelelően további előrehaladást érhetünk el a jószomszédi viszony, a magyar—román barátság és országaink együttműködésének fejlesztésében. Mindez megfelel népeink érdekeinek, hozzájárul a szocialista országok egységének erősítéséhez, a Varsói Szerződésben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés elmélyítéséhez, a nemzetközi biztonság és a béke megszilárdításához. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és Románia minden dolgozójának a szocialista társadalom építésében. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke, LÄZÄR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, a nagy nemzetgyűlés elnökét, a SZOT, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Béketanács pedig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Francia vélemények a csádi helyzettel kapcsolatban Párizsban közölték, hogy fejlemények, mert az egyre Mitterrand elnök e héten egy újabb katonai alakulatok ki- francia napilapnak adandó küldése veszélyes eszkalációt nyilatkozatában foglalkozik indíthat el. A kommunisták majd a csádi helyzettel s ki- ugyanakkor tiltakoznak Rea- fejti, hogy milyen megfontoló- gan elnöknek az ellen a topokból küldtek francia kato- rekvése ellen, hogy katonai (iái erőket Csádba. kalandba sodorja FranciaorA francia harcigépek Csád- szágot. iá küldésével kapcsolatban a Plissonnier rámutatott: a ; obboldali L« Figaro vezéreik- katonai eszkaláció helyett a ' ében egyetértését fejezi ki a politikai megoldást kell meglépéssel és csak azt veti Mit- keresni. Ezt az utat javasolta t srrand elnök szemére, hogy az Afrikai Egységszervezet is • , túlságosan sokáig habozott” a és Mitterrand elnök néhány c öntés meghozatala előtt nappal ezelőtt a Le Monde Gaston Plissonnier, az FKP munkatársával folytatott be- Politikai Bizottságának szélgetése során maga Is artagja, a KB titkára, ra utalt: azt szeretné elősegí- a hét végén kijelentet- teni, hogy tárgyalások indul- te, a francia kommunistá- janak az érdekelt felek kö- kat nyugtalanítják a csádi zött. (MTI) Feloszlatták a lengyel írószövetséget A varsói polgármester augusztus 19-i hatállyal feloszlatta a lengyel írószövetséget. Mint a lengyel hírügynökség péntek esti kommentárjában megállapítja, az író- szövetség 1980 decemberében megválasztott vezetősége a szövetség alapszabályzatával és hagyományaival ellentétes, az alkotmányt sértő programot fogadott el. és gyakorlatilag a politikai ellenzéket képviselte. A lengyel írószövetség tevékenységét a szükségállapot 1981-es bevezetésekor felfüggesztették. Az azóta eltelt másfél év alatt a szövetség vezető testületéi nem igazították ki álláspontjukat, s a vezetők nem tanúsítottak olyan jóindulatot, ami egy eredményes kompromisszum alapjául szolgálhatott volna — hangsúlyozza a PAP kommentárja!, és felhívja a figyelmet, hogy az intézkedésre kényszerűségből került sor, miután minden lehetőséget kimerítettek a meggyőzésre. Ítélet Szarajevóban Egyhónapos tárgyalás után szombaton Szarajevóban ítéletet hirdettek egy 12 tagú muzulmán nacionalista csoport perében. A vádlottak közül négyen 15, 14, illetve 10— 10 évi börtönbüntetést kaptak, hetükre átlag öt év börtönbüntetést szabtak ki, egy vádlott pedig hat hónapra ítéltetett. A vádirat szerint a csoport muzulmán nacionalista alapokról ellenséges és ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki, egy „etnikailag tiszta Bosznia” megteremtését tűzték ki célul, amelybeaegy teokratikus iszlám államot akartak létesíteni. A tárgyalás idején Jugoszláviában határozottan visszautasították több nyugat-európai és néhány, meg nem nevezett iszlám ország sajtójának azt az állítását, hogy a vádlottakat meggyőződésükért fogták perbe.
