Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

HÁROM IRÁNYBÓL EGY CÉLÉRT A járási pártbizottság ütése nyomán Variáciék a tőkésexportra a ViGYÉPSZER-nél — Ami azt illeti, a tavalyihoz képest, amikor úgyszól­ván nem volt tőkésexportunk, az idén, legalábbis eddig jobb helyzetben vagyunk. Mégsem merem azt állítani, hogy a ,mostanában oly sokszor hangoztatott világpiaci megélén­külésből a korábbinál sokkal többet éreznénk. Bizonytalan dolog ez, ezért nem lehet rá építeni. Mi továbbra is abból indulunk ki, hogy nehéz év előtt állunk, számunkra kedve­zőtlen helyzetben kell kihasználnunk az összes kínálkozó le­hetőségeket. — utal az eddig eltelt időszakra az új iránti igen érzékeny, csupa tettvágy Balogh László kétszeres dip­lomás, a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységének gyár­vezető helyettese, illetve ahogy itt mondják, főmérnöke. Móriczka-ábráról A tőkésexporttal kapcsola- gyártanánk, amit az északi tos feladataikat — beleért- olajmezőkön levő berendezé­ve az importcsökkentést is •— három területre koncent­rálják. Mindegyik lehetősé­gük állandó mozgásban, vál­tozásban van. — Nem hiszem, hogy csak a szerencsés véletlenek össz- játékának tudhatjuk be, hogy jukat. Az ott dolgozók a készárunál jelentkező tő­késexportunk kedvezően in­dult. Ma már magunk mö­gött tudjuk az olasz Snia Viskóza cég megrendelését, ami 3,7 millió forint értékű sekhez használnának majd fel — válaszol a folyamatban levő, de elég bizonytalan el­képzelésekre a főmérnök. A gyáregység vezetői a ve­vők megtartása érdekében létrehozták tervező csoport­ter­vezték meg igen rövid idő alatt a- francia megrendelő által kért gyártmányokat, berendezéseket. Méghozzá oly módon, hogy a franciák, ahogy itt nevezik: Móriczka­7 db festékgyári készüléket ábrát, azaz egy skiccet adtak jelent. Már dolgozunk az újabb megbízatáson, amit a Procofrance amerikai cég francia leányvállalatától kap­tunk. Nekik magas hőmér­sékleten üzemelő vezetékeket és szerelvényeket 6,5 millió forint értékben. A kívánságnak három hónap alatt kell eleget tenni. Az alapanyagot és a segédanya­gokat a megrendelő biztosít­ja, ami sajnos még nincs itt — érzékelteti a jelenlegi helyzetet a főmérnök, majd a megbízás jelentőségét hangsúlyozva, a következők­kel folytatja: — Rendkívüli előírásoknak, az ASME ame­rikai szabványoknak kell eleget tennünk. A francia szakemberek, az általunk elő­állított termékeket helyben, gyártás közben ellenőrzik, el­készítése után pedig ők épí­tik be majd a százhalombat­tai finomító új, katalikus krakküzemébe. A megrende­lés előtt még megnézték a gyárat, és megismerkedtek a minőségbiztosítási rendsze­rünkkel. — Mivel biztatnak a to­vábbi kilátások? — Az olasz vevő szerint Európában kizárt dolog na­gyobb üzletekre számítani. Szerinte, mi, az atomerőmű- vi berendezések közös gyár­tásával, a harmadik világban tudunk valamit keresni. Űjabb üzletkötésre esetleg a franciákkal van kilátásunk. Nekik kompresszorházakhoz gvártanánk csatlakozó ke­réktárcsákat. amit sablon se­gítségével használnának fel ugyancsak a százhalombattai beruházásnál. Ez nem jelent nagyobb értékű megrende­lést. Tárgyalások folynak a VDM nyugatnémet céggel, - hogy az általuk szállított anyagokból különböző mére­tű csőíveket és szűkítőket a tervezőknek. — Ha kerítésen kívüli ter­vezőket vontunk volna be eb­be a munkába, akkor most tervezés alapján mi gyárt­juk a proverekhez szüksé­ges irányváltó szerkezetet Ez a termékünk szocialista exportra megy, de bemutat­juk az idei, tavaszi Budapes­ti Nemzetközi Vásáron is. A magyar bevizsgáló szervek jónak ítélték, most próbálják ki a szovjet felhasználók. Tízmillió importot takarí­tunk meg ezzel. Az O-gyű- rűkből, bizonyos méreteket, a mi szerszámaink segítségé vei a kistarcsai termelőszö vetkezet melléküzemében állítják elő. Ugyancsak gyá­ri ötlet alapján szüntettük meg a nyugati saválló cső­anyagimportot. Hazai alap anyagból gyártjuk, s az olasz cég által kért berendezések­be is ezeket építettük be. Ez­zel újabb két-három millió forint megtakarítást értünk el. Gyári újításhoz kötődik azoknak a csonkoknak a gyártása, amiket tartályokhoz használnak majd fel a meg rendelők. Ennek várható eredményéről ma még nem tudok nyilatkozni, mert még a kivitelezés elején vagyunk Ügy számoljuk, hogy ezzel is több tízmillió forint érté­kű importot tudunk megta­szaladgálhatnánk a megren- karítani. Nagy reményeket fűzünk az általunk gyártott kompenzátorokhoz. Ha sike­rül elképzeléseinket megva­lósítani, akkor több tízmillió forint importmegtakarítást könyvelhetünk el. Ezt a ter­méket eddig teljes egészében külföldről szereztük be, a villamos- és fűtőerőművek vezetékeibe, valamint a ma­gasabb hőmérsékleten dolgo­zó vegyipari üzemek vezeték- rendszerébe építettük be. Mi­vel igen kényes gyártmány­ról. speciális méretezési el­járások alkalmazásáról van szó, a tervezéssel kapcsolatos munkálatokat a Vegyterv szakemberei végzik — mond­ja a főmérnök. delők után — bizonyítja a gyártunk tervező csoport életképessé­gét, fontosságát, szükségessé­gét Balogh László. Tízmilliók importmegtakarításból Talán furcsának tűnik, de a gyárban az importkiváltást is a ; tőkés-exporttevékeny­séghez ’sorolják, mondván: — ezzel is hozzájárulunk az or­szág fizetőképességének ja­vításához. Emellett az előb­bieket úgy is felfoghatjuk, mint a lehetőségek és tenni­valók második variációját. — Eddig az USA-ból sze­reztük be, most már saját Visszalépés az NSZK-ban Az előbbi gondolattal el­jutottunk a harmadik variá­cióhoz, ami ugyan nem új, de eltér a korábbi időszakok­tól. Vagyis, kedvezőtlen a gyár vezetői és dolgozói szá­mára. — Régi kapcsolatunk van a Német Szövetségi Köztár­saságban a Mannesman cég­gel. Részükre különböző szol­gáltatást, úgynevezett szere­lési munkálatokat végeztünk és végzünk. Ezek a felada­tok speciálisan és magasan képzett hegesztési szakembe­reket kívántak és kívánnak. Korábban, évenként ötven fő dolgozott bérmunkában. Ta­valy a létszám negyven főre csökkent. Ez év hátralevő időszakában pedig csupán 8—10 fő magasan képzett he­gesztőre lesz szükség. Az újabb variáció szerint lehet, hogy Kuvaitban szörpkészítő üzemet szerelünk majd föl. Szóba került, hogy Dél-Ame- rikában egy komplett üdítő­ital-gyártó sor berendezésénél is közreműködünk — szól is­mét a főmérnök, de már egyre kevesebb optimizmus­sal és gyakran feltételes módban. A tőkésexport növelésének különböző területei igen sok bizonytalanságot hordoznak magukban. Az év eleji viszony­lag kedvező indulást eddig nem követte további élénkülés, így hát a gyáregység vezetői nehéz tőkéspiaci versenyre készülnek, s ennek megfelelően alakítják ki a tennivalókat, felkészülve a kevesebb dollárt hozó megrendelések kifogás­talan, időbeni jó teljesítésére is. — venesz — Szép feladatokért erdemes A zzal a határozott célkitűzéssel ült össze a közelmúltban a pásztói járási pártbizottság, hogy a Köz­ponti Bizottság áprilisi határozata nyomán félidős áttekintést végezzen a XII. kong­resszustól megtett úton és kijelölje a kong­resszusból adódóan a járásra jutó tenniva­lókat a második félidőre. Mérlegelték gaz­dasági, kulturális, társadalmi és politikai helyzetük valóságát. És mindezt azzal a fe­lelősséggel, hogy a pásztói járásban végbe­menő bármilyen mozgás, jelentős hatással van a megyére. Ez annak a következménye, hogy ebben járásban a gazdasági, a kul­turális, a pol-dkai munka egyaránt kifejezi egyben a megyei valóságot is. Mindezt a gazdasági szektorok hatékonysága, a kiala­kult kulturális, politikai erők határozzák meg. A járási pártbizottság plénuma-a felada­tokat így összegezte Füssy Józsefnek, a já­rási pártbizottság első titkárának tolmácso­lásában: „A legfontosabb feladatunk változatla­nul a XII. kongresszus, a megyei pártér­tekezlet határozatainak és a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására, erő­inket erre összpontosítani. Ehhez nélkülöz­hetetlen a párt, a kommunisták egységes fellépése, példamutató helytállása. A mun­kának mindenkor kritikus, önkritikus elem" zése, az irányítás és végrehajtás során ke­letkezett gyenge pontok következetes fel­tárása.” Az álláspont határozott volt és ahogyan azt a felszólalások során többen is kifejtet­ték, kötelességük következetesen cselekedni, mert a járás dolgozóinak jelentős többsége — párttagok, pártonkívüliek — ezt várják el a járási pártbizottságtól. A pártbizottsági ülésen részt vevő Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára is ezt fejtette ki, ami­kor méltatta a járásban folyó munkát, amely igen szép eredményeket hozott akár az ipa­rosítás, akár a mezőgazdaságban. Egyenle­tesen felfelé ívelő a kultúrpolitikai tevé­kenység, a társadalompolitikai munka, de — mint mondotta a megyei titkár, — mind­ezek nem helyezhetik, háttérbe, hogy igen sok tartalék van még az ipari üzemekben, nem egyértelműen egyenletes egyes vállala­toknál a termelőmunka, a mezőgazdaság, a kedvező adottságai ellenére rapszodikusan gazdálkodik, szembetűnően eltérő termelési eredményekkel. A Központi Bizottság hatá­rozata- nyomatékosan hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között, ered­ményeink megőrzése, valamint a célul tű­zött feladatok megvalósítása érdekében nem engedhetjük meg, magunknak a rapszodi­kusságot. És ezért a pártnak, a kommunis­táknak személy szerint is hallatlan nagy fe­lelősségük van. Azt mondta Mezővári József, az ÁFÉSZ elnöke felszólalásában, hogy a járásban már a KB ülése előtt, de azt követően is, igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy mi­lyen lépést tesznek a pásztói járásban a kommunisták a KB-határozat végrehajtásá­ra, amit a párt iránti bizalomnak könyvel­hetnek el és az elért eredmények nyomán született meg. A testület ezen az ülésen meg­vizsgálta a járás közvéleményét foglalkoz­tató belpolitikai kérdéseket. Megállapította: kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű munka folyik a járásban. Növekedett az ipari mun­kásság társadalmi szerepe — szakmai fel- készültsége, szocialista tudata. A mezőgaz­dasági dolgozók gondolkodásmódja, életvite­le fejlődött. De a pozitív megítélés mellett tapasztal­ható az is, hogy a bonyolultabb helyzetben dolgozni a dolgozók különböző rétegei sokkal érzéke­nyebben re'agálnak egyes intézkedésekre. Le­gyen az iparfejlesztés, vagy lakáskérdés, nem utolsósorban a kisközségek helyzete. Az objektíve keletkezett nehézségeket nem mindenki bírja egyértelműen elviselni és szembefordulni azzal, hogy megváltoztassa. Kialakulnak szélsőséges vélemények. És ezek lokalizálására, a támadás visszautasítására, egészséges vitára a cél érdekében nem ké­szültek fel egyértelműen sem a pártalap- szervezetek, sem a kommunisták. A valóság: amit megfogalmazott a járási pártbizottság: a felvilágosító munkát beár­nyékolja, hogy a lakosságot foglalkoztató kér­désekben késnek az agitátorok, esetenként: pontatlanok a válaszaik. Ezen tájékoztatás hiányosságai a bizonyos mértékű elkényel­mesedésből fakadnak. A felvilágosító mun­kában háttérbe szorul az élet által felvetett új kérdésekre való gyors, igényes válasz­adás. Egyértelmű tehát, hogy a KB határozatát a járásra vetítő pártbizottsági ülés hasznos, a munka kiindulását alapozta meg. Ebből következik tehát, hogy az alapszervezetek­nek, a párttagoknak nem szabad elmaradni a követelményektől, .az élet diktálta politi­kai szükséglettől. A tartalmi munkának iga­zodnia kell a változó körülményekhez. Nem szabad formális döntéseket hozni semmi­lyen esetben, mert ez érzékelhetővé válik az emberek körében és a párt tekintélyét rombolja. Rangsorolni kell a feladatokat és alaposan átgondolni a tennivalókat. A párttagok hihetetlen erőt képviselnek, ha betöltik hivatásukat. De jelentős részük­nek nincs pártmegbízatása. Munkájuk ér­tékelése is alkalomszerű, amely a felelőssé­güket is csökkenti, aktivitásukat fékezi, így aztán a véleménynyilvánítás is bátor­talan némely párttagnál, miközben közössé­ge érdeklődésének középpontjában áll, min­den lépését figyelemmel kísérik. Milyen csalódást okoz egy kommunista, amikor min­denféle jött-ment, a társadalommal közös­séget nem vállaló ember túlbeszéli. Ez nem megengedhető. A pásztói járásban igenis a párt irányítá­sával valósult meg az ipari üzemek telepí­tése, a munkásgárda kialakulása, a> nap mint nap elért kimagasló erdemények a ter­melésben, amelynek eredményeként ma­gasra emelkedett a valamikor igen alacsony életszínvonalon élő emberek anyagi, szociá­lis, kulturális élete. A járást ma már, mint a mezőgazdálkodás kimagasló példaképét említik. Ennek elérésében elévülhetetlen a párt agrárpolitikája, amely biztonságot, cse­lekvési lehetőséget nyújtott a földművelő embernek. Hasonló a helyzet kulturális te­rületen. Jó az egészségügyi ellátás. Az is­kola, az óvoda, féltő gonddal neveli az új nemzedéket. Ezek megmásíthatatlan valóságok. D e tovább kell lépni, amire a KB határozata megadta az útmu­tatást. És amint a járási pártbi­zottság májusi ülésén az megfogalmazódott, tudnak élni a lehetőséggel. Jól érzékelték, hogy a KB határozata nyomán a járásban milyen feladatokat kell napirendre tűzni, a cél elérése érdekében. A munka tehát el­kezdődött, és majd az alsóbb pártszervek tanácskozásán folytatódik. Nem lesz könnyű a munka. Valóságos cselekvési egységet, hoz­záértést, következetességet igényel. De, ha a járásbeliek is úgy akarják, a siker nem ma­radhat el. A járásban elért eredmények erre engednek következtetni. Bobál Gyula Készülődés az országos brigádvezető-tanácskozásra Versenyző vendéglátók — Azt várom, hogy a ver­senyben elért címek mögött emberek legyenek... — Mi lehetne más, mint ember? — Ügy értem, hogy szá­mítson az is, mennyire tarta­nak össze, mennyire segítik egymást a brigádtagok. Elő­fordul, hogy különböző vál­lalatoknál a terv túl is tel­jesül; de ugyanakkor nincs közösségi élet, nem lehet őket rendezvényekbe bevonni. Ez nem teljes brigád! Díj — évente Tizenkilenced magával me gyénket képviseli a hét vé gén Budapesten megrende­zendő brigádvezetők V. or­szágos tanácskozásán Gáspár Istvánná üzletvezető. A fia­talos asszony — nem nézne ki belőle, iiogy már egy 18 éves lány édesanyja — a tar­ján! Kővirág presszót, azon belül a tizenegy tagú Kővi- ra» Szocialista Brigádot irá­nyítja. Az 1969-ben alakult kollektíva működésének min­den évében elnyert valami­lyen címet, négyszer arany­koszorús. egyszer vállalati ki­váló brigád lettek. — A vendéglátósokról né­hol úgy vélik: csak a borra­valót hajszolják, s ez nehe­zen összeegyeztethető a szo­cialista versenymozgalommal.. — Ez egy régi, rossz szem­lélet maradványa — ráncolja homlokát a szőke asszony. — Régebben erkölcsileg is rosz- -szallóan mondták: „vendég­látós? kár tovább folytatni!” Ma már szerencsére ritkáb­ban hallani ilyesmit, de ide­je is, hogy túl legyünk ezen a korszakon. Ami a Kővirág presszót il­leti : eredménnyel fáradoz­tak azon, hogy jó ázsiójuk legyen a környéken Sokat mond például az a tény, hogy II. osztályúvá való „előlépte­tésük” után is sikerült meg­őrizniük vendégkörüket Ezt — mint mondják — munká­juk minőségének köszönhetik. Azaz: kulturált, tiszta közeg, udvarias, gyors kiszolgálás várja náluk a honpolgárt. Száműzendő szemlélet — Hogyan versenyez egy vendéglátó brigád? — Kitelepüléseket válla­lunk, például május elsején, vagy más rendezvényeken. Különlegességeket vezetünk be, olyanokat, amik csak ná­lunk kaphatóak, s ezért vonz­zák a vendégeket. Vagy újí­tunk; nemrég 600 forintot kaptunk egy kisebb javasla­tunkért. Emellett részt ve­szünk vetélkedőkön, kommu­nista műszakokon. — Lehet, hogy ugyanez brigád nélkül is menne... — Más így a szemlélet, higgye el! Nem biztos, hogy a kitelepülést, a vetélkedést ki-ki akkor is vállalná, ha nem lenne brigádtag. Mert a szabad idő ma drágább, mint korábban volt! A család szombaton és vasárnap van otthon. Mi is velük szeret­nénk lenni, de a vendéglátás­ban ez ritkán sikerül. S ha a lehetséges esetekben is va­laki társadalmi munkát vál­lal. azt nem lehet eléggé ér­tékelni. — Ezt vagy más gondját elmondja-e a brigáclvezetők tanácskozásán ? — Nem tervezem, hogy fel­szólalok, de nem is zárkózok el eleve a lehetőségtől. El­mondanám például, hogy száműzni kellene már a bá­zisszemléletet az értékelés­ből. — Mit vár a tanácskozás­tól? — Azon kívül, hogy a bá­zisszemléletet száműzi, azit várom, hogy kezdeményezze a nagyobb anyagi ösztönzést a műnk a versenyben. A mostani keret lassan túl szűk lesz. Persze, eddig sem az anya­giakért vállaltuk a ráadás­munkákat, hanem mert vál­lalatunk fejlődéséért erköl­csi felelősséget érzünk. De bántó az az aránytalanság, ami a fáradozás és a díjazás között van. Ne csak egyszer! — A vállalati tanácskozá­son kikristályosodott-e olyan tanulság, amit hasznos lenne az országos összejövetel elé vinni? — Talán az. hogy a jó bri­gádok tagjai ne csak egyszer, a verseny értékelésekor kap­janak elismerést Hanem máskor: fizetésrendezéskor, üdültetéskor is vegyék figye­lembe, hogy az illető tagja egy hasznos kollektívának így ís lehetne növelni a ver­seny tekintélyét. Oldódó papír Egy pennsylvaniai (USA) cég dissolvo néven vízben oldható papírt hozott forga­lomba. A vízben oldódó pa­pír cellulóz polimerből ké­szül. Elsősorban a rozsda- mentes acélcsövek hegeszté­séhez alkalmazzák, amikor argon védőgázban dolgoznak. Az acélcsöveket hegesztéskor papírdugóval zárják el, hogy az argon ne tudjon elszökni. A hagyományos papírt a he­gesztés után ki kell égetni. A dissolvo papírból készült du­gót egyszerűen ki lehet mos­ni vízzel, vagy gőzzel, 'Az anyag nem mérgező, használható például cukor csomagolására, a burkolat feloldódik a tartalommal együtt. A gyártó cég szerint kitűnően megfelel címkék és eldobható papírruhák gyár­tására. de papírpelenka ter­mészetesen nem készíthető belőle! A jövőben a kaland­regények hőseinek sem kell lenyelni a terhelő dokumen­tumokat: elegendő ha vízbe dobja őket Molnár Pál { NOGRAD — 1983. május 25., szerda ti

Next

/
Thumbnails
Contents