Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

IDEGENF0RGAL0M-FEJLE5ZTÉS ~ Mire költik az IFA pénzét? r Mostanában a jó tündérek ritkán kerülnek az embe­rek útjába, hogy vállalkozzanak három kívánság teljesí­tésére. Márpedig hosszú ideig sokan bízhattak ebben, ami­kor a magyar idegenforgalom fejlesztéséről volt szó. Ugyan­is ehhez —, mármint a megfelelő színvonalú vendégfogadás­hoz, minél több külföldi vendég jdevonzásához — vagy sok pénz kell vagy, ha ez nincs akkor az a bizonyos jó tündér, aki mindent elővarázsol ingyen és azonnal. Évekig tartott ez a várakozás, miközben zajlottak a viták arról, hogy előbb fejlesszék-e az idegenforgalom fo­gadására képes helyeket amiből majd bevétel várható, vagy előbb jöjjön a bevétel. Á művelődés közös gyümölcse Munkahelyi művelődés a szécsényi ELZETT-gyáregységben Magyarország képe f a világban Mindenesetre hosszú időn át csak idegenforgalmi propa­gandára és nem kereskedel­mi létesítményekre lehetett fordítani az Idegenforgalmi alapot, sokak által használt, népszerű rövidítésnevén: az íFA-t. Az utóbbi években bővült a kör: most már olyan szolgáltatások fejlesz­tésére is felhasználható, ame­lyeknél a befektetett tőke gyorsan megtérül. S az össze­get js felemelték: az idegen- forgalmi devizabevételek «tán dolláronként 1,40 forint­ra a korábbi 1,20-ról. Ez 1983-ban több mint 365 mil­lió forint. — Továbbra is a nemzeti idegenforgalmi propagandá­ra költjük a legtöbbet — mondta e témával kapcsola­tos beszélgetésen Kállay Osz­kár, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője —, ez évente 80—100 millió fo­rint, az idén például 85 mil­lió. Elsőrendű feladatunk olyan Magyarország-kép ki­alakítása a világban, amely megfelel a valóságnak, s ép­pen ezért egyre több külföl­dinek csinál kedvet ahhoz, hogy hozzánk jöjjön, itt tölt­se szabadságát vagy akár többször is visszatérjen. Je­lentős összeget fordítunk ar­ra is, hogy a belföldi turiz­must mindjobban fellendít­sük, új célokat mutassunk meg, eddig kevéssé ismert helyekre irányítsuk a hazai közönséget. Jórészt ezt a célt szolgálja ez, amit hivatalosan „a turis­ták tartózkodási idejének és költési készségének növelése Báljából az idegenforgalmi szolgáltatások körének minél nagyobb mértékű bővítése” címszó alatt foglalnak össze. Erre írtak ki pályázatot és irányoztak elő 36 millió fo­rintot az IFA-ból. Magasra állították a mér­cét a pályázók számára, ami Igen dicséretes, hiszen, ha ke­vés a pénz, még jobban meg kell nézni, hogy mire költ­jük. Egyrészt azért, mert gyorsan meg kell térülnie a beruházásnak, de talán még fontosabb, hogy a vendég — Jegyen kül- vagy belföldi — úgy érezze: érdemes volt a reklámozott helyre elmennie, jól érezze ott magát, bizo­nyítva lássa a propaganda ál­lításait. A pályázatokat cen­zúrabizottság bírálja el. Fel­adatkörét aligha illeti bírá­lat. Részt vesz benne az Or­szágos Tervhivatal, a Pénz­ügy- és a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ képviselője. A dön­tésnek egyhangúnak kell len­nie — vitás esetben a belke­reskedelmi miniszter (egyben az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke) dönt. Előny a pályázaton Űj létesítményhez előny­nyel pályázhatnak IFA-hoz- zájárulásra az idegenforgal­mi vállalatok, hivatalok, uta­zási irodák, ha — van saját pénzük is. Magánszemélyek — legalábbis jelenleg — nem. A Győr-Sopron megyei ide­genforgalmi hivatal például fedett lovardát akar nyitni Nagycenken, ez 4 millió 600 ezer forintba kerül, ehhez kért és kapott kereken egy­milliós IF A-támogatást. Ugyanennyit kapott a TISZA- TOUR (más néven Szolnok megyei idegenforgalmi hiva­tal) sportlétesítményekhez az abádszalóki kempingben, de úgy, hogy további 2 mil­lió 850 ezer forintot ő ad hozzá. Általába» egyharma- dát-egynegyedét adja a be­ruházáshoz szükséges összeg­vek az IFA — és ezt. nem kell visszafizetni. A többit a saját pénzükbe, keli hozzá­tenniük a pályázóknak. Na­gyon alaposan mérlegel a bi­zottság, s nem mindig fogad­ja el az eredeti kérelmet. Sőt, gyakoribb az, hogy né­hány százezer forintot lefa­ragnak. Például: a debreceni Arany Bika Szállóhoz tenisz- és tekepályát akarnak építe­ni, hogy legyen helyben program a turistáknak. Eh­hez 3 millió 270 ezer forin­tot kértek (csaknem a teljes beruházási összeget) — és „csak” egymilliót kaptak. A PUSZTATOUR (Bács-Kis- kun megyei idegenforgalmi hivatal) a bajai jachtkikötő és teniszpálya céljára három­milliót kért és 2 millió 600 ezret, a SIÓTOUR-nak (So­mogy megyei IH) szántód- pusztai beruházásokra 3 mil­lió 700 ezer forintot pályá­zott meg, hárommilliót ka­pott, de annak a felét csak jövőre. Kereskedelmi léte­sítményekhez is lehet pénzt kapni az IFA-tól, de azt visz- sza kell fizetni. A többit nem, az támogatás. Mindezt könnyű elmondani, de a fejleszteni kívánó vál­lalatok nemegyszer igen ne­héz helyzetben vannak —, s ennek korántsem az IFA az oka. Az inkább a mentőöv, amit — nem mindig sikerül kellő pillanatban elkapni. Be­ruházni ugyanis —, mint a népgazdaság bármely más te­rületén — csak úgy lehet, ha az erre fordítandó összeg 25 százalékát beruházási ille­tékként lefizeti a vállalat zá­rolt számlára és az építési költség 20 százalékát építési adóként rója le. Mindez igen mély zsebbenyúlást követel — és a vállalatok jelentős ré­szének nincs olyan mély zse­be. Ezért hiányoznak a pá­lyázók közül még olyan nagy- vállalatok is, mint a — jó néhány évre az osztrák konst­rukcióval megterhelt Hungar Hotels. Megmozgatni a társadalmi erőket Pedig az IFA egyik célja éppen az volna, hogy meg­mozgassa a vállalati tőkét is. No meg a társadalmi erőket. Sok helyen vállalkozik a la­kosság is arra, hogy társadal­mi munjeát végezzen a leen­dő idegenforgalom érdeké­ben. Lokálpatriotizmusból, meg a majd várható bevéte­lek reményében is. Annál inkább, mert a kö­zeli és távlati tervekben egy­aránt szerepel minél több helység bevonása az idegen- forgalomba. Egyrészt azért, mert a Balaton mind nehe­zebben bírja a nemzetközi idegenforgalom, a szakszerve­zeti-vállalati üdülők és a hétvégiház-tulajdonosok tö­megei mellett a hét végi ki­rándulók ellátását. Másrészt —, de korántsem másodsor­ban — azért, mert a minden rendű-rangú utazások nagy­mértékű drágulása miatt egy­re inkább a városkörnyéki helységek jöhetnek számítás­ba a hét végén szabad le­vegőt, felüdülést keresők szá­mára. Azaz: minden eddigi­nél nagyobb perspektívák nyílnak a városok közelében levő községek strandjai, csó­nakázótavai, parkerdői stb. előtt. Nem mond ellent ennek az, hogy a fentieken túl 10 mil­lió forint jut az IFA-ból a balatoni közterületek ren­dezésére, strandok infrastruk­túrájának fejlesztésére és hasonló célokra. Külön kap az Idegenforgalmi Alap fo­rintjaiból négy „kiemelt” in­téző bizottság: a balatoni — a fentieken túl —, a Velen­cei-tavi, a mátra—bükki és a közép-dunai IB. Figyelemreméltóan jelen­tékeny összeget, 23 millió fo­rintot fordítanak az idén az IFA-ból autóparkolók és nyil­vános WC-k létesítésére. Nos, aki autóval jár, tapasztalhat­ja, hogy mindkét területre nagyon ráfér a fejlesztés. De hadd jegyezzük meg: a kar­ban- és tisztántartás iá! Mert sok .pénz fecsérlődik el, ha építési törmelékek és háztar­tási szeméthalmok között kell „szlalomozni” a parkoló­helyre beállni akaró autós­nak. Hogy a nyilvános „mel­lékhelyiségeknek” immár határainkon túl is terjedt rosszhíréről ne is .beszéljünk... A legnagyobb tétel Jut pénz —, ha nem is a kívánt mértékben — kultu­rális, sport- és egyéb rendez­vényekre is, az évi 20 millió­ban a legnagyobb tételt a budapesti tavaszi fesztivál képviseli, amelynek évről évre nagyobb a nemzetközi sikere. S, hogy a vízparton üdülőknek is mondjunk vala­mi biztatót: 10 millió fo­rinttal járul az IFA az idei szúnyogirtáshoz. Talán kitűnik a fentiekből, hogy sok hasznos célra for­dítják az Idegenforgalmi Ala­pot, amire a pályázatot rö­videsen ismét kiírják. S hogy mégis maradnak fehér fol­tok, elodázott kívánságok? Talán majd rájuk is sor ke­rül, ha több lesz a bevétel, s ebből az IFA is. Meg egy kis gondolkodás, vállalati erőfeszítés, társadalmi hoz­zájárulás is szükségeltetik. Mért a jó tündérre tovább­ra is hiába várunk. Várkonyi Endre Nincs még negyed éve sem, hogy a gyáregység politikai és társadalmi vezetése írásban fogalmazta meg véleményét a közművelődés szerepéről a közösségi magatartós erősíté­sében, Ebben olvashatunk olyan fiatalokról, akik kör­nyezetük hatására, a pénzszer­zést tűzték ki életük fő cél­jául, s éjjel-nappal hajtják magukat, hogy minél több pénzhez jussanak. Aztán szá­juktól vonva meg az ízes fa­latokat, egymásra kuporgat- ják a pénzt, kacsalábon for­gó kastélyokat, sosem volt dí­szes kerítéseket építenek. Hoz­zájutnak minden fontos tárgyhoz, dologhoz, csak mire ez az áhított állapot bekövet­kezik, a kedves, barátságos fiatalember morózus, magá- nakvaló férfivá kérgesedéit A fenti kép, ha sarkított is, nem nélkülözi az igazságot Mindamellett nem szécsényi specialitás. nem csak az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében, ahol az idézett véleményt megfogalmazták szerezhetők az ilyen és hasonló tapaszta­latok. * Tény: ha felismertük hibá­inkat. akkor tenni is tudunk ellenük. Az ELZETT-gyáregység­ben például úgy, hogy a mű­Rigai Rigában, Lettország főváro­sában mindem év nyarán meg­rendezik a népi iparművé­szek kirakodóvásárát. Színhe­lye egy 100 hektárnyi terüle­ten fekvő néprajzi múzeum, a Julga-tó partján. Ebben a skanzenben kilencven-egyné- hány paraszti épületet gyűj­töttek össze, kezdve a kuny­hóktól a tágas parasztportá­kig, fából épített templomo­kat, szélmalmokat. A háza­kat, gazdasági épületeket Lett­ország különböző részeiből szállították ide, gerendán­ként szétszedett állapotban, majd eredeti formájukban összerakták. A kiállítás anya­gát mindennapi használati tárgyak, régi bútorok, mun­kaeszközök, népművészeti tár­gyak teszik látványossá. Ez a hangulatos környezet köze­lebb hozza a látogatókat a népművészet forrásához. Sok nézője volt a kerámia­tárgyaknak. Láthattunk olya­velődés teremtette lehetősége­ket kívánják mind jobban a közösségi gondolkodás és ma­gatartás erősítésének szolgála­tába állítani. — Évekkel ezelőtt, amikor a művelődési bizottság mega­lakult nálunk, egyik vezető­jeként én kezdtem vele fog­lalkozni --------mondja Nagy F erencné személyzeti és szo­ciálpolitikai előadó. — A ko­rábbi években sem volt köny- nyű az emberek rendezvé­nyekre való szervezése. Sze­rencsére volt és ma is van egy érdeklődő mag, amelyik mozgatja a többieket, a cse­rélődő embereket. Ezért mondhatjuk el, hogy nekünk még egyetlen rendezvényünk nem esett kútba érdektelenség miatt. Ha mi ide, a gyárba hívunk valakit, művészt, írót biztos 80—100 fő ott szorong az étkezdében. Persze nem elég kiplakátolni a dolgokat. Le kell menni az üzemrészek­be, az emberek közé, megta­lálni velük a hangot, meg­győzni őket arról, hogy a mű­sor jó lesz, érdekes. — Nálunk a művelődési te­vékenység meglehetősen széles körű — vélekedik Pancsovai Gyuláné munkaverseny-felelős, — Író-olvasó találkozókon, előadói délutánokon, kiállító- sokán ismeretterjesztő előadá­sokon, vetélkedőkön vehetnek részt a dolgozók. Az ELZETT Művek híres a központilag rendezett színvonalas vetélke­vásár nokait. amelyek modern for­mákon őrzik a hagyományos díszítőelemeket, sokan viszont fazekasok munkáiban, gyö­nyörködtek. Ezek megőrizték az agyagedények hagyományos formáját és díszítési módját A fenyves árnyékában so­rakoztak a borostyáhkészítők sátrai, pultjai. Egy másik so­ron a bőrdíszművesek, a ko­sárfonók a fafaragók, az öt­vösök állították ki portékái­kat. A takácsok a régi szövő­széket is elhozták magukkal, s ott helyben szőtték a nemze­ti díszítésű lenvászon abro­szokat, terítéket. Az idei kirakodóvásár mél­tó módon reprezentálta a lett népi iparművészetet, amelynek gazdag választékából két nap alatt negyvenezer talált gaz­dára. dóiról, melyekbe rendszeresen bekapcsolódunk mi is. Szoci­alista brigádjaink körében népszerű a megyei, munkás- müvelödési mozgalom. Tavaly például nyolc, az idén pedig már 11 brigádunk dolgozik fo­lyamatosan a mozgalomban. A kollektívák tájékoztató fü­zetek alapján válogatnak a le­hetőségek között és intézmé- nyileg vettük fel a kapcsola­tot a helybeli művelődési köz­ponttal, járunk a Krúdy Gyula könyvtárba. Nem titkoljuk, szeretnénk minél becsületeseb­ben és jobban szerepelni. — Öröm hallani erről az aktivitásról, már csak azért is, mert jó néhány helyen a panasz lépett helyébe. Hogyan sikerült önöknél a művelődés lángját lobogva 'megtartani ? — Ügy, hogy az illetékesek többet foglalkoznak vele — feleli kapásból Pancsovainé. — Persze a lehetőségek még így is nagyobbak, mint amennyit! embereink kihasználnak. Ezért én az aktivitással, bármennyi­re is jó, kicsit elégedetlen va­gyok. — Ha nem akarunk meg­bukni — mondja Tóth László szakszervezeti titkár —, ak­kor túlbiztosítjuk magunkat Háromszor annyi meghívót küldünk szét, és megerősítjük a szóbeli propagandát mint amennyi résztvevőre számí­tunk. Javultak kapcsolataink a helyi közművelődési intézmé­nyekkel. művelődési központ­tal, könyvtárral, múzeummal, s e kapcsolatok révén növelni tudtuk a rendezvények szárnál színvonalát. S amikor konkrét esemé­nyekről kérdezem őket, impo­záns neveket hallok elhang­zani. Járt itt Szakonyi Ká­roly iró, többször is Baranyi Ferenc költő, Merényi Judit előadóművész, csupáncsak tal­lózva a híres vendégek sora között, — Tapasztalataink szerint a könnyebb műfajú, az emberek mindennapi problémáihoz va­lamilyen formában közelebb álló művelődési programoknak; kiugró sikerük van — fogal­maz összegzőén Huszkó Sán­dor, a pártvezetőség titkára.’ — A szórakozás iránt nagyon megnőtt az igény. E jelenség­re tekintettel kell lennünk.’ Ugyanígy az egyéni érdekek­re, melyek néha bizony üt-’ köznek a kulturálisokkal,’ Gondolja csak el, hogy sokan/ uborkát termesztenek, serté­seket hizlalnak. Őket nagyon nehéz művelődésre fogni; pon­tosabban meg kell találnunk a sajátos módját, a lehetséges részt vevők érdekeltségét. Me­gint csak vázlatosan említhe­tem: bizonyos rétegekben fe­leslegesnek tűnik a művelődé-' si tevékenység, ugyanakkor ezekben a körökben is vonzá­sa, becsülete van az Alkotó ifjúság, a Szakma ifjú meste­re vetélkedőknek. A munkahelyi művelődés alapja — vallják Szécsény- ben egyöntetűen — a szocia­lista brigádmozgalom. Kultu-’ rális területét olykor ugyan még ma is jellemzik mennyi­ségi törekvések, mert mint a beszélgetésből kiderült, még á számszerű növekedésre is szükség van. Egyre előkelőbb szerephez jut azoban elmélet­ben és gyakorlatban egyaránt a minőség, részben az alkal­makra, részben a befogadók­ra és a befogadás megterem­tésére vonatkozóan, A szocialista brigádmozga­lom a munkahelyi művelődés ösztönző ereje, lelke is. Anya­gilag, erkölcsileg megbízható­an, hivatalosan elismerhető. S a közösségformálásban, a kö­zösség gondolkodásában, ma­gatartásában, viselkedésében meghatározó. Mindez együtte­sen indokolja, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a mozgalomra. Az eredmények — gyakran súlyos vajúdással — munká­ban születnek. Nem restek dolgozni értük a szécsénvi ELZETT-gyáregységben. Mi­ért is lennének? Hiszen gyü­mölcsét — munkás és mun­káltató —■ együtt élvezik. Sulyok László j K. M. «mw”" '■ • ...-.... - . ......tp1 V >Íf\ .....' ■■■■' §3M/M ggís * !rf" - „ „ « * fi: * "<F» . „.W lHí w 1 ""h . ...... I.. M * n " ^ ;' -; •: *m t; • ‘ír .... 'I 1 -• I.-» •* • - * :S*f; l-JEviili: ■ »«ssBSP % 1—.««ffltf* 'I |l , r. ...4mmé y r .. ,jU . •hmmm ’".ÜÜjjfcürr.. Durkő Gábor rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents