Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
Jogi tanácsadó A társbérleti lakásrész kiutalására vonatkozó rendelkezések „Tanácsi bérlakást két vagy több személy között társbérletenként megosztva kiutalni, illetőleg a bérlő lakásigényének mértékét meghaladó lakásrészt társbérlet céljára igénybe venni nem szabad. Ha tanácsi bérlakásban valamelyik társbérleti lakásrész megüresedett és az a lakásban visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg, a lakásügyi hatóság a megüresedett lakásrészt a visszamaradt társbérlő részére — kérelmére — köteles kiutalni. Ha több visszamaradt társbérlő tarthat igényt a megüresedett társbérleti lakásrészre, a lakásügyi hatóság a körülmények figyelembevételével dönti el, hogy a megüresedett társbérleti lakrészt mely kérelmező részére utalja ki. Ha a megüresedett társbérleti lakásrész két- vagy többszobás. a lakásügyi hatóság a lakásrészt a kérelmezők között megoszthatja. Ha a két társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásban az egyik társbérleti lakásrész megüresedett és arra a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határa sem terjed ki, a visszamaradt társbérlő lakásrészét igénybe kell venni és részére egyidejűleg megfelelő önálló lakást kell kiutalni. (Ez a rendelkezés kettőnél több társbérleti lakásrészből álló tanácsi bérlakásra is alkalmazható.) Ha a visszamaradt bérlő a megüresedett — s a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó — társbérleti lakásrész kiutalását nem kéri, a lakásügyi hatóság a társbérlő részére megfelelő önálló lakást ajánlhat fel. Ha a bérlő a felajánlott lakást nem fogadja el, a lakásügyi hatóság a megüresedett társbérleti lakásrészt ismét társbérletként utalja ki. (Ha nem külön bejáratú társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni.1 Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett társbérleti lakásrészt közülük — kérelmére — annak a szomszédos társbérlőnek kell kiutalni, akinek a külön bejáratú lakásrészen keresztül az megközelíthető. Ha a megüresedett társbérleti lakásrészre az arra jogosult visszamaradt társbérlő nem tart igényt, ennek a lakásrészét igénybe kell venni és a részére megfelelő önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett lakást, illetőleg két társbérleti lakásrészt olyan igényjogosult részére kell kiutalni, akinek lakásigénye az egész lakásra, illetőleg mindkét társbérleti lakásrészre kiterjed. (Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha külön bejárattal nem rendelkezővel szomszédos olyan társbérleti lakrész üresedett meg, amelyen keresztül a külön bejárattal nem rendelkező lakrész megközelíthető. Külön bejáratú az a társbérleti lakásrész, amelynek lakószobája a lakás közlekedési helyiségéből, főzőhelyiségből, illetőleg lakószobának vagy hálófülkének nem minősülő lakóhelyiségnél közelíthető meg.) Ha a lakószobának nem minősülő (pl. hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű) helyiségből álló társbérleti lakásrész üresedett meg, azt újabb társbérlő részére nem szabad kiutalni. Az ilyen helyiségeket a visszamaradt társbérlő lakrészéhez keli csatolni. Ha több társbérlő maradt visz- sza, a lakásügyi hatóság — kérelemre — a körülmények figyelembevételével dönti el, hogy a helyiséget melyik társbérlő lakrészéhez csatolja. Megüresedett társbérleti lakrészt csak akkor szabad a lakásban nem lakó személy részére kiutalni, ha az együtt beköltözhető személyek száma nem haladja meg a lakásrésznek a lakásigény mértékének alsó határa szerint megállapított befogadóképességét, továbbá a társbérlőül kijelölt személy és lakásrészbe vele együtt beköltöző személyek egyike sem tartósaan beteg. (Fertőző, vagy fertőzőképességre gyanús gümőkóros beteg, hastífusz, vagy paratifusz-ba- cilusgazda, cselekvőképtelen elmebeteg.) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakás egyes helyiségei használatának módját — az érdekelt társbérlő kérelmére — a társbérleti jogviszony fennállása alatt is módosíthatja, ha a társbérlők életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás azt indokolja. A lakószoba, a hálófülke és az éléskamra esetén azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az azzal rendelkező társbérlő hozzájárult. Ha valamelyik társbérleti lakásrészhez két azonos jellegű vagy azonos célra felhasználható — lakószobának nem minősülő — helyiség (pl. egy éléskamra és hat négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, éléskamra céljára felhasználható fülke) tartozik a lakásügyi hatóság az egyik ilyen helyiséget —, ha ezzel különösebb méltánytalanságot nem okoz — igénybe veheti és azt az ilyen helyiséggel nem rendelkező másik társbérlő részére — kérelmére — kizárólagos használatra kiutalhatja. (A kiutaló határozatában köteles megjelölni az egyes társbérlők kizárólagos használatába, továbbá a társbérlők közös használatába kerülő helyiségeket.) A társbérlők az egyes helyiségek használatának módjában a határozattól eltérően is bármikor megállapodhatnak. Ha a megálapodást írásba foglalják és bejelentik a lakásügyi hatóságnak, a kiutaló határozatot —, ha az a jogszabály rendelkezésével nem ellentétes — megfelelően módosítani kell. A társbérleti lakásrész újabb kiutalása, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatása esetében abban a kérdésben, hogy a korábbi társbérlőt mely helyiségekre és milyen terjedelemmel illeti meg a lakás használata, a lakásügyi hatóság határozata, illetőleg a társbérlők ettől — az 1957. március 7. napja előtt kötött megállapodásukban — eltértek, az ennek megfelelő tényleges használat az irányadó. Ha a lakásügyi jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a társbérleti lakásrészre is a tanácsi bérlakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az elsőfokú lakásügyi hatóság határozata ellen fellebbezésnek van helye, amit annak közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni. Dr. S. K. Gy. Válaszolunk olvasóinknak G. J.-né salgótarjáni olvasónk kérdésére: A 7/1977. (III. 12) MT. sz. rendelet 77. paragrafusának rendelkezése szerint a munkaidő tartalmát (megfelelő heti, vagy havi bontásban) minden dolgozóra kötelező jelleggel a vezetőség állapítja meg. (Annak tartalma férfiaknál 1500, nőknél 1000 munkaóránál kevesebb — egy évben — nem lehet.) A dolgozó részére — napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. (A munkaügyi szabályzat — kivételes esetben _ ennél rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidőt is megállapíthat.) Azokat a tagokat, akik munkakörükben a megállapított napi munkaidejükön túl teljesíthetnek munkát (túlmunka) — a munkaügyi szabályzat rendelkezésétől függően — 25— 100 százalékig terjedő túlmunkadíj, vagy megfelelő szabad idő illeti meg. Túlmunka nélküli órák száma évenként 2180 — ez a rendelkezés a vezetőkre nem vonatkozik. Milyen élet- és munkakörülményeket biztosít a Budapesti Finomkötöttárugyár Balassagyarmaton ? GYÁR A VÁROS SZÉLÉN A címben szereplő kérdésre kerestük a választ a Budapesti Finom kötöttárugyár balassagyarmati gyárában. Ismerve, hogy korszerű, minden igényt kielégítő, kifejezetten erre a célra épített gyárról lesz szó. Szabadjon mindjárt a bevezetőben elmondani, hogy nagyon jó körülmények között élnek, dolgoznak itt több százan, majdnem teljes egészében lányok, asszonyok, akik közérzetéért. s ebből fakadóan a jobb munkateljesítmények, sikerek eléréséért a gyár vezetése, társadalmi szervezeteivel összhangban mindent elkövet. Az üzemi büfétől az élelmiszer- boltig. az általuk és testvérvállalataiktól kapott. késztermékek olcsó áron való értékesítésétől a nyári saját óvodáig itt minden fellelhető azért, hogy a dolgozóknak ne jelentsen pluszidőt, gondot a beszerzés. Mondhatni, mindezekkel azt is szeretnék ellensúlyozni, hogy a gyár a város szélére épült. Megközelítése nap mint nap gondot okoz az idejáró dolgozóknak. De ne vágjunk a dolgok elébe! A teljesség igénye nélkül szólunk az eddig elért eredményekről. Általános műveltség és szakmai képzés Fokozott gondot fordítanak az általános műveltség megszerzésére, a szakmai és politikai oktatás, továbbképzés megszerzésére. Politikai, szak- szervezeti és KISZ-oktatás keretében az 1982 /83. évre 191 dolgozót iskoláztak be. Az általános műveltség és szakmai képzés megszerzése érdekében 51 munkavállaló tanul tovább. Az általános iskolát el nem végzettek száma jelenleg 41. Ebből 30 éven aluli hat, harminc-negyven év közötti négy, míg 31 dolgozó negyven éven felüli. A szakmunkások szakközépiskolájába jár 22 dolgozó, a dolgozók gimnáziumába egy, közgazda- sági szakközépiskolába négy, és egyéb oktatási formában öten vesznek részt. Az iskolában eltöltött időre a dolgozóknak átlagkeresetet biztosítanak tanulmányi szerződés keretében. A szakközépiskola elvégzése után a káderutánpótlás biztosításaként figyelembe veszik őket. A tehetségesek középvezetői, technikusi minősítő vizsgát tesznek. Említésre méltó, hogy 1977-től negyven dolgozó szerzett technikusi képesítést, és jelenleg is hárman készülnek minősítő vizsgára. Itt szeretnénk szólni a politikai oktatásban résztvevők nem csekély számáról, örvendetes. hogy az 1982./83-as évben pártoktatásban 39, KISZ- oktatásban 39, szakszervezeti oktatásban 152 dolgozó vesz részt. A marxista—leninista esti oktatás különböző formáira 11 hallgató jár s ha minden „összejön” a közeli napokban eredményes vizsgát tesznek. Nehéz a bejárók dolga — A gyárnak jelenleg ötszáz dolgozója van, gyermekgondozási szabadságukat százhetvenen töltik, tevékenységünk kétharmad része export, szovjet export. Jelenleg dzsekiket gyártanak, s ha ez „lefut” a szalagról követi a férfi-, női és gyermek kötött, hurkolt ruhák varrása. Asszonyaink, lányaink tehát csak konfekcionálják a termékeket — tájékoztat a termelési osztályon Császár Pál. — Két műszakos munkarendben dolgozunk, a délelőtti műszakban 350, délután pedig mintegy 140—150-en. A vidékről bejárók száma 215. Jönnek: Dej- tár, Patak, örhalom, Szügy, Csesztve, Magyarnándor, Cserháthaláp, Cserhátsurány községekből, míg a létszám fele balassagyarmati lakosokból áll. Korábban olyan engedményeket adtunk, hogy ha fél órával később tudott a dolgozó a munkahelyére beérkezni, ehhez is hozzájárultunk. A bejárók szempontjából nagyon hátrányos, hogy a város szélére telepítették a gyárat, mert fél óra pluszidőt jelent jövet-menet, míg munkahelyükre érkeznek, vagy onnan távoznak dolgozóink. A zsúfolt, szűkös pályaudvaron nehezen találják meg járataikat, amivel tovább indulhatnak otthonaikba. Sokan felvetik, hogy a gyár maradhatott volna a városban is. Jogsegélyszolgálat A gyárban dolgozók részére in- lombiztosítási, családjogi, ál- gyenes jogi tanácsadást szer- lamigazgatási, polgárjogi, szaveznek. 1982-ben 58 dolgozó for- bálysértési, büntetőjogi és egyéb dúlt a gyári jogsegélyszolgálat- ügyekben kértek tanácsot, il- hoz, akik munkajogi, társada- letve segítséget. Anyagi ösztönzés A kiváló munkát végző dolgozók és kollektívák elismerése sem maradt el az elmúlt esztendőben, az anyagi ösztönzés keretében kifizetett jutalmak az alábbiak szerint alakultak: SZOT-elnökségi kitüntetést kapott egy dolgozó. „Kiváló munkáért” kitüntetést kettő, „Kiváló dolgozó” kitüntetést 13-an, Szakma ifjú mestere kitüntetést ért el kettő, Kiváló munkásőr címet 1 dolgozó, Kiváló egészségnevelő címet ugyanr csak egy dolgozó. A szocialista brigádmozgalomban „arany fokozat” kitüntetést három brigád ért el, ezüst fokozat kitüntetést' ugyancsak három, míg a bronz fokozat kitüntetésben ugyancsak három brigád részesült, a többszörsen jubiláló véradók 27-en vannak, és a munkában élenjárók ösztönzésére 118 998 forint jutalmat fizettek ki. Nyereségjutalom címén. 555 218 forint került kifizetésre. Szakmunkásképzés Az 1982./83-as oktatási évben a gyárban 133 fő I—II—III. évfolyamos tanulóval kötöttek társadalmi szerződést. Részükre havonta 250 forint társadalmi ösztöndíjat biztosítottak. A hosszú évek gyakorlata azt mutatja, felszabadulásuk után még évek kellenek ahhoz, hogy valóban termelő munkásokká váljanak. Ugyanis korán férjhez mennek, családot alapítanak és amikor a gyesről visszatérnek, szinte csak akkor jelentkezik bennük az igény, a munka szeretete, szépsége és a kereset megszerzése iránt. De az évente végző hallgatók 20—30 százaléka megválik a gyártól. Nem marad a tanultak mellett, másutt helyezkedik el. Étkeztetés A mai követelményeknek minden szempontból megfelelő korszerű üzemben az üzemétkeztetés biztosított. Ügy tájékoztattak, hogy mintegy 180 dolgozó veszi rendszeresen igénybe a 19 forinos ebédet, amelyből a dolgozó 11' forintot, a vállalat 8 forintot) térít. Az üzemétkeztetés költségei az elmúlt évben meg-' haladták a 917 ezer forintok' Étkezési hozzájárulás címén béren kívüli juttatásként kiszolgáltak a dolgozóknak 73 G23 adag kávét, illetve 44 256 adag ebédhez adtak térítést. Maradjunk még egy kicsit a béren kívüli juttatásoknál! Nem kis összeget fizetett ki a gyár a beiáró dolgozók körében útiköltség-térítés címén. amely az elmúlt évben 1 045 156 forintot tett ki. Üdülési hozzájárulásként a nagycsaládosok és nyugdíjasok részére 7 250 forintot biztosítottak. Meg kell említeni, hogy a vállalati üdülőben 17 gyermek, 129 családos és egyéni dolgozó, valamint a nvvrjesi víkendházban 69 fő pihent. SZOT-üdültetés keletében az elmúlt évben 55 dolgozó illetve családtagja pihenhette ki az éves munka fáradalmait. Közművelődés Örvendetes a dolgozók érdeklődése a szépirodalmi és a politikai könyvek iránt. A könyvtárban nyilvántartott 217 tag 1982-ben 1 767 könyvet kölcsönzött. Az állandó könyvtár mellett 1982-ben arra is nyílt lehetőség, hogy az ÁFÉSZ könyvbizományosa útján 280 ezer forint értékben, míg a Kossuth Kiadó bizományosa útján 30 200 forint értékben vásároltak! könyvet a dolgozók. A különböző rendezvényeket, mint író-oivasó találkozó, a gyesen lévők és a nyugdíjasok találkozóját is rendszeresen megszervezik. Azon kívül sort kerítenek brigád vetélkedőkre, kiállítások megtekintésére, ahol nagyszámban jelentek meg a dolgozók. Természetbeni juttatás A már eddig felsorolt sok jó, a dolgozók ellátását, „kiszolgálását” illető juttatás mellett vonzó lehet a gyár dolgozói, vagy leendő dolgozói körében az évente egy alkalommal kifizetett természetbeni juttatás. Ugyanis a kollekív szerződésben biztosítottak alapján dolgozónként minden év elején 750 forintot (393 339 Ft) fizettek ki ilyen címen. Az ebbe a juttatásba bevontak körét bővíteni szeretnék, felettes szervükhöz intézett javaslataikban többek között az is szerepel, hogy jó lenne e juttatást kiterjeszteni a jövőben a szülési, illetve a gyermekgondozási szabadságukat töltők körére is. A nagycsaládosoknak és egyedülállóknak az elmúlt évben (összesen 108 dolgozónak) 71 050 forint segélyt fizettek ki a vállalati jóléti alap terhére. Hányáson a Forgács István vezette Március 21. nevű vágathajtó ifjúsági szocialista komplexbrigád tervét időarányosan teljesíti. Nagy figyelmet fordítanak a szakmai továbbképzésükre is. Képünkön Gál László és Kiss Nándor fiatal bányászok, akik sikeres vájárvizsgát tettek. (Krekács Miklós felvétele) Á munkabérek alakulása A varrodában dolgozo nők 75 százaléka egyenes darabbérben dolgozik, egyéni alapon, amely azt jelenti, hogy teljesítményüktől függően az 5—6 ezer forintot is eléri a keresetük. A szakképzett és szorgalmas, egyenletesen dolgozók ezt a szintet elérhetik, természetesen keményen meg kell dolgozni érte. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gyár vezetése ebben az esztendőben 70 szakmunkástanulót szeretne indítani a hároméves képzés keretében. Ha a gyár 1982. évi átlagkereset- és bérszínvonalának alakulását nézzük, megállapítható, hogy az 1981. évihez viszonyítva alig változott a fizikai állománycsoportban dolgozók átlagbére, mert 1981-ben 3274 forintra, 1982- ben 3265 forintra alakult. Az elmúlt évben a fizikai teljesítménybéres dolgozók aránya csökkent, mivel a munkaNŰGRÁD - 1983. jú viszonyukat megszüntetők többsége teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozó volt. A dolgozói kilépések okainak vizsgálata azt mutatja, hogy 1982-ben 136 dolgozó lépett ki — mert a munkaviszonyukat megszüntetők jelentős többsége a lakóhelyükhöz közelebb eső munkalehetőséget választotta, vagy családi okokra való hivatkozással, vagy éppen nyugdíjjogosultsága miatt vált meg a gyártól. Ugyanis a Balassagyarmat vonzáskörzetéhez tartozó falvakban megnövekedett a termelőszövetkezeti melléküzemágak száma, és a gyárból kilépettek jelentős része ott létesített dolgozói vagy bedolgozói jogviszonyt. összeállította: Tóth Jolán 9., csütörtök 5
