Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

Csak a távolság a baj? Egy furcsa üzem nehéz évei (I.) Van Nógrád megyének egy nagyon furcsa vállalata; he­lyesebben a vállalati hierar­chiában az ÉSZAKKÖ Pestvi­lek. Fölöslegesnek tartom a kell üzemben tartásukra for- sebek feltépését, s egyrészt dítani. Aztán meg, hogy a —. bár a nehézségeket örö- bérfejlesztésünk is egészen költem, nem tartoznak rám. minimális, ebben az évben is deki Kőbányák nógrádköves- Az elmúlt két esztendőről vi- csak 2,2 százalék, elmennek di üzemigazgatósága. Köz pontja a Borsod-Abaúj­Zemplén megyében levő Tar- calon székel, üzemei közül Szob és Sóskút Pest, Leányvár pedig Komárom megyében van, nem messze Dorogtól. Nógrádban négy üzemük van: Nógrádkövesd, Szanda, Bércéi és a karancsi bánya, Somos­kőújfalu térségében. A kö­vesd! megyei központ és a többiek között hatalmas tá­volságok vannak. Innen Tár­cái több mint kétszáznegy­ven, Sóskút száztizenhat, Le­ányvár száz, Szob pedig kere­ken hetven kilométer. A je­lenlegi telefon- és telexvona­szont szívesen szólok. Kérdez- tőlünk az emberek. Pedig a hét 1 köbányászat az egyik legke­— Milyen a kapcsolat önök ményebb. legmostohább kö­és a nagyvállalati központ kö- rülmények között végzett zött? munka, amely nemcsak er­— Most már (az eltelt idő- kölcsi, hanem anyagi megbe- szakbán) egyre javulnak. Fo- csülést is érdemelne. Tavaly kozódik a segítőkészségük, végbement valamiféle veze­tői munkastílus-változás. Hi­szen régebben csak a számon­kérés, a miértekre vonatkozó válaszok adása jelentette a Tárcái és Nógrádkövesd kö­zötti viszonyt. Reálisabb lett a megítélésünk, s már futunk előre láthatóan uzemigazgatósági szinten negyvenötén váltak meg tő­lünk, s ez a folyamat várha­tóan —, sajnos! — tovább tart. Ennek következménye, hogy a nógrádkövesdi és a szobi üzemünkben meg kel­lett szüntetni a harmadik mű­nem szakot. Márpedig ez értelem­nem szerűen a termelés csökkené­lak állapotát ismerve, már a laikus is érzékelheti; az eset- nikára, „emberanyagra” épül, leges, sürgősnek bizonyuló in- figyelembe véve a gépek, tézkedések nem lehetnek elég- egyéb berendezések műszaki gé gyorsak. A szétszórtság, a állapotát, néha hosszú órákig tartó au- — Ebben kimerül a segít- tóutak — Tarcalra legalább ség? négy óra kell az eljutáshoz! — Hm, fogas kérdés... Saj­teljesíthető, fantomtervek sével jár. Létszámnövelésre, az után. Ezek megállapítása most eltávozottak pótlására sem­inar a rendelkezésre álló tech- miféle reális lehetőséget nem látunk. Automatizálni kellene. Üj gépeket beszerezni, de er­re, mint már említettem, egyelőre nincs pénz. Így a meglevő emberekkel és az egyre gyorsabb ütemben „nul­laleírásra” kerülő eszközök­— bizony nemigen tesznek nos másban nemigen tudnak kel próbáljuk feladatainkat jót a gépezet folyamatos mű­ködtetésének. Ez lenne hát a baja a nóg- rádkö vesdieknek ? Ment baj van, immár hosz- szú esztendők óta. Néhány éve nemhogy ered­mény-, hanem mégmennyisé­a javunkra lenni. Kevés el- megoldani, enyészően kevés a pénze a — A legfőbb bajokozó vé- vállalatnak, amit bizonyít, gül is a pénzhiány? hogy immár esztendők óta — Gondjaink java erre ve- nincs fejlesztési alap, de zethető vissza. Hiszen, pél- nemhogy még erre, de az úgy- daképp: tudjuk, meglehetősen nevezett szintentartásra sem rossz a dolgozók szociális el­áll rendelkezésre megfelelő látása, nem a mai igények- gi terveiket sem sikeredett összeg, Elhiszi, hogy ötven- nek megfelelőek a munkakö- teljesíteni, megnőtt a mun- százezer forintos témákat rülmények. S bár az utóbbi' káselvándorlás, nem javul- sem tudunk megvalósítani..,?! években Bercelen, Szobon és tak a műszaki és szociális Ez Pedi§ érzékenyen kihat Leányváron építettünk öltö- feltételek, s így — érthetően gazdálkodó egységünk jelené- zőket, fürdőt, de sok. még —- megromlott a dolgozók hah- re ®s a jövőjére is. Mert hi- a mostoha munkahely. Egye- g'ulata. Fél évtized alatt négy szen, bízunk abban, hogy a lőre — bár Nógrádkövesden is igazgató váltotta egymást, s vállalat, egy-két éven belül ta- égető a helyzet — ezen javí­tón kilábal a nehézségekből, tani nem tudunk, de akkor már késő lesz! — Mit vár ezek után az — Mire gondol? idei évtől? — Addigra még jobban el­használódnak a gépek, beren­dezések. Már most is egyre az alsóbbszintű irányítógár­da is alaposan kicserélődött. Földesi István 1981 tavaszá­tól igazgatja a Pestvidéki Kő­bányákat. Ö mondja; Elődeim munkájáról, összevonja régebbi dolgokról nem beszé- több élőerőt, drága alkatrészt Az igazgató szemöldökét... (Folytatjuk) Karácsony György Balzsam kumiszból r Kirgizia gyógyintézeteiben zetet gyorsan megerősíteni, az orvosi eljárások között ki- Kirgiz tudósok a kumisz ha­tűnő eredménnyel alkalmaz- tásos alkalmazásának rnódsze- zák a • kumiszterápiát. A kan- rét dolgozták ki a betegsé- catejből készített italt meg- gek egész sorára, honosították a fürdőhelyi Évszázadokon keresztül • a gyógyhelyek és szanatóriumok kumiszt házilag állították elő, étrendjében. Az „ezer fűből lóbörből készült tömlőkben, készült balzsamot”, ahogy a Azért, hogy a gyógyhatású kumiszt Közép-Ázsiában ne- ital termelését növelhessék, vezik, már az ókori gyógyá- a köztársaságban kidolgoz- szatban is nagyra becsülték ták és meghonosították a ku- azért a tulajdonságáért, hogy misz termelésének ipari tech- képes volt az emberi szerve- nológiáját. Kézi hegesztés helyett Kijevi szakemberek olyan aggregátot fejlesztettek ki, amely feleslegessé teszi a ké­zi hegesztést a csőfektetési munkálatoknál. Ilyen beren­dezés elsőként került alkal­mazásra. Az egyes csőszaka­szok félautomatikus összeil­lesztése nemcsak a kézi mun­kaerőt szabadítja fel, de je­lentős időmegtakarítást is jelent. Egy tapasztalt hegesz­tő nyolcórás munkáját a be­rendezés 18—20 perc alatt el­végzi. Megyénk termelőszövetkezeteibe és állam! gazdaságaiba nagy tempóval folyik az' ara­táshoz szükséges kombájnok és szállítóeszkö zök javítása. Felvételünk az «ndrefalvai Aranykalász Termelőszövetkezet gépjavító üzemében készült, ahol a június közepére tervezett gépszemlére a kombájnok, mintegy nyolcvan százaléka üzemképes állapotban van. Képünkön Kuris Vince és munkatársai E—512-es kombájnt készítik fel a nyári ara­tásra. — R — Olcsóbb áruk Mi az, ami a vásárlót egy áruban elsőként érdekli? Az ára. A döntés legerősebb motívuma az árcédulán látható összeg. A holmi használhatósága, praktikussága, esztéti­kus megjelenése már csak tovább árnyalja az ár láttán ki­alakult elhatározást. A vevők zöme, ha választhat, a pénztárcáját kímélő megoldás mellett marad: az olcsóbb cikket veszi meg. Az olcsóság persze relatív fogalom, hisz rossz minőségű árut kevés pénzért is pazarlás megvásárolni. S lévén az ember gyanakvó természetű, a vonzóan szerény ár mögött gyak­ran csapnivaló minőséget sejt. S mivel a jót csak egyszer kell, vagy legalábbis hosszú időre lehet megvenni, sokan vallják ezt az elvet: szegény ember akkor spórol, ha a drá­ga mellett dönt. Rosszat olcsón adni — ez a gyártóknak sem lehet tar­tósan jó üzlet, hiszen keserves erőfeszítésekbe kerül az egyszer eljátszott bizalom visszaszerzése. A vásárló szá­mára kedvező árú, ugyanakkor tisztes minőségű termék azonban a sok kicsi sokra megy, alapján szép hasznot hoz­hat. Az olcsó áruk kínálatának bővítése a kereskedelem egyik legfőbb teendője. A Nógrád megyei Tanács kereske­delmi osztálya idei üzletpolitikai irányelveinek első számú helyén szerepelteti ezt a feladatot. A vállalatok és szövet­kezetek éves üzletpolitikai terveiből sem hiányzik a kis­pénzű vásárlók színvonalas ellátása. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium pedig többek között azzal járult hozzá a kisjö- vedelműeknek való áruk választéka gazdagításához, hogy 1981-ben pontosan meghatározta: mit ért az olcsóbb áru fogalmán, s hányféle termékből áll össze az a kör, mely­nek kínálata nélkül nem beszélhetünk kielégítő alapellá­tásról. Mintegy 300 féle terméket, illetve árucsoportot sorolt az olcsóbb áruk kategóriájába a minisztérium. Ide tartoz­nak például a húskészítmények 70 forintos árig, a 47 forint alatti sajtok, a 27 forinttól nem drágább bögrék, a legfel­jebb 22 ezer 600 forintért kínált szekrénysorok. A Nógrád megyei kereskedelmi vállalatok, szövetkeze­tek zöme havonta rendszeresen készít összefoglalót az ellá­tásról, többek között az olcsóbb cikkek kínálatáról is. Ezek kereslethez való igazodását hiányos, megfelelő és jó minő­sítéssel értékeli. A jelentésre kötelezettek információiból megállapítható, hogy az olcsóbb cikkekkel való ellátás az esetek zömében folyamatos, más cikkeket tekintve viszont esetleges, vagy választékhiányos. Néhány különös, s a céllal éppen ellentétes irányba ha* tó jelenség körvonalai is kirajzolódnak a téma áttekintése­kor. A Belkereskedelmi Minisztérium előbb említett árulis­tája akkor ér valamit, ha a kereskedelmi vállalat saját bolt­jaiknak, megfelelően konkretizálva megküldik. Ez azonban nem mindenütt történt meg, így aztán a boltvezetők inkább csak ösztönösen, saját tapasztalataikra hagyatkozva kínál­hatják az olcsóbb cikkeket. Az esetenként hullámzó ellátás viszont a termelő felé irányítja a figyelmet. A zömmel hatósági áras, olcsóbb áruknál nem mindig tudják az árban a növekvő költsége­ket érvényesíteni, az apadó nyereség viszont egyre ellen­szenvesebbé teszi számukra a termék előállítását. Némely terméknél egészen egyértelmű, hogy a gyártó ül a nyereg­ben, más esetekben viszont kapacitásgondjai miatt nem tud elég árut adni a boltoknak. A 42 forintos lecsókolbász pél­dául a legkeresettebb húskészítmények közé tartozik, a bol­tos is örömmel adná el, hisz szép forgalmat csinálhat be­lőle — mégis nagyon ritkán kapható. A száz forint feletti turistaszalámiból már sokkal egyenletesebb a kiszolgálás, s ez bizony, alighanem a gyártó érdekeltségére vezethető visz- sza. A kereskedő érdekei szorosabban kapcsolódnak az olcsó áruk kínálatának bővítéséhez. Igaz, ezekből több munka árán emelkedik a forgalom, viszont a pult mögött álló naponta tapasztalja: a vevő nem luxusholmiért'tér be. Jutalékát, prémiumát tehát akkor növelheti, ha a keresett cikkekből minél többet tud eladni. A kereslethez igazodó rugalmas üzletpolitikát jelzik a mostanában meglehetősen gyakori árleszállítások is. Ezek az akciók azonban csak addig dicsérhetők, míg valóban az igényhez való alkalmazkodás által inspiráltak, nem pedig az elhamarkodott, meggondolatlan beszerzések okozta kárt iparkodnak csökkenteni. Mert éppen ma, amikor az olcsóbb áruk keletje nő, egyre nehezebb vevőt találni a bóvlira. A Nógrád megyei Tanács kereskedelmi osztályának ke­reskedelmi felügyelősége júniustól kezdve hat héten át mint­egy harminc megyebeli boltban vizsgálja az olcsóbb ru­házati cikkek választékát, kínálatát. Az ellenőrök által ta­pasztaltak újabb támpontot adhatnak annak a munkának a javításához, mely a szerény jövedelmű emberek minél igé­nyesebb ellátására irányuL is uendi — u Hulitkáék mindenütt Hulitka László, a Sajgó- rettűrésfi 6.8 milliméteres gép áttelepítése válik szü.íséJ tarjáni Kohászati Üzemek 27 CO, hegesztőhuzal kiváló gessé. Hulitka László brigád-1 főbő' álló dróthúzó brigád alapanyaga. ja magára vállalta, hogy a vezetője már 17 éve dolgozik Nemrégen a gyár szociális- Sépek áttelepítésével járó a dróthúzóbaa. Persze egy ta brigádvezetőinek tanácsko- alapok kiásásához, betonozá- kis kitérővel került ide, hi- zásán a felszólalók között sához minden segítséget meg- szen még 1947-ben 14 éves láttam. Bejelentette, hogy adnak. Az üzemvezetőség 4— korában az édesapja mellett szocialista brigádja már ki- ® f°s csoportokat szeretné kezdte az öntödében. Innen dolgozta az 1983. évi vallató- igénybe venni a gépalapok vitték azután szakérettségire, sát, amikor felmerült a gon- ásásához, betonozásához, da később honvédség tiszti álló- doíat; be kellene ^segíteni a a brigádvezető munkatársai* mányba, de mint mondja, itt szeggvártó üzem most folyó hangulatának ismeretében^ érzi magát igazán otthon, a korszerűsítő munkájába. Éz- határozottan hozzátette: hat hatfokozatú dróthúzó gép mel- zei elősegítenék, hogy a nép- kel1 mind a 27 fő együttesen lett. Pedig, ha jól számba gazdaság szegigényének gond- ^ készén all a feladatra, bza- vesszük, itt aztán bőven van jajn enyhítve három hónap- bad szombaton, vagy vasáré tennivaló. A gépen a CO, he- pai előbb kezdhesse meg naP- amikor az üzem, vagy m geszíőhuzal alapanyagát ké- munkáját a szeggyártó üzem. népgazdaság érdeke fnegköve-r szíti. Amikor a gép egyik vé- Hulitka László brigádja névé- teli- variak a vezetők jelzé­sén bemegy az anyag, azt ben felelősséggel mondta: seit Meggyőződésük, —, hogy még hat és feles hengerhuzal- mindenütt ott lesznek, ahol a ha az fi szegverő üzem ’ _há-l nak mondják, de amikor a segítségükre szükség van. Eb- rom hónappal előbb beincul— hat különböző méretű huzo- ben a felszólalásban mindenki hat. Ez nemcsak ti vállalati gyűrűn keresztül futva a má- 0tt érezhette a szocialista eredményeit növeli, de ai sík végén fényes kígyószeijű- brigádmozgalom erejét, tettre szeghiányban szenvedő en a dohra tekeredik mar készségét, a tulajdonosi ér- szag belső gondjait, is enyni— egy szép felületű, precíz mé- zetet, az ország gondjai iránt érzett felelősséget, amelyet a íme a brigád, amely nem- szocialista brigádmozgalom csak a személyes gondjaikat magában hordoz. tartja számon, hanem az oiv i, szágos igényekkel is számok üzemvLtJe egyszerű sra- Pedig lén^eben nem üzemvezetője egys-eru sza gyartjak a szeget, legíelejebb vakkal így jellemzi: stramm a szeg alapanyagát készitík.1 emberekből áll a brigád! Hu- Azt yjs ugyanilyen fele- htka László pedig olyan bn- iőségf,el • gádvezető, akire szívesen hali- bb gátnál: társai. Az elmúlt év- Reggel a munkakezdésnél! ■ ben aramykoszorús címet is ilyen meggondolásból vált nyertek, de 1983-ban sem ad- szükségessé az átcsoportosí- ják alább. A brigád úgy dön- tás. Radics László saját gé- tött, hogy ez évben 270 ton- péről egy marik gépre ment nával termel többet. A jó' dolgozni, hogy 22-es és 25-ös minőségű többlettermelésük méretű huzalt biztosítson a minden grammjára igényt szeggyártáshoz. Loson«fei tartanak az országban. S a László pedig ugyanilyen át-V brigád nem egyszerűen csak csoportosítással a horganyzó termel, de valósággal gazdái- igénye szerint a Breiterbach kodik is. Ha nincs szükség a soron készítette a 22-es mé- gépre, áramtalanítják. Ügyel- retű huzalt, hogy a Közel-ke­nek arra, hogy az energiát leti megrendelésű export ha«i csak akkor és olyan mérték- téridőre útnak indulhasson, ben vegyék igénybe a világi- A brigád minden tagjaJ , tashoz, amikor es amennyire akarcáak Hulitka László erő­valóban szükség van. Ezért 30 Be„, kötődik az üzemhez. A ezer forintos energwmegtaka- versemyképességet szeretnék másra latnak lehetőséget. A szolgálni minden igyekezetük- nuHadek, avegievagasokcsok- kel saakértelmükkel és fe!e_ kemesebol 90 ezer forintot 1Ssségükkel. Mert Időnként akarnak megtakarítani. Prog- odahaza is be kell számolni ramjukban szerepel az üzem munkájuk eredményéről. A célkitűzéséinek segxtese a feleségpk. a gyerekek is ér- termelékenység novelesere. deldödve figyeiik, mi újság aj tt szeretnének a legnagyobbat brjgád portaján. s azt múf lepni. Vállaljak a tobbgepes csak dgy irrtormáci­rendszert, az atcsoportosita- óként hallottami hogy az ^ sokat es minden olyan folya- djgi nagyszerű eredménye* mátok ami a termelekenyseg u^,n a brjgad egy *újaW*» növelését segíti, özamitasaik vállalás gondolatával fogiai« ,e7,er fonrJ* kozik. Az eredeti arany foka-* tos megtakaritast tudnak el- zatrói a második fél év során' erm. Egyszóval nagyszerű a „vállalat kiváló brigádja” programja van a brigádnak. c;m megszerzéséért indult A szegverő üzem fejlesztő- harcba, se folytán 15 darab dróthűzó Orosz Béla | NÚGRAQ — *°83, május 31., kedd #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents