Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők

i (Folytatás az 1. oldalról.)

A szocialista brigádmozgal- mat változatlanul a dolgozók társadalmi aktivitása nagyon fontos formájának tekintjük. A mozgalom a termelésbe való beleszólás, a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában, ellenőrzésében való részvétel fontos eszköze.

A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tudati és szervezett munkához szükséges feltételektől függ. Mindenekelőtt attól, tudunk-e javítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazdasági-műszaki vezetés színvonalán. Ha valahol a munka feltételei nem felelnek meg a minimális igényeknek, akkor milyen önkéntes, kezdeményező cselekvést várhatunk el a dolgozóktól? Mielőtt a munkás dolgozni kezd, másoknak kell ellátniuk kötelességüket. Ha ez nem történik meg, a dolgozók találékonysága, ügyessége, ten- niakarása valamit segíthet a helyzeten, de aktivitása nem tud megfelelően kibontakozni.

A nélkülözhetetlen feltételek között nagy súllyal esik latba, hogy különböző okok miatt nem kielégítő a tisztességes munka becsülete. Csökkent az érdekeltsége annak, aki jól dolgozik, aki tanul, képezi magát, aki törődik a közösség dolgaival. Igaz, maguknak a dolgozóknak ellenérzései miatt is lassan tudunk előbbre lépni a munka szerinti differenciálás érvényesítésében, viszont jórészt önmagunk munkájától függ, hogy megfelelő morális légkört teremtsünk a jól dolgozó, a tanuló, a közösségi gondolkodású ember körül.

A munkahelyen, a brigádokban ismerik egymást a dolgozók. Tudják, kik tűnnek ki a munkájukkal, emberi tulajdonságaikkal, a munkatársaikért, a közösségért való tenniakarásukkal. Gyakori mégis, hogy nem a jól dolgozóknak van tekintélyük. Ennek is a következménye, hogy ügyeskedők is szaladgálnak közöttünk „teli tarisznyával”. Van kiút e helyzetből. Igaz, nem könnyű. Az anyagi és erkölcsi megbecsülésben nagyobb beleszólásra kell lehetőséget teremteni a munkahelyeken a dolgozóknak. Az kapjon többet, azt ismerjék el, azt becsüljék, aki legtöbbet tesz a munkában, a közösségért, a társadalomért.

Fontos feltétele a brigádmozgalom fejlődésének, hogy a mozgalomban ne engedjük tovább érvényesülni a bürokratikus, hivatalnoki szemléletet. A brigádok legyenek önállók, és ezzel legyen arányos a felelősségük is a munkáért, egész életükért. Ne szervezzük kívülről egyes brigádok életét, ne licitáljunk kívülről az elérhető célok fölé. A belső mozgató erőket kell reálisan egyesíteni a munkahelyi lehetőségekkel.

A brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny üzemi kategória, üzemi hatáskör. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyeken, a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelességek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista munkaversenvben tett vállalások szervezésével, értékelésével, jutalmazásával, a címek odaítélésével. Országos elvek alapján, de a helyi lehetőségeknek, követelményeknek és a brigádvezetők véleményének megfelelően, az adott bizalmitestület állásfoglalásainak szellemében kell ezt végezni.

Megérett az idő, hogy erőteljesen csökkentsük a központi szabályozást. Néhány olyan elvet kell megfogalmazni, amely módot ad a rugalmasságra, a helyi lehetőségekhez, eredményekhez igazodásra, amely nem fékezi, hanem felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, szüntelenül többre, jobbra törekvő erejét.

Világos elvárásokat

' A szocialista brigádmozgalom a termelésben a vállalathoz, a munkahelyhez kötött, a munkahelyen működő, tehát nem országosan, centralizáltan irányított munkamozgalom. A gyakorlat már bizonyította, hogy nem kíván szoros központi szabályozást, de kíván megfelelő vállalati, üzemi követelményeket, érdekeltséget és ösztönzést. Olyan vállalati-üzemi közvéleményt, érdekeltséget és ösztönzést kell teremteni, amelyből minden dolgozószámára világossá válik: az adott időszakban mit kell tennie, mit várnak el tőle. A kötelességeket teljesíteni kell. A munka verseny-vállalások a kötelességekre épüljenek, mint alapra, irányuljanak a költségek csökkentésére, a minőség javítására, a takarékosságra, az export növelésére.

Nagyobb teret kell adni a dolgozók, a brigádok vállalásában és munkájában az egyéni lehetőség az egyéni arculat és képesség megjelenésének. A dolgozók korban, képességben, érdeklődésben, családi háttérben különbözők, s ezzel számolni kell.

A szocialista brigádok minden munkahelyen vizsgálják meg, tagjaik hogyan tudnak külön-külön és együttesen a mainál többet tenni. Gondolják meg, hogy a jobb munka érdekében kitől, mit lehet és mit kell elvárni. Ennek alapján alakuljon ki és fogalmazódjék meg a brigád közös vállalása. Ügyelni kell arra, hogy a közösségek mögött ne tűnjenek el az egyes emberek. A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom olyan feltételeket teremtsen, hogy egyetlen hasznos kezdeményezés se vesszen el az érdektelenségbe. a közömbösségbe. Ne sikkadjon el egyetlen jó gondolat, előrevivő javaslat sem.

A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek és a Kisírnék nagy a felelőssége abban,

hogy a brigádok zavartalan munkájához minden feltétel meglegyen. Bátorítani, népszerűsíteni kell a jól dolgozó, a kezdeményező embereket. Nem szabad, hogy a kezdeményező dolgozók megpróbáltatásokon menjenek keresztül, ha újítani. ésszerűsíteni akarnak, ha felelősséget éreznek a munkahelyen történtekért.

Ne legyenek formálisak a vállalások, mert ebből származik a formális végrehajtás, a formális értékelés és elismerés. A brigádokon belüli szigorúság nemcsak a közösség érdeke, az egyes dolgozók legszemélyesebb napi és távlati érdeke is.

Az erkölcsi elismerésnek •endkívül fontos ösztönző szerepe van, ezért a szocialista brigádcímek odaítélését az adott munkahelyen, ahol jól ismerik a brigádot, a dolgozók gyűlése határozza meg, ha lehet titkos szavazással. Célszerű lenne, ha a szocialista brigádcím elnyerése egy évre szólna, és pályázattal lehetne — esetleg ismételten — elnyerni.

A szocialista társadalom nemcsak anyagi tekintetben emeli fel az embert, hanem megváltoztatja egész életét. Ezt a követelményt nagyon jól kifejezi a mozgalom hármas jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Ez a jelszó ma is időtálló. A szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny céljai, törekvései mindig is túlmutattak a szűkén értelmezett termelési feladatokon. Nevelő és tudat- formáló hatásuk most. amikor gazdasági eredményeink jórészt a műveltség színvonalától, a pozitív emberi tulajdonságoktól függnek, még nagyobb szerephez jut.

Ezért nemcsak az anyagiakban kell érdekeltséget teremteni, hanem a magatartás, a gondolkodás formálásában és a műveltség emelésében is.

Főleg három területen kell növelni a lehetőségeket: a politikai művelődésben és a politikai ismeretterjesztésben, az állampolgári és munkavállalói

2 NOGRAD - 1983. május 29., vasú: nap

kötelességekre és jogokra való nevelésben, valamint abban, hogy a dolgozók szélesíthessék általános műszaki és gazdasági ismereteiket.

Nagyon fontos, hogy egészen a munkapadokig sikerüljön olyan helyzetet és légkört teremteni, amelyben a kultúra és a művelődés valóságosan is elfoglalja elméletileg már tisztázott és szükséges helyét társadalmunkban.

Gáspár Sándor a továbbiakban arról szólt, hogy népgazdaságunk helyzetének javításához, feladataink megvalósításához minden olyan eszközt és módszert igénybe kell venni, amely hazánk

gazdasági erejét növeli. Ilyenek a gazdasági munkaközösségek is. Hiányt pótolnak, aktivitást hoznak felszínre, kezdeményeznek. Tehát a konkrét társadalmi igény hozta őket létre. Nem szabad szembeállítani a munkaközösségeket a szocialista brigádmozgalommal. Mindkettőnek más a rendeltetése, de ugyanazt a célt szolgálják. A gazdasági munkaközösségek munkájáról még kevés tapasztalattal rendelkezünk. Egy idő után, amikor tapasztalataink már szélesebb körűek lesznek meg kell nézni, hogy ezen új forma működése miképpen felel meg a társadalmi igényeknek.

Létbiztonságban élünk

A szocializmus éptésének útján járunk, céljaink változatlanok. a fejlődés új, még magasabb színvonalára akarunk emelkedni. Modern, hatékony, erős szocialista gazdaságot és szocialista társadalmat építünk — mondotta. — A szocialista építőmunka eddigi eredményei sok örömet adtak, bizalmat, biztonságot teremtettek a dolgozókban a szocializmus iránt. Amit elértünk az elmúlt 38 év alatt, de különösen 1957 után, az történelmi jelentőségű. Hazánkban szilárd a munkáshatalom. Mindenki számára megteremtettük a kulturális és anyagi felemelkedés feltételeit. Létbiztonságban élünk, fejlett társadalombiztosításunk, egészségügyi ellátásunk,

oktatási rendszerünk van. Szocialista ipart és mezőgazdaságot teremtettünk, amely tisztességgel állja — a világ szemében is — a mai nehéz idők gazdasági megrázkódtatásait. Amit elértünk, nem kevés, de tudjuk, ez még nem a csúcs. Keressük, kutatjuk az utakat, módokat, formákat és eszközöket amelyek segítségével újra dinamikus fejlődés indulhat meg életünk minden területén. Ehhez erős, összeforrott társadalom, erős összeforrott kis kollektívák kellenek, a tehetség, a szorgalom, a fegyelem, a felelősségérzet belső követelményeivel. Hogy ez így legyen, abban a jövőben is nagy szerepe lesz a szocialista brigádmozgalomnak.

Azt akarjuk, hogy a tisztességes, jó munkát becsüljék, ismerjék el erkölcsileg, ezt állítsák követelménynek milliók elé. Az ilyen dolgozók előtt nyíljék meg az előmenetel, a még magasabb képzettség lehetősége. Az ilyen dolgozókból legyen a politikai, a gazdasági és mozgalmi vezetők utánpótlása. Ilyen dolgozókra kell elsősorban támaszkodni, velük kell tanácskozni, és a döntések előtt tanácsukat kérni.

Azt a követelményt, hogy mindenkinek többet kell nyújtania, a szakszervezetek önmagukra is értik. Ezután is minden segítséget megadnak a szocialista brigádmozgalomnak.

Hazánkban még nem épült fel a szocialista társadalom. A gazdaságban is, a társadalmi viszonyokban is, az emberek magatartásában, gondolkodásában is jelen van az átmeneti időnek minden vele- . járója., Bármihez, fogunk céljaink megvalósítása közben, sok pénz. tehetség, fegyelem, felelősségérzet kell és a korábbinál jobb munka. Gazdaságunk, ha lassan is, de már elindult azon az úton, hogy a fejlődésnek ezeket a nehézségeit legyőzze. Nem kétséges, hogy meglesz az eredménye — fejezte be beszédét a SZOT főtitkára.

Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte.

A tanácskozáson felszólalt Lázár György is.

Lázár György beszéde

Maradandó hatás a közgondolkodásra

Tisztelt tanácskozás, kedves elvtársnök, kedves elvtársak! Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jókívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat.

Kedves elvtársak! Tanácskozásukat, politikai életünk e fontos eseményét, közvéleményünk megkülönböztetett figyelme kíséri. Ez teljesen érthető. A szocialista brigádmozgalom, amely a munkásosztály legjobbjainak kezdeményezéséből született és negyedszázada indult útjára, tiszteletet, tekintélyt, és elismerést szerzett magának. Nagy hatású, közel másfél millió tagot számláló tömegmozgalommá vált, amely megszületése óta állandóan megújuló, fontos tényezője társadalmunknak, és már hosszú idő óta szocialista rendszerünk alapvető értékei közé tartozik.

A 25 évvel ezelőtt született okos és szép hármas jelszó: a „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni” semmit sem vesztett időszerűségéből, mert azt fejezi ki, aminek mindinkább általános magatartásnormává kell válnia.

Ami ebben a teremben ma elhangzik, annak súlya és jelentősége van. Erre — a tiszteletet parancsoló múHon és a nemes szándékon túl — a szocialista brigádok azzal szolgáltak rá. hogy tetteikkel maradandó hatást gyakorolnak a közgondolkodásra. Mindig és mindenütt élenjárnak a munkában, ösztönzést adnak az általános és szakmai műveltség gyarapítására, mindig készek rá, hogy önzetlen munkával hozzájáruljanak a közösségi szükségletek kielégítéséhez, vagy a segítségre szorulók gondjainak enyhítéséhez. A tanácskozáson fölszólalók tehát olyan kollektívákat képviselnek, mozgalmuk helyzetéről, közös dolgainkról olvan emberként mondják el véleményüket. akiknek szavát példamutató tettek hitelesítik. Erről a szocialista brigádokat övező ti'ztelefen kívül kitüntetések sokasága, köztük 37

állami díj és a tegnapi nap óta 20 Munka Vörös Zászló Érdemrend is tanúskodik.

Kedves elvtársak! Mint 25 évvel ezelőtt, s azóta eltelt i dóben oly sokszor, most is elmondhatjuk, bonyolult világban élünk, és nap, mint nap nehéz feladatok megoldása vár ránk. A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az eredményeket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyíltsággal szólt gondjaikról is. Arról, hogy az eddig nyújtott teljesítmény a kongresszuson kitűzött célok eléréséhez nem elég, magasabbra kell emelni a mércét.

A Központi Bizottság áprilisi határozatának visszhangja arról tanúskodik, hogy népünk, munkásosztályunk helyesléssel fogadta, reálisnak tartja a nemzetközi és a belpolitikai helyzetről, a hatodik ötéves terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól kialakított értékelést. Üdvözli és méltányolja az őszinte, kritikus és önkritikus hangvételt, támogatja az eddigi politika folytatását. Egyetért azzal, hogy továbbra is a XII. kongresszus határozatában megjelölt irányt kövessük és úgy dolgozzunk, hogy képesek legyünk a hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésére. Népünk bizalma erőt, de egyben felelősséget is jelent.

A Központi Bizottság megállapítása szerint, ha el akarjuk érni a magunk elé tűzött célokat, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosszabbul dolgoztunk talán mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem sem az egyikről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. A dolgozókollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Erről tanúskodik, hogy csupán ebben az évben csaknem 500 vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet nyert el magas kitüntetést, köztük országos hírnek örvendő olyan vállalatok és szövetkezetek, mint a Dorogi Szénbányák, a Medicor, az Ikarus, a győri építőipari vállalat, a Kender- Juta, a Balyi Állami Gazdaság, a nádudvari Vörös Csillag Szövetkezet és mások.

Mi a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek titka? Nem nehéz megfejteni: az igényes vezetés, az új iránt fogékony műszaki gazdasági szakgárda hozzáértése, a lelkiismeretesen dolgozó szocialista brigádok tevékenysége, a munkaverseny, a fejlett munkakultúra, a valós üzemi demokrácia működése.

Az is megbecsülést érdemlő eredmény, hogy hazánkban teljes a létbiztonság alapját adó foglalkoztatás, és amint Ígértük, társadalmi méretekben megőriztük az életszínvonalat. 1982-ben a reáljövedelmek több mint 3 százalékkal haladták meg az 1980. évit. Biztosítottuk az elfogadható árukínálatot, és ha szerény mértékben is, de fejlődtek az élet- körülmények. Ennek egyik bizonysága, hogy 1981—82-ben 152 ezer lakás épült fel. Eközben javítani tudtuk a népgazdaság egyensúlyát, a külkereskedelmi mérlegben 1982-ben mintegy félmilliárd dollár aktívumot értünk el, s folyamatosan eleget tettünk és teszünk fizetési kötelezettségeinknek.

Ha nem dolgoztunk rosszabbul, mint korábban, akkor miért volt szükség arra, hogy menet közben olyan intézkedéseket határozzunk el, mint amelyekre a múlt év közepén került sor, miért nem csökkentek, vagy szűntek meg a gondjaink? A Központi Bizottság erre is választ adott. Ezért talán elegendő, ha két olyan körülményt idézek fel, amely lényeges befolyással van helyzetünkre. Az egyik, hogy az utóbbi években sem javult, hanem romlott a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet, tovább éleződött a nemzetközi feszültség. Erősödött az imperializmusnak, mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív köreinek az a leplezetlen szándéka, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival szemben katonai erőfölényre tegyen szert. Ennek egyik újabb durva megnyilvánulása az amerikai szenátusnak az a döntése, hogy szabad utat enged az úgynevezett MX rakéták fejlesztésének, és kipróbálásának. Éppen a mai napon került nyilvánosságra a Szovjetunió kormányának nyilatkozata, amellyel teljes mértékben egyetértünk. A nyilatSzovjetunió békeakaratát, tárgyalási szándékát, de azt is; hogy a fegyverkezés megszállottjai elszámítják magúkat, ha azt hiszik, hogy célt érhetnek. A Szovjetunió, a szocialista országok és a világ haladó erői képesek rá, elegendő eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megvédjék a békét, megmentsék az emberiséget egy nukleáris katasztrófától.

A Minisztertanács elnöke megemlítette a ráfizetéses termelőüzemek helyzetét, utalva arra, hogy a hiba sokszor a gyenge vezetésben rejlik.

A viták elől természetesen nem lehet és nem szabad kitérni. De ahhoz, hogy biztosan igazodjunk el a felmerült kérdésekben, konkrétabban kell ismernünk a valóságot. Az úi vállalkozási formák működéséről még nincs elég tapasztalatunk. Nem lehet kellő biztonsággal felmérni sem eredményeinket, sem azokat a hátrányos következményeket vagy hatásokat, amelyek ezekből származhatnak.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik hogy a kifogásolt jelenségek nagy része nem újkeletű, s önmagától akkor sem szűnne meg, ha visszaállítanánk a korábbi állapctot. De bármilyen okból is táplálkozzanak a szocialista erkölcsöt károsító jelenségek, közös kötelességünk, a kormány is feladatának tartja, hogy jó szóval, de ha kell, a törvény szigorával is fellépjünk azok ellen. akik ügyeskedéssel, és nem jobb munkával, a közösség rovására kívánnak boldogulni.

Az előadó a továbbiakban aláhúzta a brigádmozgalom munkaversenyt megújító szerepét.

A közvetlenül előttünk álló feladatokról, az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva elmondhatom, hogy vannak biztató, de vannak figyelmeztető jelek is. Kedvező, hogy a munka szervezetten indult, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervben kitűzött célok elérhetők. Külön is említést érdemel, hogy a nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Az viszont nem sorolható a kedvező jelek közé.1 hogy az ipari termelés az első négy hónapban elmaradt a tervezettől exportáraink egy része tovább csökkent, s hogy a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet.

A továbbiakban úgy keli dolgoznunk, hogy kivédjük az egyensúlyi követelmények betartását veszélyeztető hatásokat. Arra kell törekednünk; hogy teljesítsük az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzatait; elérjük e tekintetben azt, amit magunk elé tűztünk; a belföldi felhasználásban pedig betartsuk a terv előírásait. Ez utóbbi többek között azt kívánja, hogy intézkedjünk a terven felüli beruházási vásárlóerő mérséklésére, amit meg is tettünk. Szigorúan ragaszkodnunk kill ahhoz, hogy a bérek és a jövedelmek legyenek arányban a tényleges teljesítménnyel és betartsuk a fogyasztói árak növelésének elhatározott mértékét.

Ezek nem könnyű, de teljesíthető feladatok. Az alkalmat felhasználva kérem önöket, ki-ki a saját területén jobb minőségű és szervezett munkával járuljon hozzá, hogy teljesíteni tudjuk az ez évre magunk elé tűzött feladatokat.

További felszólalások köJ vetkeztek még azután.

Ä vitában elhangzottakra Gáspár Sándor válaszolt.

Gáspár Sándor válaszbeszéde után állásfoglalás-tervezetet fogadott el a tanácskozás, úgy határoztak, hogy as állásfoglalást a tanácskozáson elhangzott javaslatokkal kiegészítik, majd nyilvánosságra hozzák. Ezzel befejeződött a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása.