Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
A NEMZETKÖZI MOVÉSZTELEP VENDÉGEI (6) A Nógrádi Sándor Múzeum fényképgyűjteménye Szabó Tamás Múzeumunk történeti dokumentációs gyűjteményének egyik nagyobb egysége a fényképtár, melyben jelenleg 3808 darab fényképet őrzünk. A fényképdokumentum-anyag égy része archív, más része reprodukció. Ez utóbbi értéke nem csökken azzal, hogy másolat, hiszen sok esetben az eredeti 60—70 éves felvételek már nem lelhetők fel, illetve több megrongálódott, megkopott, melynek következtében a korábban reprodukált képek egyedi jelleggel bírnak. Érdemes végigtekinteni a fényképtár gyűjteménycsoportjain, melyből kitűnik, hogy a közel négyezer darabos , fényképgyűjtemény a megye és a benne élő emberek- életéről milyen széles skálát ölel fel. A könnyebb és áttekinthetőbb tárolás, illetve felhasználás szempontjából az alábbi csoportokat alakítottuk ki: arcképek, csoportképek, mozgalmi képek, városképek, a megye településeiről készített képek, a hagyományos, nagyobb ipari üzemek (Salgótarjáni Kohászati Üzemek, Nógrádi Szénbányák, vasöntöde és tűzhelygyár, UM salgótarjáni öblösüveggyár, síküveggyár), valamint a megye egyéb üzemeiről készített felvételek. Külön csoportokban nyert elhelyezést a megye mezőgazdaságára, a kereskedelemre és szolgáltatásra vonatkozó képanyag. A megye művelődésügyét, egészségügyét és a lakosság életmódját fényképen rögzített anyagunk jól kiegészíti az írásos dokumentumokat. Elkülönítve csoportosítottuk a sport, a néprajz, a műemlék, az .emlékművek és szobrok, valamint a tájra vonatkozó képanyagunkat. Elmélyülten Fényképdokumentumainknak a fenti 22 csoportra való bontását indokolta a gazdag tényanyag és a történeti emlékek sokfélesége. Az arcképek csoportjában a megye történetében kiemelkedő szerepet játszott és játszó közéleti személyiségek fényképe mellett helyet kapott a munkásmozgalomnak, s ezen belül is az illegális kommunista mozgalomnak, a Magyar Tanácsköztársaság helyi vezetőinek, valamint olyan országos vezetőknek arcképe, akik valamilyen módon kapcsolódtak a megye életéhez, legújabb kori történetéhez. munkásmozgalmához. A csoportképek között — csak jelzésül — olyan képeket is őrzünk, melyek az 1917-es kisterenyei nőgyűlés szervezőit, az első magyar proletárállam helyi hatalmi szerveit, a Tanácsköztársaság védelmében részt vett önkéntes munkászászlóaljak egységeit, az ellenforradalmi korszak szociáldemokrata és szakszervezeti bizalmijait, illetve kongresszusait, a fel- szabadulás utáni első pártiskolák, szemináriumok hallgatóit örökítették meg az utókor számára. Számos csonort- kép az üzemek tisztviselőiről és munkásgárdájáról, az elemi és polgári iskolák egv-egv osztályáról, tantestületekről tanúskodik. A mozgalmi képek csoportjában találhatók például a különböző pártok, szervezetek és mozgalmak rendezvényeiről készült képemlékek. Külön is értékesek azok, amelyek az 1945—1948 közötti népi demokratikus időszakban, a hatalomért folyó harcban a különböző nagygyűléseket örökítették meg, illetve- kj az 1945-ös és 1947-es választási harcok tömegdemonstrációit idézik elénk. A május elsejék, a bányásznapok, az ifjúsági és nemzetiségi találkozók stb. színpompás ünnepeit is folyamatosan örökítették meg a fotósok s az eredmények fényképtárunkat gazdagítják. A városképek csoportjában Salgótarján és Balassagyarmat felszabadulás előtti és utáni állapotáról, fejlődéséről helyeztünk el képanyagot. A salgótarjáni városközpont rekonstrukcióját a gyűjteményünkben őrzött fényképeken keresztül is nyomon követhetjük. Számottevő képanyagunk őrzi a megye egyéb településeinek fejlődését is. Az üzemek múltja és jelene, külső és belső megjelenése, állapota, a technika s a technikával dolgozó emberek munkahelyi viszonyai, a munkások által termelt értékek. termékek képi megjelenése dokumentális erővel bír. A mezőgazdaság átalakulását, a kereskedelem és szolgáltatás bővülését, minőségi változását jól szemléltetik a fényképtár ilyen témájú képei. A művelődést bemutató fényképcsoportban őrzünk óvodai, általános, közép- és főiskolai életet bemutató, a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok, filmszínházak, zeneiskolák, szakmunkásképző intézetek életét felvillantó képeket. Gazdag képanyaggal rendelkezünk a gyermekek felszabadulás utáni életére és az úttörőéletre vonatkozóan. Az egészségügyi képdokumentumok között találunk kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosi és egészségvédelmi vonatkozású fényképeket. A sporttárgyú fényképek között számos a régi, nagy hírű (bányász és a Baglyasaljai Sport Egyesület) futballcsapatot örökített meg kép az 1920-as évekből. Néphagyományainkat őrző fénykép aránylag kisszámú a fényképtárban, mert e tárgykörben a balassagyarmati Palóc Múzeum végez nagyobb gyűjtőmunkát. Megyénk műemlékeiről, emlékműveiről és a lakóhelyeket díszítő szobrokról a valóságos tényeknek csaknem megfelel a gyűjteményben őrzött képanyag. S végezetül néhány régi és új felvételen őrizzük a Salgótarjánt övező tájat, nem utolsósorban a sajgói várat, melyet hajdanán a fogaskerekű kisvasút kötött össze a várossal. E vázlatos felsorolás alapján nem lehet teljes az ismertetés arról a gazdag képanyagról, meldet fénykép- gyűjteményünkben őrzünk. Jellemző viszont, hogy az ember áll a képanyag középpontjában, munkájával, por litikai hovatartozásával, művelődésével, szórakozásával, egyszóval: életével. Vonsik Ilona Az 1952-ben Budapesten született művész szűkebb hazája Nógrád megye, Salgótarján, ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte s ahol már főiskolai tanulmányai előtt szobrokkal jelentkezett a kiállításokon. Így tehát hazajött a művésztelepre. Azi iparművészeti főiska- lán 1979-ben fejezte be tanulmányait üvegtervező szakon. Szobrászattal foglalkozik, tagja a fiatal művészek stúdiójának, a képző- és iparművészek szövetségének. a Művészeti Alapnak. Rendszeres résztvevője az országos kiállításoknak, 1980-ban a stúdiókiállításokon SZOT-dí- jat kapott, 1981-ben a szegedi nyári tárlaton a KISZ fődíját, 1982-ben a salgótarjáni tavaszi tárlaton a Munka-Művészet díjat, Tatán a stúdiódíjat, a miskolci téli tárlaton az Ózdi Kohászati Üzemek díját nyerte el. Egyéni kiállítása volt 1979-ben Salgótarjánban. 1980-ban Esztergomban, 1981-ben a ferencvárosi pincetárlat keretében, 1982-ben Szegeden. Idén, a tizenharmadik tavaszi tárlaton» múlt évi nagydíjasként önálló kamarakiállítást rendezett Salgótarjánban, ahol egyéni hangvételű rajzaival: Portré, Alkonyaikor. Bot- Hű és botleány, Sötétedés Után, Elindulnak délre, vala-. mint szobraival: A tudós! Kecske Mária. Emié portréja, Nagy Irma, Balonh Zita aratott sikert. Az idei tárlaton rajzokkal szerepéit. A Művészet 1982. évi októberi számában Drámák címmel Wehner Tibor ír méltató cikket Szabó Tamás szobrairól, amelyben elismerően szól a fiatal művész viszonylag rövid, ám eredményekben máris annál gazdagabb szob- rászi munkásságáról. Többi között megjegyzi: „Paradoxonnak tűnhet, mégsem az: Szabó Tamás úgy újított, hogy nem újított. A szobrászat klasszikus anyagaihoz — a kőhöz és a bronzhoz —, a hagyományos technikákhoz — a faragáshoz és a mintázáshoz — fordult, és nem lépte át a figurativitás határvonalát. Mondandójának — hiteles és általánosan érvényes, alapvetően drámai meghatározottságú mondandójának — közvetítését az emberi arcra, az emberi alakra bízta. Művészetének újdonsága az az új minőség, amely szobrainak gorpJ dolati mélységéből és érzelmi izzásából táplálkozik.” Szabó Tamást az az örök, s korunkban új dimenzióval is rendelkező kérdés foglalkoztatja: ki és mi az ember? Hol a helye a világban, hová tart, milyen utakon indul el és hová ér? E nyugtalanító kérdésekre kutatja a választ. Válaszai ugyancsak, nyugtalanítóak, feszülő drámaisággal, mélységekkel teltek, a gondolkodó ember boldog boldag- talanságát sugallják. Szinte természetes, hogy e művészettől nem lehet idegen bizonyos klasszicitás sem, s nyoma sincs benne semmiféle üres formai játéknak. Erről vallanak, többek között Ki ez az ember? és az Egy az útjuk kettőjüknek című művei is, amelyeket Salgótarján közönsége a tavaszi tárlatról szintén ismerhet. Ez utóbbi meditativ szépsége, komoly líraiáága különösen megragadó. A művész rajzai ugyancsak hasonló gondolati töltések hordozói. Makó Judit — a művész felesége — szintén a nemzetközi grafikai művésztelepen dolgozik. Ugyancsak az ipar- művészeti főiskolán fejezte be tanulmányait. Rendszeresen szerepel az országos stúdiókiállításokon. önálló kiállítása volt idén a Stúdió Galériában, tavaly pedig szerepelt a nürnbergi egyedirajz- triennálén. Elsősorban sokszorosított grafikával foglalkozik, s az egyedi rajz — mint másoknál is az utóbbi időben — előtérbe került munkásságában. Tóth Elemér Objektív Tényképek a szocialista világból Sajátos hangulatú, vonzó és hiánypótló műsort indít útjára a Magyar Televízió. Objektív címmel tudósításokat, reflexiókat láthatunk majd hónapról hónapra a képernyőn a szocialista országok életéről. Eddig is született eredményes tévéfilm, riport a dokumentum műfajában, egyedi tudósításként vagy % folyamatos beszámol’óként egy-egy szocialista ország életéről. A televízió külpolitikai szerkesztősége azonban két éve új műsortípus kialakításával foglalkozik, összeállt egy olyan stáb Benda László szerkesztőriporter irányításával, amelyik kifejezetten azt tűzte ki célul, hogy a magyar közvélemény többet tudjon, bensőségesebben, alaposabban értesüljön arqól a világról, amely leginkább foglalkoztat bennünket. Azok a riportok, amelyek ilyen szellemi közelítéssel készültek, eddig is kivételes figyelmet keltettek. Nemes Gábor lengyelországi, Benda László távol-keleti. koreai, indokínai tudósításai például olyan világokat és problémaköröket ismertettek meg a magyar nézőkkel, amelyek ezt megelőzően legföljebb tényközlő híradásban, néhány koc- kányi tudósításban szerepeltek csupán. A szándék most az, hogy a lehető leg- objektívebb képet alakíthasson ki az adások nyomán a magyar közvélemény a szocialista országok szellemiségéről. társadalmi, politikai, kulturális életéről. A szerkesztők elképzelése szerint egy-egy adósban közös gondokat próbálnak körüljárni, például a lakáskérdés helyzetét, a demográfiai problémákat s vissza akarnak pillantani történelmi eseményekre, fontos évfordulók kapcsán. Elindult a filmcsere, műsorimport is, egyre több filmajánlat érkezik, s megpróbálják a kapott anyagokat a magyar nézők igényei szerint felhasználni. Kíváncsian várjuk, hogy a július 13-án induló, havi rendszerességgel jelentkező műsor igényesen tájékoztatni tudja-e a közvéleményt. Benda László szerint az első adások után kiderül. hogy mennyi érdemes vonzó téma, egy-egy adásra való ötlet rejtezik ezen a területen. Nem utolsósorban a közönség reagálása, ötleletei, érdeklődése is szfne- sebbé, hatékonyabbá teheti a műsor szervezőinek munkáját. Mindenesetre őszinte érdeklődéssel, rokonszenv- vel tekintünk az első adás elé... Illés Jenő KOSSUTH RADIO: 8.25: Sugárüzemben élünk? 8.35: Mozart: D-dúr {Prágai) szimfónia 9.00: Verbunkosok, népdalok 0.33: Láttam, láttam lappantyút 10.05: Gyermekeknek 10.31: Zelk Zoltán versel 10.30: Indulók, táncok U.OO: Gondolat 11.45: Gyurkovlcs Mária nóta* felvételelböl 12.45: Zinka Milanov és Jussi Björling operaáriákat énekel. 13.20: Hány Istók legendája 13.40: A Weiner vonósnégyes (elvételeiből 13.05: Révkalauz 15.35: Daloló, muzsikáló tájak 10.00: Mit üzen a Rádió? 10.35: Kóruspódium 17.03: Hárman voltam. 17.30: Népszerű muzsika — világhírű előadók 19.1?: A Rádiőszfnnáz bemutatója Casement passiója 20.26: Operettkedvélőknek 21.30: Helyszinrajz < 22.30: Hangszerszólók 23.00: Évszázadok mesterművei 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Az Izraelita (elekezet ne-' gyedórája 8.35: Slágermúzeum 9.36: az „ópiumklrály”, a csempész és politikus. Gellért Endre Írása. 10.00: Zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: A esodafurulyás Juhász. Madarász Iván zenés meséje Illyés Gyula versére. 13.30: Illik a tánc a magyarnak 14.00: A Petőd rádió zenedélutánja. 15.45: Eric Clapton felvételeiből 16.35: Jó utatl 17.30: ötödik sebesség 18.35: Válogatott (elvételek , 19.40: Nótakedvelőknek 20.35: Forog az Idegen 21.35: Ritmus! 22.05: Vörös Sári nótákat énekel Zsákai Piros László gordonkázik 4 NÓGRÁD - 1983. július 8., péntek 22.30: Hol tartunk? 23.20: Fiúk és babák. Részletek Loesser zenés játékából MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-magyarországon. (A tartalomból: Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra? — Gyors cipö- javitás. — Nyári úszónapközt gyerekeknek.) Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelözetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.03: Hírek 16.10: Nehé2 kamaszkor. Magyarul beszélő NDK játék- fllm, gyermekeknek. 17.03: öt pero meteorológia 17.10: Környezetvédelem-önvédelem. 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Homokon és dombokon. Parlagföldek hasznosításáról. Dokumeniumfllm 18.30: Keresztkérdés. 19.00: Reklám 19.10- Tévétnrna 19.13- Esi! mese 19.30: rv-ntradó 20.00: Leg... lea... leg... Különleges rekordok és rekorderek. 20.55: Tetthely: Szép bét vége. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi filmsorozat. 22.20: Tv-hfradó 3. 22.30: A jókedv háza. Magyarul beszélő angol tévéjáték. 2. MŰSOR: 17.30: Ausztria—Magyarország. Davis' Kupa teniszmérkő. 19.30: Tv-níradó 20.00: A régensherceg. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. 8/1. rész: A szerelem bolondja. 20.50: Tv-hlradÖ 2. 21.10: A pori jazz 1982. fesztiválon. 22.10: Horvátn—Sólyom: Nagyvá* rosi kanyarok. Tévéfilm. 23.10: Képújság. BESZT1JKCEBANYA: 18.40: Dokumentumműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00; Sándor Mátyás. 2. rész 21.00: Ez történt 24 óra alatt 22 20; Szórakoztató vetélkedőműsor 23.00; A félelem 24.00: Hu -U 2. Mi seil: 20.00; A bátyámnak klassz Öccse van flsm.) 21.30; Időszerű események 22.00: Utazás Párizsba A f o r i Mások véleménye olyan sokáig befolyásol bennünket, hogy végül kialakul saját véleményünk. (Wojtek Bartoszewski) * A semmi az semmi, a kétszer semmi nem túl sok. de a háromszor semmiért mer lehel valamit venni. (Krecia P ) * Hivatali rangodhoz képest túl sokat lopsz, barátom. (Gogol) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: iczu~ Krisztus «szupersztár Ezines amerikai film. — Balassagyarmati Madách: FéJ l és Háromnegyed 6-tól: Betyárkapitány. Színes. szinkronizált román kalandfilm. Nyolc órától: Várlak nálad vacsorára. Színes, szinkronizál* amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra; A profi. z m á k Nincs tűrhetetlenebb látvány, mint az ostoba, akinek szerencséje van. (Cicero) * A természet hálátlanságnak tartja, ha áldozatai ki akarnak szabadulni szorításából. (Tagore) * A történelem már nem a királyok és a csaták törtér.e- le, már a mi történetünk, magunkban hordozzuk. (Milosz) (16). Színes, szinkronizált banda bűnügyi film — Rétsági Kllene- él ötig 14» Színes szinkronizált amerikai riinivipjatok — S-é- csényi Rákóczi. A nalodik ua- lálraítélt' Színes szovjet kfeland- tilm. — Érsekvadkert: Vérszerződés (14). Színes magyar film. - Nagylóc: Talpig olajban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. I
