Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
Huszonöt éve nyílt meg a Beethoven-gyűjtemény 1799 májusában díszes hintó állt meg Bécsben a St. Peter Platzon. A nyalka lovak vontatta járműből egy idősebb és két ifjabb hölgy lépett ki: az előkelő öltözetű anya és a szintén drága kelmékbe burkolózott kisasszonylányai. Némi kérdezősködés után megálltak az Ezüst Madárháznak nevezett épület előtt, majd nekivágtak, hogy fölkaptassanak az egyáltalán nem ezüstös tisztaságú épület harmadik emeletére. Becsöngettek az egyik vedlett festésű ajtón. Bozontos üstökű férfiú jelent meg, aki zavartan invitálta be rendetlen szobájába a hivatlan vendégeket. Az anya, gróf Brunszvik Antal özvegye és Teréz, valamint Jozefin nevű leányai azért tették tiszteletüket az Ezüst Madárház alkalmi lakójánál, Ludwig van Beethoven úrnál, hogy vállalja el a két grófkisasszony zenei oktaNyáron hangversenyek színtere a park ségű olasz leány, Giuletta Később pedig egyre inkább Guicciardi kedvéért, akibe Brunszvik Teréz ottléte csá- tását. Az akkor már híres ze- Beethoven beleszeretett. Giu- bítgatta, akivel — lévén a zeköltő és zongoramester né- letta rokona volt Brunszvi- hölgy zeneileg igen művelt, s mi szabódás után igent mon- kéknak, s nálunk vendégeske- járatos a művészetek világá- dott. A látogatás napjától dett. Hogy a komponista zse- ban — igen jól megértették kezdve majd három héten át ni mennyire lángolt ezért a egymást. Az 1809-ben írott rendszeresen átsétált az Arany jóformán még kamaszkorú le- Fisz-dúr szonátáját neki aján- Griíf fogadóba, Brunszvikék ánykáért — alig tizenhat éves lotta, aztán pedig föltehetőleg bécsi szálláshelyére, és ott volt a hölgy, amikor összeis- neki írta azokat a levekelet, délutánonként órákon át mu- merkedtek —, azt mi sem bi- amelyek a hagyatékából ke- togatta, hogyan kell bánni a zanyítja jobban, mint hogy rültek elő és amelyek címzettbillentyűkkel. neki ajánlotta a Holdfény- je a halhatanlan kedves,.. Nos, így szól, ez a kétség- szonátát. De hiába, mert a kívül anekdotikus ízű, de csalfa leány már akkoribein minden mozzanatában igaz is kacérkodott azzal a dillet- história arról, hogyan került táns balettkomponistával, ne- ismeretségbe a martonvásári vezetesen Gallenberg gróffal, Brunszvik család a világ ze- akinek aztán hamarosan a fenetörténetének egyik legna- lesége lett. gyobb alakjával. A kapcsolat A mélyen lesújtott zeneköl- aztán barátsággá, sőt Teréz és tő kapcsolata azonban nem Beethoven között ennél többé, szakadt meg a Brunszvik csa- titokzatos szerelemmé mé- Iáddal. Mind a kedves házi- lyült. ak, mind pedig barátja, De tartsunk sort, s ott foly- Brunszvik Ferenc — az elha- fassuk a történetet, hogy ami- lálozott Brunszvik Antal öcskor Mária Terézia egykori cse — kedvéért újból és újudvarhölgye, mármint az öz- ból elkocsizott Martonvásár- veg.y úgy döntött, hogy elég ra, ahol az angolos stílusú volt a bécsi időtöltésből, bú- kastély egyik toronyszobájá- csúzáskor azzal vált el leánya- ban lakott, inak zenetanárától, hogy mar- Hogy összesen hányszor for- tonvásári kastélyuk kapuja dúlt meg a remekül kiépített nyitva áll előtte. és gondosan karbantartott birŰgy látszik, Beethovenben tokon? Ezt még a leglelkiismélyebb nyomokat hagytak a méretesebb Beethoven-kutatók _ ___________ z ongorázással s persze min- sem tudják. Annyi ‘azonban js Kezdődött, amelyet azóta is denféle kedves csevegésekkel bizonyos, hogy meglehetősen megrendeznék a kastély park- eltöltott orak, mert mar a rakó— sokszor, s ráadásul eletenek jában nyaranta Joggal mond— vetkező évben, 1800-ban meg- fontosabb szakaszaiban. 1806- hatni, Mantonvásár zenei jelent Brunszvikéknál. Aztán ban például, amikor az Ap- életünkben fogalommá vált. iött. amikor csak tudott. El- passionata szonátát komnonálNegyedszázada merült föl az a gondolat, hogy Marton- vásáror Beethoven-gyűjtemény nyíljon, 1958. június 22- én Ortutay Gyula akadémikus nyitotta meg az állandó kiállítást. A kastély- két termét töltik meg az első kiadású kották, korai és ritka Beethoven-kiadványok, a ze- zeköltő magyarországi kapcsolataira vonatkozó dokumentumok. A tárgyak között pedig azt a zongorát kell elsőként említeni, amelyen hajdan Beethoven is játszott, valamint azokat a képeket, szobrokat, amelyek az Aopassio- nata szerzőjét ábrázolják. ÍAz egyik márványportrét állítólag Mestrovic faragta). A gyűjtemény megnyitásával együtt hangversenysorozat jött, amikor csak tudott. El- passionata szonátát komponál- sősorban egy csodálatos szép- ta, amelyet itt fejezett be. A. L. A jövő írógépe? Baktérium a fémpénzen ? Megállapították, hogy téves az az általános hiedelem, amely szerint a fémpénz magán hordja és közvetíti a betegségek csíráit. A heidelber- gi egyetemen különleges és alapos vizsgálatnak vetették alá az NSZK-ban forgalomban levő váltópénzeket. A legkülönbözőbb helyekről begyűjtött fémpénzeket részben folyékony, részben szilárd táptalajokba helyezték és utána keltetőszekrényekbe tették. Megállapították, hogy az érmeken nincs baktérium, legfeljebb ártalmatlan szeny- nyeződést hordanak, sőt bizonyos fémek baktériumölő tu- lajdonságüak. Aforizmák Ha te nem keresel, majd A szép szavak olyanok, mint mások találnak. a zsákutcák —, nem visznek (Oppenheimer atomfizikus) sehová. * (Wojtek Bartoszewski) Olyan mélyen hajolt mega * kor előtt, hogy eltört a hát- A nevetés a meghiúsult re- gerince. ménvekből fakad. (Hans Habe) (Emmanuel Kant) Udvardi Erzsébet látomásai a Műcsarnokban Arany János balladáinak gazdag és virtuóz világa egy évszázad óta ihleti a képző- művészetet. Gyárfás nagyméretű olajképe, a Tetemrehí- vás a múlt század narratív égi mása” fogad a előadásában ültette át a képi technikával megoldott vakkal, hogy nekem csupán menyasszonyának, vagy mesr- saját eszközeimre kellett átír- formálásának a boszorkánvéj ni különleges, mégis minden- hangulatát idéző Vörös Réki számára érthető Svilágát” „Nem a való hát, annak vegyes képebékben. A sorozat csúcspontja A walesi bárdok öt kompozícióból álló sorozata. Lélekbemarkoló telitalálat akár az elnémított tartomány útjain fakó lován léptető Edward király baljós, lilásvörös pompába öltözött alakja, akár a végzetes Montgomery lakoma, akár a lángsírba induló, daloló ötszáz walesi bárd kísérteties menete. Az őrület fokozatait modern képi eszközökkel éppvilágát a festészetbe. Zichy ken, amelyeket Arany szelle- Mihály romantikus pátosszal mében végtelenül egyszerűtelt illusztrációi hagyomány- nek tetsző, mégis virtuóz, sej- nyá lettek. A harmincas évek- telmesen lírai eszközökkel a ben a Szegedi Fiatalok világ- kifejezés széles skáláján, szür- hírű fametszője, Buday György realizmusba torkolló expresz- teremtette újjá az Arany bal- szionizmussal valósított meg a ládákról alkotott képet il- művész. lusztrációin. Egységes, baljós atmoszféEgészen más Udvardi Erzsé- rát teremt, a fekete hátterek bet világa a Műcsarnokban be- fojtó sötétségével a babonák oly mesterien ábrázolja, mint mutatott . balladaparafráziso- világát idézve. A balladák a költő; a Tetemrehívás Kund kon. A művek keletkezésére hangulatát idézve. A balladák Abigélje csupa játékos deko- Arany János halálának száz- hangulatát a színvilággal ad- rativitás. a látomásaival húszéves évfordulója adott ihle- ja vissza, a sötétből kivillanó, ködő Ágnes asszony ijesztő, tést, alkalmat pedig a Veszp- vérvörös, lilás színfoltokkal, Az ünneprontók halálbatánco- rém megyei könyvtár megbí- kevés vakító fehérrel és ke- ló forgataga félelmetes, borzása. Rövid idő alatt készült vés arany-ezüsttel. Szimboli- zongató, míg A walesi bárdok el a balladasorozat. mert kusan is a lélek mélyén fe- hallucináló Edward királya Arany, Udvardi Erzsébet szá- szülő ' drámákra utalva. rémálmokba illő. mára a legnagyobb és leg- A legdrámaibb mozzanato- ^z Arany balladák-sorozaÜ szeretettebb magyar költő: kát tömörítette már-már az irúj korszakot nyit Udvardi Er, Nekem semmit sem kellett racionalitás határán lebegve, zsébet munkásságában, kitalálnom, mert Arany bállá- mint a Bor vitéz látomások- dáiban annyira láttat a sza- kai küszködő, halálba • küldött Brestyánszky Ilona J TÍZÉVES a Dunaújvárosi bemutatószínpad Tíz évvel ezelőtt, 1973-ban, néhány lelkes dunaújvárosi népművelő, fiatal színészekkel együtt létrehozta az ország legelső ,,maszek” színházi vállalkozását, a Dunaújvárosi bemutatószínpadot. Létrehozták gyakorlatilag a semmiből, pénz és erkölcsi támogatás csaknem teljes híjával, s azzal az elhatározással, hogy ezen a színpadon magyar, vagy külföldi, Magyar- országon még be nem mutatott kamaradarabokat fognak színre vinni. Ez az elv utóbb némiképp módosult. éspedig úgy, hogy már bemutatott darabok is színre kerülhetnek, de csak mint valamely nagyszínpadi mű kamarás változata, vagy ha olyan eredeti szcenírozási megoldással kerül színre, hogy megérdemli a bemutatást. A Dunaújvárosi bemutató- színpad stagione-jelleggel dolgozik, minden egyes bemutatójához tervszerűen keres darabot, rendezőt és színészeket Jelenet a felújított Niagarából a_ dunaújvárosi Bartók Művelődési Központ munkatársaival. Játszottak Alegrián kívül Karl Wittlingert, Tennessee Williamst, Csehovot, Pintért, Brechtet, Lászlóffy Csabát, Czakó Gábort. Moliere-t, Mrozeket, Hubayt. Füst Milánt, Christopher Fryt, Szako- nyit, Balázs Bélát, Déryt, Ar- buzovot Marin Sorescut. Három produkciójukat sugározta a televízió, egyre nívódíjat kaptak, és két egymást követő évben nagydíjat nyertek el az arezzói egyfelvonásos fesztiválon, meglehetősen erős nemzetközi mezőnyben. A színpad irányítói úgy határoztak, hogy a kezdet kezdetére való emlékezésül fel-' újítják a tíz év előtti Niagarát a régi díszletek és kellékek^ között, méghozzá új rendező felkérése nélkül, pusztán arra támaszkodva, hogyan emlékezik Latinovits rendezői1 instrukcióira Blondin egykori alakítója, Bujtor, s hogyan emlékeznek erre a dunaújvá— a többi pedig a hazaiak kezdeményezésre, s most már ro5’ közreműködők. Sikerült dolga. megmozdultak a városi, a me- elokeríteni a már színháztör1973. május 2-án volt a Evei szervek, sőt a miniszté- enetl archívumnak számító premierje Alonso Alegria Kö- ™m is: erkölcsi és anyagi 7amf/en La,til?°télen a Niagara felett című támogatást is kapott ez a szín- ™i™ond bevezető szavakat a kétrészes, kétszereplős drá- Pad. s^f«ben megmeriszakma Egy nyugatnémet mérnök szerint a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk előfordulásának a gyakorisága is változik. A mai írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése pedig semmit sem változott közel 100 év óta. jA két kéz terhelése íráskor ma már közelítőleg sem egy- forma. Ezenfelül a hagyományos írógép egészségügyi szempontból sem kifogástalan: elősegíti a gerincoszlop meggörbülését. A mérnök által tervezett huszonegyedik század írógépével” nagyobb munkateljesítményt lehet elérni, egészségesebb testtartás mellett. Nemcsak a kezek terhelését egyenlítette ki jobban a betűk átrendezésével, hanem a billentyőmező kiképzése is új: nyereg alakú. kiemelkedő festőművésze. Még kisfiú korában érintette meg a „varázs”: apja egyik barátja lerajzolta, s ez, Hogy ő ott van a papíron, hallatlan élményt jelentett számára. Attól Látogatóban Hollóházán Nagyívű pályát futott be gyakrabban kerekedik föl Los Szász Endre, korunk egyik el- Angelesből, hogy hazai környelentmondásos, de mindenképpen zetből merítsen erőt, ihletet. Csak ott lehet igazán rajzolni, ahol az ember ismeri a hátteret, a részleteket —, vallotta, mikór fölkerestük hollóházi műhelyében.- Én a magyar kultúrán let- kezdve szüntelenül rajzolt, fes- tem azzá, ami vagyok. Ezt azzal tett. A marosvásárhelyi festőis- is törleszteni szeretném, hogy kola szelleme, a budapesti kép- szerződést kötöttem a hollóházi zőművészeti főiskolán Szőnyi 1st- gyárral. Nagyon megszerettem ván és Berény Róbert alakítót- ezt a kis falut, egészen zempta, formálta «tehetségét. S az lénivé váltam. Egyre többször eltelt esztendők során hírnevet kell hazajönnöm. A porcelán? szerzett magának a nagyvilág- Nos, ezt a nemes anyagot igen Is foglalkoztatja. Mint mondta, alkot: leteszi a szórópisztolyt, ban, kiállítások, nemzetközi dí- megkedveltem. És sokat kísérle- szeret nagy felületekkel dolgoz- fölveszi az ecsetet; lendületesjak fémjelzik művészetének ma- teztem, miközben ráébredfem: ni. Ezek a hatalmas méretű por- erőteljes vonalakat húz, rongyradandó értékeit. Könyvillusztrá- káprázatos lehetőségek rejlenek celánlapok külső és belső tér- darabokkal, ujjaival töröl. cióit, grafikáit, festményeit, újab- benne. ben jól alkalmazhatók, színüket- Nem tudok vázlat alapján, előban porcelánon megörökített al- Jellegzetes figurák, kávés- il- fényüket akár évszázadokig meg- rerajzolt vonalak börtönében kotásait Kanadától Japánig min- letve teáskészletek, kecses vá- denütt ismerik. Az utóbbi időben hazánkban is a figyelem fókuszába került a tizenhárom esztendeje Amerikában élő művész. Mondják, az ember, ahogy örekszik, úgy tart hazafelé. Talán így van ez8 zák; bársonyos lila, sárga és kék színekkel, piros és arany szélezéssel, geometrikus és virágmotívumokkal. Tetszetős, kelendő termékek bel- és külhoni piacon egyaránt. A győri színház két belső pannója, a zel Szász Endre is, hiszen mind Hilton Szálló porcelán mozaikja Lászlóval, aki egyúttal a stúdió dig a művészet az emberért pedig azt tanúsítja, hogy Szász vezetője. Fiatal szakmunkásokat van, az embert szolgálja. 1 Endrét az emberi környezet hu- is oktatnak. j manizálása tágabb értelemben A mester többnyire, éjszaka (tamás-pusztai) májának, a szerepeket Bujtor Hamar elfutott ez a tíz év festőIíanvaonf^crÍn?f!?l!_ István és Iglódi István alaki- a színpad felett, pedig ezalatt ^ i tották, a rendezés Latinovits nem kevesebb, mint hatvan- iajta zJ tollai t“ Zoltán nevéhez fűződik. Olyan két színész, kilenc rendező, S fnova n^ Í, ,^ "* ’ nagy volt a siker, hogy a nyolc díszlettervező és kilenc Ssz Carlo * u '«'"««It a jelmeztervező dobozott «rítt ™ ■ nész, Vass Péter játssza. Nyilván az eltelt évtized is közrejátszott abban, hogy a felújított Niagara premierje (s a további előadások egyre inkább) más rétegét hozta felszínre Alegria nagyon emberi mondanivalójának; de biztosan közrejátszott az új Carlo dinamikus, kölykösen, lelkesedő, és a maga dolgát nagyon komolyan vevő egyénisége is, hogy ma egy kissé más szemszögből lássuk ezt a játékot. Az akkori Blondin és a mai között is volt eltérés: az akkori Blondin kissé primitív gondolkozású és ér- tetlen volt, a mai inkább már megfáradt, újra nem vágyó és biztosra menő. Ezért azután — kézbe véve az egykori kritikákat — azt találjuk, hogy akkor a „külön-külön nem, de erőinket egyesítve átjutunk a Niagara felett” gondolat került előtérbe, míg a mai játék szinte egyértelműen ezt sugallta: „ha nem tudunk megújulni, ha csak a régit ismételgetjük, soha nem jutunk előbbre.” Méltó módon emlékeztet a Dunaújvárosi bemutatószínpad megszületésére. Kívánjuk, hogy méltó legyen a folytatás is — most már nem az újdonság varázsára appellálva, hanem mint az elmúlt évtized többször is bebizonyította, a darabválasztás és a darabmegvalósítás nívójának közönségforfnáló hatását tartva szem előtt. j K. D. i őrzik. Ez az anyagmegmunká- dolgozni, a frissiben készült lásl mód - szakemberek szerint munkában érzem a szuggesztiót. - forradalmasíthatja a jelenko- Én is küzdők az anyaggal, de ri építészeti dekorációt. ez csak rám tartozik. A művéKorszerű stúdió működik a szetnek az emberhez kell szól— hollóházi gyárban. Új eljárási nia, új morált megfogalmazva, módok után kutat Szász Endre aki csak dekoratív, absztrakt - munkatársaival, köztük Klein az nem tanít semmire. Márpe
