Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÄD AZ MSZMP NOGRÄD M EGY EI Bl Z OTTS Á GA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA V XXXIX. ÉVF., 156. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 3., VASÁRNAP Nemzetközi szövetkezeti nap Július első vasárnapja a szövetkezeti mozgalom nemzetközi ünnepe, amelyet világszerte 61 esztendeje a szövetkezőknek a társadalmi, gazdasági haladás, a világbéke megőrzése érdekében való összefogását hirdeti. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartozó országok szövetkezeti szervei csaknem 400 millió tagot képviselnek. Ennek a világméretű társadalmi erőnek az összefogása jelentős bázisa a békéért, biztonságért folyó harcnak, a nemzetek közötti gazdasági és baráti kapcsolatok erősítésének. A szigorúbb gazdálkodási feltételek ellenére a megye szövetkezetei eddig többségükben megbirkóztak a rájuk háruló feladatokkal, sokrétű munkájukkal hozzájárultak az elért élet- színvonal megvédéséhez. Két és fél év nem telt el gond nélkül, a követelményekkel való lépéstartás próbára tette a teljesítő- képességüket. Bebizonyosodott, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben előre felismerték a kibontakozás lehetőségeit, rugalmas alkalmazkodókészséggel, a munka ésszerű megszervezésével, jobb szakmai felkészültséggel terveztek, ott a termelési célok teljesültek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1982 végén közepes ?vet zártak, az alapvető gazdasági és társadalompolitikai célokat megvalósították. A 4,2 milliárd forint termelési érték megfelelt a tervezettnek. A termelés szerkezete az adottságokhoz és a gazdasági változásokhoz jobban igazodik. Nőtt a termelés színvonala, az anyagi, műszaki, biológiai megalapozottsága. Ennek köszönhetően a gabonatermés - a kedvezőtlen időjárás ellenére - 11 tonnával meghaladta az 1981. évit, a hústermelési tervet túlteljesítették. A kiegészítő tevékenység fejlesztése 1982-ben dinami- kusabbó vált, hozzájárult a nyereség növeléséhez. A termelő- szövetkezetek 7000 kistermelővel tartanak kapcsolatot, akiknek bevonása a termelésbe tovább erősítette a termelésszervező, integráló szerep betöltését. A megújulás egyik forrása, hogy 24 tsz hét kiskörzetbe szerveződve megteremtette a lehetőséget a műszaki, technikai kapacitás ésszerűbb kihasználásának. A fogyasztási szövetkezetek — az ÁFÉSZ-ek, takarékszövetkezetek — középtávú tervüket eddig összességében valóra váltották. A takarékszövetkezetek elmúlt évi betétállománya meghaladta a félmilliárd forintot, a kiegészítő pénzügyi tevékenység 50 százalékkal növekedett. A lakásfenntartó szövetkezetek által kezelt lakások száma a lakáspolitikai program keretében 1982-ben 78-cal nőtt, megyénkben 3000 család tartozik a lakásszövetkezetek szervezetébe. Az ÁFÉSZ-ek a szigorúbb gazdálkodási feltételek ellenére növelték kiskereskedelmi forgalmukat, árbevételük az elmúlt évben megközelítette a 3,4 milliárd forintot, ezen belül 3,1 milliárd forint a kiskereskedelmi forgalom részaránya. Termelés- szervező munkájuk, ipari tevékenységük, a kishatármenti választékcsere hozzájárult a kínálat gazdagításához. 7870 tonna burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, 2604 tonna húsállatot vásároltak fel. Az ellátás javításához sok segítséget ad a SZÖVKER a múlt évben 68 millió forint értékű árut vettek tőle a szövetkezetek. A kishatármenti árucsere megélénkült és ez évben további forgalomnövekedés várható. A szövetkezetek vezetői egyre inkább értik, hogy a lakosság színvonalasabb ellátása édekében nem siránkozni kell a szabályozók szigorodása felett, hanem az abban rejlő lehetőségekkel kell jobban élni. Egyre inkább szervezik az új üzemelési formákat, kiszélesítik az érdekeltségi rendszert, ipari szakcsoportokat hoznak létre. Nagyobb hangsúlyt kapott az üzem- és munkaszervezet korszerűsítése, az energiával, anyaggal való takarékosság. Az ipari szövetkezetek 1982-ben eredményes, jó munkát végeztek, tevékenységük a gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányult. Tervüket teljesítették, egyes ipari szövetkezetek termékeit határainkon túl is elismerik. Az építőipari szövetkezetek jól illeszkednek a megye építési szervezetébe, jelentős feladatot látnak el a lakásépítésben, az óvodák, iskolák, kórházak, egyéb középületek felújításában. Egyre többen alkalmaznak korszerű anyagokat, munkakönnyítést segítő gépeket. A szolgáltató egységek kulturáltságának, a gépellátásnak a javítására törekedtek. Az ipari szövetkezeteink exportja még nem jelentős, de a piachoz való rugalmas alkalmazkodás mindig létérdeke volt a termelőegységeknek. A szervezetkorszerűsítés keretében létrejött egyszerűbb szervezeti formák, kisszövetkezetek, szakcsoportok, jól illeszkednek a szövetkezeti mozgalomba, betöltik szerepüket. A három szövetkezeti ágazat sokrétű termelőmunkája a megye lakosságának ellátásában nagy jelentőségű. Azonban az egyes termelőszervezetek között még nagyok a különbségek felkészültségében, előrelátásában, az újhoz való alkalmazkodásában. Meg kell érteniük, állandó változások korában élünk, és tartósan be kell rendezkedni arra, hogy ilyen körülmények között kell előrehaladni. A szövetkezeti mozgalom a nagyobb követelmények teljesítésének összehangolt munkával tud eleget tenni. A szövetkezetek demokratikus fórumrendszerét kell alkalmassá tenni arra, hogy aktívan részt vállaljon a gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában, mozgalmi eszközökkel erősítsék a szövetkezetekhez való kötődést, a tulajdonosi kötelezettségvállalást. Ezt szolgálta a szövetkezetek alapszabályainak módosítása is, amelyek az eddiginél egyértelműbben tartalmazzák a szövet kezetek működésének alapelve it, az önkormányzati szervek fe. lelősségét. A szövetkezetek szövetségeinek a munkamódszer, munkastílus megújításával az eddiginél több, a szövetkezetek érdekeihez, igényeihez jobban igazodó érdekképviseleti munkával, hatékonyabb szakmai se gítséggel kell közreműködni ab. ban, hogy a szövetkezetek a célkitűzéseiket magasabb szinten, egyenletesebb eredménnyel tudják megvalósítani. A közös célok megvalósítása arra készteti a szövetkezeteket, hogy egymással, és a többi szervvel való együttműködés lehetőségeit maximálisan kihasználják, segítsék a szocialista munkaversenyt, a szocialista bri gádok munkájának kibontakozó sát. Tegyék hatékonyabbá a sző vetkezeti és üzemi demokrácia szerveinek tartalmas működését. A szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai, az exporttermelés ben való közreműködésük hoz- zájárul népgazdaságunk egyensúlyának megteremtéséhez, egyben szolgálja a társadalmi haladás, a népek békés egymás mellett élésének ügyét. Sajátos eszközeikkel hozzájárulnak a békéért és biztonságért folyó harchoz, a béke megvédéséhez. MÁTHÉ CSABÁNÉ MESZOV-elnök Az év első felében megélénkült a kereslet a cement iránt, ennek megfelelően a Cement- és Mészművek gyárai több mint 200 ezer tonna cementtel tetézték meg féléves tervüket, s ebből mintegy ötvenezer tonnát a lakosság részére a TÜZÉP-telepeknek szállítottak. A piackutatóik jelzése szerint júliustól, a nyári építési főidényben Nógrádban is fokozódik a kereslet, s a termelők és a forgalmazók intézkedéseket tettek a zavartalan ellátásra. A cementgyárakban megszervezték a hét végi rakodást, és így most már szombatonként és vasárnaponként is ugyanannyi cementet indítanak útnak, mint a munkanapokon. Felkészülnek arra is, hogy a vagonhiány esetén Volán-tehergépkocsik szállítsák a zsákolt cementet. A zavartalan ellátás érdekében most különösen nagy figyelmet fordítanak az összehangolt munkára. Az első fél évben ugyanis előfordult, a cementipar kerülő úton értesült arról, hogy hiány van cementből több észak-dunántúli TÜZÉP-telepen. Ekkor a gyártók keresték a kapcsolatot ezekkel a telepekkel, s ezertonnás cementszállítmánnyal irányvonatot indítottak hozzájuk. A hasonló esetek elkerülése érdekében a nyári főidényben tíznaponként egyeztetik a termelést, a forgalmazásit és a szállítást, s azonnal intézkednek a problémák megoldásáról. A har madik negyedévre az egy évvel ezelőttinél mintegy 40 ezer tonnával több, összesen egymillió 382 ezer tonna ce ment értékesítését irányozták elő, amelyből 216 ezer tonna az importáru. A cementipar azonban rendelkezik még to vábbi, csaknem 300 ezer tonna biztonsági cement- és klin- kertartalékkal, amelyből gyorsan fedezhetik a vártnál nagyobb igényeket. Az érintett tárcák rögzítették azt is, hogy ha esetenként mégsem lenne elég a cement, elsősorban a lakosság igényeit elégítik ki, s csak ezután kerülhet sor más szállítási kötelezettségek teljesítésére. Óvó bácsi Salgótarjánban A salgótarjáni Beszterce-lakótelep óvodájában szokatlan volt az első napokban, hogy Szele Imre óvó bácsi vette át a harmincfős középcsoportban a gyerekek gondozását. A fehér köpenyes fiatalembert azonban hamar megszokták a kicsinyek, sőt némelyikük még jobban is vonzódik az apát felidéző pedagógushoz, mint az óvónőkhöz. Jelenleg még képesítés nélkül, de igen nagy odaadással végzi teendőit Szele Imre, aki 28 esztendősen döntött e szép hivatás mellett. A gyakorlati idő megszerzése után a kecskeméti felsőoktatási intézményt is el akarja végezni, s talán jó például szolgál azoknak a fiúknak, akik egyelőre még tétováznak ezt a pályát választani. Képünkön: játszótéren az óvó bácsival — kj — RÉGI HELYEN - ÚJ ÚTON tfŐlf OZÍS®Í€ Idén januárban név- és profilváltozaton ment keresztül az addig a SZIM-hez tartozó érsekvadkerti gyáregység. Kivált a Szerszámgépipari Művekből, s beleolvadt a Forgácsoló Szerszámipari Vállalatba, FORCON néven. Eddigi tevékenysége a régi, a házgyárakkal fennálló megrendelések kielégítésére korlátozódik, főként a 43. számú Állami Építőipari Vállalat számára készítenek szerelési segédeszközöket, nyílásképző szerelékeket és acélszerkezeteket. A százötven dolgozót foglalkoztató gyáregység sikerrel vette a rajtot „új gazdájánál,” hiszen az idei hatvanmilliós tervéből az első fél év végére harminchatmillió forintot teljesítettek. Ezt az előnyt a továbbiakban szeretnék megtartani, illetőleg, a lehetőségekhez képest tovább fokozni. Van rá reális lehetőség, hiszen a második fél évben megkezdik a forgácsolószerszámok gyártását: az első lépésben fogazó-lefejtő szerszámok és tárcsajellegű marók készítését kezdik meg. Hamarosan átadják rendeltetésének az 1100 négyzetméter alapterületű, könnyűszerkezetből épített üzemcsarnokot, amelyben a FORCON segítségével nagy kapacitású forgácsolórészleget alakítanak ki. A gyáregységben már jó ideje tart a dolgozók átképzése az új feladatok megoldására, s zömmel már elsajátították a letelepítendő gépek kezelését. A hamarosan beinduló marószerszámgyártás jelentősen segíti a belföldi igények kielégítését, sőt a tervek szerint termékeik egy részét exportálják is. Nagyobb teljesítményű áramfejlesztők az Ikarus buszokhoz A korábbinál nagyobb teljesítményű, háromszor hosszabb élettartamú generátorok gyártását kezdték meg az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában. A gyármánycsaládot az Ikarus új típusú autóbuszaihoz fejlesztették ki, amelyek világításához, szellőztető berendezéseinek működtetéséhez a régebbi típusú áramfejlesztők már nem tudtak volna elegendő energiát szolgáltatni. A korábbinál 40—50 százalékkal nagyobb teljesítmény egyben az autóbuszok akkumulátorát is kíméli az erősebb töltéssel. Ez főként a városi buszok számára előnyös, mert a megállók közötti rövid útszakaszon a generátor nem tud annyi áramot fejleszteni, amivel teljes egészében pótolni lehetne az akkumulátor indításnál, illetve várakozás közben elhasznált energiáját. A generátorok élettartama az eddigi százezer kilométerről 300 ezer kilométerre nő. Ipari kutatásokat koordináló bizottság alakult Ipari kutatásokat koordináló bizottságot alakított az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. Célja, hogy elősegítse a termelővállalatok műszaki gondjainak megoldását, a hazai fizikai kutatóhelyeken kidolgozott technológiák, legújabb mérési módszerek elterjesztését. A munkában részt vesznek a legjelentősebb kutatóhelyek szakemberei, az Atommagkutató Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Központi Fizikai Kutatóintézet, a Műszaki Fizikai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai. A bizottság elősegíti a kutatóhelyek szellemi, műszaki tartalékainak hasznosítását, közvetít a vállalatok és a kutatóhelyek között. Ezzel, többek között lehetővé válik az is, hogy egyes, korábban importból beszerzett eszközöket, módszereket a kutatóhelyeken kidolgozott hazai eljárásokkal, berendezésekkel helyettesítsenek. Anyagés készletgazdálkodás zökkenőkkel Az ipari szövetkezetek nem mondhatók jelentős anyagi elhasználóknak, ezért a nagyüzemek árnyékában, gyakorta nem tudják a részükre szükséges anyagféleségeket a kért ütemezésben biztosítani. A kialakult rendszer szerint a termelő- és készletező vállalatok a megrendeléseket az előszállítási jog fenntartásával igazolják vissza, s a kis cégek esetében nem gyakori az „akadályközlés” sem. Ekképen a szövetkezetek kénytelenek elfogadni a szállító által diktált feltételeket, s gyakorta maradnak alul a nagyobb gazdálkodó egységekkel szemben a hiánycikkek megszerzésében is. Ezeket a témákat tárgyalta Salgótarjánban, a közgazdasági és piackutató munka- bizottság előterjesztésében a K1SZÖV elnöksége. A megállapítások szerint az anyagellátás zavarai főként az építőipari szövetkezeteknél érzékelhetők, bár e helyzet javítására jelentős segítséget nyújt a megyei anyagbeszerzési társulás által megvalósított ÉPTEK-raktár. Az anyagellátás folyamatossá tétele azonban a szövetkezetektől további teendőket igényel. Meg kell oldani a szakszerű raktározást, az egységeknél be kell vezetni a következetes anyagelszámoltatást és a hulladékok rendszeres értékesítését. Bevonják a főieket A megyében huszonnégy közös gazdaság tagja a szolnoki gabona- és iparinövénytermesztési rendszernek. A GITR segítségével több mint 13 ezer hektáron termesztenek búzát, ezer hektáron őszi búzát, 3100 hektáron tavaszi árpát, háromezren pedig siló- kukoricát. Az ipari növények közül a rendszer technológiája szerint vetettek az idén 3000 hektár napraforgót, 1506 hektár repcét és 1200 hektár cukorrépát.
