Nógrád. 1983. június (39. évfolyam. 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! .r :,GT6/ \ Csőexport Kistérén yéről \ t/ ^ ítÍ&rjáh NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS T.APJA ? XXXIX. ÉVF., 141. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JUNIUS 16.. CSÜTÖRTÖK 11 pártegység a politika alakításában és végrehajtásában nyilvánul meg Emlékülés Salgótarjánban Nyolcvan esztendeje az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt második kongresszusán új típusú forradalmi párt született, amely maga köré gyűjtve a munkásosztály és a társadalom más elnyomott, dolgozó rétegeit és 1917-ben győzelemre vitte a szocialista forradalmat, s ezzel új kor­szakot nyitott az emberiség történelmében. A bolsevik párt megalakulásának évfordulója alkalmából, tegnap Salgótar­jánban emlékülést rendeztek az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán, amelyen járási és városi pártbizottságok titkárai, politikai munkatársai, pro­pagandisták, az intézmény oktatói és az egyéves pártis­kola hallgatói vettek részt. Megjelent az emlékülésen dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A lenini párteszme megva­lósulása címmel Gyiirki Zol­tán, az intézmény tanszékve­zető tanára olvasott fel re­ferátumot. Többek között el­mondotta, hogy a párt veze‘- tésével gyökeresen átalakult a társadalom, leküzdötték az évszázados elmaradottságot. Az emberek új történelmi közössége alakult ki: a szov­jet nép. A Szovjetunió hatal­mas szocialista ország lett, léte hatással van az egész vi­lág fejlődésére. Hozzájárult a népi demokratikus, a szocia­lista forradalom sikeréhez több európai és ázsiai or­szágban, az imperializmus gyarmati rendszerének szét­eséséhez. Az eltelt évtizedek alatt a kommunista pártok számotte­vő politikai tényezővé vál­tak, az egész világon. Tevé­kenységük a társadalmi ha­ladást szolgálja, a kor kérdé­seire a dolgozó osztályok ér­dekeivel összhangban álló válaszokat adnak és képesek ezt megvalósítani a minden­napi gyakorlatban. A továb­biakban az előadó azokról a tanulságokról szólt, amelye­ket a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának nyolc évtizedes tapasztalatai igazolnak. Ki­emelte, hogy az új társada­lom építése minden ország­ban sajátos történelmi, nem­zeti környezetben és konkrét formában folyik. De e for­mák különbözősége alá van rendelve az általános tör­vényszerűségeknek, amelyek közül a legfontosabb a mar­xista—leninista párt vezető szerepe. Ezt követően méltatta a párt osztályjellegét, a szocia­lista társadalom legmaga­sabb rendű politikai szerve­zetének funkcióit, s azt a következetes kétfrontos har­cot, amelyet a párt megala­kulásától kezdve folytat. Ér­zékeltette azt a tevékenysé­get, amelyet a párt, a társa­dalomban jelentkező külön­böző érdekek egyeztetéséért folytat, a politika következe­tes érvényesítésével. A párt­ra háruló feladatok, az ezzel járó felelősség megköveteli a párt akcióképességét, bel­ső életének fejlődését, a párt­egységet. Az egység azonban csak akkor valóságos, ha az nem csupán nyilatkozatok­ban, hanem a gyakorlati te­vékenységben, a politika ala­kításában és végrehajtásában nyilvánul meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt a politika alakításában számol az ország realitásával. Te­vékenysége során megérlelő­dött gyakorlattá vált, az a marxista—leninista gondo­lat, hogy a szocializmusban nem a társadalmi méretű konfliktusok, hanem a jó­zan belátáson, a realitások felismerésén _ alapuló re­formintézkedések viszik elő­re a társadalom haladását. Az előadó végezetül a párt­tagsággal járó egyre növek­vő követelményekről szólt. Ezért lehet a párt magasren­dű emberi erkölcsi értékek hordozója, a társadalmi hala­dás legfőbb letéteményese. Minden egyes kommunista a maga életével, elvszerűségé­vel, magatartásával, példa- mutatásával képviseli a párt eszméit és politikáját. Ezt követően korreferátu­mok hangzottak el. A társa­dalmi haladás és a béketö­rekvések egysége az SZKP nemzetközi tevékenységében címmel Füssy József, az MSZMP Pásztói járási Bizott­ságának első titkára, az SZKP összetételéről, tagfelvételi munkájáról dr. Sándor Lász­ló, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának osztály­vezetője, az SZKP munka- módszeréről, munkastílusáról pedig Gólyán Tibor, az okta­tási igazgatóság tanára szólt. Francia módszert értékeltek Munkavédelmi eszmecsere Salgótarjánban Hazánk három esztendővel ezelőtt Franciaországtól vett át az ottani kedvező tapasz­talatok nyomán — olyan módszert, amely hatékonnyá teszi az üzemi balesetek kivizsgálását, s a szisztéma választ ad az ok-okozati ösz- szeíüggésekre, a bekövetke­zett baleseteket kiváltó körül­mények tisztázására. E mód­szer szélesebb körű megismer­tetésére tartottak tegnap mint­egy nyolcvan résztvevő je­lenlétében. eszmecserét Sal­gótarjánban, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsá­nak oktatási intézményében, amelyen az SZMT megyei il­letékesein kívül részt vett Főcze Lajos, a SZOT munka­védelmi osztályának vezető­je és Nagy Gyula, a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet igazgatója. Magyarországon évenként — miként erről Nagy Gyula szólt — csaknem százezer üzemi baleset történik. Nóg­rádban 1982-ben 2410, há­rom napon túl gvógyuló ese­tet regisztráltak. Ez, más or­szágokhoz viszonyítva is túl magasnak tekinthető. Éppen ezért vált szükségessé, hogy három évvel ezelőtt a franci­áktól átvegyük — meghono­sítsuk — azt a módszert, amely könnyíti a bekövetke­zett szerencsétlenségek okai­nak 1 kivizsgálását és elvi „előrejelzést” ad egyes mun- kalerültekre, a balesetek való­színű bekövetkezését kiváltó okok felszámolására. Ahhoz — hangsúlyozta Nagy Gyula —. hogy az egyéni és családi tragédiákat a népgazdasági ká­rokat megelőzzük, ehhez fel­tétlenül szükséges a nem felü­letesen történő ok-okozati ösz­szefüggések feltárása. De ek­kor sem lehet cél a felelős ..pellengérre állítása”, hanem körütekintően meg kell vizs­gálni a baleset bekövetkezé- sénex körülményeit, lett lé­gyenek azok műszaki, szerve­zési vagy oktatási jellegűek. E nem kevés körültekintést igénylő „művelethez” ad je­lentős segítséget az ország ió néhány nagyobb ipari és más jellegű intézményében be­vezetett francia módszer. Székely János, a francia munkavédelmi tudományos intézet főosztályvezetője elő­adásában elmondotta: az in­tézetük által kidolgozott mód­szer — s ezt a három év óta rendszeresen hol Franciaor­szágban, hol Magyarországon megtartott szemináriumok és tapasztalatcserék is híven bi­zonyítják —, a viszonylag rö­vid idő ellenére sikereket ért el hazánkban. Pedig nem ör- döngős dolgokat találtak ki. csupán azt, hogy változtattak a régebbi — csupán a balesetek bekövetkezésének okait ki­vizsgáló. viszonylag felszínes folyamaton. Az új módszer lényege éppen a balesettől „távolabbi” okok. a minden apró részletre kiterjedő ok­nyomozások megtétele, ame­lyek nem csak a teljes tisztán­látást. hanem a további bal­esetek bekövetkezésének meg­előzését is szolgálják. E kedvező tapasztalatok alapján — miként a résztve­vők is hangsúlyozták — e ió kezdeményezést szükséges to­vább terjeszteni. Hiszen anya­gi befektetést nem igényel. El­lenben szükség van a mun­kavédelmi szakemberek még jobb képzésére és a gazdasági vezetők szemléletének megvál­toztatására. Olyan észmunka szükséges, amely teljes mély­ségében feltárja a potenciális baleseteket kiváltó valameny- nyi okot, még azon esetben is, ha ezek bekövetkezése csak a valószínűség határát súrolja. Román Tegnap megyénkben tett lá­togatást Dumitru Petrescu, a Román Szocialista Köztársa­ság belkereskedelmi minisz­terének első helyettese és Ion Mazilu minisztériumi főosz­tályvezető-helyettes. A ven­dégeket útjukra elkísérte dr. Selmeci Lajosné belkereske­delmi miniszterhelyettes és Lukács Jenöné, a minisztéri­um nemzetközi főosztályá­nak vezetője. A vendégeket délelőtt a Nógrád megyei Tanács szék­házában Havas Ferenc elnök- helyettes és Nyerges János, a kereskedelmi osztály veze­tője fogadta, s átfogó tájékoz­tatót adtak a megye társa­dalmi, politikai és gazdasági életéről, eddigi eredményei­ről, a további feladatokról, külön teret szentelve a ke­reskedelemnek. Havas Ferenc szólt arról, hogy Nógrád megyének eled­dig viszonylag szűk kereszt­metszetű kapcsolatai vannak a testvéri Román Szocialista Köztársasággal, hiszen a pa­lócföldi gyárak termékei kö­zül — az államközi megálla­Évente mintegy 10 ezer tonna csövet gyártan ak korszerű eljárással a Salgótarjáni Kohá.- szati Üzemek kisterenyei gyáregységében. A részben horganyzott, részben bevonatlan ki­vitelben, sokfele méretben és falvastagsággal készülő acélcsövek nemcsak importhelyet­tesítést tesznek lehetővé, de jut belőlük külföldre is. Idén például kétezer tonnányit indítanak útnak Kisterenyérői az NSZK-ba, főként kamionokon. (fotó: kulcsár) Felzárkóznak a kedvezőtlen adottságú tsz-ek Nagybárkányban a melléktevékenység segített Egy év alatt csaknem reiere csökkent a veszteséggel gaz­dálkodó tsz-ek száma. Ezek az általában kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú üzemek az elmúlt időszakban a szűkös helyi jövedelmeket pótló ki­egészítő tevékenységhez kezd­tek, s egyúttal változtattak a mezőgazdaság termelési szer­kezetén is. Talpraál Hsukat segítette, hogy kedvezményes bérezés­sel alkalmazhatnak mezőgaz­dasági szakembereket. Né­hány területen azonban to­vábbra is adódnak megoldást sürgető gondok —, amint az az MTI megyei szerkesztősé­geinek jelentéséből kitűnik. A kiegészítő tevékenységből származó bevételek hozzájá­rultak ahhoz, hogy Baranyá­ban másfél évtized óta elő­ször egyetlen mezőgazdasági üzemet sem kellett szanálni. A szentlászlói Búzakalász Tsz, amely a komlói Carbon köny- nyűipard vállalattal létesí­tett kapcsolatot, az idén több mint hárommillió forintos nyereségre számít. A görcsö- nyiek — viszonylag kisebb beruházással húsipari belet dolgoznak fel a pécsi vágó­hídnak. Diósviszlón a pécsi pezsgőgyár palackjait mossák a tagok, s ez hoz jó jövedel­met. Hevesben, ahol a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek ter­melési értéke lényegesen jobban nőtt az átlagosnál, a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó tevékenység van terjedőben. A nagy erdővel rendelkező istvánmezei tsz faipari részleget rendezett be, innen származik jövedelmük csaknem 80 százaléka. A mátraderecskei Rákóczi Tsz fémtömegcikkek gyártásával foglalkozik, Felsőtárkányban pedig felújították a környé­ken hagyományos mészégető tevékenységet. Nógrádban az elmúlt három évben meghá­romszorozódtak a kiegészítő munkákból származó bevéte­lek. A kisterenyei tsz három év alatt került ki a veszte­séges üzemek köréből, tavaly már negyvenmillió forintos bevételük volt, Litkén jórészt ennek köszönhették a tavalyi tízmillió forintos nyereséget, Nagybárkányban szintén az ipari melléktevékenység fej­lesztése javított az addig si­vár pénzügyi helyzeten. Veszprém megyében ötödik éve nincsen veszteséges tsz, (Folytatás a 2. oldalon.) belkereskedelmi delegáció Nógrádban podások értelmében, külke- vei jutottak csak el a szom- reskedelmi vállalatok . továb- szédos országba. Ennek révén bitó munkájának segítségé- váltak viszonylag ismertté A delegáció tagjai megíekintik az ÉVI Áruház élelmi,/.cr osztályának termékeit. Romániában a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a salgó­tarjáni öblös- és a síküveg­gyár hengereltáru- és üvegké­szítményei. A kapcsolatok szé­lesítésére — hangsúlyozta a megyei tanács elnökhelyette­se — mindenképp szükség van. Hiszen ez, a kapcsolatok felvételén túlmenően, előse­gíthetné a választék bővülé­sét is. Igazolta mindennek le­hetőségét a Salgótarjáni Ru­hagyárban tett délelőtti lá­togatás is, minek során meg­állapodás született arról, hogy, a salgótarjániak 1984. első ne­gyedévében négy különböző fazonú női ruhából csaknem tizenötezer darabot gyárta­nak román megrendelésre. A román delegáció és kí­sérete megtekintette a sal­gótarjáni vásárcsarnokot, a Salgótarjáni Ruhagyárat, városnézésen vettet; részt.- majd a megyeszékhely és Pásztó üzlethálózatával is­merkedtek. A Dumitru Pet­rescu w/e'te román belkeres­kedelmi delegáció az esti órákban elutazott Nógrád me­gyéből.

Next

/
Thumbnails
Contents