Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

INDIAI-ÓCEÁN Szerződés a béke védelméért Amerikai belpolitika Két szavazás: nem, igen A korallsziget kulisszatitka Április végén az ENSZ egy különleges bizottsága az In­diai-óceán militarilázásával foglalkozott. A bizottság tag­jai javasolják: hívjanak össze nemzetközi konferenciát a kérdésről. A szovjet delegá­tus kijelentette: országa kész bármikor, feltétel nélkül tár­gyalni az Egyesült Államok­kal az Indiai Óceánon zajló katonai mozdulatokról. (Zá­rójelben jegyezzük meg: a két­oldalú tárgyalás 1978-ban sza­kadt meg, az amerikaiak hi­bájából.) Mi az oka annak, hogy bár szinte valamennyi világten­geren fokozódik a katonai ak­tivitás, az Indiai-óceán a nemzetközi érdeklődés hom­lokterében áll? ■ GLOBÁLSTRATÉGIA Nem a parti államok vált­ják ki ezt az érdeklődést, ha nem az imperialista hatalmak, főleg az Egyesült Államok globálstratégiája. Ennek kere. tében Nagy-Britannia és Fran­ciaország állandósította, sőt megerősítette itteni katonai je­lenlétét. Franciaország pél­dául több mint tízezer tenge­részt tart készenlétben a Dzsibutitól Reunion-szigetig húzódó vonalon. De a két egykori gyarmattartó hata­lom szerepe eltörpül az USA katonai lépéseihez képest. Carter elnöksége idején je­lentették be, hogy mivel Wa­shingtonnak „létérdekei” fű­ződnek az Indiai-óceánhoz, a jövőben minden módon és eszközzel „megvédi itt jogait”. KULCSTÁMASZPONT Tény: az Indiai-óceán ösz- szekötő láncszem az Európá­ból a Távol-Keletre és az Af­rikába irányuló hajóforgalom­ban. Az óceán partján elte­rülő, vagy az ahhoz közel fek­vő országokban összpontosul a tőkésvilág olaj- és urán­készletének 65 százaléka, aranytartalékának a fele. A Pentagon első lépésként a Mauritiustól elszakított és az angoloktól 1966-ban 2016- ig bérbe vett Diego Garcia korallszigetet „elsüllyeszthe­A téma: Namíbia Találkoztak az afrikai frontállamok vezetői Díszdoktori cím a pápának A krakkói Jagelló egyetem szenátusa díszdoktori címet adományozott II. János Pál pápának — közölte a varsói televízió. A pápa — eredeti nevén Karol Wojtyla — en­nek az egyetemnek a teoló­giai karát vezette, mielőtt a katolikus egyház fejévé vá­lasztották. (MTI) Május 14.: a Varsói Szerző­dés létrehozásának évforduló­ja. Nem mi akartuk 28 esz­tendővel ezelőtt létrehozni a Varsói Szerződést — ezt a lé­pést ránk kényszerítették. Nem a szovjet fél szakította ketté Németországot, nem a Szov­jetunió és a többi szocialista ország akarta az európai meg­osztottságot és szembenállást. Nehéz pontosan megmonda­ni, mikor kezdődött a hideg­háború. Forma szerint Chur­chill volt brit miniszterelnök­nek az amerikai Fulton vá­rosban elmondott beszédével, amelyben azt állította, hogy vasfüggöny ereszkedett a tő­késfejlődés útját járó nyugat­európai és a második világhá­ború után a szocializmus felé irányt vett kelet-európai or­szágok közé. Valójában azon­ban már a Hirosimára és Na- gaszakira dobott atombombák, melyeknek sokkal kevésbé a tömeges emberirtás és sokkal inkább a Szovjetunió megfe­nyegetése, az új erőviszo­nyok demonstrálása volt a cél­ja, jelezték dörejükkel egy olyan háború kezdetét, amely­ben nem azonnal a fegyvere­ké. hanem a gyűlöletkeltésé, a gazdasági zsarolásé, majd a katonai csoportosulások kiala­kításáé volt a főszerep. Ebben a folyamatban jött létre 1949-ben az Észak-atlan­ti Szerződés Szervezete — an­gol rövidítéssel a NATO — az­zal a céllal, hogy az Egyesült Államok politikai, katonai és gazdasági vezetése alatt egy­ségbe tömörítse a szocializ­mus ellen felsorakoztatható országokat. 1955. elején pedig — megszegve a háború után közösen aláírt nemzetközi egyezményeket, melyek a leg­szigorúbban megtiltották Né­metország újrafelfegyverzését — bevonták a katonai tömö­rülésbe a Német Szövetségi Köztársaságot is. Ezzel olyan kihívás keletkezett, amelyre másképp nem lehetett vála­szolni, mint azzal, hogy a szo­cialista országok is életre hív­ják a saját kollektív védelmi szervezetüket. Így alakult meg 1955. május 14-én a Varsói Szerződés. Hosszú idő telt el 1949 és 1955 között, s a szocialista or­szágok diplomáciája azért küzdött, hogy ne maradjon fenn a NATO, ne kelljen tömbökre bontani Európát. Még azt is felajánlottuk, hogy komolyan vesszük, amit a nyugat mond az észak-atlan­ti szervezet védelmi jellegé­ről: legyen hát védelmi, be­lép a Szovjetunió is, hogy minél nagyobb erő biztosítsa az európai békét. Erre ma azt mondhatnánk — Propagan­damanöver volt. Nem, hiszen hat évig küzdöttünk a tömb­politika ellen s azóta is java­soljuk: oszlassák fel egyide­jűleg a NATO-t és a Varsói Szerződést, szüntessék meg az európai szembenállást. Ad­dig azonban, amíg erre nem érnek meg a feltételek, — s sajnos, az Egyesült Államok vezetésében végbement jobb­oldali eltolódás azt mutatja, hogy viszonylag hosszú idő­ről van szó —, addig saját védelmi szervezetünk erő­sítése és tökéletesítése első­rendű feladat marad. Kádár János a XII. kongresszus óta végzett munkát elemző köz­ponti bizottsági ülésen nem­rég kijelentette: „a nemzet­közi helyzet ilyetén alakulá­sából természetesen le kell vonni bizonyos következteté­seket. A Szovjetunió, a Var­sói Szerződés többi tagálla­mai és más szocialista orszá­gok arra a következtetésre jutottak, hogy a világ fejlő­désének távlatait tekintve, központi feladat a katonai erőegyensúly feltétlen meg­tartása.” Ezt az erőegyensúlyt az el­múlt 28 esztendőben jelentős áldozatokkal, kemény mun­kával sikerült kialakítani. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhető, hogy kontinen­sünkön, ahonnan már kétszer borította lángba a há­ború a fél világot, 38 esztendeje béke van. Az erők kiegyenlítődése kény­szerítette tárgyalásokra és bi­zonyos egyezmények aláírá­sára a tőkéshatalmakat. Ezért a mostani évfordulón mél­tán állapítjuk meg, hogy vé­delmi képességeink fokozása az a legfontosabb módszer, amellyel hozzájárultunk a hidegháború felszámolásához, majd az enyhülési folyamat kibontakozásához. S ezzel a módszerrel kell szembeszállni az Európát most rakétaarze­nállá változtatni akaró ame­rikai politikával is. Az amerikai szenátus csü­törtök este 52:48 arányban el­vetette Reagan elnök kompro­misszumos javaslatként em­legetett, 1984-re szóló költség vetés-tervezetét. A tervezet a katonai kiadá­sok 7,5 százalékos növelését irányozta elő az idén októ­ber elsejével kezdődő költség, vetési évre, és némi adóeme­lést is kilátásba helyezett. (Reagan eredeti tervezete — az infláció mértékét is bele­számítva — a katonai kia­dások 10 százalékos emelését tartalmazta.) A szenátusi szavazás egyi­dejűleg jelenti az elnök és a reoublikánus többségű felső­ház republikánus párti vezé­reinek vereségét — ez utób­biak ugyanis biztosak voltak a tervezet megszavazásában. A mérsékelt republikánusok el­sősorban a főbb mint 190 mii. liárd dollárra tervezett költ­ségvetési deficit ellen emel­tek szót. Az AP szerint a szavazás azt jelzi, hogy felbomlóban van a törvényhozási koalíció, amely mindeddig lehetővé tette Reagannek, hogy drasz­tikusan csökkentse a szociá­lis kiadásokat, és jelentősen növelje a katonai kiadásokat. A felsőház a szenátusi költ­ségvetési bizottság elé utalta vissza a tervezetet. ☆ Az amerikai szenátus meg- ajánlási bizottsága 17:11 arányban megszavazta az MX-rakétaprogram megvaló­sításához kért hitelösszeget. Ezzel újabb akadály hárult el a Reagan elnök által szor­galmazott MX-program meg­valósításának útjából. Előző­leg — mint ismeretes — a törvényhozásnak egy másik, a katonai költségvetés alakítá­sában kulcsfontosságú szere­pet játszó testületé, a képvi­selőház katonai megajánlási bizottsága is az MX-rakéták kísérleteinek finanszírozása mellett szavazott. .. (MTI) Diego Garda támaszpont, az tetlen repülőgép-anyahajóvá” alakította át, ahol bármilyen repülőgép, B—52-es hadásza­ti bombázó is leszállhat. A sziget föld alatti raktárában felhalmozott készlet elegendő ahhoz, hogy — harci körül­mények között —'12 ezer tengerészgyalogos egyhónapi szükségletét fedezzék. ÁRNYÉK 19 ORSZÁGON Diego Garcia, az USA kulcstámaszpontja e térség­ben, bár időközben megvetet­te lábát a Szomáliái Berberá- ban, a kenyai Mombasában, az omani Masiraban és Musz. katban is. A sziget az operatív erők legfőbb kiindulási pont­ja bármely lehetséges hadmű­veletben. A jelenleg mintegy 230 ezer fős „gyorsalakulat” január 1-e óta az önálló „központi övezeti főparancs­nokság”, a CENTCON alá­rendeltségébe került. Az új parancsnokság felelős” a Közel. és Közép-Kelet, a Perzsa. (Arab-) öböl és az Indiai-óceán térségéért, működési szférája 19 orszá­got fog át; ezek: Afganisztán, Pakisztán, Irán, Irak, Kuvait, Bahrein, Arab Emirátusok Szövetsége, Katar, Szaúd- Arábia, Oman, Észak, és Dél- Jemen, Szomália, Szudán, Ke­Hat afrikai frontállam csü­törtökön ismételten elutasítot­ta azt az amerikai és dél-afri­kai követelést, hogy Namíbia függetlenségének ügyét össze­kapcsolják az Angolában tar­tózkodó kubai csapatok távo­zásával. A Dél-afrikai Köztársaság agresszív politikája által köz­vetlenül fenyegetett államok vezetői Julius Nyerere elnök­letével Dar-Esz-Szalamban tartottak csúcstalálkozót. Nye­rere, valamint Kenneth Kaun- da zambiai, Quett Masire bots- wanai. Jósé Eduardo dos Santos angolai, Samora Ma­A választások előtt mind gyakoribb brit közvélemény­kutatások közül a legfrissebb, a Harris intézeté példátlan, 21 százalékos fölényt mutatott ki a konzervatív pártnál a munkáspárttal szemben. A Gallup intézet ugyanakkor 17,5 százalékos, más felméré­sek 15, illetve 12 százalékos konzervatív vezetést jeleztek, ?mi arra vall, hogy vagy a vizsgálatok nem mérvadók, vagy a választói vélemények, hangulatok hullámzóak — a megbízhatatlanságig. A munkáspárt — elsősorban a tanácsválasztások adataira Indiai-óceán stratégiai pontja nya, Etiópia, Dzsibuti, Jordá­nia és Egyiptom. Vannak kö­zöttük tehát független,- a szo­cialista fejlődés útját válasz­tó országok is. Őket az ameri­kai „gyorshadtest” bármikor beavatkozással fenyegetheti. Ezt a különleges alakulatot erős flottakötelék támogathat­ja. Az Indiai-óceánon egy­mást váltja a Constellation, az Enterprise és a Kitty Hawk nevű repülőgép-anyahajó. Fe­délzetükön távolsági vadász­bombázók vannak, kíséretük nagyszámú hadihajó. E flotta — a közel-keleti válság ese­tére — számol azzal, hogy a földközi-tengeri 6. amerikai flottával a Közel, és a Kö­zép-Keleten összehangolt ak­ciókat hajthat végre. Közben az Egyesült Álla­mok Indiával szemben fel- fegyverzi Pakisztánt, a maga javára igyekszik kiaknázni az iraki—iráni háborút, a Kö. zel-Keleten katonailag már megvetette lábát. A Reagan- kormánvzat az Indiai-óceán medencéjében messzemenő globális politikai, gazdasági és főleg katonai célt követ. Olyat, amely nem ok nélkül van a világszervezet előtt: a világbé­két fenyegeti. Serfőző László alezredes chel mozambiki államfő és Ro­bert Mugabe zimbabwei mi­niszterelnök a csúcstalálkozó­ról kiadott közleményben megállapította, hogy a namí- biai kérdés megoldásának egyedüli alapja az ENSZ 435. számú határozata lehet, amely tűzszünetet és a világszervezet égisze alatt tartandó általá­nos választásokat. ír elő. A nyilatkozat hangsúlyozta a Biztonsági Tanács Délnyu- gat-Afrikáról szóló júniusi ülé­sének fontosságát. Ezen — mutat rá a közlemény — a f’-ontállamok külügyminisz­tereinek is részt kell venniük. I hivatkozva — legfeljebb 5 százalékos toryvezetést haj­landó elismerni, azzal, hogy az ilyen eltolódás a választási kampányban helyrehozható. Margaret Thatcher minisz­terelnök csütörtökön este óv­ta konzervatív képviselőtársa­it az önelégültségtől, mondván, hogy nem közvélemény-kuta­tásokkal, csak kemény mun­kával lehet választásokat nyerni. Hozzátette azonban, hogy pártja „minden idők legnagyobb szavazatnyeresó- gére” törekszik riválisává szemben, amely nem egysÓKwí. A jugoszláv államelnökség és képviselőház új vezetői A jugoszláv államelnökség Petar Sztambolics elnök ve­zetésével pénteken Belgrád- batn megtartott ülésén Mika Spiljakot a JSZSZK államel­nökségének elnökévé, Vidoje Zsarkovicsot pedig alelnöké- vé válaszitottla. Megbízatási idejük egy évre szól. Ugyancsak pénteken meg­választotta új vezető tisztség- viselőit a jugoszláv nemzet­gyűlés. Egyéves megbízatás­sal a parlament elnökévé Vojo Szrzentics Crna Gora-i, alelnökévé pedig Mirko Po- povics szerbiai képviselőt vá­lasztották meg. A képviselő­ház szövetségi tanácsának el­nöke Aszlan Fazlija, (Koszo­vó autonóm tartomány), a köztársaságok és tartományok tanácsának elnöke pedig An- tun Eubucs (Horvát Köztár­saság) lett Csehszlovák kérés az UNICEF-hez Csehszlovákia állandó ENSZ-képviselője azzal a ké­réssel fordult az ENSZ Gyer­meksegélyezési Alapjának (UNICEF) New York-ban ülé­sező végrehajtó tanácsához, hogy tegyen sürgős lépéseket az UNITA angolai ellenfor­radalmi szervezet által már­ciusban Angolában túszul ej­tett csehszlovák és portugál szakértők és családtagjaik ki­szabadítása érdekében. Az UNICEF vezetőségének minden rendelkezésére álló lehetőségét ki kell használnia arra, hogy véget vessen az elviselhetetlen helyzetnek, amely többek között huszon­egy gyermeket sújt — hang­súlyozta a csehszlovák kép­viselő. Áprilisban az UNICEF eu­rópai nemzeti bizottságai ha­tározatban foglaltak állást az emberi jogok minden ehhez hasonló megsértése ellen és intézkedést sürgettek a tú­szok mielőbbi kiszabadításá­ért. (MTI) ENSZ-vita Ciprusról Csak a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, függetlensé­gét és területi egységét sza­vatoló határozat lehet a cip­rusi kérdés megoldása — je­lentette ki Karolosz Papuli- asz görög külügyminiszter­helyettes . az ENSZ-közgyűlés ülésszakán csütörtökön. „A ciprusi helyzet továbbra is veszélyezteti a térség béké­jét, s a kétoldalú tárgyalások sikertelenségét a török meg­szállók okozzák, akik teljes ellenőrzést gyakorolnak az el­foglalt területeken” — mon­dotta a görög képviselő. Coskan Kirca török ENSZ- képviselő másfél órás beszé­dében azt hangoztatta, hogy „Ciorus sohasem válik görög szigetté”. Szerinte a ciprusi görögöknek le kell mondani­uk arról, hogy a török kisebb­séget „elnyomják”. Állítása szerint az úgynevezett cipru­si török federatív köztársa­ságban (amelyet egyedül Tö­rökország ismer el) megszűnt az erőszak, és a két közösség békében él egymás mellett. Tagadta, hogy létezne a cip­rusi meneküitek problémája. Bírálta Algéria és az el nem kötelezett országok javaslatát, amely egyebek között köve­teli a török erők kivonását a szigetországból. Erről a javas­latról pénteken szavaz a köz­gyűlés. A ciprusi görög és török közösségek vezetői közötti tárgyalások felújításában lát­ja a szigetország problémájá­nak megoldását az amerikai képviselő is. Franciaország képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kérdés megoldásához feltétlenül szükség van a Ciprusi Köztársaság szuvere­nitásának és egységének tisz­teletben tartására. (MTI) Nhan Dán: Kína nem néz szembe a tényekkel A pekingi vezetés ellensé­ges politikát folytat Indokína országaival szemben és arra törekszik, hogy más országo­kat is Vietnam-ellenes politi­kára bírjon — írja a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi orgánuma. A Kambodzsából történő vietnami 'csapatkivonásokkal kapcsolatos kínai álláspontot elemezve a lap megádam'totta: Peking nem hajlandó szembe­nézni a tényekkel. ' támogatja a polpotista bandákat, határ­provokációkat követ el és alá­ássa a délkelet-ázsiai orszá­gok közötti párbeszédet. A vi­lág Kambodzsa és Vietnam jó szándékának bizonyítékaként értékelte a csapatkivonást — míg Peking ezt propagandá­nak minősítette, s nem tett említést arról, hogy véget vet az indokínai országok fenye­getésének, valamint megszün­teti a Thaiföldön lévő reak­ciós khmer bandák támogatá­sát. Vietnam és Kambodzsa ál­láspontja egyértelmű: a viet­nami csapatok teljes kivonásá­ra csak akkor kerül sor, ha Peking felhagy Kambodzsa és más indokínai országok fe­nyegetésével. A vietnami erők kivonása a kambodzsai—thai­földi határon kialakult hely­zet alakulásától függ — szö­gezi le végül a VKP KB köz­ponti lapja. (MTI) NÓGRÁD - 1983. május 14., szombat Brit tanácsválasztások Győzelemre számítanak a toryk

Next

/
Thumbnails
Contents