Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-08 / 160. szám

Az ifjúsági kedvezményrendszer li-i^SSLi tapasztalatai Űj rendszert vezettek be az ifjúsági kulturális és tu­risztikai kedvezményeiben 1981-ben. Az eltelt két év ta­pasztalatait most összegezte az Állami Ifjúsági Bizottság. A tapasztalatok egyértelmű­en igazolják, hogy az új rendszer bevált, a kedvezmé­nyek megfelelően alkalmaz­kodnak a megváltozott gazda­sági körülményekhez. A ked­vezményrendszer szervesen il­leszkedik a kulturális és tu­risztikai, illetve sportszolgál­tatások általánosan kialakult rendjéhez, s lehetővé tette azt, is hogy a rendelkezésre álló központi és helyi erőfor­rásokat hatékonyan, koncent­ráltan, ugyanakkor rugalma­san használják fel. Az új rendszer további előnye, hogy egyszerűsödött a lebonyolítás és az igénybevétel rendje. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság részletesen elemezte a diákokat és a sorkatonákat megillető utazási, színház­jegy-, szállás-, étkezési, köl­csönzési, sport-, múzeumi és könyvtári kedvezményekkel kapcsolatos kérdéseket. Mint ismeretes, a diákok ezekkel a kedvezményekkel diákigazol­ványuk felmutatásával élhet­nek. A tapasztalatok viszont azt mutatták — és ez a KISZ KB idén áprilisban megrendezett országos diák­fórumán is kiderült —, hogy nem megfelelő az érdekelt fiatalok tájékozottsága, nem ismerik kellőképpen sem a kedvezményeket, sem azok igénybevételének módját. A diákok és a sorkatonák a színházak előadásaira — né­hány kivételtől eltekintve — a legolcsóbb jegyek árán, leg­feljebb azonban 10 forintért vásárolhatnak diákjegyet. A színházak a jegyek 5 száza­lékát az előadást megelőző harmadik napig tartják fenn a jogosultak részére. Ennek ellenére a diákjegy az egyik legkevésbé kihasz­nált kedvezményforma. A színházak többsége plakátja­in. műsorfüzeteiben a jogsza­bályi előírás és a többszöri szorgalmazás ellenére sem tünteti fel, hogy mely elő­adásra váltható — illetve nem váltható — diákjegy. Van olyan társulat is, mint például a Miskolci Nemzeti Színház, amely mind ez idáig be sem vezette a diákjegyet. Széles körűek a diákoknak nyújtott utazási kedvezmé­nyek. A belföldi vasúti uta­zásnál az utazások számának és távolságának korlátozása nélkül féláron vehetik meg a jegyet a tanulók. A tanul­mányi kirándulások csoportos utazásainál a HÉV vonalain és menetrend szerinti hajó­járatokon is 50 százalékos, a menetrend szerinti távolsági autóbuszjáratokon pedig 33 százalékos kedvezmény igény- bevételére jogosultak. A he­lyi és helyközi utazásoknál 89—92 százalékos kedvez­ményt jelentő tanulóbérlete­ket is válthatnak. Az egyéni vasúti utazás di­ákkedvezményét 1981-ben vezették be. A kedvezmény eredetileg 33 százalékos mér­tékű volt, ez év januárjától azonban 50 százalékra emel­ték, s így a vasúti utazási kéltségek emelkedése a di­ákoknak kisebb terhet jelent. A rendeletekben előírtakon túl ez évtől kezdődően a MALÉV saját kezdeményezé­sére bővítette az utazási ked­Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Orszá- Munkáspárt Központi Bizott- gos Tanácsának elnöksége igának első titkára tájékoz- Kállai Gyula elnökletével jú- ... elnökséget az MSZMP lius 7-én ülést tartott. Kádár “ el”°fselg" az János a Magyar Szocialista KB július 6-i ulesérpL Csőd, a háborúk hazája Afrika közepének nagy or~ szága Csád — 14—15 Magyar- ország férne el rajta — sok­féle szomorú statisztikában áll az élen. A szegénység, az elmaradottság, az éhség e kietlen vidéke egy dologban abszolút világelső: alighanem itt háborúztak a legtöbbet az elmúlt két évtizedben. Az egykori francia gyarmat 23 esztendeje független, de jó­formán ugyanennyi ideje har­colnak a különböző nemze­tiségi és politikai csoportok egymás ellen. Kezdetben még létezett viszonylag szilárd központi hatalom, a Párizzsal szoros barátságban levő Tom- balbaye elnöksége idején. A viszonylag fejlettebb déli or­szágrész törzseit képviselő kormány ellen azonban már a hatvanas évek elejétől ál­landó fegyveres harcot foly­tatnak az északi mohamedán törzsekből regrutálódó erők. 1975-ben pedig megkezdődött az intenzív háborúskodás kor­szaka. Az idén ragadta meg ál­lamcsínnyel a hatalmat Mal- loum ezredes, aki nagyjából Tombalbaye politikai vonalát folytatva, minden korábbinál drasztikusabb önkényuralmat teremtett. Az északiak Fro- linat nevű szervezete, vala­mint a belső ellentétek miatt belőle kivált több más cso­port már túllépett a gerilla­harc keretén: nyílt háborút folytatott a központi hatalom ellen. S a helyzetet tovább bonyolította, hogy az ország más vidékein is különböző érdekű-célú fegyveres szerve­zetek alakultak, pár év alatt Csád maga lett a pokol: min­denki harcolt mindenki ellen. A nyomorúságos ország föld­hözragadt lakói között véres sorokat vágott az elkeseredett hadakozás. Végül 1979-ben sikerült — afrikai és francia közvetítés­sel — összehozni a tizenegye) legjelentősebb fegyveres cso­port képviselőit békéltető tár­gyalásra. Kompromisszum született: létrehozták a csádi egységkormányt. Ebben a két meghatározó személyiség az elnök, Gukuni Veddei és. a hadügyminiszter, Hisszéne Habré lett Annak idején mindketten a Frolinathoz tar­toztak, de ezek után a leg­ádázabb ellenfelekké váltak. 1980-tól most már Habré háborúzott Veddei ellen. A fővárosban az utóbbi ült, Habré ismét úgynevezett fel­szabadító lett Veddei Líbiát hívta segítségül és ki tudta szorítani ellenlábasát az or­szágból. Később azonban Lí­bia — nagy külföldi nyomás­ra — az Afrikai Egységszer­vezet rendfenntartóinak ad­ta át a helyet, mire rövide­sen újra felvirradt Habré nap­ja. Tavaly viszonylag gyors és sikeres harcban — Szudán­nal és Egyiptommal a háta mögött — elűzte Veddeit Fordult hát a kocka: most Habré a központi hatalom és Veddei a felszabadító, aki rö­vid erőgyűjtés után most ta­vasszal, Líbiából meg is in­dította az újabb háborút. Ma már véres harc dúl az ország északi részén, Habré egykori hátországában. S a sors iró­niája, hogy a franciák, akik annak idején Habré ellenében segítették Tombalbayét, most Habrénak szállítanak fegyvert, sőt a veszélyben levő elnök már közvetlen beavatkozásra sürgeti Párizst. Mindez egy logikátlan ka­landregény összefoglalójának tűnhet, pedig ez egy ország tragédiájának száraz forgató- könyve. Mi vár még Csád- ra? Az iszonyatos bajoktól feszített országban kétségkívül még sokáig a fegyvereké lesz a szó. Avar Károly vezményeket. Két órával a repülőgépek indulása előtt 70 százalék kedvezménnyel adja ki a még üres helyre a jegyeket a diákoknak. A Vo­lán pedig július 1. és augusz­tus 31. között valamennyi menetrend szerinti belföldi helyközi autóbuszjáraton szintén 50 százalékos kedvez­ményt nyújt a diákoknak egyéni utazásaikhoz is. A diákok és a sorkatonák meghatározott kempingekben 30—50 százalékos kedvez­ménnyé jogosultak. Az or­szág 115 kempingjében 59, a balatoni kempingekből 11 ad túlnyomó többségben 50 szá­zalékos kedvezményt. Veszp­rémben például a gyalog, illetve kerékpárral érkező fi­atalok elhelyezését a kempin­gekben, bármennyire is tele vannak azok, a kedvezmény megadásával minden körül­mények között megoldják. A jogszabályban meghatározott kedvezményeken túl ez évtől kezdődően az Experss Ifjú­sági és Diák Utazási Iroda szállodáiban és üdülőtáborai­ban a nyitvatartás teljes ide­je alatt áraiból 30—40 százaT lékos engedményt nyújt a di­ákoknak. A diákok és sorkatonák részére Budapesten, a váro­sokban és az idegenforgalmi szempontból jelentős községek­ben kijelölt éttermekben két­fogásos, mérsékelt árú úgy­nevezett diákmenüt szolgál­nak fel. Jelenleg Budapesten 45, vidéken 168 étterem ét­lapján szerepel diákmenü. A kedvezményt megadó étter­mek száma évről évre nő. Gondot inkább az jelent, hogy a fiatalok nemigen veszik igénybe ezt a kedvezményt. A diákok az Ezermester Út­törő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat által fenntartott if­júsági turisztikai kölcsönző szolgálat kölcsönzőhelyein az átlagosan 25 százalékkal mér­sékelt, csoportos díjtételek mellett kölcsönözhetnek egyénileg is minden turiszti­kai és sportfelszerelést. A kedvezmények hatását jól mu­tatja, hogy a bevezetésük után nz elmúlt esztendőben 22 ifjúsági kölcsönzőhelyen a ..csoportos” díjtétellel, vagyis kedvezménnyel kölcsönzők száma csaknem két és félsze­resére emelkedett és megha­ladta * 21 ezer 200-at. Az Iparcikk Kölcsönző és Szol­gáltató Vállalat pedig saját kezdeményezéseként — 30 százalékos kedvezménnyel kölcsönöz sátrat, gumimatra­cot, kerékpárt és hátizsákot. A diákok Budapesten a Ha­jós Alfréd és a Komjádi Bé­la sportuszodákban, valamint á .városligeti Mülyégpályán 60 százalékos, vidéken pedig az uszodákban és a jégpályákon- legalább 40 százalékos ked­vezménnyel válthatnak diák­bérletet. illetve diákjegyet. Továbbá a diákok a sport- rendezvényekre — a külön meghatározottak kivételévé’ — legalább félárú kedvez­ménnyel — esetenként ingye­nesen — juthatnak be. (MTI) Szocialista javaslatok Minél hamarabb össze kell hívni a leszerelési világérte­kezletet — hangsúlyozta az értekezlet'előkészítésével meg­bízott különleges ENSZ-bi- zoltság New York-i ülésén Lengyelország és Magyaror­szág képviselője. A két szo­cialista küldött konkrét, 'lé­péseket sürgetett a tanácsko­zás megtartása érdekében. Gubcsi Tibor, Magyarország képviselője kiemelte: tiszte­letben kell tartani a népek­nek a békére és leszerelésre való igényét. Janusz Rydz- kowski lengyel küldött utalt a szocialista országok legfőbb vezetőinek legutóbbi moszkvai nyilatkozatára, hangsúlyozva, hogy mindent meg kell tenni a világban meglévő feszültség enyhítésére. Közel-keleti jelentés Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter szerdán három­órás megbeszélést tartott Cla­ude Cheyssonnal, a francia diplomácia vezetőjével. A politikusok egyebek között mérlegelték annak a lehető­ségét, hogy a Bejrút körzeté­ből való részleges izraeli ki­vonulás esetén a többnemze­tiségű erők keretében műkö­dő egyik francia csapategység venné át e terület ellenőrzé­sét. Samir a palesztinai kér­désről Genfben tartandó nem­zetközi konferenciával kap­csolatban kijelentette: Fran­ciaországnak ,.távol kell tar­tania magát” ettől a fórum­tól. Cheysson jelezte, hogy or­szága nem értékeli „pozití­van” a konferenciát, s ebben véleménye egyezik a Közös Piac többi tagjának állás­pontjával. Cheysson jeruzsálemi tár­gyalásait befejezve, szerdán az iraki fővárosba érkezett. Bagdadi megbeszélései után Kairóba utazik. Mint korábban jelentettük, Shultz amerikai külügymi­niszter damaszkuszi tárgyalá­sai után Jeruzsálembe érke­zett, s ott Samir külügymi­niszterrel találkozott. Nyugati hírügynökségi jelentések sze­rint Shultz Izraelben közölte: szíriai tárgyalásainak ered­ményeképpen sikerült meg­egyeznie egy amerikai—szí­riai munkacsoport létreho­zásában, amelynek célja a két ország közötti párbeszéd fenntartása. A nyugati meg­figyelők azért figyeltek fel a hírre, mert a libanoni—izraeli megállapodás óta Szíria min­den kapcsolatot elutasított Washingtonnal. Shultz beje­lentését szíriai részről nem erősítették meg. Az UPI amerikai hírügy­nökség szerint Tuniszban az El Fatah központi bizottsága ülésén Jasszer Arafat lemon­dott a szervezet tájékoztatási részlegének vezetéséről, de megtartotta általános és pénzügyi irányítói tisztségét. Sikertelen merénylet Csütörtök reggel ismeretlen tettesek bombamerényletet kí­séreltek meg Safik el-Vazzan libanoni kormányfő ellen. Az utcán parkoló gépkocsiban el­helyezett pokolgép röviddel azután robbant, hogy Vazzan autója elhaladt mellette, és begördült a miniszterelnöki hivatal kapuján. Vazzan sér­tetlen maradt; most első ízben volt gyilkossági kísérlet cél­pontja. amelyet ez idáig senki sem vállalt magára. Abszurd ellentét 2 NÓGRAD - 1983. július 8., péntek Genfben szerdán megkez­dődött az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának (ECOSOC) éves konferenciája. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár felszólalásában élesen bírálta a fegyverkezés­re fordított, illetve a fejlődő világ támogatására szánt ösz- szeg közti „abszurd” ellenté­tet. Az idén 800 milliárd dollárt költenek a világon fegyverke­zésre, eközben a fejlődő or­szágoknak egy év alatt nyúj­tott támogatás csupán 18 napi katonai kiadással ér fel — mondotta de Cuellar. Megnyitó beszédében az ECOSOC brazil elnöke, Ser­gio Correo da Costa sajnálko­zott, hogy a világszerte folyó multilaterális gazdasági tár­gyalások csaknem teljesen holtpontra jutottak. Az ECOSOC-hoz tartozó 54 állam képviselői július 29-ig tanácskoznak a világgazdasá­gi helyzetről, a transznacioná­lis vállalatok tevékenységéről, a nemzetközi tudományos­műszaki együttműködés prob­lémáiról, az energetikai együttműködésről, a fejlődő világnak nyújtandó gazdasági segítségről és más kérdések­ről. (MTI) Kohl moszkvai tárgyalásai: kevéssé meggyőző érvek Fazekas László az MTI moszkvai tudósítója írja: Bár Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár még a Szovjetunióban tartózkodik, a szovjet vezetőkkel foly­tatott tárgyalásait már befejezte, s így lehetővé vált az út első — pozitív és nagatív elemeket egyaránt tartalma­zó — mérlegének megvonása. Az NSZK kormányfője zsúfolt programot teljesített két nap alatt a szovjet fővárosban. Kétszer — először négyszemközt, csak a tolmácsok jelenlétében, majd a két külügyminiszter társaságában — találkozott Jurij Andro- povval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökével és tárgyalt Nyikolaj Tyihonov minisz­terelnökkel, Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszterrel is. Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter külön is megbeszélést folytatott kollégájával, Andrej Gromiko- val. E tárgyalások mindkét fél szándéka szerint részben az ismerkedést szolgálták: az új bonni kormánykoalíció hata­lomra jutása óta most került sor először csúcsszintű szov­jet—nyugatnémet kapcsolatfelvételre. Ennyiben be is vál­tották az előzetesen hozzájuk fűzött reményeket. Helmut Kohl moszkvai sajtóértekezletén külön is hangsúlyozta, bogy igen hasznosnak tekinti az egymástól eltérő érveket ütköztető, pontosabb megismerésüket lehetővé tevő pár­beszédet. A házigazdák és vendégek érveinek tisztázására, az egymás nézeteinek megismerésére irányuló szándékot tehát siker koronázta, s mivel a jelenlegi nemzetközi helyzetben már önmagában a politikai párbeszéd is eredménynek szá­mít, Helmut Kohl látogatását Moszkvában hasznosnak te­kintik. A tárgyalófelek nézeteinek közeledésére azonban, különösen ami a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seit illeti, a megbeszélésekről kiadott közlemény és Kohl sajtóértekezletén mondott szavai alapján ítélve nem ke­rült sor. A kancellár még elindulása előtt — s aztán a látoga­tás során többször is — hangsúlyozta, hogy csak saját or­szága képviseletében érkezik, csak az NSZK nevében kí­ván szólni. A tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapó európai rakéta­telepítési kérdésben lényegében mégis a NATO egyezte­tett, Washington kézjegyét magán viselő álláspontját han­goztatta, ha a tárgyalásokról kiadott közleményekből nem is, de Kohlnak a szerdai sajtóértekezleten mondott szavai­ból már egyértelműen kiderült, hogy nem tudott új, a Szovjetunió számára valamelyeset is elfogadható érveket felsorakoztatni állásfoglalása mellett. Bár itöbb ízben, nagy nyomatúkkal hangsúlyozta az NSZK békevágyát, kijelentésének értékét moszkvai véle­mény szerint legalábbis megkérdőjelezte határozott kiállá­sa a Szovjetunió ellen irányuló amerikai rakéták Nyugat- Európába, elsősorban az NSZK-ba való telepítése mel­lett Bár szovjet tárgyalópartnereihez hasonlóan ő is azt han­goztatta, hogy a genfi tárgyalásokon még egyezségre lehet jutni a rakétatelepítési határidő lejárta előtt, ismét csak egy közbülső megoldásról beszélt. Ennek a NATO és az Egyesült Államok számára egyoldalú előnyöket biztosító egyezménynek, s általában minden egyoldalú szovjet en­gedménynek a lehetőségét tárgyalópartnerei ismét hatá­rozottan elutasították. A kancellár Moszkvában arról beszélt ugyan, hogy kor­mánya elismeri a Szovjetunió jogos biztonsági igényeit, de érvelése cseppet sem volt meggyőző, amikor lényegében tu­domást sem vett azokról a tényezőkről, amelyek éppen ezt a biztonságot veszélyeztetik. Az Egyesült Államok előre­tolt nukleáris erőiről szót sem ejtett, a NATO rendelke­zésére álló brit és francia közepes hatótávolságú rakétá­kat pedig különösebb indoklás nélkül védelmi jellegű, sen­kit sem fenyegető fegyvereknek minősítette. A kancellár ugyanilyen védelmi jelleget tulajdonított az első csapás mérésére alkalmas Pershing—2 rakétáknak is, csupán arra hivatkozva, hogy ő ismeri az amerikaia­kat, s tudja, hogy e fegyverekkel senki ellen sem akar­nak támadást indítani. Bármennyire őszintén gondolta is ezt Kolh kancellár, tárgyalópartnereit aligha győzte meg. A Szovjetunió ed­digi tettei már igazolták, de Jurij Andropov a Kohllal foly­tatott megbeszélések során ismét megerősítette, hogy szov­jet részről a pozitív eredmények elérésének őszinte szán­dékával kezdték meg a genfi tárgyalásokat A Szovjet­unió mindent megtesz azért, hogy figyelembe vegye tár­gyalópartnerének megfontolásait és elősegítse a mindkét fél érdekeivel összhangban álló, kölcsönösen elfogadható egyezmény létrejöttét. Ez a rugalmasság azonban nem azt jelenti, hogy hajlandó lenne egyoldalú leszerelést végre­hajtani, s elfogadni, hogy miközben ő csökkenti fegyver­zetét, a NATO-országok közenes hatótávolságú nukleáris fegyverzete érintetlen marad. Ezért tart ki amellett, hogy az európai katonai egyensúlyt vizsgálva, figyelembe kell venni a brit és francia nukleáris erőket is. Mint Jurij Andropovnak a négyszemközti találkozón mondott szavaiból kiderült, szovjet részről határozottan értésére adták, hogy az amerikai rakéták semmivel sem nyújtanak a jelenleginél nagyobb biztonságot a Német Szö­vetségi Köztársaságnak. A Kohl által az NSZK-t fenyege­tőnek minősített szovjet közepes hatótávolságú rakéták ugyanis nem a nyugatnémet fegyveres erők ellen irányul­nak, de ez a helyzet megváltozik az amerikai rakáték te­lepítése után. Az NSZK számára sokszorosára nő a kato­nai veszély, s bonyolultabbá válnak a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok is. Ez utóbbiak javításáról sok szó esett a mostani tár­gyalásokon is, s a két fél 'álláspontja lényegében megegye­zett abban, hogy a gyümölcsöző együttműködés folytatásá­ra törekednek. Szovjet részről ismételten üdvözölték ezt a bonni politikai szándékot, de újból rámutattak arra is, hogy a két ország kapcsolatai elválaszthatatlanok a nem­zetközi politika szélesebb összefüggéseitől, s magukon fog­ják viselni az európai helyzet alakulásának jegyeit Párizsba térített iráni gép Ismeretlen személyek szer­dán este eltérítették az iráni légitársaság Boeing—747-es típusú belföldi utasszállító re­pülőgépét és Kuvaiton keresz­tül Párizsba irányították. A gép csütörtökön reggel, mint­egy 180 utassal a fedélzetén leszállt Párizs Orly repülőte­rén. A Boeingen eredetileg kö­rülbelül 370 személy tartózko­dott, de közülük 186-ot a gép­rablók — feltehetően öt-hat felfegyverzett személy — a khvaiti hatóságokkal folyta­tott több mint hétórás tárgya­lás után szabadon engedtek. A gépet ezután feltöltötték üzemanyaggal és Párizsba irá­nyították. Az írna iráni hírügynökség szerint a gép eredetileg Siraz dél-iráni városból Teheránba tartott. míTI) /

Next

/
Thumbnails
Contents