Nógrád. 1983. május (39. évfolyam. 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

Az elmúlt hét végén nyílt meg Hatvanban a Hatvány galériában, id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész és Iványi Ödön festőművész kiállítása. Felvételünkön id. Szabó István műveit tekintik meg az érdeklődők. fotó: Bihary Kényes kérdések „kicsiktől" Mi a szerelem? Mi a szülés? Ha egy 13 éves lány fogam­zásgátlót szed, de nem rend­szeresen, ártalmas-e? Ha egy 13 éves lány és egy 14 éves fiú közösül, lehet-e valami komoly baj? Lehet-e vízben közösülni? — Ezeket a kérdé­seket a salgótarjáni Budapes­ti úti Általános Iskola egyik hetedik osztályának tanulói juttatták el osztályfőnökük­höz, névtelenül. A kérdések­re ezúton nem áll szándékunk­ban válaszolni, most inkább arra keressük a választ, kap­nak-e választ a kiskamaszok az ilyen és hasonló kérdéseik­re, s ki illetékes a válaszadás­ra. Annyi bizonyos, a konkrét esetben Palicza Irén biológia— technika szakos osztályfőnök több órát szentel a témának, s kielégíti a gyerekek kíván­csiságát. xxxxxxxx A családi életre nevelésnek örök aktualitása van, de en­nek a riportnak apropót is szolgáltat egy nemrégiben megtartott esemény. A tava­szi egészségnevelési hetek rendezvénysorozatának kere­tében ankétot rendeztek szü­lőknek, pedagógusoknak a családi életre nevelésről. Közel négyszázan ültünk a Budapesti úti Általános Isko­la aulájában, amikor dr. Lu­kács Ida főorvos elkezdte elő­adását. Azonban nem volt irigylésre méltó a helyzete, te­kintve, hogy a megjelent anyukáknál és pedagógusoknál jóval több 13—14 éves diák ült a székeken. A családi élet­re nevelésben természetesen egyformán érintett nevelt és nevelő (a szülőket is ideértve), óm a témával kapcsolatban nem egyformák a problémáik. Míg a kamaszt az érdekli,' mi a fogamzás, a nevelőt az, ho­gyan mondja el, mi a fogam­zás. Olyan érzésünk volt, mintha ez az ankét lett volna hivatott a családi életre neve­lés valamennyi kérdésének megválaszolására, mind a ka­maszok, mind a szülők köré­ben. A megyei Vöröskereszt — a fő szervező — és a Buda­pesti úti Általános Iskola di­csérendő vállalkozása volt mégis az ankét. Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy nem ankéton voltak az egy­begyűltek, har.em előadáson. Nyilvánvaló oka ennek, hogy ilyen népes társaság előtt sen­ki nem vállalkozik lényegbe­vágó — és árulkodó — kérdés hangos megfogalmazására, s a családi életre nevelésben sem tartunk még ott, hogy az ankétforma legyen a legmeg­felelőbb. XXXXXXXX Dr. Lukács Ida főorvos készséggel vállalta a válasz­adást most is. — Hogy látja, hol tart ma a családi életre nevelés ügye? — Még mindig kampány- szerű. Nem folyamatos. S egyelőre nincs rá módszer. Az ismeretterjesztés ugyanis ön­magában még nem nevelés. Az iskolai oktatásba nem fér bele az egészségtan, az orvos­nál nem lehet, még a nőgyó­gyászaton sem, mert ott az asszisztencia. A házasság előt­ti tanácsadás véleményem sze­rint formalitás, és különben is a házasságkötés előtt már sok mindenről lekéstünk. A felvi­lágosító jellegű beszélgetése­ket az ötödik osztályban fel­tétlenül el kell kezdeni. — És otthon? Tapasztalata szerint otthon őszinte választ kap a gyermek kérdéseire? — Talán egy árnyalattal közelebb léptünk, őszintébbek a szülők, mint az előző gene­rációk szülei voltak. Az itt jelenlévő szülőknek is tartot­tam kamaszkorukban előadá­sokat... S hogyan látják a pedagó­gusok, akik biológiát is taníta­nak, s osztályfőnökök is egy sze­mélyben. Puffá Éva vöröske­resztes tanárelnök is a Buda­pesti úti Általános Iskolában: — Véleményem szerint még mindig folyik a labdadobálga- tás, hogy ki illetékes a csalá­di életre nevelésben, a gyer­mek szexuális felvilágosítá- ban. Megítélésem szerint a családban kell kezdődnie, s csak aztán jöhetnek az intézmé­nyesített felvilágosítások. Palicza Irén hetedikes osz­tályával épp most jutott el a beológia-tanmenetben a kér­déshez. A következő osztály- főnöki órán fog válaszolni a gyerekek névtelen kérdéseire. — Egy nap alatt tizenkét kérdést dobtak a ládába. A számok az érdeklődésről, a kí­váncsiságról árulkodnak, ma­guk a kérdések pedig arról, elég mély ez az érdeklődés. Nem szabad figyelmen kívül hagyni! XXXXXXXX A Budapesti úti Általános Iskolában szándék és lehető­ség egymásra talált. Dr. Lu­kács Ida a nyugdíjjal elegen­dő időt nyert, hogy azzal az üggyel foglalkozzék, amit na­gyon a szívén visel. Szeptem­bertől átveszi egy vagy két osztály egészségügyi nevelését, s ebben egyforma hangsúlyt kapnak higiénés, mentálhigié­nés, szexuális kérdések. — A tervek szerint negye­dikes, vagy ötödikes osztályok­kal kezdjük, a doktornő pe­dig végigkíséri őket a nyol­cadik osztályig. — Technikailag, a zsúfolt órarendet is figyelembe véve, hogyan oldható meg ez az együttműködés? Dr. Horváth Istvánnét szemmel láthatóan felvilla­nyozta az új terv, lelkesen magyarázza: — A biológia- és az osztály- főnöki órákhoz oly tanmene­tet készítünk, amiben külön jelöljük a doktornő óráit, te­hát minden egészségneveléssel, családi életre neveléssel ösz- szefüggő órát ő tart meg. Biz­tosak vagyunk benne, hogy rö­vid idő alatt olyan kapcsolat­ban lesz a diákokkal, hogy azok bátran mernek hozzáfor­dulni minden problémájukkal. Az új terv ötletét az ankét adta. Egyelőre azonban még terv. Tervnek nagyszerű. Vár­juk a hozzá fűzött remények valóra váltását. Hogy a pél­dát másutt is kövessék. Veszprémi Erzsébet Mozaik Nógrád megye színészet! múltjából (II.) Színjátszók és igazgatók Az úttörő direktorok egyi­ke, Üjfalussy Sándor 1824 szeptemberében telepszik le egy időre Balassagyarmaton. Üjfalussy, mint a kassai színtársulat tagja bejárta az egész országot, télen rend­szeresen Miskolcon szerepelt, innen rándult át gyakorta Nagykállóba, Sátoraljaújhely­re a megyegyűlések alkal­mával. 1815 őszén a Pesten működő magyar színésztársa­ság egyik tagja volt. s mi­kor a társulat megbukott, Kecskemétre szerződik, majd 1820 elején Kilényi Dávid, a Gyarmaton és Losoncon többször is szereplő igazgató színésze lett. Még ebben az évben meg­vált tőle és maga szervez társulatot, amellyel Zala­egerszegen kezdi meg a szí­nészi életet. A társulat a kö­zepes csoportokhoz tartozik, hiszen Komáromban 12 tagú társasággal szerepel, innen jutnak el aztán Balassagyar­matra, ahol a megyegyűlés alkalmával hirdetik a művé­szet igéit. Kilényi pályafu­tása is elég göröngyös. Tár­sulata feloszlása után Deb­recenben működik az Éder- társulatban. 1823-ban „vég­leg” abbahagyja a vándorló életet és Budán a helytartó- tanácsnál ímokoskodik. Cse­kély iskolai végzettsége mi­att itt sem maradhat sokáig. Kolozsvárra megy színésznek Székely József társulatához. 1843-ban ismét Debrecenben találjuk,, ahol Bállá Károly mellett a „Nagyváradi-Deb­receni Értesítő” szerkesztője lesz. Innen Nagyváradra ke­rül, ahol egy szerencsétlenül kezelt seb következtében hal meg. Bár nem volt iskolázott ember, képességei magasain túlszárnyalták társulatának több tagjáét. Jó művészként tartották számon, több szín­művet fordított is. Gyarmaton szereplő trupp­énak kiemelkedő alakja volt Gödé István, ekkor huszon­három évesen a vezető férfi­szerepeket alakította. Jogot Végzett Kolozsvárt, ahol 1837- ben már saját csoportjával lépett fel. A Nemzeti Szín­házban is szerepelt 1841-ben. A szabadságharc alatt a Má­tyás huszároknál számvevő­ként Bem oldalán harcolt. El­fogtak, Jozefstadtban volt fogságban. Ezek után már nem volt sok kedve a színé­szi mesterséghez, előbb jegy­ző. maid leányiskolái igazga­tó és bírósági segéd lett. Raj­ta kívül Koncz és a Hetényi család nevét említi a Hazai és Külföldi Tudósítások 25. száma Gyarmaton játszott a di­rektor felesége is. Sáska Bor­bála, aki a magyar nyelv mellett kiválóan szerepelt francia és német nyelven is. 18?6 áprilisában Balogh István színészcsapata Lo­soncra érkezik. Balogh már tizenhét éve színész, több mint tíz éve igazgató. A deb­receni ..Köztársaság’’ elne­vezésű színészegyesülést igaz­gatta, de leginkább vidéken, faluhelyen szerepel, mert ,.a város úgy is művelt, a váro­siaknak nem kell tanítás, de műveljük a falui, mert an­nak sohasem jut ki a szelle­mi élvezetből.” A Balogh-tár- sulat nyitja meg 1810-bam a székesfehérvári színházat. Balogh István jó direktor volt, de nem a legjobb szí­nész. Alkata és jókedve mi­att komikus szerepeket alakí­tott, de nagyon eltúlozta sze­repeit és ez visszatetszést váltott ki a közönségből, aki ez időben pedig igen hozzá­szokott a színpadi túlzások­hoz. Pályafutása a szokásos ki­térőkkel a színházhoz kötő­dik. 1828 januárjában Ka­posvárott választják meg nó­táriusnak, egy év múlva újra járja társulatával a falvakat, mezővárosokat. Az igazgatás azonban csak a kudarcokat hozza, le kell mondania sa­ját együtteséről, kénytelen más direktorhoz szegődni. A Nemzet: Színházban öt éven át tag, de alig léphetett szín­padra modora miatt, így az adminisztrációt, illetve a légszeszvilágítás kezelését bíz­ták rá. Érdemei nem a színészpá­lyán születtek, hanem az író­in. Elbeszélései, humoros cikkei a Hölgyfutár, a Ma­gyarország, a Nagyvilág haJ sábjain jelentek meg. Tizen­hat színdarabot írt, színpadra alkalmazta Fazekas Mihály Lúdas Matyiját. Színháztörté- netileg azonban a legfonto­sabb a naplója, melyben at korszak színészed életét mu­tatja be. Balogh társulata Balassa­gyarmatra is eljut 1826-ban, hogy műsorát bemutassa. Ez a műsor a közönségigénynek megfelelően kettős volt. Egy­részt a Hamlet, a Rómeó és Júlia, Hunyadi János, más­részt a Csörgősipka, az An­gyal Bandi, a Falusi borbély szerepelt a színlapon. Ennek megfelelően áll össze a tár­sulat .jelmeztára és díszlet­anyaga is. Balogh színházi könyvtára 1820-ban 02,1826- bap gyarmati és losonci sze­replése idején már csak 26 darabból áll. A többi a ván­dorlások során elkallódott Naplójából tudjuk meg. hogy Losoncon a Rómeó és Júlia előadásának bevétele 153 forint volt, ami jelentős si­kernek minősíthető. Társulata igen változó lét­számot mutat. Gyarmati és losonci szereplése idején hat­tagú, 1829-ben már csak ket­ten maradnak, egy év múl­va heten szerepelnek, 1831- ben Pesten ismét hatan ját­szanak. és a kolerajárvány után négyfős a társulat. Meggyengült hallása mi­att 1854 március I-én nyug­díjazzák 543 forint 60 kraj­cárral, de a szereplést nem tudja abbahagyni. Négy év múlva Keszy József társula­tánál lép fel, majd 1861-ben Újpesten harmadmagával lát­szik egy kocsmában. Szí­nészi pályájának 50 éves év­fordulóját a Nemzetiben ün­nepli saját operájában, a Csemy Györgyben. Nógrád vármegyei fellépé­sük úgy tűnik sikerrel zá­rult 1826-ban. hiszen több ízben feliénnek még Loson­con, Balassagyarmaton. 1835 márciusában — megelőzve a miskolci truppot és Dérynét! — látják b vármegye készü­lődését- a- megyeháza megnyi­tására Telek Ervin f Folytatjuk) Szerzőavatás Bordásfalak Megyénk irodalmi, művé­szeti, kritikai folyóirata Pa­lócföld Könyvek sorozatá­ban újabb megyei szerzőt avat. Az ünnepi könyvhét alkalmára jelenik meg. M. Szabó Gyula újságíró, a NÖGRÁD rovatvezetőjének Bordásfalak című gyűjte­ményes kötete. A szerző az elmúlt fél évtized riportjai­nak, szociográfiai írásainak javát adja közre. Az olva­sók megismerkedhetnek mai életünk örömeivel és gond­jaival, új kezdeményezések­kel, jobbító cselekedetekkel. A kötetet Szekulity Péter közíró, publicista ajánlja figyelmünkbe. Az illusztrá­ciókat Czinke Ferenc Mun- kácsy-díjas grafikus, érde­mes művész készítette. Miről ir a Világ Ifjúsága? 1968-ban megbolydultak a nyugati fővárosok utcái, ba­rikádok emelkedtek, falraga­szok lepték el a falakat, a fogyasztói társadalom meg­szokott rendjét szokatlan kö­vetelések és események borí­tották fel. Mik is voltak az azóta már legendássá vált 68-as diákmozgalmak? Kik vettek benne részt? És mit akartak? És mi tör­tént velük? És mi történt a kontesztálók kisöccseivel? A Világ Ifjúsága májusi számá­nak Forrás+Háttér+Doku- mentum összeállításában Ba- lázs-Piri Krisztina összeállí­tása 15 év távlatából próbál választ adni ezekre a kérdé­sekre. A témához közelebbről kapcsolódik a pár éve zajlott zürichi ifjúsági megmozdulá­sokról íródott riport. A lap további hasábjain Tanzániába, Angolába, a Hawai-szigetekre, Madame Tussaud híres londoni panop­tikumába, Albert Schweitzer lambarénéi dzsungelkórházá­ba, a hollandiai Madurodam makettvároskába kalauzolják színes írások és színes képek az utazni szerető olvasót. Foly­tatódik a tavaszi randevú: eb­ben a hónapban Hegedűs Gé­za, Ruttkai Éva, Földes Lász­ló, Máriássy Judit és Gyur- kó László válaszol a lap kér­déseire. műsor KOSSUTH RÁDÓ: 8.27: Világablak 8.56: Olvasólámpa 9.06: Népdalok 10.05: Még egyszer a népszerűség ügyében 10.16: Két keréken Magyarországon 10.32: Válaszolunk hallgatóinknak 10.47: Fúvósátiratok 11.04: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 12.45: Emberek — emberség 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.05: Jámbor László operaáriákat énekel 15.28: MR 10—14 16.04: Kritikusok fóruma 16.14: Kóruspódium 16.32: Maurice André trombitán játszik 17.05: Kapuzárás előtt 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat .17.46: André Segovia cfjfjS ír 20.25: Verdi operáiból 21.16: Megfér-e két dudás egy csárdában? 22.30: Angol madrigálok 22.45: Az MTA közgyűlése után 23.00: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből 23.34: Bach: I. brandenburgi verseny 00.10; a Magyar Néphadsereg Zenész Tiszthelyettesképző Szakközépiskoláiénak rézfúvósegvüttese latszik 4 NÓGRÁD - 1983. május 25., szerda PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A Stúdió 11 (elvételeiből 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: A 04. 05, 07 lelenti 10.00: Zenedélelőtt 12.#5: Járóka Sándor népi zenekara látszik 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőd rádió zenés délutánja 15.50: Messziről messzire 16.40: ötödik sebesség 17.30: Körkapcsolás 18.55: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 19.15: Zenei tükör 19.45: A Men At Wok együttes felvételeiből 20,45: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara látszik 21.20: Nemzedékek 22.10: Pajkos diákok 22.30: Könnyűzene Jereb Ervin szerzeményeiből 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsor­ismertetés. 17.05: Hangverseny­krónika. 17,20: Ablak az ország­ra, Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Ex­porttevékenység a salgótarjáni öblösüveggyárban. — Minőség és jövedelem az Agriában. — Gé­pészeti előkészületek az aratás­ra.) Felelős szerkesztő:- Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAG VAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (lsm.) 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (ált. lsk. 8. oszt.) 8.25: Környezetismeret (ált. lsk. 1. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. lsk. 8. oszt.) 9.35: FlzikBi kísérletek. 9.55: Delta. 10.30: Nincs szerelem fájdalom nélkül. NSZK tévéfilm. (ism.) 11.35: Bolondos leg-szikon. An­gol film (lsm.) 12.00: Képújság. 14.10: Iskolatévé: Stop! (ism.) 14.20: Magyar Irodalom (lsm.) 14.55: Fizikai kísérletek 2—3. rósz (ism.) 15.15: Oldluk meg! 16.25: Hírek 16.35: Ballagó idő. Magyar film. 18.05: Képúj-ság. 18.10: Reklám. 18.15: párhuzamos emlékképek. 18.50: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 18.55: Reklám « 19.10: Tévótorna 19.15: Esti mese, 19.30: Tv-hfradó 20.00: Üt a döntőig. 20.10: Hamburg—Juventus labdarúgó BEK-döntő mérkőzés 22.00: Dagmar Koller most vala­mi mást csinál. Zenés portréfilm. 22.45: Tv-híradó 8 2* MŰSOR: 18.10: A kőszegi szemle műsorá­ból. (ism.) 18.40: perpetuum mobile (lsm.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Az élet hajótöröttel. Ma­gyarul beszélő spanyol film. 21.40: Tv-hlradó 2. 22.00: Az én színházam. 22.50: Képújság. BESZTERCEBÁNV A: 17.55: Autósok-motorosok 18.30: URH-kocslval 19.10; Esti mese 19.30: Tv-híradö 20.00: Hotel a halott alpinistához. 21.20: Azimut 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hamburger SV—Juventus Torino. Labdarúgó BEK- döntő mérkőzés, felvételről 23.45: Hírek 2 MŰSOR: 18.25: Nap-föld-energta 19.30: Tv-híradó 20.05: Bratislava! Lyra 1983. 21.15: A BL '83 külföldi vendége I 21.30: Időszerű események 22.00: Huligán. Tv-1áték MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Ben Húr I—II. Színe* USA szuperprodukció. 7 órától: Picasso kalandjai (14). színes ttvéd filmszatíra. — Balasatt- gyarmati Madách: Dominó-elv (14). Színes amerikai bűnügyi film. — Nagybátnnyi Petőfi: Tal­mié olajban. Színes. szinkroni­zált francia film vígjáték. — Pásztói Mátra: Start két keré­ken. Színes, szinkronizált usa fiimvigjáték. — Karancslapujtö: Anaszerepben. Színes szovjet film.

Next

/
Thumbnails
Contents