Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

Megújul a kuznyecki szénmedence «f 'Hfl Üjra működik a „Liszt vjansz Id j” akna a kuznyeczki me­dencében. r Ä széntermelés megújulá­sát a Szovjetunióban elsősor­ban Nyugat- és Kelet-Szlbé- ria. valamint Kazahsztán ter­melésének nagymértékű fo­kozása jelenti. A szénlelőhe­lyek egyik legjelentősebb köz­pontja azonban továbbra is a kuznyecki medence. Ezen a területen van a Szovjetunió kitermelhető széntartalékai­nak egynegyede-fele. Ma a termelés megközelí­tőleg évi 150 millió tonna, több mint Franciaország, Olaszország és Japán teljes termelése együttvéve. A kuz­nyecki medence adja a Szov­jetunióban a fűtőszén egy­negyedét és a kokszolható szén több mint egyharmadát. Több mint 70 bánya és 16 külszíni fejtés üzemel itt. A széntermelés további fokozá­sának útja az új lelőhelyek kiaknázása és a működő bá­nyák korszerűsítése. A kuz­nyecki medencében a feltárá­sok eddig a geológiai szem­pontból legrosszabb adottsá­gokkal rendelkező helyeken kezdődtek. A nagyobb hozamú rétegek feltárása a jövő fela­data. Tovább növekszik a kuz­nyecki koksz szerepe a nyers- vastermelésben. Fontos fela­data a Szovjetunió azon te­rületeinek fűtőanyag-ellátása, ahol hamarosan kimerülnek a fűtő- és nyersanyagtartalékok. Ide tartozik mindenekelőtt a rendkívül iparosított és nagy­lélekszámú Dél-Urál, valamint a Volga vidéke. A tervek sze­rint az ide irányuló szénszál­lítmányok megduplázódnak és elérik az évi 100 millió ton­nát. Ennek érdekében fontos feladat a megfelelő szállítá­si hálózat létrehozása. A ter­vek között szerepel egy, ki­zárólag csak szenet szállító, külön vasútvonal megépítése. Egy sajátos, több mint két­ezer kilométeres szállítószaiag megvalósításáról van szó. Vitalij Popov Energiagazdálkodás magasabb szinten Saját magukat kell legyőzniük A múlt évben másodszor hirdette meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, illetve a TE- SZÖV a mezőgazdasági szövet­kezetek és szövetkezeti közös vállalatok energiagazdálkodási munkaversenyét. A megyében tfz termelőszö­vetkezet és három szövetkezeti közös vállalat indult a ver­senyben, azaz nyújtotta be ha­táridőre pályázatát. Azért csak ennyien, mert a feltéte­lek meglehetőseen szigorúak és mind magasabb követelmé­nyeket állítatak a részt vevő nagyüzemek, vállalatok elé. A fő cél ugyanis az energiagaz­dálkodás színvonalának továb­bi emelése, s ez bizony nem kis feladatokat ró a gazdálko­dó egységekre, hiszen a faj­lagos energiafelhasználás csökkentése ugyancsak próbá. ra teszi az energetikusok, a műszaki szakemberek hozzá­értését, ötletességét, fegyelme, zett, folyamatos munkavégzé­sét. Ma már távolról sem elég a régi módon gazdálkodni az energiával — ebben egyébként verseny nélkül is alaposan próbára vannak téve a terme­lők — újításokra, kezdeménye­zésekre, az érdekeltség teljes körű megvalósítására van szükség. Aki ebben eredmé­nyeket akar elérni, annak szüksége van a szénhidrogén- tartalmú energiahordozók pót­lására. éppen úgy, mint a hulladékenergia hasznosításá­ra, új energiatakarékos eljá­rások bevezetésére, jelentős műszaki és szervezési változ­tatásokra. Szerencsére a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és szövetkeze­ti közös vállalatok többsége ez­zel sem áll hadilábon. A mér­ce minden versenyben részt vevőnek saját, előző évi ered­ménye, ezt kell túlszárnyal­ni, s ennek a feltételnek mi­nél inkább sikerül megfelelni, annál nagyobb az esély a győ_ zelemre. A jelenlegi értékelés alap­ján az energiagazdálkodásban i megyében a szécsényi, a kál­iéi és a drégelypalánki szövet­kezetek voltak a legeredmé­nyesebbek, a közös vállalatok közül pedig a szécsényi ÉP- SZÖV. A verseny hasznát elsősor­ban nem a hét-, öt- és három­ezer forintos díjak, az okleve­lek jelentik, hanem azok a gyakran több százezres, milli­ós megtakarítások, amelyek ezek mögött a helyezések mö. gött állnak. S ez nemcsak az adott termelőegységeknek, ha­nem a népgazdaságnak is hasznára van. Ez adja meg az energiagaz dálkodási munkaverseny je lentőségét és rangját. Mikor múltjáról kezdem fag­gatni, eleinte derűs még. Pesze ©óbor. Aztán, hogy közelítünk a mához, beszélő kedve is mind alább hagy. Nem, nem ked- vetlenedik el, szomorúság sem vehető észre ősz haj koronáz­ta arcán, ám érzi, onnan be­lülről az ember: valami meg­szakadt, valaminek mindörök­re vége. Kis ülés után leállít­ja a gépeket, csend lesz, s csak né­ha siko.lt fel fiatal társa ke­zében a forgó korong alá tar­tott, csiszolt mintát kapó üvegkehely. — Látja — néz rám, s ész- reveszem; újjai fogást keres­nek a szék karfáján —, ezt csináltam még két évvel eze­lőtt én is. Harminchét hosszú esztendőn át voltam a salgó­tarjáni öblösüveggyár egyik elismert csiszolója. Háromszor kaotam meg, vagy négyszer, már nem is tudom, a Kiváló dolgozó kitüntetést, sok szépet álmodtam bele az üvegbe. Most meg... — Széttárja kar­jait, csak nézi, nézi az izmok ideges rángását ir A most ötvenöt esztendős Pesze ©ábor Jászteleken szü­letett. Apjának volt ugyan fél hold földje, de mit ért az akkoriban. Meghalni sok volt, élni kevés. Uraságokhoz sze­gődtek el hét a szülők, kapál­ni, aratni, csépelni, s minden olyan munkára, amelyre fel­fogadták őket. De így sem ju­tottak ötről a hatra. — Volt szegény apámnak egy cimborája — idézi a múl­tat az ősz hajú mester —, ő tanácsolta:, tűnjünk el a ki­látástalan Alföldről, s keres­sünk i biztos megélhetést. Volt ismeretsége, Salgótarjánt, a MUNKÁSARCOK Alföldről az üvegek közé Hirsch-gyárat ajánlotta. Apám hallgatott a szóra, felutazott ide, a hegyek közé, s egyszer csak jött a levél. kövessük. Mindez 1937-ben volt. Anyám­mal és bátyámmal vonatra ül­tünk, s meg sem álltunk az akkor még ismeretlen, most viszont meg már az agyon­szeretett városig. Mikor az is­kolát befejeztem, tizenkét éves koromban kerültem az üveg­gyárba. — Apja nem akarta a tűz­helygyárba „csábítani?” — De. Viszont én már gye­rekkoromtól jól rajzoltam, volt tehetségem különféle mo­tívumok kitalálásához, úgy­hogy édesanyám nem engedett. Mondta, szebb jövő vár rám az üveggyárban. így mentem oda. Először fújtató voltam, aztán merítő a kemencéknél. De ez sem tartott sokáig, mert anyám nógatására jelent­keztem csiszolóta­noncnak. ö mondogat­ta mindig, hogy csak akkor lesz nyugodt, ha már valami­féle biztos kenyeret adó szak­mát tud a kezemben. Jelent­keztem, felvettek, dolgoztam, tanultam. Harminchét évet húztam le a szalag mellett, mjg tavalyelőtt aztán végle­gesen fel nem kellett hagy­nom az üvegcsiszolással. Ennyi idő alatt, tönkrement a val­lani, a könyököm, hallja, hogy pattognak hajlításkor a por­cok, s nem nagyon engedel­meskednek már az ember pa­rancsának az idegek, az Izmok, Remegő kézzel pedig ezt a szakmát nem lehet csinálni. Hogyan is nézne ki egy szép virágminta girbe-gurbán. Akár­hogy is szerettem, abba kellett hagynom. S most itt vagyok ezen a rehabilitációs munka­helyen. Fájdalmas volt elein­te, de aztán megnyugodtam, hiszen dolgozhatok továbbra is. — Mondták, üveglapra csi­szolt képeinek kiállításokon is csodájára jártak. Vége en­nek is? — Vége. Van helyette azonban más: a festészet és a fényképezés. Évtizedek óta örökítem meg a gép optiká­jával, a vászonra kent olaj­jal a nógrádi tájakat, az élet rezdüléseit, s ismerőseim portréját. Ez éltet mostaná­ban. s ad erőt a hajdani sze­retett munka ízének pótlá­sára. Bár tudom, hogy vala­mi hiányzik mindennapjaim­ból. cseppet sem érzem ma­gam feleslegesnek, összebar­kácsoltam magamnak egy kis műtermet, csodát látna, ha egyszer eljönne oda, van sa­ját laboratóriumom. igyek­szem hát a figyelmemet elte­relni a töprengésre késztető gondolatokról. Szép kis házat építettem fent, a Rokkant-te­lepen. a Damjanich úton. mi­után megszaporodott a csa­lád. Mert negyvenkilencben Tudománypolitikánk a szocialista fejlődés szolgálatában IRTA: DR. GORDOS JANOS T ársadalmi fejlődésünket irányelvek realitásokra épül- lalkoznak, a kutatói tevékeny* szolgáló feladatok sok nek, amikor a tudományos ség nem olyan széles körű és irányúak, éppen ezért megalapozottságot sürgeti szé- nagy múltú, mint a másik te- minden területen céltudato- les körben, amikor szemléié- rületen. A társadalomtudomá- sabban kell törekednünk a tünk részévé akarja tenni a nyi szakbizottság aktív tevé- hatékonyabb és eredménye- tudományokra épülő tévé- kenysége a tervek és célok sebb munkára. Pártunk Köz- kenységet. Tudománypoliti- megformálása azonban arra ponti Bizottsága legutóbbi kai feladataink kapcsán ke- utal, hogy e területet is igye- ülésén és a januári ideológiai veset beszéltünk arról, hogy keznek a MAB vezetői a le- tanácskozáson felvázolt ten- társadalmunk fejlődése hosz- hetőségek birtokában kellően nivalók igénylik a tudómé- szú távon azt igényli, hogy segíteni és fejleszteni, hogy e nyos munka szélesebb körű nevelési rendszerünkben is területen is eredményes tevé- kibontakoztatását, céltuda- következetesebben kell meg- kenység bontakozhasson ki. tosabb végzését is. Tudomá- valósítani ezt a követelményt. A szervezeti keretek kiala- nyos életünk igen sokat fej- Már a tanulók körében szűk- kításával egyidőben elkezdő- lődött, felmutatható eredmé- Séges, hogy kialakuljon az dött az érdemi tevékenység nyékét hozott, a természetűi- „elsajátítás — magasabb szin- is. Programok elkészítése, tu­dományok, a társadalomtudo- tű meghaladás” követeimé- dományos konferenciák, ta-. mányok a korábbinál ered- nyének érvényesítése. Arról nácskozások jelzik, hogy a ré- ményesebben járulnak hozzá ma még egyáltalán nem le- gió tudománypolitikai cél­gazdasági feladataink meg- hét beszélni, hogy ez belső jait és feladatait a szakbi- oldásához, a tudományos vi- igénnyé vált volna. Bár tu- zottságok vezetői munka- lágnézet, a marxizmus—leni- dományos diákköri tevékeny- társaikkal megvitatták, ami nizmus elmélyítéséhez. El- ség több intézményünkben az eredményes munkához nél- maradásunk felszámolását (középiskolákban. pénzügyi külözhetetlen. Jól segítették nagymértékben segítették az és számviteli főiskolán) fo- egymás munkájának megis- MSZMP KB tudománypoliti- lyik — eredménnyel —, ez mérését a különböző tapasz­kai, 1969-ben kiadott irány- ma még korántsem jelenti talatcserék, amelyek szintén elvei. Ösztönzést adták egy azt, hogy a tanulmányok egész a szakbizottságok és munka- korszeröbb szemlélet kiala- folyamatát még inkább a gya- bizottságok munkájával vált kításához és elterjesztéséhez, korlati munkát is ez jellem- rendszeressé. Ugyanakkor nem téveszthető zi. Sok az esetlegesség, a vé- A három megye fejlődését szem elől, hogy sok kérdést letlen, esetenként az egyéni közvetlenül segítő tudomá- kell még megoldani. ambíció a meghatározó. Már- nyos tevékenység is megkez­Sokan úgy gondolták — és pedig az élet kötelezően elő- dődött. Intézmények, üze- ez a felfogás még ma is meg- írja valamennyiünk számára, mek pályázatokat hirdettek található —, hogy a tudó- hogy tudatosabban támasz- egyes kérdések kidolgozására, mánypolitika célkitűzései kodjunk a tudomány ered- Elismerést érdemel a MAB csak ott valósíthatók meg, ményeire. _ vezetőinek dinamikus tevé­ahol kutatóintézetek, kutatá- Azok a feladatok, célok, kenysége, amelynek ered- si bázisok, de legalábbis fel- amelyeket az év január 11— ményeként szép számban sőfokú intézmények vannak. 12-i országos agitációs, pro- kapcsolódtak be a dolgozók Másfél évtizedes céltudato- paganda- és művelődéspoliti- köréből a témák kimunkálá- sabb munka eredményeként kai tanácskozás megfogalma- sára. Ma még a témák kere- ez a merev szemlélet oldódott zott, úgy vélem, igénylik a SéSe, kiválasztása egy kissé és tények bizonyítják me- fenti követelmények céltuda- mesterkélt, helyenként tisz- gyénkben is, hogy nagyobb tosabb érvényesítését. Bár a teletből teszik ezt meg. nem beruházások nélkül, erőink tanácskozáson elsősorban po- ismerték még fel mindenütt» jobb összefogásával és cél- litikai, ideológiai és társa- valóságos érdekeket, a tudo- tudatosabb működtetésével dalomtudományl kérdésekről mányos megalapozottság is lehet eredményeket elérni, esett szó, még sem vonatkoz- szükségletét. A tudomány so- Múltunk, munkásmozgal- tathatjuk el az élet más te- kat tud tenni ázért, hogy me­rnünk, gazdaságunk fejlő- rületeitől sem. A követeimé- gyénkben meglevő feszilltsé- désének tudományos igényű nyékét érvényesíteni kell tu- geket £s ellentmondásokat feldolgozása a helytörténeti dományos életünk konkrét megoldjuk. Mindenekelőtt kutatások megélénkülését ta- területein. gazdasági egységeink, üze­núsítják. Egészségügyben a Politikai és ideológiai éle- melnk, vállalataink nyerhet-’ tudományos munka, rendez- tünk igényli a tudományok nek sokat azáltal, ha a tér­vények, fórumok évek óta tevékenységét. Támaszkodni méfcszerkezet további korszer színvonalasan segítik célja- akarunk következtetéseire és rűsítéséhez, a technológiáik ink megvalósítását. A Társa- útmutatásaira, hiszen a fej- továbbfejlesztéséhez, gazda- dalomtudományl Intézet tíz lődés helyes alternatíváinak jogosság Javításához IgényJ évvel ezelőtt szociológiai fel- kiválasztása, az illúziók elke- j;k a területükön dolgozó kuJ mérést végzett munkatársa- rülése csak a tudományos tat)jk munkÄjÄt és hasznosít-: Ink bevonásával a nagyüze- eredményeink következetes j^k azt munkájukban. Ma kü- mi munkásság (művelődési figyelembevételével valósít- jönösen nagy szükség van ar- szokásalról. Azóta' előadások ható meg. ra. hogy a tudomány adton hangzottak el és több tanul- Napjainkban az embereket közvetlen segítséget gazda- mánv született e témakörből, igen sok kérdés foglalkoztat- társadalmi, ideológiai és Mindezek azt is mutatják, ja: hogyan tovább a nehe- kulturális feladataink megoí- hogy a tudománypolitikai zebb és bonyolultabb hely- fásához. Megyéinkben je­zetben? Melyek a legeredmé- ;entkező feladatok megva- nyesebb eszközök és módsze- ásításának elősegítéséhez jó rek? ^ Társadalmunkról meg- pákákat máris fel tudunk so- formá't képet a valóságos rakoztatni, több vita és ta- helyzet hogyan támasztja nácskozás is tárgyalt ilyen alá? Sorolhatnánk fejlődésünk aktuális kérdést, nagy fele­valós problémáit, ezekre va- igsséíígel vizsgálták a meg- laszt adni csakis a tudomá- valósítás lehetőségeit a ko- nyos kutatások összegzésere hészatban, szllikátiparban,' támaszkodva lehet. bányászatban, egészségügy­P árt- és állami szervek— ben_ a tudománypolitikai Az akadémiai bizottság mű­irányelvek szellemében ködésével Borsod—Heves és — céltudatosan törekedtek a Nógrád megye azon értelmi­tudományos munka terule- R(sgei számára, akiknek tudo- tenkénti bázisának kialaki- mányos ambícióik vannak, tására, illetve megszervezesé- megteremtődött a munka fel­re is. Így jött letre Borsod, tétele, szervezeti keretein Heves és Nograd megye tu- bejyi kapcsolódhatnak és dományos erőinek osszeloga- r^szt vebetnek az országos sára a MiskoiCi Akadémia Bi kutatási feladatok megoldásá- zottsag is. A vidéki bizottsa- b£m is gok sorában utolsónak alakult A tudományos tevékenvség meg 1979. november 30-án. ösztönzésében pártszerveink- Tevekenysege nem nagy múlt- nek j8en jelentős szerepük ra nyúlik vissza mégis ér- van. A p0litika és a tudo- demes az eddigi tapasztalatok mány kanesolatának szoro- alapjan szembesíteni a meg- sabbra fűzéséhez olyan lég- iásakor megfogalmazott kör kialakítása szükséges, célokkal, mennyire haladt arne1vben a bizalom. bt Öaz- előre, hogyan felel meg azok- tfVn2és> a kölcsönös témoaa­n . ■ „ . ,, tás nvilvánul meg. Adjanak A MAB tervszerű, követke- orjentaci6t a kutatást vég­zetes munkájával jelentős politikai tevékenv­eredmenyeket tudhat magáé- séoiikhöz iaénveljék a t..do- nak, ami ily röv d fennállás mÄnvos pWést „ döntések óta elérhető, a* teljesült. Túl- ^készítésében való részvé- jutott a szervezeti szakaszon, telt megalakultak szakbizottságai és munkabizottságai. Észak- Klem könnyű a tudomá- Magyarország három megyé- N nyos tevékenység poli- jéből 560 szakember vesz ' tikai segítése, de nélkü- részt a munkában, egynegye- lözhetetlen munkánkban. Nem dének tudományos fokozata rendelkezünk nagy hagyomé- is van. A személyi összetételt nyokkal, de talán éppen ezért tekintve azt látjuk, hogv nem is indokolt a Jobban szerve- egyenletes a? elosztás. Miskol- zett és céltudatosabban irá- ron dolgozik a tudnmánvos nyitott munka, hogy mai ne- fokozattal rendelkezők több- hezebbé és bonyolultabbá sége. Ez egyben a tudomá- váló helyzetünkben a lehető nyos területek művelését is legcélravezetőbb, a legopti- meghatározza. hiszen a több málisabb döntést hozzuk évtizedes múlttal rendelkező meg. Erre kötelez valameny- műsznki egvetemhez tartozik nyiünket a KB legutóbbi ha- a nagy részük, ott pedig a mű- tározatának, illetve az ideo- szaki tudományokat művelik lógiai tanácskozáson szereplő elsősorban. A társadalomtu- kérdések megvalósítása, szel- dományokkal kevesebben fog- lemének érvényesítése. megnősültem, a feleségemet, aki pesti születésű, itt ismer­tem meg a gyárban, lett két leánygyermekünk, s most már van három unokánk is. A régi lakást ráhagytam az egyikre, mi meg feljöttünk a hegyre. Nagyon jól érez­zük ott magunkat. — Milyen munkájára em­lékszik vissza a legszíveseb­bein? — Kedves volt nékem mind. Lett légyen az király­nőnek szánt kehely, vagy egy­szerű éttermi borospohár. En mindembe a szívemet ad­tam. Ezt a munkái lélekte- lenül, érzéketlenül nem le­het csinálni. Úgy miként semmi mást sem. Van egy kiskertem, tele gyümölcs­fákkal, körtével, barackkal, almával, cseresznyével, zöld­ségfélékkel, de azokat is meg­nézheti bárki... Én mindig, mindenben a tökéletest sze rettem, a csak tessék-lássék, hányaveti munkának semmi­féle értelme nincs. Elhallgat, s aztán megint kezeire néz. — Hát, szóval, nagy baj, hogy fel kellett hagynom a csiszolással. Pedig de sok szépet tudtam volna még csi­nálni. — No, mindeegy — hagyja aztán jóvá, csak úgy magá nak —, hosszú volt az a har­minchét év. Megöregedtem, nincs tovább. De ezt a nyug­díjig hátralévő néhány esz­tendőt is letöltőm becsülete­sen. Ügy, amilyen az életem is volt. Feláll, megnyomja a gép inditogombját, s mikor bú­csúzunk úgy teszek, mintha nem érezném keze remegé­sét. Karácsony György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents