Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
Fűrészáruk Kagylóiról Több mint tíz éve ad munkalehetőséget harminc ember részére a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet nagy- lóci melléküzemága. A fűrészüzembe saját termelésű faanyagot dolgoznak fel, amelyből különféle gyümölcsöslá- da-elemeket, raklapokat készítenek a TSZKER részére. Az elmúlt évben mintegy 5 millió forint értékű árut értékesítettek, amely 11 millió forint nyereséget hozott a tsz-nek. Ebben az évben pedig nem kevesebb, mint 7 millió forint értékű árut szeretnének termelni Nagylócon. Bal felső képünkön, Ocsovai József GATTE vágógépen darabolja a rönköket. Szeles Gyuláné és Kovács Zoltánná — jobb felső képen — a megmunkált félkész árut szállításra készíti elő. Bal alsó képünkön Butkai Jánosné és Lőrik Istvánná a gyümölcsösládához szükséges fűrészárut darabolják. — R — Azbesztcement csatornaakna vizet, s a talajvíz sem ke- sabban lehet vele csatornát rülhet az aknába. A legfon- építeni, mert rövidebb ideig tosabb azonban az, hogy a kell a munkagödröt nyitva nagy forgalmú utakon gyor- tartani. Tűzgép javítja az utat Ä csapadék- és szennyvíz- csatornákban a kezelőszemélyzet számára 25—50 méterenként tisztító- és ellenőrzőaknákat létesítenek. Ezeket az aknákat általában a helyszínen készítik betonból vagy súlyos, előre gyártott betongyűrűkből. A Német Szövetségi Köztársaságban újabban az aknákat azbesztcementből előre gyártják, és darus autóval egy darabban beemelik a munkagödörbe. Az azbesztcement aknának sok előnye van. Lényegesen kisebb munkagödörben elfér, sokkal kisebb, a súlya, s teljesen vízzáró. Nem juthat belőle a talajba a szennyvíz, és nem szennyezheti a kutakat tápláló talajA felhólyagosodott, hullámossá vált aszfaltutak rongálják a gépjárművek kor- máhy- és futóműveit, amellett közlekedési . baleseteket is okozhatnak. E kellemetlen és alattomos úthibák kijavítását úgy végzik, hogy csákánnyal vagy pneumatikus kalapáccsal feltörik a hibás részeket, majd új aszfaltréteget terítenek le. Szovjet mérnökök olyan eszközt szerkesztettek, amely- lyel egyszerűbben és főként olcsóbban javítható a hibás aszfalt. Az eszközt járműre szerelték, és tűzgépnek nevezték el. A tűzgép infravörös sugarakkal kb. 180 C-fok- ra hevíti a hibás útburkolati részt, amely így könnyen simára hengerelhető. Óránként 5—8 négyzetméternyi útfelület javítható ki e módon emberi kéz érintése nélkül. Versenyképesseg — messzire telcíníes Sz?cs?nySe^ Az önállóvá válás kapujában Az 1980-as évekre alakult a közel-keleti országokra va- vő kilátásai sem valami löki az ELZETT Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységének mai termelési arculata. Vagyis ma már az éves termelési érték 67 százalékát, 180 millió forint értékben a cilinderes bútor-, épületzárak és biztonsági lakatok adják. Ugyancsak a mostani évtized elejére vezetik vissza azoknak az intézkedéseknek a kedvező hatását, amelyek a jelenlegi termelési, műszaki, technikai, technológiai színvonalat -képviselik. Az 1980-as esztendőt a fordulat événék is tekintik a gyáregységben. Ugyanis erre az időszakra megteremtődtek a korszerű, zárt ciklusú termelés feltételei. Ez azt jelenti, hogy az alapanyagtól kezdve a készáru kiszállításáig minden munka- folyamatot itt végeznek el. A változások tulajdonképpen a nagykorúvá válás elindulását is jelképezik, mert létrejöttek a termelést kiszolgáló, irányító osztályok is. Ma pedig erőteljes az előkészítő munka, hogy a jövő évben, közvetlenül az ELZETT Művek irányítása alatt dolgozó mostani gyáregység, illetve jövőre már a gyár megfeleljen a nagykorúsítással járó összes megnövekedett termelési és gazdálkodási feladatoknak. Ezen belül is a nemzetközi versenyképesség mai követelményeinek. — Önként kívánkozik a kérdés. Jelenleg hol tartanak, mire irányítják újabb lépteiket a versenyképesség növelése érdekében? Ma még egy piacra — Mielőtt konkrétan válaszolnék az előbbi kérdésre, szükséges elmondanom, hogy 1960-től 1970-ig olyan jelentős termékkel, amely alapvetően meghatározta volna sajátos' arculatunkat, nem jelentkeztünk a piacon.- Ebben az időszakban nem is volt lényeges, a jövőt minden tekintetben jó irányba befolyásoló műszaki, technikai, technológiai fejlesztés sem. A rákövetkező évtizedben kimondottan végrehajtó feladatokat oldottunk meg. Ezt követően néhány évvel ezelőtt indultak el a számunkra is jó irányú, jövőt egyengető változások. Jelenleg 50—60 típusú, különböző méretű termékeket gyártunk. Az ez évi termelésünk 196 millió. Ennek 50 százalékát exportáljuk. Ebből 45 százaléka tőkés-, azaz a fejlődő országokba; Irán, Szíria, Egyiptom kerül — közli a múlt jellemzőit és a jelen valóságát Mutter András, megbízott műszaki vezető, aki a termelési osztály irányításával járó feladatok elvégzését is magára vállalta, majd kisvártatva így folytatja: — Azért is nehéz megítélni nemzetközi verseny- azaz életképésségünket, mert csaknem kizárólag egy piacra, gyünk orientálva. Hogy ez jó-e vagy sem, arra egyértelműen én nem tudok válaszolni. Azzal viszont számolnunk kell, ha az előbb említett piacokon valamilyen oknál fogva bedugulnának a lehetőségek, akkor igen nehéz helyzetbe kerülnénk. — Miért? — Mert csak ezeken a területeken vagyunk versenyképesek, csak az itteni igényeknek felelnek meg termékeink. Megrendelőink, jelen pillanatban nem szívesen fogadják az újat, nincsenek különleges kívánságaik, elégedettek a csomagolással, ugyanakkor ragaszkodnak a fémtermékekhez és az általuk megszokott es kedvelt színekhez. A nyugati piacokon viszont, ahol a korszerűbb termékeket kedvelik, nem vagyunk verseny- képesek — válaszolja Mutter András. Az önállóvá válás kapujában így hát a vezetők egyik nagy dilemmája, hogy választ adjanak a versenyképesség növelése, de melyik irányba kérdésre. Egyrészt önmaguknak, másrészt a gyáregység dolgozóinak. — Bár most még nincsenek meg teljes mértékben a műszaki, technikai feltételek a nagyobb biztonságot jelentő, több lábon álljunk helyes elképzelés megvalósításához, ennek ellenére úgy látjuk, hogy a meglévő, fejlődő tőkésországok kívánságainak további kifogástalan és határidőre történő teljesítése mellett nyitnunk kell a fejlett tőkésországok piacai felé. Ez utóbbinak is megvan a lehetősége — hangsúlyozza a megbízott műszaki vezető — de nem most és azonnal. Az elképzelések valóra váltásához még néhány esztendőre van szükségünk. — Mire építik az utóbbival kapcsolatos elképzeléseiket? Együttműködés — új termékek — Két dologra. Az egyik már most is folyamatban van. Az ELZETT Művek más gyárával kooperációban jelenünk majd meg nyugati piacokon. Jelenleg a sátoraljaújhelyi gyárral van biztató termelési kapcsolatunk. ök már bennt vannak az amerikai piacon. Mi segítünk nekik a lemezmegmunkálásban és a készresze- relésben. Ez a két tevékenység még nem képvisel jelentős összeget. Így hát az egymásrautaltság pillanatnyilag még egyoldalú. Ugyanis a bútorzárcilinderhez szükséges kulcsok döntő részét, évente 20—25 millió forint értékben, tőlük kapjuk, mert a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárból kapott tem- perkulcsok mennyisége egyre jobban csökken, és a jözsásak. A másik tennivaló a műszaki fejlesztéshez kötődik. Egyrészt jelenti az új termékek gyártását, mint például a nemrég megvalósított három- eilinderes bútorzárat, másrészt a termékek tipizálásának meggyorsításához kapcsolódik. Ez utóbbi természetesen konstrukcióváltozást is feltételez. Ezzel egyidőben javítjuk a minőséget, növeljük termékeink esztétikumát, például felületkezeléssel és a kor követelményeinek megfelelő csomagolással. Vagyis minden piacon, jól eladható termékek előállítására törekszünk, természetesen a művek ezzel kapcsolatos elképzeléseinek és konkrét támogatásának megfelelően. A jelenlegi gyáregységi státusz olyan szűkre szabott lehetőségekkel is járt, hogy a szécsényi vezetők soha sem érezték testközelből a mindenkori piac igényeit, az esetleges újabb kívánságokat, a bekövetkezett változásokat. Sőt! Ha viszont csupán egy területre szűkítem le a versenyképesség megítélését és a jelen helyzetet vizsgálom, akkor egyértelműen jónak kell értékelni a gyáregység ez irányú tevékenységét, jelenlegi státuszát. Ennek igazolására még csak annyit, hogy több éve úgyszólván reklamáció nélkül, kívánt határidőre teljesítették, illetve teljesítik a megrendeléseket. Ami viszont az előbbieknél is többet mond az, hogy az idén a jelenlegi éves terven felül újabb 40 millió forint értékű termék előállítására van megrendelésük. Teljesítését több okból nem tudták elvállalni. — Az előbbiekből Is kitűnik, hogy a piac szempontjából nem vagyunk kedvezőtlen helyzetben. Ennek ellenére mégis azt mondom: nagy bátorság kellene ahhoz, hogy egyértelműen jó, vagy nem jó szóval válaszoljak arra a kérdésre: milyen gyáregységünk termékeinek versenyképessége — szól ismét határozottan Mutter András. A mércét a legjobbakhoz A dióhéjban vázolt jelen, valamint a jövő tennivalóinak jelzésszerű felvázolása arra enged következtetni, hogy az önállóvá válás közvetlen időszakában igen helyesen mesz- szebbre tekintenek, s ennek megfelelően a mércét a legmagasabb színvonalat adó versenytársakhoz mérik. Mindezt nagy felelősséggel, a bővebb lehetőséget teremtő önállóság ígéretében, kellő rugalmassággal, piacérzékenységgel és ehhez kapcsolódó alkalmazkodókészséggel. — venesz — Beteg LELKIISMERETES, jó munkát csak testileg-lelkileg egészséges emberektől lehet elvárni. Másrészt viszont előfordulhat, hogy betegséghez „folyamodik” az is, aki valami oknál fogva átmenetileg nem kíván részt venni a termelőmunkában. Akár valódi akár „kreált” betegségről van is szó, a táppénzesnapok emelkedése hatalmas gondok elé állítja a gazdálkodj szervezeteket. Gazda nélkül marad a gép, a munkapad, az íróasztal, kihull egy láncszen a pontosan szervezett folyamatból. Az üresen árválkodó hely pótlása csak áldozatok árán, vagy még úgy sem sikerül. A táppénzeshelyzet alakulása egyrészt egészségügyi, másrészt gazdálkodási kérdés — többszörösen indokolt tehát, hogy időről _időre áttekintsék. Megyénkben legutóbb a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár végezte el ezt a munkát — igen tanúlságos összegzést készítve. A vállalatnál az egy főre számított táppénzesnapok aránya meghaladja, a népgazdasági átlagot, de felette van az iparági és a megyei átlagnak is. Tavaly például az átlagszámítás törvényei szerint minden egyes vállalati dolgozó egy egész hónapra esett ki a termelésből betegség miatt. (Ha hozzávesszük ehhez az egyéb távolléteket, pl. szabadság, igazolatlan mulasztás, akkor a vállalat minden egyes dolgozója az év tizenkét hónapjából csak tízet töltött munkahelyén.) Ebben a gyárban az utóbbi öt évben 250 millió forintot költöttek beruházásra. Automata gépsorral korszerűsítették az öntödét, elektrosztatikus zománcszórást valósítottak meg, modernizálták a sa- vazást, cél- és kisgépeket szereztek be. Mindezekkel több mint háromszázan szabadultak meg az egészségre ártalmas munkától, de a nehéz, egészségre káros munkahelyek száma még így is meghaladja az egyharmados arányt. S noha kiemelt figyelem fordul a károsodást szenvedett, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, a munkahelyek további korszerűsítése még bokros teendőket kínál a gyár számára. A hátrányos - adottságokat egyre fejlődő üzemegészségügyi szolgálattal is iparkodik ellensúlyozni a vállalat. Rendszeresek az egészségügyi szű- . rővizsgálatok, a betegségek orvoslása mellett egyre nagyobb szerepet kap azok megelőzése. A tapasztalatok számottevő része azonban arra utal, hogy a táppénzesfegyelemben is jócskán akad orvosolnivaló. Az SVT dolgozóinak fele vidéki, a táppénzesesetekböl, illetve a táppénzesnapokból azonban számukat jócskán meghaladó arányban, hetven, illetve hatvan százalékkal résége szesednek — ők ugyanis nem az üzemorvosi rendelőben, hanem lakóhelyükön írathatják ki magukat. A számok azt sejt- tetik, mintha a községi rendelőkben könnyebben kitöl- tenék a betegsegélyre jogosító papírt... Felkelti a figyelmet a a tény is, hogy a rendkívüli fel- lülviz^gálatra behívott betegek igen tekintélyes hányada a jelzett nap előtt váratlan gyorsasággal meggyógyul. Máskor viszont a főállású vállalati betegellenőr észrevételezi, hogy a „maród” dolgozó otthon nem szedi a gyógyszert sőt, betegsége alatt jólfizető maszekmunkával foglalatoskodik. A rajtakapottak ellen eljárást indítanak. Nemcsak az SVT-nek okoz gondot a táppénzfegyelem lazasága: a táppénzzel való visszaélések megszüntetésére a Nógrádi Szénbányák is mostanában hozott intézkedéseket. Fokozott szigorral ellenőrk zik azokat, akik — ha néhány napra is csupán — gyakran otthon maradnak. Határozottan fellépnek azok ellen, akik különféle módon hátráltatják saját gyógyulásukat: tőlük nemcsak a táppénzt vonják meg, hanem fegyelmi büntetést is kiszabnak. A táppénzzel való visszaélésnek az erre hajlamosító belső késztetés csak egyik feltétele — a közvetlen környezet elnéző magatartása, a szabadosságra indító légkör az. ami egyenesen csábit a kisebb-nagyobb csalásokra. Ott, ahol a közvetlen kollégák nagyon is jól tudják, mire kell az a néhány betegnap, de úgy tesznek, mintha nem tudnák, ott, ahol a főnök utólogos igazolást is elfogad a több napos távollétre, ott a dolgozó se sokat habozik, ha netán túlságosan felgyülemlik a ház körüli munka. Fonákul értelmezett kollegalitás ez, amit csak tovább motivál a „ma ő, holnap én” számító magatartás. Ellene csak kö- vétkezetes szigorral lehet fellépni — s ez a közösség elemi érdeke. A KÁRTÉKONY szemlélet elleni hadviselés első művelete mindenképpen az kell legyen, hogy a gazdálkodás eredményességéért felelősséget viselők őszintén szembenézzenek saját helyzetükkel. Szépítés, kozmetikázás nélkül feltárják a táppénzeshelyzetalakulását befolyásoló tényezőket, s következetesen végrehajtsák a jobbító szándékkal készített „haditervet.” Ahol szükséges és amennyire a lehetőségek megengedik anyagi ráfordítással, de legalább ilyen jelentőséggel a nevelés eszközeivel is. Hiszen épp az utóbbi az, ahol az eddig elérteknél jócskán nagyobb siker remélhető. Sz. M. NÓGRÁD — 1983. július 8., péntek 3
