Nógrád. 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
A’. A hét 3 kérdése 1. Miért találkoztak hét szocialista ország vezetői Moszkvában? Félidejéhez érkezett az 1983-as esztendő, amely úgy vonult be a világsajtó hasábjaira, mint a rakéták, illetve az új rakéták telepítése ellen folytatott harc éve. Kontinensünk eseményei érthetően felgyorsultak, mind Keleten, mind Nyugaton fontos tárgyalások, magas szintű találkozók követik egymást. A helyzet realitásai egyrészt aggodalomra adhatnak okot, másrészt azt jelzik, hogy józan megközelítéssel még elejét lehet venni a fegyverkezési verseny újabb fordulóinak. Ily módon szükségessé vált, hogy hét európai szocialista ország párt- és állami vezetői együttesen elemezzék a fejleményeket és a kilátásokat. A nyugati sajtóorgánumok egy része az összejövetel hírére olyan jóslatokba bocsátkozott, hogy a szocialista országok kemény ellenlépésekre összpontosítják majd figyelmüket. A célzatos próféciák azonban újra tévedtek. A moszkvai nyilatkozat a bonyodalmak megelőzésére, a kölcsönös biztonság alapján nyugvó kompromisszum kialakítására tett erőfeszítést. Hangsúlyozta a tárgyalás lehetőségét és fontosságát, megismételte a korábbi javaslatokat és kezdeményezéseket. Mindez nem puszta ismétlés, inkább azt érzékelteti, hogy a szocialista indítványok a kiélezettebb és feszültebb körülmények között is változatlanul érvényesek. A moszkvai nyilatkozatból a kulcsmondatokat keresők szinte egyöntetűen a következő megállapítást emelték ki: „Semmilyen világproblémát — beleértve a szocializmus és a kapitalizmus törté-, nelmi vitáját is — nem lehet katonai úton megoldani.” A moszkvai találkozó valóban a tárgyalókészség és a józan ész békés kihívása volt a nemzetközi feszültség élezőivei szemben. Természetesen nem titok, hogy a szocialista országok nem engedik meg az egyensúly mégbontását. Ha az Egyesült Államok és a NATO egyoldalú lépést tesz az áhított katonai fölény érdekében, akkor logikus válaszlépés következik. A moszkvai állásfoglalás nagy visszhangot keltett, jóllehet Washingtonban —, ahol már kész ténynek tekintik a telepítést — jelentőségét azzal próbálták csökkenteni, hogy „nem tartalmaz új elemeket”. Ez a vélemény elmarasztalónak tűnhet, de ha az amerikai vagy a nyugat-európai polgár utánagondol, kiviláglik: az Egyesült Államoknak végtére el kell ismernie a szocialista országok politikájának folyamatosságát. A nyugati reagálások közül megkülönböztetett figyelem kísérte a bonni véleményeket. Kohl nyugatnémet kancellár holnap utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Ettől a látogatástól ugyan csodákat nem lehet várni, a párbeszéd mégis jelentősnek ígérkezik. A látogatás előestéjén a kormánykoalíció több ismert személyisége a keleti politika fontosságát hangoztatta. Az SPD közzétette biztonsági programját, amely „rakétamentes Európát” kíván, de nem az amerikai nullaváltozat alapján, hanem a brit és francia hordozóeszközök egyidejű leszerelését is követeli. A krefeldi békedemonstráció pedig előfuvalla- ta lehetett az NSZK-ban emlegetett „forró ősznek”, s a tüntetés aligha korlátozódik majd nyugatnémet területre. (A prágai béke-világtalálko- zón elhangzott felszólalások hangot adtak ennek.) Kohl a héten Nitze-t és Kampelmant fogadta, a genfi eurorakéta-tárgyalás, illetve a madridi Európa-találkozó amerikai küldöttség vezetőjét. Ezzel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy Genfben a jelek szerint nincs közeledés, viszont a Madridban előterjesztett új spanyol javaslat esetleg meggyorsíthatja a konferencia eredményes befejezését. Ha már a kontinens tárgyalási fórumainál tartunk, új mozzanatról számolhatunk be a bécsi haderő-csökkentési konferenciáról: a szocialista országok, hogy megkönnyítsék a haladást, elvben hozzájárultak bizonyos helyszíni ellenőrzéshez. Nyilván a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozón, a kétoldalú kérdések, ezen belül a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megtárgyalása mellett, széles körben kerülhetnek napirendre a kelet— nyugati viszony időszerű problémái. 2. Mi áll s palesztin belvi- szály hátterében? Fegyveres összetűzések, tűzszünet, közvetítési kísérletek — ezek a vezérszavak jelezték a héten a palesztin belvi- szály alakulását. Ma még lehetetlen előrejelezni, milyen körülmények között zárulhat le a palesztinokat és általában az arab világot még inkább megosztó konfliktus. Az első érzés a megdöbbenés : miként lehet az, hogy az annyit szenvedett és szenvedő palesztin mozgalom különböző osztagai egymással harcolnak? Érdemes tömören felvázolni a hátteret. A palesztinokat egyesíti a közös nagy cél, államiságuk, független országuk megteremtése. Ez azonban nem feledtetheti, hogy a palesztin nemzetet társadalmi és osztálykülönbségek megosztják abban a kérdésben is, hogy milyen legyen majd a palesztin állam. S a palesztinok körében szemmel láthatóak az arabközi ellentétek vetületei. Maga a PFSZ nyolc tagszervezetből áll, közülük a Szaj- ka közismerten közel áll Szíriához; ismert a Népi Harci Front rokonszenve Bagdad iránt, Dzsibril szervezetének pedig líbiai szimpátiája. A PFSZ balszárnyának általában a Habbas és a Havatmeh vezette irányzatot tekintik; ezek korábban egy szervezetet képeztek, azután szétváltak, most ismét egységről tárgyalnak. A legnagyobb tag- szervezet az Arafat nevével fémjelzett Fatah, ez volt képes viszonylag leginkább a független fellépésre, de sorain belül különböző erők egymással vitáztak. A PFSZ- ről szóltunk, ugyanakkor a parlament szerepét betöltő nemzeti tanácsban —, amelynek elnöke Khaled Fahum a legújabb közvetítő — a nyolc szervezet csak a mandátumok egyharmadát birtokolja, a többit a megszállt területek, a társadalmi és hivatásbeli szervezetek, a szétszóratásban élő palesztin közösség képviselői és független személyisé- gek töltik be. Néhány parlamenti képviselő például a Palesztin Kommunista Párt tagja. A palesztin mozgalom belső vitáinak kiéleződését több új tényező is elősegítette: a nagyobb mozgásteret nyújtó bejrúti központ megszűnése: a kényszerű visszavonulás után kiújult stratégiaitaktikai viták a fegyveres harc és a diplomáciai küzdelem kérdéseiről: a Reagan- tervvel kapcsolatos manőverek; az arab jobboldal megosztó törekvései; Szíria ösz- szetett frontállam szerepe a libanoni különalku után. A palesztin mozgalom barátai őszintén remélik, hogy a bel- viszály mielőbb megoldást nyerhet. 3. Milyen eredményekkel zárult a japán felsőházi választás? Ha választásról esett szó a héten, mindenki Itáliára gondolt, de szavaztak a Távol- Keleten is, a felsőház összetételéről. A Nakaszone vezette konzervatívok megőrizték többségüket: a Liberális Demokrata Párt 1955 óta biztos felsőházi többséggel rendelkezik. Mégis figyelemre méltó, hogy soha ilyen kevesen nem szavaztak még: a 84 millió szavazásra jogosult 57 százaléka adta le voksát, s közülük csupán 35 százalék támogatta a kormánypártot. A győzelem tehát viszonylagosnak mondható, s mindenekelőtt az ellenzék szétesettsé- ge, a legnagyobb ellenzéki erőként fellépő szocialisták belső válsága kedvezett a liberális demokratáknak. A Nakaszone-kormány tehát biztosan ül a nyeregben, de nem várható könnyű időszak, főként a japán—amerikai viszonyban. Miközben hazai pályán a kormányt a militarizálás fokozásáért bírálják, Washington kevesli a katonai kiadásokat. Felújulhat a kereskedelmi háború is, miután Tokió előreláthatólag megszünteti autóexnortjának önkéntes korlátozását az Egyesült Államokba. Vagyis a voksokat leadták, a problémák maradnak, talán nagyobb számban, mint bármikor. .. Réti Ervin EURÓPA Az enyhülés életképessége Szelíd szemrehányást tett az európaiaknak néhány ázsiai és afrikai küldött a prágai béketalálkozón, mondván, mi mindig csak saját földrészünk veszélyeztetettségével foglalkozunk, „Európa-centrikusok” vagyunk, holott a harmadik világ is súlyos, az egész földet érintő gondokkal küzd. Valóban, nem szabad lebecsülni a többi földrész problémáit (nem is tesszük), de hadd szögezzük le: Európának kulcsszerepe van, nemcsak saját, hanem az egész emberiség érdekeinek a szempontjából. Sokszor leírtuk már, hogy itt összpontosulnak a legnagyobb katonai és gazdasági erők, itt végzetes lenne egy konfliktus. Másrészt innen sugározhat ki (sugárzott is a hetvenes években) a leghatásosabban az átfogó enyhülés, a fellendülés. Ilyen értelemben tehát Európa biztonsága — a világ biztonságának döntő tényezője. Két gond nyomja földrészünket, pontosabban szólva két olyan tárgyalássorozat folyik, amely magában hordozza a jó és a rossz döntés lehetőségét. Az egyik a rakétákkal foglalkozik Genfben, a másik a helsinki záróokmány végrehajtásával Madridban. Figyelmünk középpontjában ma az első áll. Ha a szovjet és az amerikai küldöttség nem tud megegyezni, úgy még az idén elkezdik az amerikai Persingh—3-k. illetve a robotrepülőgépek telepítését az NSZK-ban, Nagy-Britanniá- ban, Olaszországban és másutt. Csakhogy — mint azt a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozat hangsúlyozta —, ha ez megtörténik, új helyzet áll elő, a Szovjetunió és szövetségesei válaszlépésre kényszerülnek: nem engedhetik meg a katonai erőegyensúly megbontását. Minden ésszerűség amellett szól tehát, hogy ne növeljék, hanem fagyasszanak be minden európai középhatótávolságú rakétarendszert a jelenlegi szinten, tárgyalások útján, a kölcsönös biztonság figyelembevételével kezdjék meg a csökkentést mindkét oldalon. Ezt a javaslatot ismételték meg a szocialista országok vezetői Moszkvában tárgyalási készségüket kifejezve. Meglehetősen bonyolult az európai kép. Miként lehetne kikerülni a sikertelen tanácskozások ördögi köréből? Mindenekelőtt a nyugati, elsősorban az amerikai szemlélet megváltoztatásával. A hosszú távra tervezett amerikai stratégiát kettős szándék jellemzi: megszerezni a katonai fölényt a Szovjetunióval szemben és ideológiai hadjáratokkal megpróbálni lejáratni, háttérbe szorítani a szovjet államot, általában a kommunizmust. Nyilvánvaló, hogy ezzel a törekvéssel szembe- szállnak a szocialista országok. Egyben rámutatnak arra, hogy mind a fegyverkezési verseny felszítása, mind a kommunistaellenes „kereszteshadjárat” kárt okoz Keletnek és Nyugatnak egyaránt. Növeli a fegyverarzenált, sú- Ivosbítja az ezzel járó gazdasági terheket, növeli a bizalmatlanságot. nehezen kiszámíthatóvá teszi a nemzetközi helyzetet. Ezért javasolják újra és újra a szocialista államok, hogy álljon meg ez a fegyverkezé- si-feszültségi spirál. Nem a több fegyver teremti meg a népek biztonságát, hanem a tárgyalásos megegyezések sora. Elgondolkoztató mondat olvasható a moszkvai nyilatkozatban: „A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró harmincöt állam ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy az enyhülést töretlen, egyre életképesebb és sokoldalúbb, átfogó folyamattá alakítja.” Madridban is ebben a szellemben kéne cselekedni. Mert az enyhülés valóban életképes, de nem nélkülözheti a figyelmet és a támogatást, a nemzetközi együttműködésből táplálkozhat csak. Tatár Imre Hazánkba látogat a francia miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására Pierre Mauroy, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarországon. * Hazánk és a Francia Köztársaság kapcsolatai rendezettek, a békés egymás mellett élés alapelveinek megfelelően a két állam érdekeivel összhangban fejlődnek. E kontaktusok bővülésének tényei különösen az utóbbi két évtizedben szaporodtak: a két ország 1963-ban emelte nagyköveti szintre diplomáciai kapcsolatait, 1968-ban Párizsban létrejött az első magyar— francia miniszterelnöki találkozó. A két állam vezetői között a legmagasabb szintű kapcsolatfelvételt Kádár János 1978-as párizsi látogatása jelentette. Ezt a látogatást viszonozta tavaly júliusban Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. A magas szintű látogatások sorából ugyancsak kiemelkedik Lázár György 1979-es franciaországi útja. Gyakoriak a szakminiszterek eszmecseréi, a két külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek találkozásai is: a francia diplomácia vezetőjét például 1980- ban látta vendégül Budapesten magyar kollégája, Púja Frigyes pedig idén februárban tárgyalt Párizsban. Immár hagyománya van a törvényhozó testületek együttműködésének: 1962-ben alakultak meg a baráti parlamenti csoportok. A kétoldalú politikai kapcsolatok folyamatos javulása lehetőséget adott a gazdasági kontaktusok bővítéséhez. Az elmúlt évben Franeiadrszágba irányuló exportunk — a jelenlegi dollárárfolyamon számolva — 130 millió, Francia- országból érkező importunk pedig 190 millió dollár volt. Berzenkedő kormányok Lengyel ifjúsági pártaktiva-értekezlet Az olasz kormány elutasította, s a többiek is berzenkedve fogadták az európai közösségek bizottságának határozatát, hogy 1985 végéig évi 8,3 millió tonnával csökkentsék az acélgyártó kapacitásokat országukban a nyugat-európai acélipar nyereségességének helyreállítása érdekében. Ez a 8,3 millió tonna kiegészíti az érintett kormányok által már végrehajtott, vagy vállalt 18,4 millió tonnás csökkentést. A határozat a legnagyobb terhet — 5,8 millió tonna — az olasz vállalatokra rótta. Az olasz kormány „elfogadhatatlannak és végrehajthatatlannak” mi- nő ítette a közös piaci határozatot. Belgiumban ugyancsak nagy hullámokat vert, hogy a kormány nagy nehézségekkel elfogadott acélipari átszervezési tervét az EGK vezető testületé még 1,4 millió tonna kötelező csökkentéssel toldotta meg. A holland kormányszóvivő szintén nehez- telően nyilatkozott: a holland vállalatokra kirótt 950 ezer tonnás csökkentés „jóval nagyobb — hangoztatta —, mint ami indokolt lett volna”. A bizottság határozata „végleges” — mondják Brüsz- szelben —, nem szorul a miniszteri tanács jóváhagyására, mert előzetes felhatalmazás alapján hozták meg. Gdanskban szombaton délelőtt megnyílt a LEMP országos ifjúsági aktívaértekezlete. A kétnapos tanácskozáson a párt mintegy négyezer fiatal tagja és tagjelöltje vesz részt. Képviselteti magát valameny- nyi vajdasági, valamint a lengyel hadseregben működő pártszervezet és a négy szocialista ifjúsági szövetségben tevékenykedő párttagság is. Az ifjúkommunisták arról tanácskoznak, hogy a szocializmus még mindig meglevő ellenfeleivel vívott politikai harc közepette, hogyan lehet megnyerni az alkotó, építőmunkának a fiatalok lehető legszélesebb köreit, hogyan lehet leküzdeni a soraikban továbbra is tapasztalható passzivitást vagy éppen ellen- zékieskedő magatartást. Az aktívaértekezlet jelszava: a történelem azoknak kedvez, akik alakítják. Ennek jegyében vitatják meg a fiatalokat érintő legkülönfélébb kérdéseket, köztük a kidolgozás alatt álló ifjúsági törvény tervezetét. A találkozó megnyitásán részt vett a LEMP KB Politikai Bizottságának és titkárságának több tagja, valamint a kormány számos képviselője, köztük Mieczyslaw Ra- kowski és Zbigniew Szalajda miniszterelnök-helyettesek. Megnyitó beszédében Tadeusz Czechowicz, a LEMP KB PB tagja, a párt lódzi bizottságának első titkára, a KB ifjúsági bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a párt nem oszlik meg nemzedékek szeíint. Minden tagja egyenlő mértékben viseli a felelősséget a vállalt feladatokért, az építőmunkáért, a szocializmus védelméért. Utalva arra, hogy a LEMP két és fél millió tagja közül 260 ezer 30 éven aluli, Czechowicz rámutatott: a párt ereje éppen abban van, hogy a szocialista építőmunka javára egyesíteni tudja a fiatalok hevét, lendületét az idősebb korosztályok tapasztalatával. Mint mondotta, a válságból való kijutás érdekében ma különösen nagy szükség van a fiatalok energiájára, hazafiságára, alkotó aktivitására. SZÉLRÓZSA Megyei nemzetiségi kórustalálkozó Nézsán Immár harmadik éve közö• sen mutatkoznak he a halas* sagyarmati és a rétsági járás nemzetiségi községeinek hagyományőrző csoportjai, szólistái. Tavaly Terényben rendezték meg a .,nemzetiségi kórus- találkozó” néven közismert bemutatót, idén — az e téren, ugyancsak nagy hagyományokkal bíró — Nézsa község a vendéglátó. A Nógrád megyei nemzetiségi napokat szervező operativ bizottság méltán tüntette fel tervében kiemelkedő programként a nézsai kórustalálkozót, mely egyúttal a nyári rendezvénysorozat nyitánya is. A nézsai kastélykert szabadtéri színpadán ma délután 15 órától váltogatják egymást, a szlovák és német nemzetiséghez tartozó közreműködők. A házigazdák vegyes kara melleit fellép a varsányi és a legéndi pávakör. a nógrádsi- peki ér szendehelyi népdalkor. a romhányi és a rimád asszonykórus, a szendehelyi gyermek'néptánccsoport és—. vendégként — a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ kamarakórusa. A szólisták közé várják Pet- rás Jánosné romhányi. Bab- lena Ferqncné varsányi, Vin- cze Ferenc és Fl öle ez Istvánná rimóci népdalénekeseket, valamint Szatmári Pál citerást. A népviseletbe öltözött ama- tőregvüttesek — látványosságnak sem lebecsülendő —. találkozóját tarka szabadtéri program egészíti ki. Kettős házkatasztrófa Kairóban összeomlott két kilcnceme- letes. egymás mellett épült lakóház pénteken Kairó belterületén, a zsúfolt Bab el-Saria kerületben, maga alá temetve lakóit. Tizennyolc ember életét vesztette, további három eltűnt — valószínűleg ugyancsak meghalt — tizenhét pedig megsebesült. Közülük tízet ápolnak még a kórházban. A Mena egyiptomi hírügynökség jelentése szerint a házakat már korábban felvették a lebontandók listájára, mert életveszélyesek voltak; a lakók azonban a felszólítás ellenére sem költöztek ki. Az újabb kairói házkatasztrófa alkonyatkor következett be, akkor amikor a muzulmán hívők megszakítják a rama- dan hónapban előírt egész napos böjtöt és hozzálátnak vacsorájukhoz. Kiállítják a koronázási palástot Az Egyesült Államokból 1978-ban hazatért koronázási ereklyék között újra látható lesz a koronázási oalást A világviszonylatban is egyik legrégibb fennmaradt textil műtárgyat számunkra forrásértéke is felbecsülhetet- lenné teszi. A csaknem ezeréves kelmén ugyanis István király és felesége. Gizella korabeli képmása is látható. A felirat pontosan jelöli az 1031- es évszámot és a neveket. A palástot az évszázadok folyamán már három alkalommal javították: először a XVTT. században. másodszor 1848 előtt, maid harmadszor Ferenc József 1867. évi koronázását megelőzően. A javítások során azonban az arany- és selyemfonállal díszített, bizánci eredetű selyemszöveten és a palást formáién is változtattak. Hazai és külföldi szakemberek konzultációit követően, idén február közepén kezdték a javítást. Először négyzet centiméterenként megvizsgálták és lefényképezték a szövetet, hogy pontos képet nyerjenek állapotáról, maid meghatározták a szükséges javításokat.' Ezután végezték el a legkorszerűbb eljárások alkalmazásával a komzerválási teendőket. A palástot ezentúl vasárnaponként — elsőként ma — nyitvatartási időben állítják ki a Nemzeti Múzeum kupolatermében. Péntektől pedig minden nyitvatartási naooa látható lesz a fotómásolata és a restaurálási munkát bemutató kiállítás.
