Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
Á szocialista kultúra és a béke elválas BESZÉLGETÉS GEORGI JORDANOVVAL, A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁGA PÓTTAGJÁVAL, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESÉVEL A hazánk és Bulgária között hosszú Ideje eredményesen fejlődő kétoldalú kapcsolatokban jelentős szerepet tölt be a kulturális együttműködés, amely az utóbbi esztendőkben különösen előnyösnek mutatkozott számos tapasztalat kicserélésében. Erről nyilatkozott Szófiában Georgl Jorda- nov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, a kulturális bizottság elnöke dr. Lőkös Zoltánnak, a Központi Sajtó- szolgálat főszerkesztőjének, akit hivatalában fogadott és válaszolt a kérdéseire. A beszélgetésnek időszerűséget adott az a tény, hogy május 25—27 között rendezték meg a bolgár kultúra IV. kongresszusát, amelyen az ország minden részéből választott küldöttek jelentek meg. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy miként értékeli e kongresszus jelentőségét. Mint mondotta: igen fontos eseményt jelentett ez a tanácskozás a bolgár társadalmi életben. A nagy érdeklődést a fejlett szocializmus építésében a kultúrának betöltött növekvő szerepe, a mai emberekre kifejtett sokoldalú hatása indokolja. Az előző kongresszus óta eltelt évek — a BKP történelmi jelentőségű 1956-os áprilisi plénuma után — az elmúlt évtizedekben a leggyümölcsözőbbeknek bizonyultak. A szocialista irodalom és művészet magas színvonalú műalkotásokkal gazdagodott, sokasodtak az eredmények az össznépi esztétikai nevelés területén, a szocialista életmód kialakításában. A kultúránk még nagyobb népszerűséget és megbecsülést nyert a világban is. A kongresszuson a mai szellemi fejlődésnek egy sor aktuális kérdését vitatták meg. Hangsúlyozták a művészeknek azt a felelősségét, hogy a szocialista korunk lényegébe szőtt jelenségeket és tendenciákat feltárja, elítélje mindazt, ami a társadalmi-gazdasági haladást gátolja. A művészeti folyamatok óriási szerepet töltenek be a társadalmi jelenünk fejlődésében, a nép életében. Ezért ma a szocialista-realista művészetre, a mai hős arculatának feltárására tesszük a hangsúlyt. — Hogyan segíti ezt elő a bolgár kulturális élet irányítása? — A hazai szellemi folyamatok vezetésének sajátos modelljét alkalmazzuk. A legfőbb elv a régi népi hagyományok élő tükröződése, amelyek a szocializmusban a fejlődés legkedvezőbb feltételeit találták. Kiépült az állami-társadalmi szervek széles hálózata. A kultúra minden szférájában decentralizáció valósul meg, ami a kultúra reális demokratizálásának eredménye a fejlett szocialista társadalom viszonyai között. A kongresszus pozitívan értékelte az eddigi eredményeket és a figyelmet minden alkotó ember, alkotó kollektíva szerepének és felelősségének fokozására irányította. Előtérbe került a kulturális élet irányításának társadalmi jellege, ami azt jelenti, hogy mind több funkciót vesznek át a megyei és községi kulturális tanácsok. Mind aktívabban kapcsolódnak be a szellemi folyamatok irányításába az alkotók és a társadalmi élet képviselői is. Megvalósul a kultúra, tudomány és közoktatás közötti integráció. Következetesen és a kultúra sajátosságait figyelembe véve alkalmazzák a gazdasági megközelítést a szellemi életben. — Mit jelent ez a nemzetközi kulturális kapcsolatokban? — A nemzetközi kultúrpolitika a Bolgár Népköztársaság kormányának, a Bolgár Kommunista Párt békeszerető külpolitikájának elválaszthatatlan része. Kulturális kapcsolatokat 132 országgal tartunk fenn. A kulturális csere legfőbb része a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal valósul meg. A kommunista célok és eszmék lelkesítő azonossága, az eszmék politikai egysége, a nemzeti értékek és a népi hagyományok kölcsönös tiszteletben tartása, a testvéri kultúrák között mind jobban mélyülő kapcsolatok új jelenséget szülnek meg a nemzetközi életben: a világ szocialista kultúráját. Ez a kultúra a megvalósult szocializmus 'országainak kultúrája, amelynek saját gazdasági alapja van, a szocialista gazdasági integrációban, a KGST keretében, saját politikai bázisa a kommunista pártjaink lenini politikájában, a nemzetközi küzdőtéren kifejtett akcióegységükben. A jövőben is tovább bővítjük a testvéri országokkal folytatott ilyen irányú együttműködést is, amely a világbéke és a haladás fő támasza. A kongresszuson magasra értékelték a balkáni és a fejlődő államokkal fejlesztett kulturális 'kapcsolatainkat is. A jelenlegi feszült és kiéleződött nemzetközi helyzetben is — amely az imperializmus és mindenekelőtt az USA adminisztrációjának legreakciósabb körei agresz- szív tevékenységének eredménye — továbbfolytatjuk a többi népekkel fenntartott kölcsönös megértés politikáját és a széles körű szellemi párbeszédet. A bolgár művészi és alkotó értelmiség mély meggyőződéssel és elhatározottsággal támogatja a Szovjetunió békés kezdeményezéseit a fegyverkezési verseny fékezésére, a lefegyverzésre és arra, hogy lemondjanak a nukleáris fegyverkezésről. A mi határozott álláspontunk kifejezésre jutott a kongresszus nyilatkozatában is, ami megingathatatlanul és kategorikusan kifejezi kívánságunkat, az egész bolgár nép akaratával való teljes összhangban, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a nukleáris veszély elhárításáért, a világ Fölényes konzervatív győzelem Péntekre virradóra kirajzolódott a brit konzervatív párt fölényes választási győzelme: a szavazatok öthatodának összeszámlálása után Margaret Thatcher pártja — a 650 parlamenti mandátumból — 350-nel, a munkáspárt kevesebb, mint 200-zal, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség pedig mintegy 20-szal rendelkezik. Az előrejelzések szerint a konzervatívok végül majdnem 400 képviselőt fognak az új parlamentbe küldeni, és ez a 30-as évek közepe óta legnagyobb arányú győzelmüket jelenti. Margaret Thatcher pedig az első o'yan miniszterelnök az elmúlt csaknem 9 évtizedben, aki két egymást követő alkalommal jutott megbízatáshoz. A munkáspárt veresége a vártnál nagyobb arányú. Vezér- és programválsággal kell számolnia. (MTI) NÓGRAD - 1983. június 11., szombat békéjéért és biztonságáért harcolunk. A bolgár szocialista kultúra alkotói és vezetői szívvel és lélekkel támogatják Jurij Andropov elvtársnak azt a felhívását, hogy ne engedjünk sem kicsi, sem nagy, sem korlátozott, sem pedig dotális nukleáris háborút. A kultúra nem háborút és nem agressziót, hanem szépséget és haladást szül. A kultúra az emberszerető építők műve. Az élet bebizonyította: a szocialista kultúra és a béke elválaszthatatlanok. — Néhány éve jelentős programot fogadtak el önöknél az esztétikai nevelésről. Ez az országos program a megvalósítás milyen szakaszánál tart? — A bolgár kultúra nagy eredményei, nemzetközi tekintélye elválaszthatatlanul kapcsolódik a felejthetetlen Ludmilla Zsivkova nevéhez, múlhatatlan alkotásához. Az ő műve az össznépi esztétikai nevelésre vonatkozó program is. A fejlett szocialista társadalom gyors ütemű felépítését szorgalmazó párthatározatok szellemében a kultúra legfőbb célja a nép alkotó erejét, a szocialista személyiség sokoldalú és harmonikus fejlődését ösztönzi. Az országos esztétikai nevelési program fontos oldala kortársaink alkotó tevékenységének célirányos vizsgálata, mint az össznépi esztétikai nevelés területe. A tudomát nyos kutatások alapján konkrét intézkedéseket teszünk arra, hogy a kultúra mind aktívabban hatoljon be a termelésbe és az élet minden területére, a családi és személyi viszonyok szférájába, a munka és a környezet eszté- tizációja érdekében. Űj módszereket alkalmazunk a szabad időnek, a szocialista személyiség legnagyobb kincsének vizsgálatánál és értékelésénél. Az esztétikai neveléssel kapcsolatosan újabb feladatokat tűztünk ki a tömeges információ eszközei elé. Külön figyelmet fordítunk a művelődési és nevelő intézmények aktivizálására, a műkedvelő és alkotó jellegük kialakítására, megszilárdítására. Azt is jelenti ez, hogy tervszerű tevékenységet fejtünk ki az új nemzedék tehetségének, adottságainak továbbfejlesztésére, ösztönzésére már a legkisebb korú gyerekeknél is. — Nevelő szerepben bizonyára fontos helyet foglal el a helyes történelmi szemlélet, a hazafias nevelés is. Az 1981- ben a bolgár államalapítás 1300. évfordulójáról megemlékező széles körű ünnepségek hogyan segítettek hozzá ehhez? — A szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemétől áthatva az ünnep fellendítette a dolgozó emberek hazaszerető érzéseit, mozgósította erőfeszítéseit a XII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. A jubileumot nem egyszeri ünnepi aktusként folytattuk le, hanem folyamatos és célirányos eszmei-politikai nevelő tevékenységként. Mindazt, amit a kultúra,_ a tudomány és oktatás területén tettünk a jubileum tiszteletére, hozzájárult államunk 13 évszázados történetében kialakult forradalmi, haladó és demokratikus hagyományai, eszméi megbecsüléséhez. Ez idő alatt magas színvonalú, magas tudömányos és társadalmi értékű műalkotás született. Több új tudományos munka jelent meg. Közülük különös figyelmet- érdemel a több kötetes Bulgária története című sorozat. Sikerrel zárult le a nemzetközi bulgarisztikai kongresszus. A bolgár filmgyártás nagyszerű filmeket alkotott. Több száz kiállítást rendeztek, külön adások voltak a rádióban és a televízióban. Magasra kell értékelnünk Bulgária 1300. évfordulójának tiszteletére megvalósított nagyméretű építészeti programot is. Az újabb alkotások egész sora, a művészet eszközével összeforrasztja a haladó múltat, a szocialista mával, a történelmi folyamat lényegét a korunk eszmeiművészeti dimenzióival. Ezért az irodalom, a színművészet, a film-, zene-, építő- és plasztikus művészet alkotásainak sora a nép széles rétegéhez jutott el. Igaz, hogy most különös hangsúlyt szocialista jelenünk, a ma hőseinek igazságos és célirányos ábrázolására helyezünk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a történelmi témát lebecsüljük, hogy nem értékeljük kellőképpen a múlt eseményeinek és személyiségeinek szentelt tudományos és művészeti kutatások jelentőségét Számunkra idegen mind az örökségünk iránti kritika nélküli közeledés, mind pedig a nihilizmus, az internacionalizmus lebecsülése, a fölényes kozmopolita és osztályfeletti szemlélete a történelemnek. — Bennünket különösen érdekel, hogyan értékeli a magyar—bolgár kapcsolatok fejlődését a kultúra területén? — Messze a múlt századaiba nyúlnak vissza e barátság gyökerei. Különös virágzást ért el a szocialista építés legutóbbi évtizedeiben, főként az 1979-ben aláírt újabb kulturális egyezmény járult jelentősen hozzá kulturális kapcsolataink továbbfejlesztéséhez, elmélyítéséhez, gazdagításához. A testvéri együttműködés fejlesztéséhez kiemelkedően járul hozzá a közeli napokban a Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára és a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke által vezetett párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása Magyar- országon. A két ország közötti kulturális kapcsolatok újabb, magasabb szakaszban tárnak A bolgár és a magyar irodalom, valamint művészet legértékesebb művei minding kább közismertté válnak a két országban. Egy sor bolgár és magyar szakember kapta meg itt és ott a képzettségét. Most a tapasztalatcserének és a szellemi értékek kölcsönös megismerésének még hatékonyabb formáit és eszközeit kell megtalálnunk a két nép elmélyültebb megismerése érdekében. A bolgár—magyar együttműködés szférájában sokkal aktívabban kell felhasználni a tömeginformációt. Ez különösképpen a rádió és televízió útján lehetséges. Megvan a módja, hogy még magasabb szinten tervezzük meg a rendezvényeinket, amelyek teljes- körűen feltárják szellemi életünk sikereit. Hasznos, kölcsönös kezdeményezéseket indíthatnánk a film és a színművészet. a képzőművészet és a zeneművészet, az építőművészet és műkedvelés területén. Még jobban ki lehet szélesíteni a Jvét testvéri országban működő alkotó szövetségek kapcsolatait. Az idei budapesti szófiai napok ilyen szellemben a két nép közötti testvériség ünnepei voltak, örülünk annak, hogy a budapestiek szeretettel fogadták az ezzel kapcsolatos rendezvények és kezdeményezések sokaságát, Egyúttal a két főváros között állandóan erősödő kapcsolat a barátság ünnepei belefonódnak abba a gyönyörű hagyományba, amelyet a testvér- városok. testvérmegyék lakó: alakítottak ki. Jelenleg 11 megve és 3 város tart fenr sokrétű hasznos és eredményes kapcsolatokat Üdvözöljük az együttműködésnek ezer formáit mint a szociálist« Bulgária és a szocialista Magyarország barátságának é: egységének kifejezését. A m minden oldalú kapcsolatain! a békét és a haladást szolgál jak. az igazi testvériség példájaként. igazolják a szocia lista internacionalizmus tör hetetlen életképességét. AZ ÓCEÁN HIÉNÁI (2.) Tovább kong a harang A Lloyd híres harangja, a Lu tine Bell Sandokan már a múlté, de — bármily hihetetlen — a kalózkodás még nem. Van kevésbé látványos, de a Lloyd adatai szerint mind gyakoribb módja is a tengeri fosztogatásnak. Amikor néhány éve az olajárak ugrásszerűen emelkedni kezdtek, a kalózok szinte megszállták a Hormuz- tól az Arab-öblön átvezető úgynevezett olajutat. Megtámadták a halászhajókat, rakományukat elrabolták, s a hajók hajtóanyagát saját tartályá- ikba szivattyúzták. Amint az olajárak tovább emelkedtek, ez már kevés volt. Azóta gengszterszindikátusok szálltak be az üzletbe. Cinkosaik a kikötőkből jelentik, ha egy kisebb tankhajó fut ki. Az öböl egy pontján parti őrségnek álcázott motorcsónak tűnik fel. Az állítólagos rendőrök átvizsgálják a hajó papírjait, majd a felfegyverzett őrhajó arra kényszeríti a kapitányt, fusson be egy csendes öbölbe, ahol festők és új matrózok várják. Rövid idő múltán az átpingált hajó ismét megjelenik a nyílt vizen, a rakományt pedig a rotterdami szabadpiacon adják el. REPÜL A CSÄKLYA A klasszikus kalózkodás leginkább a hagyományos, távolkeleti vizeken jelentkezik. Ide tartozik például a Szingapúrba vezető út. Itt haladt egyszer, óránként 12 tengeri mérföld sebességgel, a Shell Mammoth Monarch nevű 100 ezer tonnás tankhajója. Hirtelen rohamcsónak tűnt fel a hajó oldalán. Csáklyák repültek a tankhajó fedélzetére. A késekkel felfegyverzett kalózok 8000 dollárt zsákmányoltak. Néhány nappal korábban a Con- tenter Argent nevű konténerhajóról 30 ezer dollárt raboltak a kalózok. Az Idonéziához tartozó Ri- an-szigeteken lévő rejtekhelyüket elhagyva a kalózok különösen az óriási tank- és konténerhajókat követik. A rablók felszerelése rendszerint jobb, mint a parti őrségé. Megkönnyíti dolgukat az a Szingapúr környékén meghonosodott szokás, hogy általában — a kikötői költségek megtakarítása céljából — a nyílt tengeren kötik az üzleteket, s ott át is rakodnak. A zsákmány" nagyon változó. A 165 ezer tonnás japán Kohnan Marun csupáh néhány száz dollárt találtak, a Kong Pheit nevű Hongkongba tartó utashajón százezreket. JACHTRABLÖK A rablók kegyetlenségére jellemző a „Nuria 767” esete. A kis hajó utasokat és árukat szállított az indonéz szigetek között. A kalózok 380 ezer dollár készpénzt és 123 ezer, angol font értékű árut vittek magukkal, majd felgyújtották a hajót. Tizenegyen a hajón vesztették életüket, 24-en pedig páni félelmükben a vízbe vetették magukat és megfulladtak. Ezzel a rfiai kalózok a múlt hagyományait követik: a XIX. században ezen a vidéken garázdálkodott a Fülöp- szigeteki Lanun bandája, akiről még ma is legendák szólnak. A Karib-tengeren, a Mexikói-öbölben és az USA partjai előtt az utóbbi években 600 hajó és több mint 2000 személy tűnt el. A nyomozás több mint 50 kisebb-nagyobb jacht eltűnéséről állapította meg, hogy az kalózok műve. A rendőrség feltételezése szerint az eltűnt személyeket meggyilkolták, kirabolták, majd a holttestüket a tengerbe hajították és a rabolt jachtot fegyver- és kábítószer-csempé- zésre használták. Ma már köztudott, hogy az Egyesült Államokban forgalmazott kábítószer nagy részét kalózok szállítják. A gengszterszindikátus az USA partjai előtt nyüzsgő sok ezer kis hajóra alapítja számításait. Köztük könnyű eltűnni, így tetteikre csak akkor derül fény, ha a parti őrség épp az áru kirakodása közben csípi el. a tetteseket. AZ SOS SEM SEGÍT A veszélyes helyzet egyes hajóstársaságokat önvédelmi intézkedésekre késztet. így az indonéz szigetek között a hajók éjjelente teljes fedélzeti világítással és megerősített őrséggel haladnak. Mások Nigériánál éjszakánként a parttól messze, 20 tengeri mér- földnyi távolságban, a nyílt tengeren vetnek horgonyt. Vannak üzletemberek, akik felismerték a helyzetben rejlő lehetőségeket, s magánvédelmi társaságot alapítanak.’ A szinagapúri székhellyel, több mint 400 hadviselt matrózzal működő Scuritas szolgáltatásait 27 hajóstársaság veszi igénybe. De a tengeren, az óriási távolságok mellett, a leggyorsabb őrnaszádok sem sokat érnek. Mire az SOS jelzésre odaérnek, többnyire késő. Talán repülőgépekkel lehetne segíteni, bár azok sem sokat tehetnének, ha nem akarnák: az áldozatot is veszélyeztetni, így hát marad a hihetetlen helyzet: a huszadik században tovább garázdálkodnak a kalózok, a Lloydnál pedig mind gyakrabban kondul meg a ha- ra'ng... Gáti István Befejeződött a „Szojuz '83" gyakorlat A Varsói Szerződés tagállamainak egyesített fegyveres erői május 30. és június 9. között „Szojuz ’83” fedőnévvel közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot hajtottak végre á Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén, valamint a Balti-tenger déli térségében, a szövetséges hadseregek és flották részvételével. A gyakorlatot Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezette. A gyakorlat során a szövetséges hadseregek és flották csapatainak vezetési, valamint a törzsek közötti együttműködés kérdéseit dolgozták fel. A gyakorlat szervezetten zajlott le, a kitűzött céljait elérte, a tábornokok, tengernagyok és tisztek hadműveleti-harcászati felkészítésének magas színvonalát bizonyította. (MTI)
