Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

Remény küzdelem az erdő- és fafeldolgozó gazdaságban FELÉLÉNKÜLT, mozgal- fokozni tudták termékeik ér- mas munka, célratörő intéz- tőkésítését. Kialakult az áru­kedések: ma ez jellemzi az forgalom és a termelés kö- Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol- zött a lehető legszorosabb gozó Gazdaságot az igazgató- munkakapcsolat. Az első szá- ságtól az erdészeteken át a , mú vezetés is megváltoztatta kerületekben dolgozó munká- munkamódszerét. Nagyobb le­sokig egyaránt. A balássa- hetőséget biztosított az erdé- gyarmati központban éppen szetek kezdeményező készsé- a napokban külkereskedők gének és ezt anyagilag elis- jártak, akikkel Makóy Ősz- merte. Utat nyitott a piacku- kár folytatott eredményes üz- tatásnak. És mindezt anélkül, leti tárgyalást, Tóth Ágos- hogy az irányítás szigorú tör­tön. a gazdaság főmérnöke osztályvezetőkkel, erdészek­kel tanácskozott. A körzeti erdészetekben folyó munkát mérlegelték, valamint a gaz­dálkodás javítását. Az . így vényeit csorbította volna. Határozottan jó hatással volt á fahasználatra és a fa- feldolgozásra a kialakult új helyzet. Igaz, a piacon is vál­tozás következett be. Egyre született határozatokat meg- emelkedik az érdeklődés a beszélik az erdőkben dolgo- faáruk iránt. A gazdaság ve- zó emberekkel. Ez a felfoko- zetői úgy fogalmazták meg, zott, dinamikus cselekvés igen hogy a felhalmozott áruk ki­jó hatással van általánosság- fogyni látszanak, ami meg­bán az erdő- és fafeldolgozó emelte az áru iránti keresle­gazdaságra. Az első negyed­éves feladatuk teljesítése biztató eredményeket mutat. Elsősorban azt, hogy a terve­százezer köbméter vastagfát kell kitermelniük ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly hely­reálljon, és a népgazdaság iránti kötelezettségüket telje­sítsék. Mirvlehhez azonban nem rendelkeznek a szükséges munkaerővel, még a piac is hézagos. A jelenleg rendelke­zésre álló munkaerő százöt­venezer köbméter vastagfa kitermelésére képes. De nincs más választás, kétszázezer köbméter vastagfa kiterme­lése a kötelességük. A hiány­zó munkaerőt pótolniuk kell a még rejtett tartalékok fel­tárásával, a munka ésszerű­sítésével és valljuk meg aho­gyan van, nagyobb erőfeszí­téssel. Időszakos munkásokat találnak, hiszen két megyé­ben — Nógrád, Pest — he­lyezkedik el a munkaterüle­tük. Megnehezíti sorsukat e téren, hogy mindkét megye ipara munkaerő-igényes. Te­hát ennél fogva kell az előb­bi megoldásokat választani és csak azután az alkalmi mun­kásokra várni, hiszen azok tét. ENNEK AZONBAN nem tulajdonítottak mindent el­döntő szerepet. És ezzel nyer- zett munkával többségében lek a gazdaság vezetői. Ä pi­nem maradtak el. De, ami acra _ külföldire, belföldire mindennél a legfontosabb: egyaránt — kiterjesztett igen visszahódították a külpiacot, nagy figyelmüket ma már erdei szakértelme is igen biztosítják a hazai faáruigé- nem kerüli el, hogy milyen alacsony és inkább drágítja nyék kielégítését. áru után növekszik a keres- ~ * Mindez természetesnek tű- let. Ezt a fontos információ­nik, de csak azok számára, szerzést az egyik legjelen tő­akik nem ismerték az elmúlt sebb tevékenységnek tekintik, évi, szinte * megrázkódtató Amit diktál a piac, ahhoz iga­gazdasági helyzetüket. Az el- zodnak. Ma már gyakori, múlt esztendő évzáró taggyű- hogy több ízben is módosíta­lésének beszámolójából idé- nak választéktervet. Ha nincs zünk néhány sort: „1982-ben igény valamilyen leszerződött a nyomasztóan tovább szigo- áru iránt, akkor leállítják an­rodó közgazdasági követel- nak termelését és a lehető tozik az is, hogy a géppar­mények tűrőképesség határá- leggyorsabban átállnak az köt jól kihasználva végzik ig próbára tették vállalati éppen akkor keresett termék munkájukat, gazdálkodásunkat...” gyártására. Nem egyszerű, Ez az állapot súlyos tehert hanem nagyon nehéz fel­jelent számukra. Robbanás- adat ez, de végre kell hajtani­szerűen megtorpant a külpia- uk minden áron, hiszen ezen cokkal való kapcsolatuk. Az áll, vagy bukik az a termelést A takarékos gazdálkodás pedig meghatározhatja, hogy a kedvezővé váló piac ellené­re is, milyen eredménnyel dolgoznak. Ide tartozik az is, hogy a körzeti erdészetek a kitermelt rönköket haszno­sítják és nem engedik tönk­remenni az erdőn. De ide tar­Ktváln minőségben dolgozó, precíz automata csiszológépet kezel Jánosi Mihályné a* ÜM öblösüveggyárának dolgozója. (fotó: barna) erre épített bevétel nem folyt Gondoljuk meg, az intézkedés be a gazdaság pénztárába. Az azt követeli az erdőkben dől év második felében a gazda­ság vezetése azon töprengett, szállítómunkásoktól, hogy vált honnan biztosítsa az emberek sanak és vágáscseréket hajt- fizetését Olyan megoldásokra sanak végre. Például, ha ed­kényszerültek, amelyek ki- dig bükköt termeltek és töl- mozdítják a megtorpanásból gyet keresnek, fordítsanak az egész erdő- és fafeldol- hátat a bükkerdőnek és tele- gozó gazdaságot. Ezek így püljenek le a tölgyerdőben summázhatók: a legmesszebb- dolgozni. Ezzel jár a munka­menőkig támogatni a kezde- erő-átcsoportosítás is. Embe- ményezőkészséget. Meggyor- reket, gépeket egyaránt moz- sítani a döntéseket és a fel- gatni kell, méghozzá gyorsan, adatok végrehajtását Rugal- pontosan, mert így követeli másán Igazodni a piacon je- a piac. lentkező kereslet-kínálathoz, Ezen a nem is könnyű, de tehát a piac törvényéhez, elkerülhetetlen úton jár most Megvalósítani a termelés és az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- a piac szorosabb összhangját feldolgozó Gazdaság. Becsü- És nem utolsósorban javítani létükre legyen mondva: „áll- az osztályok közötti együtt- ják a sarat”. Ennek az ered­Ezért, minden kétséget kizáróan a termelés­ben dolgozók a felelősek. A munkájuknak természetesen összhangban kell lenni az irá- életük. nyitó szervekkel. A teljesít­mények anyagi elismerésére ötmillió forintot iktattak be. gozó erdészektől, favágóktól, Ennek is a jobb munkára ser­működést. Mindezek vállalati törvény- nyé váltak a gazdálkodásban. És a veszteség okozta der­rnénye a külföldi érdeklődése. Ami mindenné! fontosabb, a vezetés törekvé­sét jószándékkal, egységes mettségből sikerült kilépni- tenniakarással támogatják az ök. A hétről hétre romlo erdészetek dolgozói. Megfe- piad körülmények ellenére szített a munkatempó. Két­kentő hatást szánták. Foglal­koznak gazdasági társulások megteremtésével. Egyszóval, belendült a munka az Ipoly­vidéki Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaságban. Fakiterme­lők, fafeldolgozók, erdészetek összhangban a gazdaságot irá­nyító vezetőséggel végzik a munkát, igazodva & valóság­hoz. AZ első negyedévet lezár­ták, biztató eredményeket hozott munkavégzésben, a pi­ac alakulásában egyaránt. Ebben a negyedévben elért eredmények viszont azt is Iga­zolják, hogy a nehéz gazda­sági helyzetben is a gazdaság vásárlók dolgozóin — vezetőkön, fizikai x munkásokon — múlik sok­sok minden. A közvélemény figyelemmel kíséri a követ­kező lépéseketl Bobál Gyula Felüljáró, villamosítás, átszervezés Közlekedés Nógrádban A megyének csupán a KPM huzamos szakaszának megépl- csatlakozik a Vöröshadsereg megyei közúti Igazgatósága ke- tése. Jelenleg az úthálózat mi- úthoz, az UVATERV szakern- zelésében csaknem ezer kilo- nősége meghaladja az országos béréi már tervezik. Idén, s az méter hosszúságú útja, s meg- átlagot, ám a jövő célja en- elkövetkezendő években meg-j lehetősen sűrű a nyugati ré- nek további jayítása. A VI. kezdik és az építés megindí- szen vasúthálózata van. Az ötéves tervben — összhangban tásának Időpontjára befejezik! utóbbi esztendőkben mindkét a gazdasági színtentartás ér- az aluljárók kivitelezését, a terület jelentős minőségi váltó- dekében főként felújítások, közművek kiváltását és ’ át. záson ment át, javultak a köz- karbantartások folynak. A helyezését, s jelentős szaná-j lekedés feltételei, nőtt annak rendelkezésre álló pénzösszeg lásra is sor kerül, biztonsága. A jelenlegi hely- hasonló nagyságú, mint az . . , . zetről a további tervekről be- előző tervidőszakokban, de az ‘, , f,n’„a szélgettünk C. Becker Judit- Időközben történt árváltozá- d.ésl ” Posta,ügyl Miniszté-i tál, a Nógrád megyei tanács sok csak kisebb mennyiségű npm., átsz „Xn » 6 m , . építési, közlekedési és víz- munka elvégzését teszik lehe- szűnik a KPM megyei közúti ügyi osztályának vezetőjével tővé. A bitumen árának meg­ás Fráter Istvánnal az osztály kétszereződése — példaként — helyettes vezetőjével. 60—70 százalékkal növelte AIV. és az V. ötéves tervben meg a burkolatjavítás költsé- jelentős pénzösszegek felhasz- gélt­Ebben az ötéves tervben köz­lekedési szempontból fontos lett volna a 21-es számú fő közlekedési útvonal salgótar­jáni, párhuzamos szakaszának korszerűsödött, s a többi kö- továbbépítése, ez azonban csak zött olyan fontos munkák a következő <- tervidőszakban —Somoskőújfalui fővonal, va- mentek végbe, mint a 21-es kezdődik meg, A pályát, vala- lamint annak mellékvonalai 22-es számú fő köz- mint a vasúti töltés felett át- a MÁV Budapesti Igazgatósá- lekedési útvonalak tel- haladó felüljárót, amely a gának fennhatóságából a MÁV jes rekonstrukciója, valamint Beszterce étterem térségében, Miskolci Igazgatóságának fel- a 21-es út salgótarjáni, pár- úgynevezett Y csomóponttal ügyelete alá került. Az elein. te, főként a fuvaroztatók kö­rében idegenkedéssel fogadott nálásával nagymérvű útkor­szerűsítések- és építések tör­téntek. Az addig csak megfe­lelőnek minősített hálózat e két tervidőszak alatt tovább Igazgatósága, s 'helyén fenn-! tartási főmérnökség alakul. Á továbbiakban előre meghatá­rozott keret helyett tizenkét! szempont elemzése alapján, minőségi vizsgálat után álla­pítják meg az egyes megyék útépítéshez- és korszerűsítés­hez szükséges pénzösszeg nagyságát. A múlt esztendőtől a hatvan Csodálatos a táj. Fent a hegygerincen cser- és tölgyfák zöldje fon pom­pás koszorút, lejjebb meg, a völgy felé, akácok mutogat­ják. menyasszonyruha-fehér- ségű virágözönüket. Szinte be­lebódul az ember a látnivaló­ba. Az Öreg azonban nem moc­can. Ott áll, fent a dombtetőn, s állát görbebotján nyugvó MUNKASARCOK Akit még nem lehet leírni ven-valahánytól, utána földdel zenegytől. Tizenhét éves ko­dolgoztam, még később vol- romban itt ért a világhábo­tam kis ideig téeszelnök, rű kitörése. Anyám is ebben meg párttitkár is. Elmondani az évben halt meg. Mondani még csak úgy néhány mon- sem kellene talán, hogy bá- rán: Űjra jöttek értem a ka- dattal is, nehéz lenne az éle- nyász voltam, eléggé hamar tonák. Talán fél év volt még tem. Sok mindenen keresztül- vájár lettem, mert a dologhoz hátra a felmentésből, s ma­mesterrel — Inászóra mentem. Onnan aztán, amikor úgy éreztük elmúlt a veszély, megint vissza Rónára. De kő­ben önként, de kevesen, meg­alakítottuk a termelőszövetke­zeti csoportot. Torják László, a vejem lett az első elnök. Boldogultunk valahogy, s már kezdtünk volna jobban élni, amikor jött ötvenhat. Fel­bomlottunk. De aztán, hogy lecsillapodott a helyzet, ki­jött hozzám a nováki tanács­elnök, Sulyok József neveze­tű, s mondta: vár a párt, le­gyek elnök, alapítsuk meg kézfejére támasztva figyeli a mentem, felesleges azokat fel- nagyon értettem, hiába soroz- ga a bányamester menekített í!ra„a J^SZt',E! is tucatnyi juh legelését. — Jo napot! — köszönök. — Magának is! — mondja s aztán elhallgat. sorolni. Hiszen kit érdekelhet tak be, de felmentettek, mert meg előlük a légvágaton ke egy magamfajta vénség sor- a szén már akkor is kellett resztül. De most már nyomá­sa. Tizenhétben aztán megnősül- tékosan figyelmeztetett: vég­Elhallgat, cigarettával kíná- tem, nemsokára két takaros képp hagyjam el a környé• lányom született Aztán jött Kezet szorítunk. Kemény lom< de legyint; ___________________ .... m ég az övé is, bár látom. éle- — Már nurn jS emlékszem, tizenkilenc. Bárnában én let ............................. te kora meghaladhatta mar a mjkor szoktam le róla. Pedig tem a Vörösőrség prancsno- legelésző nyájnak és megiga­hetven esztendőt. — Nyolcvanhat éves va­gyok... Ugye, nem nézte ezt ki Belőlem? Pedig meg mennyi nehézséget át vészeltem már. De, bár szív­asztmám van, az orvos még a szíttam erősen. ka, fölesküdtünk a nroletái- zítja a maga alá tett öreg Feljebb tereli, az erdőszél- diktatúrára. Harcolni akkor bekecset. Hallgattam a szóra. . re a birkákat, leheveredünk sem kellett, a legjobb mennyi a vastag fűbe. munkaerőt nem engedték — Szépek! — intek feléjük, bevonulni, mert nekünk — Azok. A leányunokámé, biztosítani kellett a fon­de csak azzal a föltétellel, hogy amikor már rendben mennek a dolgok, felvált va­laki más ebben a tisztségben. Jó fél év múlva így is lett. Párttitkár lettem, szerveztem a munkát, intéztem az ügyes­bajos dolgokat, jártam gyűlé­sekre Egerbe, Kisterenyére, Tarjánba. De aztán jött a szivaszrtma meg — a hetedik történt egyszer, hogy x‘ Benyugd iaztak igaz a te- esztol egyetlen fillért ---­k ét. Füttyent, kurjant egyet Tudja, Bárnában volt egy fú vószenekar, én is tagja vol tam. s meghívtak a lagzis német szó- . . . . , , , . rakoztatni Ivádra. Errefelé Up°k‘ f bányászok 2560 tö­meg az uráé, akiknél most . ...wr, „„ ............-............ tos vízválasztói erőmű na- laMjiwim ivauia, -űiieieie . « .... , leg eltetéstől is eltiltott, mégis gjek. Bár, mondom, még et- pi negvvenvagomis szénigé- jöttünk keresztül a hegyeken, r. s lá.ja, még viszonylag Jól erzem maga- tgj ig eltiltott a doktor, de nyét. Sajnos, hamar elbukott völgyeken, s ahogy megláttam „®„kl!™_C_^enkff mat. Megújít ezi a nyugalom, valamit csinálnom kell. Tét- a tanácshatalom, s vele együtt ezt a vidéket, a sűrű erdőket, a csönd, a jo levegő. S egy- íenségben szomorú lenne az egy időre mi is. Több mint a nagv parlag, de jó földeket, hamar nem szeretnek meg életem. hat hónapig bujdokoltam Haj- apósommal elhatároztuk, hogy meghalni. _ Hosszú évek sora. Mesél- nácskőn, a Kukucs-hegyen, letelepszünk. Vettünk huszon­★ • jen mái róluk! meg a fene tudja már merre, öt magyar hold földet, fel­Oravecz Istvánnal, a hajdani — Bárnában születtem. Ennyi idő után üzent értem az építettünk egy kis házat, gaz­vörösgárdistóval, a negyven- 1897-ben. Nagyon szegények akkori bányamester. Mohai dálkodtur.k. De ott vo tak a öttől kommunista — előtte, voltunk. s hárman testvérek. István. hogy jelentkezzek hosszú telek, meg visszahú- szociáldemokrata párttaggal Közülük már csak én élek. munkára, garantálja, nem zott a bánya is. El-eljártam hozott össze a sors a mátra- Annyira nem volt pénzünk, lesz bántódásom. Ügy is volt. hát. míg a nyugdíjamat meg cserpusztai Nagy-Dél-lapos hogy azt a faházat is, amit a De hogy egyelőre még job- nem kaptam Kazárra, meg tövében. Dusicska nevű kovácstól vet- ban eltűnjek a szem elől, Rózsaszentmárt.onba és a no­— Világéletében iuhász tünk meg negyven koronáért, mert választmányi tag is vol- váki bányákba. No. altkor az­volt? csak nagysokára sikerült tör- tam; — ezt megbeszélte Woll- tán végleg letettem a csá­— Érv fenét, fiam! Bánvász- leszteni. Aztán laktunk a Szék- ner Rudolf mérnökkel és a kényt. Kis ideig még egye- Ryugdíjom van nekem, négy- völgyben, Inászón, Rónán is ti- szelei Lengyel István bánya- dűl gazdálkodtunk, de ötven­sem lehet engem leírni az élők listájáról. Nem mondom, fáradok már, néha beteges- kedek. de mindig teszek-ve- szek valamit. Föltekint az égre, nézi a nap állását. — No. indulunk haza! Lassan bandukol le az ol­dalban az öreg a nyolcvan­hat évével, meg Juliska nevű unokája néhány birkájával.... Karácsony György intézkedés — a félsz oka az volt, hogy feltételezték: a ha­talmas borsodi iparmedence „elszívja" a vagonokat, állan­dósul hiányuk a megyében — az eddigi tapasztalatok alap­ján helyesnek bizonyult. Kor­rekt kapcsolatok alakultak ki a miskolci igazgatóság és a fuvaroztatók között. Tovább korszerűsödik a vas­út is. A MÁV Miskolci Igazgató-! sága, valamint a Volán 2. szá­mú Vállalat összefogásával Salgótarján külső pályaudva­ron ötvenötmillió forintos költ­séggel, már megkezdték a vas­úti fel- és elfuvarozást meg­könnyítő, gépesített darab­áruraktár és modern kereske­delmi telep kialakítását. „Jobb állapotba” kerül a te­herforgalom, a ma viszont még sok kívánnivalót maga után hagyó személyszállítás gondjai csak a hatvar -Somoskőújfa­lui vonal villamosítása után oldódnak meg. Erre már konk­rét tervek vanak. A MÁV ve­zérigazgatóságának fejlesztési programjában az aszód—gal- gamácsai szakasz villamosítá­sának befejezése után, vár­hatóan a VII. ötéves terv első éveiben, a megye fővonalán is megkezdődnek a hasonló jellegű munkálatok. A MÁV erre a célra kétszázmillió fo­rint összegű pályázatot nyúj­tott be az Állami Fejlesztési Banknak, amelynek elbírá­lása kedvezően alakult. i NÓGRÁD - 1983. június 11.. szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents