Nógrád. 1983. augusztus (39. évfolyam. 181-205. szám)

1983-08-23 / 198. szám

Alkotmányát ünnepelte az egész ország

R\S\\\\\\\\\\\\\\\\\VNWV'\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

POZSGAY IMRE:

Egyre inkább a nép részvételével

Balatonszárszón, a negyven esztendővel ezelőtt lezajlott munkás-paraszt-értelmiségi találkozó színhelyén — a haladó erők antifasiszta összefogásának fontos eseményére is emlékezve — rendeztek szombaton alkotmánynapi nagygyűlést. Az ünnepségen jelen volt a siófoki járás ipari, mezőgazdasági üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek több mint ezer dolgozója; Somogy megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői, s a szárszói konferencia több, egykori résztvevője is.

A nagygyűlés kezdete előtt megkoszorúzták a szárszói csárda falán, az 1943-as tanácskozás emlékét hirdető táblát. A Himnusz elhangzása után Smelka Ferenc, a nagyközség népfrontbizottságánák elnöke köszöntötte a résztvevőket, ezután Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet.

— Augusztus 20. a népfrontpolitikán alapuló nemzeti egység jeles napja. Kifejeződik benne a szövetséges dolgozóosztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a különböző származású, világnézetű embereit, különböző érdekű közösségek együttműködése -r- hangsúlyozta bevezetőben. — E változatlan lényeget gazdagítva azonban az idei ünnep tartalmát kiteljesíti néhány új kezdeményezés és szép évforduló is.

— A legfontosabb éppen az (tlkotmányhoz kapcsolódik. iAz utóbbi negyedszázadban soha nem hirdettük, hogy politikai intézményeink éli érték végső, tökéletes formájukat. Amit mondtunk az az, hogy egy humanista szellemű politika következetes alkalmazásával, a mai kor legprogresszívebb társadalmi szerkezetének alapjain megvalósítottuk történelmünk legszélesebb körű nemzeti egységét, amelyben az általános közmegegyezés a haladás hajtóereje. De nem mondtuk, ma még kevésbé mondhatjuk, hogy itt van már a Kánaán, hogy amiben élünk, az idilli állapot volna.

Ez a szemlélet vezérelt bennünket a hetvenes években, amikor — az alapelveket változatlanul hagyva — módosítottuk az alkotmányt. Ma pedig ilyen megfontolásból készülünk a választási rendszer továbbfejlesztésére, vagyis arra, hogy a nép érdekében folytatott kormányzás mind országos, mind helyi szinten egyre inkább a nép részvételével folytatott kormányzássá váljon.

— Ehelyt, az 1983-as alkotmánynapon felidézzük újkori történelmünk egyik fontos eseményét is. Az 1943-as szárszói konferencia 40. évfordulójára emlékezünk. Szárszó nem előzmény nélkül való. Egyik kiemelkedő állomás abban,, a harcban, amelyet az ország haladó erői és emberséges gondolkodói már a 30-as években elkezdtek egy népellenes rendszer ellen, a béke megvédéséért, majd 1941 után a háborúból való kilépésért. Szárszó a kiútkeresők nemzeti egységének kifejezője volt, de mégis olyan fórum, amelynek résztvevői közül az előrelátók a felszabadulás utáni demokrácia és a szociális haladás programját is felvázolták. Tisztelettel emlékezünk e találkozóra azért, mert — a résztvevők közötti nggy ideológiai, politikái nézetkülönbségek ellenére tartalma és iránya antifasiszta volt és- az országot

ki akarta vezetni az akkor már láthatóan vesztes háborúból.

— A dolgozó osztályok, rétegek szövetsége, együttműködése az elmúlt évtizedekben beépült rendszerünk alapjaiba — mondotta a továbbiakban — ezit a szövetséget őrizni kell és a naponta változó helyzetben újra meg újra megteremteni a felnövekvő generációk bekapcsolásával.

— A szövetség a párt vezetésével azonban csak úgy képzelhető el, ha a pártirányítás elismerésén túl a résztvevők egyenjogú partnerként, egyenlő esélyekkel társulnak a nemzeti haladást szolgáló célok megvalósítására.

— A negyedszázad alatt megtett út megteremtette a kölcsönös bizalom alapját, szövetségi politikánk alkalmazásával a szocialista nemzeti egységet.

A dolgozó osztályok, rétegek szövetségének társadalmi alapjai, a szocialista viszonyok szilárdak, politikai alapjai az utóbbi években is tovább erősödtek. Erre a jól megalapozott politikai szövetségre lehet építeni az elkövetkezendő évek társadalmi és gazdasági egyensúlyt javító terveit — hangoztatta Pozsgay Imre.

Délután a nagyközségi tanács székházában megnyitották Bérei László fotókiállítását, amely az 1.943-as találkozónak állít emléket. A konferencia mintegy hatszáz résztvevője között a képeken látható Erdei Ferenc, Darvas József, Németh László, Nagy István és Veres Péter.

Az alkotmánynapi program keretében bemutatlak. a 43-as szárszói ■ konferenciát fölelevenítő dokumentumfilmet is.

MÉHES LAJOS*

Most jobban keli dolgozni

X Csongrád megyei dolgosok központi alkotmánynapi ünnepségét szombaton az «pusztaszeri nemzeti történeti emlékparkban tartották meg.

Az Arpád-emlékmü melletti téren Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter tartott ünnepi beszédet.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a kormány nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. — Az ország e napon a me- f.ögazdaság erőfeszítése és áldozatvállalása előtt tiszteleg, te a munkás-paraszt összefogást is köszönti, amely ma már jóval több a természetes egymásrautaltságnál, s régóta, más, mint egyszerű cserekapcsolat. Ez a szövetség meghatározó alapja a magyarság nemzeti létének, s egyben szilárd fundamentuma államiságunknak is. Így fonódik harmonikus egységbe augusztus E0. szimbólumában a munka tisztelete és a történelem, az (új kenyér megbecsülése az

SARLÓS ISTVÁN:

országalapító István király emlékével és az ország legelső tényleges alkotmánya törvénybe iktatásának korszakos jelentőségével — mondotta elöljáróban.

Méhes Lajos egyebek közölt szólt gz időszerű gazdasági feladatokról, az ipar szerepéről, az ipar és mezőgazdaság kapcsolatairól:

— Napjainkban a magunk elé állított gazdaságpolitikai célok, a nélkülözhetetlen alkalmazkodás a körülményekhez azt igényli, hogy módosítsunk gazdaságunk működésén. Ha helyt akarunk állni a nehezedő világgazdasági feltételek közepette, ha meg akarjuk őrizni gazdaságunk teljesítőképességét és elért életszínvonalunkat, akkor gazdasági tevékenységünk homlokterébe a versenyképességet kell állítanunk. Nem mindegy, hogy mit, mikor, hogyan, milyen minőségben, mennyiért gyártunk, hogy mennyire figyelünk ® piacra, a nemzetközi munkamegosztásra.

Ez a gazdaság különböző területein, de különösen az iparban új kérdések elé állít bennünket. A magyar munkás, paraszt, értelmiség tehetsége, tudása, szorgalma a nemzeti vagyon része. A párt és la kormány fő törekvése, hogy a dolgozó az alkotó emberek tehetségét teaniakará- sát, kezdeményezését, felelősségét az ország javainak gyarapításában eredményesebben kamatoztassa.

Ehhez milliók együttes akarata, legjobb tudása szerinti munkája kell. Ez a szándékunk, ezt bátorítjuk, amikor olyan intézkedéseket hozunk, hogy csak azt ismerje el nyereségben, jövedelemben, bérben a társadalom, ami érték.

— A munkásosztály, a dolgozó nép elsősorban abban érdekelt, hogy felgyorsuljanak gazdaságunk átalakulási folyamatai, hogy a magyar népgazdaság, a magyar ipar és a mezőgazdaság megedződve, a jövő versenyére is felkészülten kerüljön ki a jelenlegi, nehéz fejlődési szakaszból.

Nem a gyengeség jele

Sárvár tizenhatezer lakosa Nemcsak alkotmányunk születésnapját, hanem a várossá- Bvatás 15. évfordulóját is ünnepelte szombaton.

A várparkban politikai Nagygyűlést rendeztek; Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet.

— Napjaink meglehetősen bonyolult, nehezen áttekinthető nemzetközi összképéből három, az átlagosnál nagyobb jelentőségű vonulat emelkedik ki — mondta, s As egyik a

fegyverkezési hajsza, amely mögött az imperialista törekvések húzódnak meg, amelyeknek közvetlen érdekük a katonai erőfölény elérése, olyan törekvések tehát, amelyek a legszögesebo ellentétben állnak a népek legalapvetőbb érdekeivel. A másik ilyen vonulat a háborús tűzfészkeké a Közel-Kelettől Afrikán át Közép-Amerikáig, amelyhez az országok közötti, kívülről szított fegyveres ösz- szeütközés éppúgy hozzá tartozik, mint a független államok elleni nyílt vagy bur^

költ beavatkozás, súlyosan megsértve ezzel a népek politikai és gazdasági függetlenségét, az országok nemzeti önállóságát. Harmadik vonulatként a — sajnos — eredménytelen tárgyalásokat említem. Genfben vagy Bécsben — a Szovjetunió és a szocialista országok legőszintébb törekvései ellenére — alig észlelhető némi haladás, ha egyáltalán észlelhető, s éppígy hajótörést szenvednek azok a józan javaslatok, amelyek révén tartós nyugvás alakulhatna ki Irak és Irán között, Libanonban, Csádban vagy Nicaraguában, illetve Közép- Amerika más országaiban, vagy éppenséggel az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ügyében.

A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista országok erőfeszítéseit méltatta, amelyekkel a nemzetközi feszültség csökkentését, az atomháború veszélyének elháHETÉNYI ISTVÁN:

rítását, a békés egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesülését szorgalmazzák.

Hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk alapvetően azonosul ezekkel az erőfeszítésekkel, majd így folytatta: történelmi tapasztalat, hogy aki támadni akar, aki magára meri vállalni a támadó fél szerepét, az a siker reményében teszi ezt, mert számít a

megtámadott fél felkészületlenségére, a meglepetésszerű támadás okozta zűrzavarra. A mi esetünkben azonban erről szó sem lehet.

Sarlós István a továbbiakban beszélt művelődéspolitikánk lényeges összetevőiről is, egybek közt az általános iskolák oktató- és nevelőmunkájának a jelentőségéről szólva.

Tovább a vállalati

önállóságért

Borsodban; a Bodrogköz egyik nagyközségében: Karosán rendezték meg a megye alkotmánynapi központi ünnepségét. A délelőtti nagygyűlést Megay Oktáv, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke nyitotta meg, majd Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra.

— Gazdasági tennivalóinkat elemezve arról szólt, hogy feladataink megoldásának kulcskérdése: gazdaságfejlesztési politikánk és gazdálkodási módszereink, gazdaságirányítási rendszerünk folyamatosan igazodjék céljainkhoz és adottságainkhoz.

— Ma nagy figyelmeit szentelünk a gazdaságirányítás fejlesztésének, mert sok értékes tapasztalat halmozódott

NÉMETH KAROLY:

fel és mert újabb követelményekkel kell megbirkózni. Az 1968-as gazdasági reform legfőbb alapelveit továbbra is érvényesnek tartjuk, továbbra is olyan szocialista tervgazdálkodást folytatunk, amely messzemenően épít a vállalati önállóságra, az egyéni kezdeményezés és felelősség érvényesülésére, az áru- és pénzviszonyok aktív szerepére.

Tovább erősítjük a vállalat tok önállóságát és felelősségét. Messzemenően építünk a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségére. Szélesítenünk kell ezért a kollektívák szerepét mind a vállalatok fejlesztésében, mind szervezetük, működésük, belső érdekeltségi rendszerük fejlesztésében.'

Az egységes szocialista gazdaságpolitika megvalósításának garanciái igénylik a fejlődés tervszerűségének erősítését.

Azt kívánjuk előmozdítani,' hogy az ár-, bér- és pénzügyi szabályozásnak a mainál következetesebben érvényesüljön az a szerepe, hogy a termelés hatékonyságának szigorú rostája legyen. Segítse a hatékony, eredményesen

dolgozó szervezetek gyorsabb fejlődését, ugyanakkor gátolják, sőt tegyék lehetetlenné a nem hatékony termelés tartós fennmaradását. Biztosak vagyunk abban, hogy ezek a törekvések széles körű támogatást kapnak a társadalom dolgos, alkotó többségétől.

Országunk stabilitása szilárd pilléreken nyugszik

Alkotmányunk napján kapott városi rangot a fennállásának SCO. évfordulóját ünneplő Szentgotthárd, A magyar, (az osztrák, és a jugoszláv határ. mentén fekvő nagy múltú településen szombaton ünnepi alakuló tanácsülést tartottak, ahol megválasztották a városi tanácís vezetőit, tisztségviselőit, bizottságait.

Ugyancsak ünnepi eseménnyel — alapkőletétellel — folytatódott az augusztus 20-i program: a Rába Vagon- és Gépgyár Szentgotthárdon épít új üzemet.

Ezután a város szabadtéri színpadánál tartottak alkotmánynapi nagygyűlést. Szabó Lászlónak, az új városi tanács elnökének megnyitója után Németh Károly mondott; beszédet.

Elöljáróban kifejezte a Központi Bizottság és a kormány elismerését mindazoknak a dolgozóknak, a helyi és a megyei szervek vezetőinek, munkatársainak, akik szorgos munkájukkal megteremtették a várossá alakulás feltételeit.

Németh Károly országunk helyzetéről, feladatainkról szólva hangsúlyozta: — PárGYENES ANDRÁS:

tunk Központi Bizottsága áprilisi ülésén kritikusan és önkritikusan vizsgálta a XIÍ. kongresszus óta elvégzett munkát, benne saját tevékenységét, s jó határozatokat hozott, reális, megfelelő választ adott a közvéleményt foglalkoztató alapvető kérdésekre. Mindez a széles tömegek, egyetértésével és támogatásával találkozott. ’ Népünk, figyelve a nagyvilág zajló eseményeire, a nemzetközi élet feszültségeire, a hazánk számára immár tartósnak bizonyuló nehéz külső gazdasági körülményekre, kellően értékelni tudja, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyzete kiegyensúlyozott. Országunk stabilitása, amely pártunknak és népünknek közös nagy vívmánya szilárd pilléreken nyugszik,

— Mindnyájan tapasztaljuk, hogy politikánkat nehezebb feltételek között valósítjuk meg, mint amire, három évvel ezelőtt — a kongresszus idején — előre számítani lehetett. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt megnyilvánuló bizalom, a szocialista célokban töretlenül kifejeződő nemzeti egység

átsegíti az országot azokon a gondokon és nehézségeken, amelyek az általános világgazdasági helyzetből adódóan a mi hazánkat sem kerülik el.

— Reálisa« értékeljük az eredményeket, nem félünk gyengeségeink feltárásától sem. Feladatainkat a tényekkel szembesítjük, és azokat elemezve ellenőrizzük önmagunkat. Nem élünk gondtalanul. Számon tartjuk a kielégítésre váró jogos igényeket. Tudjuk, hogy vannak még nehéz körülmények között élő családok, emberek. Azt azonban jó érzéssel -mondhatjuk, hogy a mi országunkban az egyes ember gondja a párt, a kormány, a társadalom gondja is.

— Politikánk együttes alakítása és megvalósítása, az ország előtt álló nem könnyű feladatok megoldása mindenkire személy szerint külön- külön is kötelezettségeket ró.

Ezt követően Németh Károly átadta a városalapító díszoklevelet Szabó László tanácselnöknek. A megye városainak nevében Illés Imre, Körmend város tanácsának elnöke üdvözölte az ünneplőket.

Csak a béke a biztosíték

Az alkotmány napját köszöntő .Szolnok megyei központi ünnepséget szombaton Karcagon tartották. A nagygyűlést a Himnusz elhangzása után Zagyi János, az MSZMP városi bizottságának első titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott.

Gyenes András világpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta: — A nemzetközi helyzet éleződése, a nukleáris fegyverkezésből származó veszélyek szerte a világon erőteljes fellépésre ösztönzik a békéért aggódó embereket. A kapitalista és a szocialista országokban egyaránt soha nem látott méretű megmozdulásoknak lehetünk tanúi.

Erősödtek azok a törekvések is, amelyek a békéért küzdő erők nemzetközi összefogását, a közös cselekvést célozzák. Ezek sorában különösen fontos esemény volt a júniusban Prágában tartott világtalálkozó, amely „A békéért, az életért, az atomháború elkerüléséért” jelszóval került megrendezésre.

, Ezen a találkozón is kiemelt figyelmet szenteltek a NATO európai rakétatelepítési tervének, s ezért szerepelt megkülönböztetett helyen az európai biztonság ügye. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a háború az egész világot fenyegeti, de a legnagyobb veszélyt a mi kontinensünk számára jelenti.

A békemozgalmak a szocialista országokban a békepolitikát folytató kormányzatok tömegbázisát jelentik. így van ez nálunk is, erről tanúskodott a velencei ifjúsági békefesztivál és a Pusztavacson „az ország közepén” megtartott nagyszabású béketalálkozó egyaránt.

* A béke védelmének, az esztelen háborúk megakadályozásának meghatározó ereje napjainkban a szocialista országok katonai, védelmi felkészültsége, a békére, és az értelmes együttműködésre törekvő nemzetközi magatartása.

Ma is csak a béke lehet hazánk továbbfejlődésének biztosítéka — hangsúlyozta befejezésül Gyenes András.'

NOGRÄD ~ 1983, augusztus 23.. kedd 3