Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

fl bolgár párt- és állami küldöttség szerdai programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délelőtt a Köz­ponti Bizottság székházában megbeszélést folytatott Tó­dor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárával, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka ered­ményeiről. Áttekintették a sokoldalú magyar—bolgár együttműködés helyzetét, megvitatták a továbbfejlesz­tés lehetőségeit. Széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Az aktíván jelenlevőket — a Csepel Művek kommunis­táinak szocialista brigádjai­nak képviselőit —, s a bolgár vendégeket Ernszt Antal, a vas- és fémművek pártbizott­ságának első titkára köszön­tötte. Tájékoztatást adott a 90 éves gyárváros csaknem húszezer tagú kollektívájának életéről, munkájáról, a nagy­üzem termelési eredményei­ről. Kitért arra is, hogy az itt készülő szerszámgépek, acél­áruk — számos más szocialista ország mellett — eljutnak Bulgáriába is, ahonnan a többi között melegen henge­relt acélcsöveket, rézterméke­ket kap a vasmű. A tájékoztatót követően Osztos Józsefné, a Csepel Művek egyik műszerészbri­gádjának vezetője kért szót és beszámolt a vendégeknek az idén Kiváló ifjúsági bri­gád címet nyert 14 tagú kol­lektíva mindennapjairól, ök az erőmű kazánjainak auto- matikáját ellenőrzik, gondoz­zák. — Mint mondotta, pon­tos, lelkiismeretes munkájuk­kal maguk is sokat tehetnek, s tesznek is a gazdaságosabb energiatermelésért. A brigád­vezető kedves szavak kísére­tében nyújtotta át Todor Zsivkovnak a Tanácsköztár­saság dicső küzdelmeinek jel­képét, a csepeli szikratávíró makettjét, s egy kohászt min­tázó szobrot. Ezután Todor Zsivkov emel­kedett szólásra. Megköszön­ve a szíves vendéglátást, hangsúlyozta, hogy örömmel ismerkedtek meg az itteni ta­pasztalatokkal, a munka töké­letesítését szolgáló elképzelé­seikkel. Annál is inkább, mi­vel Bulgáriában is napirenden van az ipari kombinátok szer­vezettségének, működési rend­szerének fejlesztése. A magyar—bolgár kapcso­latokról szólva utalt arra, hogy a magyar párt- és állami kül­döttség 1979-es bulgáriai lá­togatása során hosszú távú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési progra­mot fogadtak el. Ennek nyo­mán jelentősen bővültek, ma­gasabb szintre emelkedtek a két ország kapcsolatai. Az aktívaülésen felszólalt Losonczi Pál is. Aláhúzta, hogy a tárgyalásokon a teljes nézetazonosság, a két ország sokoldalú együttműködésének közös szándéka fejeződött ki. A Csepel Művekben tett lá­togatás után, a késő délutáni órákban Todor Zsivkov, a Nemzeti Galériában megtekin­tette a Mátyás király és a ma­gyarországi reneszánsz című kiállítást. Este a bolgár párt- és álla­mi küldöttség megtekintette a Magyar Néphadsereg Művész­együttesének műsorát az együttes székházában. (MTI) Véget ért az SZKP plénuma Döntés szervezeti kérdésekben Moszkvában szerdán véget ért az SZKP Központi Bi­zottságának ideológiai kérdé­seket megvitató plénuma. A tanácskozás második nap­ján beszédet mondott Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. • A plénum első napján az SZKP ideológiai munkájának időszerű kérdéseiről elhang­zott beszámoló vitájában szer­dán felszólalt Saraf Rasodiv, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Kari Vajno, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnöke, Karen Demircsjan, az örmény Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Szer­Felzárkóznak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek (Folytatás az 1. oldalról.) élénk a vállalkozókedv. Mencs- helyen a faipari üzemág jö­vedelméből jutott a szőlőkul­túra fejlesztésére, Kemenes- szentlászlón a női munkaerős foglalkoztatók az elektromos cikkeket gyártó üzemben. A kedvezőtlen termőhely- lyel rendelkező üzemek lé­nyegesen egyszerűsítették ve­tésszerkezetüket, kizárták a veszteséges növényeket. Ba­ranyában a búzán és a kuko­ricán kívül csak egy-egy ipa­ri növényt, vagy szántóföldi pillangósokat termesztenek. A mély fekvésű drávai sík­ságon a kétújfalui tsz fel­hagyott a konyhakerti növé­nyekkel és zöldborsóra tért át, mégpedig gépesített tech­nológiával és jövedelmezően. A korábban szanált gaz­daság az utóbbi időben két­szer is elnyerte a kiváló cí­met Hevesben „ az alacso­nyabb önköltséggel előállít­ható kalászos gabonát része­sítik előnyben más növények­kel szemben, és az állatte­nyésztésen is változtattak. Számos tsz-ben tértek át a legeltetéses szarvasmarha- és juhtartásra, kihasználva a dombvidéki legelőket Veszp­rém megyében a nemesszalói tsz-ben a jobb hozamú növé­nyeket részesítik előnyben, s a takarmányokból összellátás- ra rendezkedtek be. Az egerszalóki gazdaság a kapásnövényekről tért át a szőlőgazdálkodásra, növelve jövedelmét. A kiskörei tsz a belvizes és szikes területek hasznosítására halastavakat épített, a vízfelületet rövide­sen 300 hektárra növelik, s biztonságos jövedelemhez jut­nak. Sokat köszönhetnek ezek az üzemek a helyszínen lete­lepedő, jobbára nagy tapasz­talattal rendelkező szakembe­reknek, mérnököknek, állat­orvosoknak, közgazdáknak. Baranyában harminc esetben adtak számukra letelepedési segélyt, huszonötén kaptak közülük lakásépítési támoga­tást A megyében megszűnt a korábbi állapot; nem átjá­róházak többé a nehezebb fel­tételekkel rendelkező gazda­ságok. Már valamennyi tsz- ben van felsőfokú végzettsé­gű szakirányító. Hevesben is tudatosan építenek a kívül­ről jött szakemberekre, akik egyre inkább megmutatják a kivezető utat. Nógrádban is jut a legjobbakból a kedve­zőtlen területekre Is. Kazá­ron, Karancslapujtőn, Kiste- renyén, Endrefalván és má­sutt családi házakat építhet­tek. Veszprém megyében Ne- messzalókon, Devecserben és Csabrendekeu épült lakás a szakembereknek. Még eredményesebb lehet­ne az üzemek tevékenysége, ha néhány, számukra előny­telen pénzügyi, illetve gazdál­kodási gyakorlatot megváltoz­tatnának. Ezek az üzemek szorulnak rá legtöbbször a rövid lejáratú hitelekre, így ezek a magas hitelkamatok a leginkább őket sújtja, holott éppen ezek a gazdaságok nyerhetnék a legtöbbet a „kül­ső” pénzforrások felhasználá­sával. Nehezen jutnak hozzá a környék átalakításához szükséges állami támogatáshoz is, ennek elnyerését ugyanis nagy összegű saját hozzájá­ruláshoz kötik, ezt azonban többnyire nem tudják állni az üzemek. Szakembereik ezért javasolják, hogy a me­liorációs és erdőtelepítési pá­lyázatok elbírálásánál sorol­ják külön kategóriába a ked­vezőtlen adottságú tsz-eket. Törekvéseiket megkérdőjele­zi egy bizonytalansági ténye­ző is; tudniillik, amennyiben kiesnek a kedvezőtlen adott­ság kategóriájából, úgy min­den átmenet nélkül elveszik az addigi támogatást. Veszp­rém megyében öt tsz került ilyen helyzetbe, s két év alatt felélték biztonsági tartaléku­kat. 2 NÓGRÁD — 1983. június 16., csütörtök gej Lapin. a Szovjetunió Ál­lami Rádió- és Teldvízióbi- zottságának elnöke, Mihail Prokoíjev. a Szovjetunió köz­oktatási minisztere. Lev Ku- lidzsanov. a Szovjet Filmmű­vészek Szövetsége vezetőségé­nek első titkára, Sztyeoam Sa- lajev, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának el­nöke és Viktor Misin. 'a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára, A Központi Bizottság egy­hangúlag határozatot fogadott el a megvitatott kérdésekről. A tanácskozás döntést ho­zott szervezeti kérdésekben is. A plénum Grigorii Romano- vot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját a Köz­ponti Bizottság titkárává vá- laszotta. Mihail Szolomence- vet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját jó­váhagyta a Központi Bizott­ság mellett működő pártellen­őrzési bizottság elnöki tiszté­ben. Az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztották Vitalij Vorotnylko- vot. A Központi Bizottság pót­tagjai közül öt személyt tag­jai sorába választott: Szergej Ahromejevet, a Szovjetunió marsallját, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnökének első helyettesét, Borisz Bal- montót, a Szovjetunió szer­számgépgyártási és szerszám- ipari miniszterét. Vjacseszlav Kocsemaszovot, a Szovjetunió NDK-beli nagykövetét Vaszi- lij Csergyincevet, az oren- burgi terület Hajnal nevű kolhozának kombájnosát és Vitalii Sabanov vezérezre­dest, a Szovjetunió honvédel­mi miniszterének helyettesét. A Központi Bizottság plé­numa a munkájuk során el­követett hibáik miatt kizárta a KB tagjainak sorából Nyi- kolaj Scsolokovot és Szergeci Medunovot De Mita a kereszténydemokraták, Bérliuguer, a kommunisták (fenn), Craxi, a szocialis­ták és Spadolini, a republikánusok vezetője. Soha ilyen versenyfutás nem folyt Olaszországban a pártok jelöltjei között, mint most A 630 képviselőházi és 315 szenátusi mandátumra mintegy kilencezren pályáz­nak. A június 26—27-ére ki­tűzött idő előtti általános választások korteslrad járata mellett szinte eltörpül a két tartományban és több ezer városban, községben ugyanak­kora meghirdetett részleges helyhatósági voksolás. Most negyedszer..; Tíz éven belül most járul­nak negyedszer rendkívüli választásokon az urnákhoz Olaszországban. Ha azt is számításba vesszük, hogy Ró­mában a köztársaság kikiál­tása óta 43 kabinet. fölött húzták meg a lélekharangot, akkor világos a kép: Itália csakugyan nehezen kormá­nyozható ország. Akik köze­lebbről is figyelemmel kísé­rik a politikai barométer rez­düléseit az Alpoktól délre, azok tudják: a választások rendszerint — legalábbis az utóbbi évtizedben — nem hoztak gyökeres változásokat. Várhatóan a mostani voksolás sem húzza ki a kátyúból Itá­lia szekerét. Mi végre akkor a minden eddiginél zajosabb korteshadjárat, a politikusok heves szópárbaja, a tömérdek pénzt fölemésztő kampány? A kérdésre nem könnyű egyértelmű választ adni. Itá­liában ugyanis túlontúl bo­nyolulttá vált a pártok egy­más közti viszonya, s a haté­kony kormányzást meddő vi­ták akadályozzák. Bár a het­venes években úgy tűnt: a két legjelentősebb politikai erő, a kereszténydemokrácia és az Olasz Kommunista Párt köré egyre többen tömörül­nek, ez az irányzat az 1979- es választásokon félbeszakadt. Polarizálódás helyett, mint feltörekvő új tényező, a szo­cialisták jelentkeztek a mér­leg nyelvekéit,'.olyan súllyal, "hogy végül iá ^kirobbantották a mostani kormányválságot. A kommunisták javaslata A megbuktatott koalíció helyett a kommunisták már régóta úgynevezett demokra­tikus alternatívát kínálnak a választóknak. Vagyis, hogy a kommunisták a szocialis­tákkal és más, kisebb balol­dali csoportosulásokkal kor­mányoznának, kizárva a ha­talomból a kereszténydemok­ratákat, Bettino Craxi, a szo­cialisták vezére azonban visz- szautasította a felkínált szö­vetséget, mondván: „Fölösle­ges olyasmivel a választók elé állni, ami nem létezik.” Való igaz, az előrejelzések szerint a baloldal nem szá­míthat előretörésre. Ellenke­zőleg, a kommunisták szava­zótábora várhatóan némileg megcsappan. A szocialisták viszont — nem utolsósorban az OKP rovására — valószí­nűleg növelni tudják szava­zati arányukat. Itália relatív többségi párt­ja, a kereszténydemokraták ravasz taktikával ismét a kö­zépbal koalíció mellett köte­lezték el magukat Igaz, fő­titkáruk nem győzi hangsú­lyozni: csakis a „megújulás” elve alapján kerülhet erre sor. A szocialisták elvetet­ték ezt a javaslatot, a repub­likánusok és a liberálisok fenntartással fogadták, a szo­ciáldemokraták támogatják. Rómában azonban biztosra veszik, hogy Craxiék csupán taktikai okokból ellenkeznek, hogy minél magasabb árat csikarjanak ki későbbi csat­lakozásuk fejében. Netán a kormányfői bársonyszéket, amelyre Bettino Craxi oly rég pályázik. Elnagyolt programok Valójában tehát ilyen szán­dékok vezettek az idő előtti választások kiírásához Saj­nálatos, hogy a korteshadjá­ratban is csak általánosság­ban fogalmazódtak meg jám­bor óhajok és tisztázatlan, elnagyolt programok a 16 szá­zalékos infláció megfékező-, sére, a kétmilliós munkanél­küliség felszámolására, a dé­li országrész fejlesztésére, a régóta esedékes társadalmi és gazdasági reformok végre­hajtására. Szembetűnő, hogy a külpolitika alig kapott he­lyet a kampányban. A robot­repülőgépek telepítési terve ellen például kizárólag a kommunista szónokok emel­ték föl a szavukat. Nem csoda, hogy az olasz átlagpolgár okkal tűnődhet vajon az erőpróbát követően, változik-e az ország helyze­te? Erre vonatkozóan min­denfajta előrejelzés aggasztó­an borúlátó. Gyapay Dénes Thatcher mérsékelt bemutatkozása a választások után Margaret Thatcher brit miniszterelnök újraválasztál sát követő első átfogó sajtó- nyilatkozatában győzelmi láztól mentes, hangsúlyo­zottan mérsékelt politikus­ként mutatkozott be. Közvetve értésre adta, hogy szinte semmit sem vállal azokból a szélsőséges elkép­zelésekből, amelyeket az el­lenzék és a közvélemény egy jelentékeny hányada a kon­zervatív párt belső köreinek tulajdonít. Egyebek között „létfontosságúnak” minősí­tette az általános és ingyenes egészségügyi ellátás megőr­zését. Közölte, hogy lemon­dott a közoktatás egy részé­nek fizető rendszerre való átállításáról, a lakásépítés „szabadpiaci” alapokra he­lyezéséről, a sok helyütt meg­levő szakszervezeti belépési kényszer megszüntetéséről. Külgazdasági kérdéseket érintve a brit miniszterel­nök három dolgot húzott alá. Egyrészt, hogy a magas ame­rikai kamatlábak negatív ha­tást gyakorolnak a brit be­ruházási tevékenységre is. Másrészt hogy a fejlett tő­késországokban mutatkozó „enyhe” fellendülést korlá­tozza a fejlődő világ nagy­fokú eladósodottsága. Har­madrészt, hogy Stuttgartban a közös piaci csúcsértekezle­ten „óriási harc” folyik majd a brit költségvetési hozzájá­rulás körül. Katonapolitikai kérdések­ben Margaret Thatcher „szi­lárdnak” nevezte kormánya elkötelezettségét a brit nuk­leáris erő korszerűsítése (a Ttident-program beindítása) mellett és azt mondta „sem a Polarisok, sem a Tridentek leszereléséről nem hajiadó addig tárgyalni, amíg a Szov­jetunió „nagy mennyiségű nukleáris fegyverrel rendel­kezik”. (MTI) Áldozatok Chilében Egy hatéves kisgyermeket és egy 20 éves fiatalembert agyonlőttek a rohamrendőrök, akik kedden Santiagóban a békés tüntetők ellen fegyve­rüket használták. Nvugati hírügynökségek helyszíni tu­dósításai szerint a rendőrsé­gi akciónak hat súlyos sebe­sült áldozata is van. A latin­amerikai ország nagyváro­saiban 350 személyt letartóz- tsttsk A hírt chilei rádióadók is megerősítették, s hozzáfűzték, hogy a két embert a karha­talmi erők a főváros két kü­lönböző pontján lezajlott tün­tetéseken lőtték agyon. A chilei belügyminisztéri­um a történtekről egyelőr* nem nyilatkozott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents