Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)
1983-05-05 / 105. szám
TANFOLYAM A TIT-BEN Gép- és gyorsíró-tanfolyam zailik a TIT salgótarjáni székházában. A hallgatók egy év alatt sajátíthatják el a titkárnői fortélyokat. Képünkön Nagy Melinda tanárnő és osztálya. fotó: barna HOGY A HÚS? Sokat sokért termelnek Nógrád mezőgazdaságában mindig nagy jelentősége volt az állattenyésztésnek. Nincs ez másként napjainkban sem, amikor ' a hősprogram á mezőgazdaság legfontosabb célkitűzéseinek egyiké. Növekvő költségek A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek döntő többségét kitevő termelőszövetkezetekben 1982-ben az állattenyésztés csaknem 886 és fél milliós bevételt jelentett. Ez majdnem 30 millióval több az előző évinél. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az ágazat nehezen birkózik meg a változó körülményekkel. A költségek lényegesen gyorsabban növekedtek a bevételnél, s ennek egyik „eredménye”, hogy a fedezeti ösz- szeg vesztesége a korábbi 12,7 millió forintról a múlt évben már 45,7 millióra nőtt. Igaz ebben nagy szerepe volt a támogatások mérséklésének is, hiszen a tejárkiegészítés csökkenése mintegy 30. a tejprémium mértékének csökkentése újabb 10 milliót tett ki. A kiút —, s nyilvánvalóan a szabályozások is erre igyekeznek ösztönözni a gazdaságokat — a költségek csökkentése és a hozamok további növelése, illetve a kettő összhangjának megteremtése. a legkedvezőbb szint megtalálása. Séta az árak körül A két legfontosabb állatfaj a szarvasmarha és a juh — ezek részesednek az állattenyésztés összes bevételéből csaknem 80 százalékkal — meghatározói az ágazatnak. Ez érthető is, mert a csaknem 40 ezer hektárnyi gyepterület hasznosítását csak kérődzőkkel lehet megoldani, másrészt jóval jövedelmezőbb a szántóterületen árunövényt, mint abraknakvalót termelni. Ezzel el is jutottunk az egyik legfogasabb kérdéshez hogy miért okoz mindmáig nagy gondot a takarmány- gazdálkodás? A kérdés annál inkább is érdekes, mert köztudott, hogy bz állattenyésztés közvetlen költségeinek 55—60 százalékát a takarmányozás teszi ki, vagyis a gazdaságosság szempontjából ;■ döntőj jelentőségű. Ennek ellenére nem egy —, nem is két — gazdaság van, amely takarmányszükségletének jelentős részét, nem ritkán — értékben — nagyobb hányadát vásárolja. Ez pedig egyértelműen kedvezőtlenül hat a gazdaságosságra és érthetővé teszi azt a nagy különbséget, amely például egy liter tej önköltségében megnyilvánul. A tejet a nagyüzemek 1982- ben átlagosan 6 forint 15 fillérért értékesítették literenként, ezzel szemben az önköltség 5,51 forint és 13,90 forint között ingadozott és megyei átlagban 8.26 forintot tett ki. A legolcsóbban a szé- csényiek tehenei termeltek, míg a legdrágább tejet Alsó- toldon fejték. Hasonlóan nagy különbségek figyelhetők meg a marhahús költségeinél is. Diósjenőn még 27 forint sem kellett egy kilogramm hús termeléséhez, míg Szandán kereken 68 forintba került ugyanez. Aligha valószínű, hogy a felvásárlók —, akik mellesleg 44,50-et fizettek átlagosan kilónként — ezt kellőképpen értékelték volna... A fenti különbségek jól mutatják, sok helyütt van még mit aprítani a tejbe, s elsősorban a hozamok növelésével javítható a gazdaságosság. Ezt elég jól szemléltetik azok az adatok is, amelyek azt bizonyítják, hogy mintegy 4000 literes hozamig a tejtermelés önmagában nem képes nyereséget produkálni, míg 4500 liter felett mar több mint egy forint, 5000 liter felett pedig 3,53 forint tiszta jövedelem érhető el literenként. Igaz, e két utóbbi kategóriába csak hét nagyüzem tartozik... Gyapjasok fogyóban A juhtenyésztés évek óta hullámvölgyben van Nógrád- ban, a gazdaságok többségében csökkenőben az állomány, néhány nagyüzem pedig —, mintegy Önkritikát gyakorolva — föl is számolta az ágazatot.. Akaelak olyan gazdaságok is, amelyek kihasználva a kínálkozó lehetőségeket, bérbeadták -nyájái- kat, gyepestől, akcióstól, néha juhászostól. Az újsütetű bérlők kisebb hányada beváltotta a hozzáfűzött reményeket, többségük azonban nem tett többet a juhászat fellendítéséért, mint ama bizonyos Kukorica János... A megye juhlétszáma a tavalyelőttinek a múlt évben még 89 százalékát sem tette ki, s az év végén már csak 55 ezer 772 juh és bárány leiedzett az akiokban. Növekedés pedig az idén sem várható. Ennek okai között elsőként a növekvő ‘ húsmarhatartási kedv szerepel, pontosabban az a — többé-kevésbé — vitatható szemlélet, miszerint a juhnak semmi helye a legelőn a húsmarha mellett. Miután mindkét állatfaj fűevő, valószínűleg nem sok kárt tennének egymásban, de — szerencsére — a gazdaságok önállóan dönthetik el, hogy mit és mennyit tartanak egy-egy állatfaj egyedeiből, így ebben a kérdésben övék a döntés joga. Egyet nem szabad csak. Rosszul csinálni, amire vállalkoztak. .. Hasonlóan nem kis gondot jelentettek — és nem kis megrökönyödést váltottak ki —, azok a múlt évi értékesítési nehézségek, amelyekkel először kellett szembenézni, mióta birka van a világon. E gondok jó része előbb-uíóbb megoldódott, de a gazdaságoknak jó néhány-ezer forintjába került, hogy a bárányok pár héttel tovább bégettek a telepeken. Annál is inkább, mert eközben azért ettek is. Nem füvet! * A megye összességében teljesítette, sőt túlteljesítette a húsprogramból adódó feladatait. Az állattenyésztés bevételeinek 3 százalékos növelése nem kis eredmény, és ha az idén sikerül a költségekből lefaragni —. aminek megvannak a lehetőségei — a gazdaságossága is javulhat. Most ennek megvalósítása a legfontosabb feladat. Zilahy Tamás Kiemelt feladat a KISZ politikai jellegének erősítése Beszélgetés Lakatos Józseffel, az SKÜ KISZ-bizottságának titkárával A múlt évi munka tapasztalatai számbavétele és az elkövetkező feladatok meghatározása mindig fontos. Különösen most, amikor a gazdasági helyzet alakulása kivétel nélkül mindenkitől több erőfeszítést, jobb teljesítményeket követel. A tapasztalatoknak az összegzését, s a tervezge- tést követően a Salgótarjáni Kohászati Üzemek „Lékai János” KISZ-szervezetében Lakatos Józseffel, a KlSZ-bizott- ság titkárával beszélgettünk az aktuális feladatokról. lésére. Ezért is ítéljük meg úgy, hogy az idén kiemelt feladatunk lesz a kádernevelés, valamint a helyi, az alapszervezeti önállóságnak egy fokozatosabb bevezetésé.- — Megfogalmazódtak az idei feladatok és zajlik * KISZ-élet. — Miként értékelik a KISZ- szervezet múlt évi tevékenységének eredményeit, s miben foglalná össze a munka legfontosabb tapasztalatait? — KISZ-bizottságunk önkritikus szellemben vizsgálta meg a tavalyi munkáját, az alapszervezetek tevékenységét, akcióprogfamünk végrehajtását. Voltak ugyan jobban sikerült éveink is. azonban semmi okunk nincs az elkeseredésre. Ha minden részletezés nélkül csupán azt veszem figyelembe, hogy a kohászati üzemek a nehezebb körülmények között is sikeres évét zárt, s a gyár létszámának az egynegyedét a fiatalok teszik, ki, ez azt is jelenti, hogy fiataljaink munkája is eredményes volt. .. — Kérem, részletezőé ezeket az eredményeket? — A teljesség igénye nélkül említem a legfontosabbakat. KISZ-tagságunk nyolcvan százaléka tagja a felnőtt szocialista brigádoknak, de sikeresen tevékenykedik vállalatunknál 14 ifjúsági szocialista brigád is. A fiatalok munkájával elégedett a gyár vezetése. KISZ-eseink a ' nyolc órai munkán túl a különböző K.ISZ-es munkaformákban való részvéténél is gyarapították az eredményeket. így például az egész évben zajló szakmai versenyekben — kilenc szakmában — 150 fiatal vett részt, szélesítve saját szaktudását, s ezáltal nagyobb hasznot hajtva mind a közösségnek, mind az egyénnek. Sikeresnek ítéljük meg az FMKT tevékenységét is. Mintegy .40 .fiatal műszaki . és közgazdász vett részt az energia- és anyagtakarékosságot szolgáló és a költségek csökkentését célzó pályázatokon. Ebben a versengésben éppen úgy készültek azonnal hasznosítható pályamunkák, akárcsak a hosszabb távon eredményt hozó pályázatok. Örömmel mondhatom el, hogy fiataljaink 14 ezer óra társadalmi munkát végeztek tavaly, kétezerrel többet, mint 1981-ben. sokat segítettünk az exportszállítások gyorsításában, a szegcsomagolás.- ban és a DEXION-Salgó raktári elemek darabolásában. — Hogyan ítélik me? a KISZ politikai jellegének erősödését, az alapszervezetek politikai tevékenységét, a szervezeti munka fejlődését? — Legfontosabb feladatunknak tartottuk a politikai jelleg erősítését. Arra törekedtünk, hogy alapszervezeteinknek elsődleges szerepük legyen a nyitott kérdésekre történő válaszadásban. Ezt az alapszervezetek többségében sikerült megoldani. Hozzájárult ehhez a politikai vitakörök által is erősített aktív, politizáló légkör. Tizenhárom politikai vitaköíben és más fórumokon is sikerült a legaktuálisabb kérdésekre választ adni a fiataloknak. Rá kellett azonban jönnünk, hogy a KISZ-alapszervi vezetőknek nyújtott túlzott önállóság nem hozta meg a várt kedvező hatást. Elkövettük azt a hibát, hogy nem fokozatosan vezettük be, s az alapszervezeti vezetőink „megijedtek” az önállóságtól. Emiatt KISZ-bizottságunk a második fél évbén kénytelen volt bizottsági szinten, testületi irányítással több központi rendezvényt szervezni. — Ennek a tapasztalatnak a tanulságait akkor már érvényesítették az idei munka tervezésekor? — Természetesen! Mi örömmel nyugtázzuk, hogy a múlt évben 30 fiatal került KISZ- ajánlással a párt soraiba, a legfelkészültebb fiataljainkat a pártszervezet és a szakszervezet bízza meg munkával és tisztséggel, s tőlünk ez ázt követeli, hogy több gondot fordítsunk saját vezetői gárdánk utánpótlására és neve— Továbbra is kiemelt feladat a KISZ politikai jellegének erősítése. Ezt kívánjuk elősegíteni a politikai képzéssel és a különféle rendezvényekkel. KISZ-bizottságunk a korábbinál több energiát fordít a káderkérdésre, hogy a legalkalmasabb fiatalokat találjuk meg a vezetői feladatok megoldására. Ezeknek a fiataloknak a képzésére megkülönböztetett figyelmet fordítunk. — Ezen kívül milyen feladatokra összpontosítja tevékenységét a KlSZ-bizottság? — A KISZ X. kongresszusa határozata értelmében továbbra is legfontosabb, hogy az ifjúság kezdeményezőkészségét, tenniakarását, társadalmi és gazdasági céljaink szolgálatába állítsuk. Ugyanakkor foglalkozzunk többet a fiatalok érdekvédelmével. Munkánkat nehéz gazdasági helyzetben, a tartalékok fokozott hasznosításával kell végeznünk. KISZ-bizottságunk is elfogadásra ajánlotta a vállalat 1983. évi gazdasági tervét, tehát nekünk,- KISZ- eseknek elsősorban támogatnunk kell a megvalósítását. S mindenekelőtt — nyilván a lehetőségek keretein belül — az exportfeladatok teljesítését. Többet kívánunk tenni a közrnűvelődésben, a fiatalok gazdagabb szabadidőstevékenysége érdekében. Noha a szervezettségünkkel elégedettek lehetünk, a KISZ- építést tervszerűen folytatjuk. Tudatformáló munkánk középpontjában a párt politikájának megismertetése, megértetése és elfogadása áll. S arra törekszünk, hogy minden fiatal megtalálja az egyéni és kollektív művelődési sportolási és szórakozási lehetőségét, s módja nyíljon a széles körű önképzésre — fejezte be a beszélgetést Lakatos József. Pádár András T TUDOMÁNY ÉS GYAKORLAT Közelebb az élethez VOLT MAGYAR siker a budapesti fedettpályás atlétikai EB-n! A tizedmásodpercekért és centiméterekért folyó küzdelem izgalmai közepette büszkék lehettünk a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében kifejlesztett feldolgozó- értékelő-tároló-kiíró komplex rendszer sjkeres szereplésére. Az intézet kutatóinak nem ez az első, a gyakorlatban megvalósított sikeres berendezése, technológiája; a többi között ők kísérték és kísérik útján a paksi atomerőmű tervezését, működését és biztonságát. Példájuk nem is egyedi, hanem inkább .általánosnak mondható. A debreceni atommagkutató intézetnek például számos műszere dolgozik az iparban. Az általuk • elért évi eredmény i0—30 szorosa a berendezés árának. A Csepel Vas- és Fémművek székesfehérvári gyárában a hulladékból gyártott sárgaréz selejtszázalékát is sikerült a műszerek révén nagymértékben csökkenteni. A gyár adatai szerint az évi gazdasági haszon 100 millió forint, ami több. mint ameny- nyi beruházási támogatást az intézet a népgazdaságtól eddig kapott. A sor folytatható más kutatóintézetekkel. Egyre inkább tapasztalható: a tudomány termelőerővé válik. Egyre szorosabban kapcsolódik a kutatás, a műszaki fejlesztés a gazdaság termelőszférájához Hiszen a termék és a termelési szerkezet fejlesztése, a világpiaci versenyképesség javítása ma már el sem képzelhető a kutatási eredmények és a technikai újdonságok hasznosítása nélkül. így van ez a világon mindenütt, és egyre inkább így van ez hazánkban is. A kutatók már egyre kevésbé dolgoznak „elefántcsonttoronyban”, a gyakorlattól elszigetelten. Figyelik az ipar, a mező- gazdaság mindennapi gondjait, problémáit, segítik azok megoldását. Eredményeikre természetesen a társadalom is igényt tart. ösztönzik őke1 azok kamatoztatására. MINDEMELLETT az is igaz hogy a tudományos és műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a tudomány termelőerővé válásának folyamata még lassúbb a kívánatosnál. Az 1980-ban életbe lépett módosított gazdasági szabályozó rendszer hatása a műszaki fejlesztési folyamatokra című GMFB-tanulmáhy- ban szerepel ez a megállapítás. A tanulmány szerint az elmúlt években nem jöttek létre az intenzív fejlődési pályára való áttéréshez szükséges körülmények. A vállalati gazdálkodás nem kellően törekszik a piaci versenyképességre, nem kellően érdekelt a magas műszaki színvonalat képviselő termékek gyártásában és piaci bevezetésében Hiába az új technika, technológia. ha nincs alkalmazó! A kutatási-fejlesztési eredmények csupán potenciális feltételei a termelés fejlesztésének, fel is * kell őket használni. Ennek előmozdítását szolgálta az 1980-ban módosított irányítási NÓGRÁD - 1983. rendszer, illetve az ezen belüli gazdasági szabályozás lényeges változtatása. Azóta több kutatóintézet — például a Műszeripari Kutató Intézet, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató Intézet, a Szilikátipari Kutatóintézet — fejlesztővállalattá alakult, A legtöbb helyen azonban, ez csupán egy sor megindult folyamat regisztrálását jelentette, hiszen az említett intézetek má. , korábban is nyereségérdekeltségi rendszerben, főleg fejlesztéssel foglalkoztak. Nyilvánvaló, hogy csakis az alapkutatások, az interdiszciplináris kutatások eredményeire alapozva lehet új technikákat, technológiákat bevezetni, korszerű berend. '»sókét fejleszteni. Példa erre a már említett ATOMKI is- a mintegy 10 évvel ezelőtt alapkutatásokhoz kifejlesztett részecskegyorsítót, számos területen — környezetvédelem, orvostudomány stb. — alkalmazzák már analitikai vizsgálatokra. Az év végére elkészülő kis gyorsító prototípus a mezőgazdaságnak nyújthat majd új lehetőséget a vetőmagok kezelésében. A TUDOMÁNY minden kétséget kizáróan egyre közelebb kerüí a gyakorlathoz, s ez a folyamat várhatóan bőségesen kamatoztatja majd, hogy jelenleg nemzeti jövedelmünk 3—3,5 százalékát fordítjuk kutatásra, fejlesztésre, arányai, ban megközelítően annyit, amennyit a legfejlettebb ipari országokban Magos Katalin 5., csütörtök 3
