Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

Alapi az alapokról AVAGY MIVÉ LEHET AZ EMBER, HA NEM SZERET FUTBALLOZNI Maga*, szőke, pelyhes baj­sza fiatalember Alapi István, a BRG salgótarjáni gyárának meósa. A Bolyai gimnázium­beli érettségi vizsgája után ke.íilt a gyárba. Meós és muzsikus a mestersége. Ala­pító tagja a tévé Ki mit tud?-ján is szereplő Front, valamint a fél éve együtt dol­gozó Bumeráng RT együttes­nek. — Családi örökség a zene szeretete? — N«m mondhatnám, bár ahogy hallom, egyik dédnagy- apám hegedült. Szüleim közül senki sem játszik hangszeren, énekelni is csak úgy tudnak, mint mindenki más, lakoda­lomban, vagy más jeles ősz- szcjövetelen, — Akkor honnan ered ez a szerelem? — Talán onnan, hogy nem szerettem focizni, és maradt elegendő időm a gitározásra. A salgótarjáni Gagarin Álta­lános Iskola ötödikese voltam, amikor véletlenül a kezembe akadt egy gitár és pár év alatt megkedveltem. Hetedikes ko­romban találkoztam egy gitá­ros sráccal, nagyra tartottam akkoriban, hozzá jártam ta­nulni. Tőle kaptam az iga­zi indító lökést. Egyszer ját­szott egy latin-amerikai szam­bát, nagyon megtetszett, de mikor kértem, tanítson meg rá, azt felelte, ó, te ezt so­sem tudod megtanulni. Bi­zonyítani akartam, s attól kezdve, mint az őrült gyako­roltam, naponta öt órán ke­resztül is. Persze rájöttem, alapok nélkül nem sokra megy az ember. Beiratkoztam a salgótarjáni zeneiskola dzsessz tanszakára. Addig semmiféle zenei alapművelt­ségem nem volt, akkor kezd­tem el komolyabban a zené­vel foglalkozni. Egy évig jár­tam .., — Csak?! Miért? — Halálra tud idegesíteni, ha mindenbe belszólnak. Az se mindegy, feltoszi-e az em­ber a lábát gitározás közben a sámlira, vagy sem. Ha va­laki nem „szabályosan” ül, akkor az már nem is gitároz­hat jól. Egyszer pedig egy Pestről lejött szakfelügyelő abba kötött bele, hogy miért nem olyan pengetővel penge­tek, mint 6. Mindezek a ma­gyar zeneoktatás tehertételei. Hát ezért szakítottam félbe tanulmányaimat, álltam a ma­gam lábára. — Milyen zenét játszik? — Erre nagyon nehéz vá­laszolni. sok minden érdekel. A komoly zene is, és nem te­szek különbséget a stílusok között. Nem szeretem, ha valaki kategorikus, s azt bi­zonygatja, ez jó, az rossz. A komolyzenészek hajlamosak lebecsülni a könnyűzenét, pe­dig nem biztos, hogy képesek eljátszani egy Duke Ellington- számot. Fordítva ez nincs így. — Mit játszik a KI mit tud?-on és a NÖGRAD-nyár fesztivál op? — Négy darabból választ majd a zsűri, velem, mint elő­adóval megbeszélve. A dara­bok latin és tibeti népzené­re épülnek. Nagyon szeretem az egzotikus népzenéket. A NÓGRÁD-nyáron a Bume­ráng RT tagjaként lépek fel. Bakos Géza gitárostársam­mal zenei aktualitásokat, pa­ródiákat mutatunk be. Géza énekel is, ráadásul egészen jól. Alapi István fiatal zenész. Június 23-án lesz két éve, hogy a Front megalakult, azóta szerepel rendszeresen. Tehetséges, s ml több: gon­dolkodó, határozott ember. Véleménye, érvei vannak. Nem bánta meg, hogy hobbijául a muzsikát választotta. Focistaként aligha lett vol­na válogatott. Gitárosként viszont már kiválasztották. (su) Légszennyezés és a könyvtárak Iparművészeti ékszerek bemutatója az NDK kultúrában Bőrből, vörös- és sárgarézből, műanyagból és fonálból for­mált láncok, gyűrűk, kitűzők sorakoznak a vitrinekben az NDK kulturális és tájékoztató központ, szerdán megnyílt, iparművészeti ékszereket be­mutató kiállításán. A tárlatra a Német Demokratikus Köz­társaságban élő harminckét iparművész hozta el több mint kétszáz alkotását. Az ékszer- kiállítást az erfurti Galerie am Fiscmarkt gyűjteményéből válogatták. A világ nagy könyvtárainak kezelői számára egyre több gondot okoz a levegő szennye­ződése. A kéndioxidot tartal­mazó levegő ugyanis megtá­madja a könyvek papíranya­gát. A múlt században a köny­vek elsősorban a folytonos használat következtében, a gyűrődés és kopás miatt men­tek tönkre. Ma nagyfokú lég- szennyezés miatt a könyvál­lománynak az a része is gyor­san pusztul, amelyet csak ke­vesen lapozgatnak. Ezért a könyvállományt bizonyos szá­mú év után savtalanító keze­lés alá kell vetni. Sok millió köteles könyvtárak számára ez nagy és költséges feladat. A könyvek pusztulásának tempó­ja az éghajlattól is függ. Me­legebb éghajlat alatt, például az Egyesült Államok némely táján, a könyvállomány pusz­tulása majdnem háromszor olyan gyorsan halad, mint hi­degebb vagy mérsékelt éghaj­lat alatt, mert a magas hő­mérséklet minden vegyi folya­mat lejátszódását meggyorsít­ja. Nógrádi sikerek a VI. észak-magyarországi kalárison Május végén Szerencsen rendezték meg az észak-ma­gyarországi kalárist, amely három megye; Heves, Nóg- rád és Borsod-Abaú.j-Zemp- lén hímző-, szövő-, fafaragó­szakköreinek, egyéni alko­tóinak reprezentatív sereg­szemléje már tizedik eszten­deje. Az idén 260 pályázó — kö­zöttük 24 szakkör — küldte be alkotásait. Nógrád megyé­ből 35 pályamunka érkezett, ebből a szakzsüri Fedor Pál- né, Kékesi Jánosné, Csábi Alajosné, Szklenár Istvánné, Péter Katalin, Hartyáni Je- nőné, Simon Jánosné. Szeke­res Jánosné és Mindszenti Lászlóné hímzősök, valamint Kőszeghy Pál és Sasvári Já­nos fafaragó alkotásait java­solta kiállításra. Nógrád megyét sajnálatos módon csak ők, a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szakkö­rei képviselték. Viszont lé­péshátrányuk ellenére is jól szerepeltek. Elhoztak egy el­ső díjat (Kőszeghy Fái fafa­ragó) és négy „Munka” díjat (Mindszenty Lászlóné, Zara Józsefné, Péter Katalin hím­zők és Sas vári János fafara­gó). A kaláris pályázata, a ki­állítás # mindig jó alkalom volt az erők összemérésére. Az idén is a bemutatkozás mellett nagy hangsúlyt ka­pott a szőkébb szakmai kö­zönségnek rendezett konfe­rencia a Rákóczi-várban. Fa­faragók, hímzők külön szek­ciókban tanácskoztak a moz­galom időszerű kérdéseiről. Borbély Jolán, a Népművelé­si Intézet főmunkatársa a zsűri elnöke, Kerékgyártó Isván a NI vizuális osztály­vezetője. valamint Borsod megye muzeológusai és a ta­nácsi vezetők vetettek együtt számot az irányító hatások­ról és gondolkodtak a kime­ríthetetlen népművészeti ha­gyományokról, azok újrafo­galmazásáról. Élénk vitát vál­tott ki a giccs elleni küzde­lem, valamint a szakkörve­zetők szerepe, feladata és fe­lelőssége. Munkájuk a szak­körökben megkezdődik, már ott kell megküzdeni a rossz ízléssel... A kalárison nemcsak a mozgalom aktivistái érezhet­ték a rendezők, a szerencsi népművelők gondoskodását, hanem a nagyközönség is. Valóságos népünnepélyt va­rázsoltak mindenki számá­ra. A Rákóczi-várban folklór­estet, táncházat, valamint! népművészeti vásárt és nép- művészeti képeslevelezőlap- kiállítást rendeztek, a csoko­ládégyárban „Kismestersé­gek” címmel kiállítás nyílt. A Bocskai Gimnázium au­lájában megrendezett köz­ponti. nagyon szép és nép- művészeti szemléletű kiállí­tás látványa, a díjkiosztó ün­nepség hangulata sokáig el­kísér bennünket, s Váci Mi­hály szavaival adózunk tisz­telettel a hagyományos néo- műveszet valamennyi öntevé­keny formáját űző amatőr művész, a népművészet mes­terei előtt: „... Akik nemzeti feladatot is teljesítenek, mert megőrzik a népi kultúra ama legszebb kincseit, amelyek ma már a nemzeti műveltség részei éppen úgy, mint Erkel operája, vagy Madách Az ember tragédiája”. L. Elekes Éva Mesevilág Nem mindennapi ajándék­kal lepték meg az alma-atai építőipari főiskola hallgatói a gyerekeket. A kapcsagaji ifjú tengerészek klubjának tagjai nemrég vették át a középkori var jelképes kulcsait. A kao- csagaji tenger partján épült erődítményt magas kőfalak ve­szik körül, tornyokkal, lőré- sekkel. A diáktervezőknek az volt az elképzelésük, hogy a kazah építészeti hagyományok fel- használásával. középkori euró­pai stílusú várat építenek. A várat a legolcsóbb alapanyag­ból, kőből építették, ami bő­ven található a kapcsagaji víztároló partján. A meleg, kényelmes helyiségek, a kan­dallók, a tengerre néző színes üvegablakok, a csipkézett fa­lak, a régi ágyúk makettjai, a várfalakon és tornyokon — mind a tengeri romantika han­gulatát idézi. Szépen magyarul — szépen emberül „Beszélni nehéz" valóban? „Beszél, mint a vízfolyás”; „Beszél, beszél, be nem áll a szája!”; „Egész nap jártát- ja a száját” — ezek a szólá­sok mintha azt sugallnák, hogy beszélni könnyű. Néz­zünk még egyet! „Beszél, be­szél, de nem mond semmit”. Szerintem ez a megállapítás a helyes válaszadás kulcsa. Nem beszélni nehéz, hanem mondani valamit. „Jót s jól!” — írta Kazin­czy Ferenc több mint százöt­ven éve. Igaz, a versírók elé állította ezt a követelményt, de mindenkire érvényes, aki valamit cselekszik, Cseleke­det, tett a nyelv segítségével való megnyilatkozás is. „Jót...!” — ez a beszédben emberséges, igaz és lényeges megállapítások, szándékok, kérdések megfogalmazását jelenti, „...s jól” — azaz kel­lő pontossággal se többet, se kevesebbet nem mondva, mint ami szükséges; kellő ér- zékletességgel, kellő hangerő­vel, hogy el is jusson annak a fülébe, akinek szánták; a hangok kellő megformáltsá- gával, hogy az illető meg is értse; vagyis úgy, hogy a be­széd minden eleme — a hangerő, a hangsúly, a hang­szín stb. — segítse a szemben állót a megértésben. Melyik fontosabb a kettő közül? Benkő Loránd professzor néhány évvel ezelőtt egy Nyír­egyházán rendezett anyanyelv­oktatási konferencián az aláb­biakat mondta: „... vajon me­lyik a lényegesebb veszély a nyelvhasználatban magában is, de nem utolsósorban an­nak a társadalmi magatartás­ra való visszahatásában is? Az-e, ha valakinek a közlé­sében tipikusan nyelvtani hi­bák jelentkeznek, például ik- telenül ragoz ikes igéket, egyenlőrét mond egyelőre helyett, el kell menjek-et el kell mennem, vagy el kell, hogy menjek helyett, sőt hor- ribile dictu — egyszeregy­szer még -suk-, -sük-özik is? Vagy az-e, ha valaki nem­törődöm, hányaveti közlései­ben minimális tekintettel sincs a hallgató megértési érdekei­re...?” A végletes rosszat (vagyis amikor semmitmondó, esetleg hazug tartalmat zavaros meg­fogalmazásban, szépségre nem törekvő megnyilatkozás­ban kapunk) mindenképpen elutasítva — a sima beszédű semmitmondást, és a göcsör- tös, darabos, esetleg nyelvta­nilag hibás, vagy nem eléggé jó hangzású, de igazságokat kimondó beszéd közül — in­kább azj utóbbit becsüljük! Természetesen tudnunk kell, hogy nem ez az igazi, hanem az, amikor jó, igaz és fontos tartalom szép formában je­lentkezik, vagyis amikor a beszéd dallama, a hangszín a hangok tisztasága külön él­ményt ad, azaz amikor a for­ma szépsége erősíti a tarta­lom igazságát. Bármilyen furcsának tűnik, az ilyen be­széd elsősorban a jellemen múlik. Ha az ember akkor szól. ha van mit mondania, ha csakugyan azt akarja, hogy akihez beszél, az meg­értse őt, ha' tiszteli mind ön­magát mind azt. akivel kö­zölni akar valamit, akkor ösztönösen is arra törekszik, hogy szépen közölje gondola­tait. Halászná Kállai Eszter I KOSSUTH RADIO: 8.21: Végvár) Rezső: Divertimento 8.31: Purcell: az indián király­nő. Drámai opera. 9.44: Zenés képeskönj'V 10.05: Az elefánt, amely részt vett a háborúban 10.20: Kél keréken Magyaror­szágon Esze Tamás földjén 10.35: A Bolzano-triő felvételeiből 11.24: Solti Károly nOtákat énekel 11.39: Tom Jones 12.43: Kabdebó Lóránt: A Hábo­rúnak vége lett 12.55: Fúvósesztrád 13.101 Híres karmesterek felvé­teleiből 14.03: Olvasókör 14.33: Daloló, muzsikáló tájak. őrségi népdalok. 15.03: Magyar előadóművészek felvételeiből 16.00: Rtidlónapló: a Hazafias Népfrontról. 18.00: Bemutatjuk új felvételün­ket. 19.20: A víg özvegy. Részletek Leltár Ferenc—Mérey Adolf operettjéből. 20.00: Századok zenéjéből 21.03: Miért vijjog a saskeselyü? Vass István regényes ön­életírásáról. 22.30: Svéd Sándor emlékezetes szerepel 23.05: Késő este 23.15: Verbunkosok, nOták o.io: Philip Jones rézfúvósegyüt- tese játszik. PETŐFI RADIO: 8.03! Loránd István kórusmű­veiből. 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 13.00: Kapcsoljuk a pécsi kör­zeti stúdiőt. 13.20. Éneklő Ifjúság 13.35: Tündérkert 14.00: Moszkvából érkezett 14.35: Ez Is házasság, az is há­zasság. Révész Tibor vi­dám krónikája 4 NÓGRÁD - 1983. június 9., csütörtök 15.07: Suppé: Költő és paraszt. Nyitány. 15.19: Messziről messzire 16.00: Ritmus! 16.35: Idősebbek nullámnosszán 11.30: Kézfogások 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.40: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot I Vendég: Gobbl Hilda színművész és Jókai Anna író. 22.00: Nosztalglahullám 23.20: Mai dzsessz. MISKOLCI STÚDIÓ: 11.00; Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Miről mesél a tér. _ Képeslap Szeme­réről. — Ez van, ezt kell sze­retni. — Ajándéktárgyak nyo­mában.) 18.00: Eszak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé- Fizika 9.00: Kémia 10.15: Magyar nyelv 10.35: Deltácska 1«.55: Képújság 14.35: Iskolatévé. Deltácska 14.55: Magyar nyelv 15.15: Kémia 15.45: Fizika 16.20: Hires 16.25: Állatkölykök. NSZK rövid­filmsorozat. 18/12. rész; Medvemeecs 16.40: Perpetuum mobile 17.20: Tv-tükör 17.30: Képújság 17.35: Telesport ls.oo: Reklám 18 05: A nyugdíjas Igazgató Portréfilm Monos Jánosról 18 55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-híradó 20.00: A legnagyobb ember a vi­lágon. Magyarul beszélő amerikai film 20.55: A hét műtárgya. Kondor Béla: Bukás. (Szt. Antal megkísértése) 21.00: Hírhétter 21.50: Sztravinszkij: Pulcinella Balét! 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.05 A mi képernyőnk 19.3»: Tv -híradó 20.00: Gólyavár! esték 20.45: Nemzetközi kerékpáros- pál.yaverseny 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Pannónia Kupa Nemzetköz! súlyemelő- verseny 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-Mradó 20.00: Arany Prága ’83. 21.00: R. Ráz: Betekintés a vég­telenbe. Tv-Játék. (ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Arany Prága '83. 2. MŰSOR: 19.03: Ki a bűnös? 19.30: Francia nyelvtanfolyam 27, lecke (ism.) 20.00: profik. Angol bűnügyi filmsorozat. 21.00: Mikroelektronika 2. rész. (Ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: KI a bűnös? ítélethirdetés és szakvélemények. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4-től: A zsarolás. Színes román bűnügyi hím Háromnegyed 6- tól: Tamás bátya kunyhója. I—II. színes, szinkronizált olasz —NSZK-beli film — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6. és 8 órától: A profi. Színes szinkronizált francia bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Akit Bulldózernek hívtak. Színes szinkronizált olasz kalandfilm. — Szécsényl Rákóczi: - Vérszerző­dés. (14). Színes magyar film. — Kisterenycl Petőfi: A ke­resztapa III—IV. (16). Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Nagylóc: Üldözők (16), Színes, szinkronizál: amerikai bűnügyi film. — Jobbágyi: Elveszett il­lúziók (14). Színes magyar film. 20.00: „A legnagyobb ember» világon”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents