Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

■ SM mzt a ES »1 BÉT a w ~nr ~ K “ S Si'ISTÍISSi "II m jfiiiilielotti Miért bántjuk a magyar kabarét ? Vannak hetek, amikor az a benyomása a tévénézőnek, hogy a műsort vasvillával dobálták elé. És ez időnként az állandósulás benyomását kelti. Huzamosabb tartamban ez a tapasztalatunk most is, s, ha már belelapoztunk az előttünk álló műsorhét prog­ramjába. egyelőre az elkövet­kezőkben sem táplálhatunk vérmes reményeket, nem ész­lelünk jeleket a változásra. Borzas összevisszaságú, ele­gyes szintű és tematikájú a kínálat, mint egy régimódi szatócsboltban, csupán az ,.áruválaszték” szegényesebb. Igazán gusztusára nehezen, nagy üggyel-bajjal tud sze- melgetni az ember, csak fa­nyar kényszerűséggel, küld*- nősebb étvágy nélkül. Kedden például belecsippent teszem azt a Szoba, szép ki­látással című NDK filmsoro­zat harmadik részébe, de csakhamar rájön, hogy nem ez az igazi, nem erre áhítozott. Az állatkölykök kedvesek, aranyosak ugyan a maguk öt percében, de már márciusban is látta. 17.20: a Nemcsak nőknek! adásideje. Negyed­órás mindössze, de felmegy tőle a pumpa, mert a tanács­adó „jószolgálat” közönséges, burkolt reklám, melynek nyílt formáival újabban már amúgyis unos-üntalan, min­den műsorváltásnál találko­zunk. Ez esetben például még a reklámot is reklám követte. De, hogy tovább példáz­zam csupán az egyetlen nap műfaji, tematikai elegyessé- gét, egyenetlenségét, marad­junk a programnál: 17.40-től Rátonyi unalomig kopott, for­mailag sablonos operettmű­sora, az „Emlékszel még?... újabb adagja majd Közelkép a szentlőrinci iskolakísérlet­ről, ami önmagában érdek­keltő is lehetne, mint a csü­törtökön délután sugárzott, „Spéci kolesz” című doku­mentumfilm, ha nem volna már telve a fejünk az okta­tás-nevelés ügy legkülönfé­lébb hittételeivel, melyek kö­zül pedagógus, de még in­kább szülő legyen a talpán, aki az egyedül üdvözítőt ki­választani képes Üjabb reklám, tévétorna, esti mese. híradó után végre A skarlát betű. Végre: mert vége. Ezúttal a hátborzonga­tó rcmantikájú, XV. századi rémhistória utolsó adagján is túljutunk. Négy kedd esténk bánta. Ami okán mégis érdemes volt kitartani a képernyő előtt, az a nem túlzottan vonzó címe („Ez az a mun­kásság”) ellenére kitűnő, hat­részes vállalkozás, mely a magyar szakszervezeti moz­galom gazdag történetét, ha­gyományait idézte meg, s, amelynek befejező részében Gáspár Sándor, az MSZNIP KB Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára val­lott életéről, a mozgalomban szerzett tapasztalatairól, s a szakszervezeteknek szocialis­ta társadalmunkban betölten­dő szerepéről, feladatairól. A hevenyészett műsorszer­kezet a hét további adásnap­jain nem sok csalogatóval vonta magára figyelmünket. Szerdán talán Az én színhá­zam című, nemrég indult so­rozat újabb jelentkezése bi­zonyult legvonzóbbnak a második műsorban. Ezútta' Bognár József akadémikus beszélt érdekesen, színesen arról a világról, amely eddi­gi életének, munkásságának tágabb összefüggéseiben szín­házi modellként kirajzolódik számára igényeit betölti. In memóriám ö. I. Ez volt a címe annak a műsornak, amellyel a budapesti Vígszín­ház néhány éve Örkény Ist­ván emlékének adózott. Valló Péter igényes összeállítása az író műveiből, a színpad után most került át a televízió ke­reteibe, ugyancsak Valló bra­vúrosan látványos rendezésé­ben. A groteszkek, abszurdok sajátosan fanyar légkörét a színészi játék, jelmez, díszlet pontos lényegi egységében éreztük együtt mindvégig a másfél órás produkciósoro­zatban. Azokban a különös­furcsa fintorokban, melyeket Örkény létünk sorsszerű pil­lanatairól elénk villant. A ren­dező remek színészpartnerei Egri Márta, Halász Judit, Kern András. Lukács Sándor, Miklósy György, Nagy Gábor, Pap Vera, Peremartoni Krisz­tina, Reviczky Gábor, Szilágyi Tibor, Venczel Vera, valamint tehetséges főiskolások voltak, s külön fel kellett figyelnünk Ébenwein Róbert mobilitásá­val, lenyűgöző szcenikai kom­pozíciójára. A Telepódium szombaton a Minket kérem, informál­nak?!... című, kérdőjeles, fel­kiáltójeles új műsorát mu­tatta be. Valóban: mindkét írásjel megilleti az úgyneve­zett „tájékoztató jellegű kaba­rét”. Azon okon: van-e létjo- ga az effajta, válogatottan se­lejtes humornak a tévé szóra­koztató programjában?! Avagy kabarévállalkozás csak a sportcsarnokban bukhat meg látványosan? (b. t.) Mozaik Nógrád megye színészet! múltjából (7.) Egy társulat — két direktor 1865 nyarán egy új társu­lat nevében Szabó József és Philippovits István direktor ajánlják ‘ magukat a nagyér­demű balassagyarmati közön­ség kegyeibe, s ígérik, hogy az érdeklődő „csalatkozni nem fog, amennyiben már útban ejtett állomásainak az idők mostohasága daczára min­dent elkövettek irányunk­ban, hogy örök emlékeket vi­hessünk a felső vidék lelke- sültsége felől... ” A társulat a téli szálláshe­lyül választott Kassáról Győr­be készül, s ezért választják ezt a vidéket játszóhelyül, mert „e tájon ily nemű elő­adások nem voltak”. A két direktornak hirdetményük­ben nem volt mindenben iga­zuk. hiszen Balassagyarmaton 1824-től rendszeresen fellép­nek a vándortársulatok, s ép­pen a jelentkezésük előtti év­ben Draguss Károly csoport­ja „szenvedte meg” a gyar­mati vendégszereplést. Abban viszont helytálló állításuk, hogy a nógrádi megyeszékhe­lyen még ilyen nagyszámú művészegyüttes nem járt és a kor legjelentősebb operáit még eddig itt nem játszották. Az augusztusban induló előadássorozat bizonyítja a vendégek igen széles reperto­árját, amelyben a prózai da­rabok mellett jelentős az ope­rett és opera is. Ez természetes, hiszen a mostani kettős igazgatású tár­sulás több kisebb csoportból jött létre. Ebben a korban nem volt meghökkentő a kettős, vagy többtagú igazgatás sem, hi­szen a vidéki színházi élet­ben újabb és újabb társula­tok tűnnek fel, majd mennek tönkre egymás után. A szét­hullott együttesek tagjai más igazgatóval, vagy más élet­pályán szerzik meg érvénye­sülésüket. A csődbe jütött truppokat beolvasztották egy jobb anya­Felvirágzanak a csipkedíszifések Az egész világon ismert orosz csipkét a leningrádi te­rületen Vologdában és Jelcé- ben, Kirovban és Rjazanyban készítik. Ennek a népi mesterség­nek ősi központja a leningrá­di területen: a Kirisszkij körzet. A helyi mesterek dí­szítéseiben, szakértők véle­ménye szerint, fennmaradtak az Északnyugat-Oroszország­ra jellemző ókori formái a csipkének. Munkáikat több ízben bemutatták a hazai és a nemzetközi kiállításokon s az Orosz Múzeum népművésze­ti kiállításán is megtekinthe­tők. A jelenkor mestereinek többsége idős ember. Annak érdekében, hogy a népi mes­terség tradíciói ne haljanak ki, a körzetben megszervez­ték az utánpótlás nevelését A leányok egy csoportja má­sodik éve sajátítja el a csip­keverőnők hivatását. Megnemtámadási szerződés — 3000 éve Törökországban őrzik a vi­lág ismert legrégibb megnem­támadási szerződését. Az ok­mányt i. e. 1269-ben írta alá III, Hatuzillisz hetita király és II. Rameses egyiptomi fáraó. A két uralkodó a szerződésben örök barátságot, tartós békét területi sérthetetlenséget fo­gad, és kötelezi magát arra hogy a másik fél ellen min­den támadó eseménytől tar­tózkodik, és egymást kölcsö­nösen támogatja. A szerző­dést 1906-bam fedezték fel Közép-Anatóliában, és egy isztambuli múzeumban őrzik. Űj szőlőfajta Hatalmas fürtöket érlelt a Csabagyöngye és a Medoc ke­resztezésével létrehozott új szőlőfajta — a Titán — az Eger—Mátra Vidéki Borgazda­sági Kombinát egri üvegházá­ban. A szakemberek három kiemelkedő tulajdonsága miatt becsülik sokra, s tartják a jö­vő egyik fajtájának az újdon­ságot: a színanyagtartalma a hagyományos fajtákhoz képest ötszörös, a Csabagyöngyével egyidőben, tehát nagyon ko­rán éri ki s ugyanakkor jobban cukrosodik, mint a Medoc, és magasabb a hozama is. To­vábbi előnye, hogy alkalmas korszerű magasművelésre, kö­vetkezésképpen semmi aka­dálya annak, hogy fontos sze­repet kapjon a külföldön jól eladható egri bikavér terme­lésének növelésében. gi körülmények között mű­ködő társulatba, igazgatóstól, díszleteikkel es jelmezeikkel együtt. Búr ilyenkor gondot okozott a bevált szereposztás módosítása, a jelentős egyéni­ségek főszerepeket kaptak. Hagyományos volt az is. hogy egy-egy szerepkörre szerződ­tettek más társulatból színé­szeket, akik aztán bevált és megszokott társaikat is vit­ték magukkal. A Szabó—Philippovits szí­nitársaság azonban már vi­szonylag régen tartja fenn magát Magyarország bonyo­lult művészvilágában. Aradon 1860-ban alakult egy öttagú igazgatóság, amely több együttest működtetett. Egy év múlva a dőá szélén állva az igazgatóság feloszlott, az irá­nyítást Szabó és Philippovits végezte. Arad után Kassa kö­vetkezett. ahol deficittel zár­iak, ezt követte Rozsnyó, Ri­maszombat, Losonc, ahol szintén veszteséggel működ­tek. Balassagyarmatra re­ménykedve készülnek és ér­keznek meg. A csőd azonban itt is bekövetkezik. Gyarmat után egy év múlva Debrecen- . ben találjuk őket, ahol Szabó egyedül igazgatja a színházat, s* volt direktortársa „beosz­tott” dalművészként működött társulatában. A Gyarmatra érkező színé­szek a Nemzeti Iskolában le­vő „színházban” kezdték meg előadásaikat a megszokott rend szerint egy hosszabb és egy rövidebb bérleti soro­zatot hirdetve, melyet meg­szakítanak a hagyományos jutalomjátékokkal. Az iskolában felállított szín­pad természetesen nem fplel meg a mai követelmények színpadának. Lényege a függönnyel elvá­lasztott színpad, melyet több oldal- és háttérfüggöny tesz alkalmassá a jelenetváltások­ra. Díszleteik a meglevő bú­torzat különféle burkolásával alakulnak ki. Használják a közönségcsalogató görögtüzet. a 'látványos tablókat, tömeg­jeleneteket. Mindkét igazgató a kornak jelentős színházi vezetője. Szuper Károly színészeti naplójában több ízben emlí­tést tesz Szabó Józsefről, aki­nél Székesfehérvárott Petőfi Sándor is fellépett „mint mondá, rég vonzalma van a színészethez, sőt már meg is kísérletté egyszer Csehfalvi társulatánál, de ott rögtön abbahagyta”. Petőfi 1842, no­vember 10-én lépett fel Sza­bónál a Párizsi naplopójában egy inas szerepében. Bár Szu­per naplójába csak később kerülnek Ijele a költő életkö­rülményei, meglehetősen reá­lis képet fest a kor vándor- színészei helyzetéről. Szabó igazgató úr — a színházalapítási és -fenntar­tási tőkét is gyarapítandó —, feleségül vette báró Horeczky Zsófiát,' „a művelt lelkű nőt, kit férje nagyon elhanyagolt, pedig az mágnási vérből szár­mazott, férje pedig... Iste­nem, mily különbség” — só­hajt fel a naplóíró. Szabóról kortársai ellent­mondásos véleménnyel voltak. Állandóan új és új társulato­kat szervez, a megélhetést vi­szont nem mindig képes biz­tosítani, kénytelen a legkü­lönfélébb egyesületeket, össze­olvasztásokat végigvinni. Ügy látszik, azonban a színházi elethez igazán értgtt, hiszen a tengernyi kudarc ellenére a vidék egyik legnagyobb szín­házát működteti Debrecenben a gyarmati szereplés után egy évre. Társigazgatója, aki a zenés darabok fölött gyakorolta a vezetés nem könnyű< mester­ségét, Nógrád megyében szü­letett Petény községben. Fia­talon ré-szt vesz a szabadság- harcban báró Kemény Farkas önkéntes zászlóaljában. A har­cok alatt is megmaradt szí­nésznek. hiszen Kolozsvárt játszott. Pályafutása 1360-tól 1867-ig Szabó Józsefhez kapcsolódik, majd néhány kiugrási kísérlet után végleg elválnak útjaik. •Debrecenben Szabó igazgatá­sa alatt kiváló dalnoki sze­repeket kapott, mégis a leg­nagyobb elismerés akkor ér­te, amikor a Nemzeti Színház szerződteti és egyhuzamban hat évet tölt el ott. A kettős irányítású társulat szinte valamennyi tagja ké­pes volt a drámai, vígjátéki és az opera-, operettszerepe­ket eljátszani. A prózai és ze­nei csoportok fúziója azonban sohasem vált teljessé. A mű­vészek közül kiemelkedik Gerecs János és felesége Mel­les Liszka. Mindketten a ze­nes darabok vezető szíhészei. Gerecsné iskolázott énekes, Hkit tanulmányai befejeztével Drezdába szerződtetnek, de szerepelt Pozsonyban, Prágá­ban is. Tagja volt a pozsonyi német színháznál:, játszott Kelemen és Follinusz társu­latában. Gerecs János ének­színészként szerepelte azon­ban éppúgy érdekelte a na­gyobb anyagi biztonsággal ke­csegtető egyházi éneklés. Előbb a veszprémi székesegy­ház énekese lesz. majd há­rom évre gyarmati működése után elvállalja a kántori ál­lást Nagykátán. A prózai sze­repekben, vígjátékokban a két Balogh jeleskedik. Bae logh Károly, színpadra lépé­sének 25. évfordulóját tartja,' apa- és intrikusszerepekben^ népszínművekben lép a desz­kára. Gyarmati jutalomjátéka a Peleskei nótárius főszerepe. Életútja igen göröngyös, bár a vidéki színészek között át­lagosnak mondható. A fiatal Balogh György Szabó Jó­zsefnél lép fel először szín­padra tizenhat évesen, a gyar­mati játékok során sorra kap­ja a hősszerelmes szerepeket! Bár mindketten követik Sza­bót Debrecenbe, az ifjú Ba­logh 1871-től színigazgató lesz, részt vesz az Ocsovai—Balogh féle „Bécsi magvar népszín­társulat” vezetésében. Ez a társulat érkezik meg Balassagyarmatra, hogy a vi­lágot jelentő deszkákon be­mutassa művészetét, műél­vezetben részesítse a gyar­mati közönséget. (Folytatjuk) Telek Ervin ' 20.«®: műsor 0.05: KOSSUTH RADIO: 8.35: 10.00: 8.57: A Népzenei Hangos Üjság 12.25: melléklete 12.35: s.44: Régi olasz zene gyerekek- 13.25: nek 13.3«: 10.05: MR 10—14 13.35: 10.35: Zenekari muzsika 14.00: 11.40: Tom Jones 12.45: Törvénykönyv 18.35: 13.00: A Rádió Dalszínháza >8.»o: Luxemburg grófja 18.47: 14.42: Arcképek a szlovák lro- 19.15: dalomból 19.35: tvan Krasko 20.35: 15.05: Az Innsbrucki Vogelweid* kórus r.echner-madngálo- 20.55: kát énekel 15.28: Nvitnikék. — Kisiskolások 21.17: műsora 21.37: 16.00: Suba Balogh Kálmán népi zenekara látszik 22.32: 10.29: Zeneien a muzsika! 17.05: Arcélek 23.20; Tasnády László nótáiból A Magyar Rádió Brahms- ciklusa XXIV/6. rész A szegények orvosa. Ham­burger Jenőre emlékezünk születésének 100. évforduló­ján Verdi: Otelló Négyfelvonásos opera Népdalok Magyar művek rézfúvókra PETŐFI RADIO: Fúvőszene Társalgó Zenedélelött Gyermekek könyvespolca Melódiakoktél Látószög Muzsikáló természet Körláték A Petőfi rádió zenés dél- utánia Csúcsforgalom Tinl-tonlk Népdalkörök pódiuma Prizma Csak fiataloknak! A pajzán griffmadár. 6. rész Barangolás régi hangleme­zek között Külföldről érkezett Mátray Mihály tv-opera- tör Fáy András szerzeményei­ből A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénymüsora. Te­lefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. 18.00: Eszak-ma- gyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelözetes. NÓGRÁD - 1983. májusiig kedd .«r MAGYAR TELEVÍZIÓ: s.OO: Tévétorna (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) 8.25: Környezetismeret (ált. Isk. 3. oszt.) 9.00: Kémia (ált. Isk. 7. oszt.) 9.35: Idesüss! Ajánlóműsor gyermekeknek (ism.) 10.00: Deltácska 10.30: Korok művészete 11.00: Aki mer, az nyeri Vetélkedő matematikából 5. osztályosoknak. 11.35: Képújság 13.35: Iskolatévé. Deltácska (ism.) 13.55: Környezetismeret (lsm.) 14.10: Magyar nyelv (lsm.) 14.30: Kémia (ism.) 15.05: Napköziseknek. Kutya­meleg 15.40: Hírek 15,45: Szoba szép kilátással. NDK tévésorozat. VI/4. rész: A legjobb szándékkal (ism.) 16.40: Szól a nóta n.lO: Reklám 17.15: Tunéziai képeslap. Riport­film (ism.) 17,30; Ésszerű szinten. A szegedi ___ körzeti stúdió riporttilmje 1 8.00: Képújság 18.05: Hogy voltl... Riportműsor 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az ördöngős fickó. Magya­rul beszélő francia tévé­filmsorozat 21.00: Stúdió ’83. 22.00: Turizmus ’88. Riportműsor 22.35: Kockázat 23.05: Tv-hiradó i. 2. MOSOK: 20.00: Gólyavári esték 20.45: szóljatok 21.15: Tv-hiradó 2. 21.33: Reklám 21.45: Asszonytörténetek. NDK tévéfilm 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA s 17.55: Közép-szlovákiai magazin 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Határozat — szovjet film 1. rész 21.®5: A világ katonai és politi­kai egyensúlyáról 22.00:'Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 22.30; Hues 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja — L rész ­19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja — 2. rész 21.3»; Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin (ism.) 22.25: Matematika — mindenki­nek. Ismeretterjesztő soro­zat (lsm.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl. A hatodik halálraítélt. Színes szovjet kalandfilm. Há­romnegyed 6-tól: A postás rriin- dlg kétszer csenget I—II. (16). Színes, szinkronizált USA bűn­ügyi film. — Kohász: Talpig olajban. Színes, szinkronizál! francia filmvlgjáték. — Tarján vendéglő: Dutyi dili. Színes, szinkronizált . USA filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: A lator (16). Színes, szinkronizált olasz—francia filmvlgjáték. — Nagybátonyi Petőfi: A 34-es gyors. Színes, szinkronizált szov­jet katasztrófafilm. — Pásztói Mátra: Az összekötő jönni fog. Színes szovjet partlzánfilm. — Rétság: A karatézó cobra (14). Színes, szinkronizált japán bűn­ügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Bombanő (16). Színes, szinkroni­zált amerikai filmvlgjáték. — Jobbágyi: Vad fajzat (16), Színes, szinkronizált «iacz film. 18.05: Hogy volt..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents