Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

I Tavaszt hozó játék A FEJSZE MAR A MÚLTÉ Ha hátrányban a gyermek... Lehetőségek után kutatva egy iskolában Az anya huszonéves. Analfabéta. Három gyermeke közül a legnagyobb első osztályos. Gyakran írják be az Iskolában a hiányzók közé. Ilyenkor szinte biztos lehet benne a tanító néni, mi a távolmaradás oka. A hatéves nagynak vigyáznia kell otthon a kicsikre, mert szülők­nek dolguk akadt. Az írástudatlan anyának nem szem­pont a programok összeállításánál az ismereteket adó is­kola, így aztán bármiért otthon tartja az iskolaköteles gyermeket. Az iskolában egyedi esetnek számít az előbbi kisis­kolás, de nem egyedül hátrányos helyzetű kétszáztizen- két iskolatársa közül. Hatvan ilyen sorsú gyedeket tarta­nak számon a salgótarjáni Csizmadia úti Általános 1st kólában, róluk beszélgettünk Nándori Ferencné igazgató­val és Péter Pálnc ifjúságvédelmi felelőssel. — Nem csökken a hátrá­nyos helyzetű és veszélyezte­tett gyerekek száma jelentő­sen. Kimutatható, látványos eredményt nem tudunk pro­dukálni. De elejét tudjuk venni annak, hogy egy-egy gyerek sorsa rossz irányt ve­gyen. Ha anyagiak miatt van hátrányban a gyerek, az étke­zésben kedvezményt kérünk számára a városi tanácstól. Szerencsére, minden esetben elfogadják a kérelmünket, no, de ezzel csak egy minimális feltétel adott. Az anyagi ne­hézséggel küzdő családoknál — tapasztalatunk szerint — ott a baj, hogy rosszul gaz­dálkodnak. Mi hogyan tanít­suk meg őket? Ha a gyermek, vagy a család szellemi képes­ségei, betegség a hátrányos helyzet okozója, újra csak azt kell mondanom, az okot meg­szüntetni, elejét venni nem tudjuk. Mit teszünk mégis az esélyek egyenlőségéért? Nándori Ferencné született nyilatkozó. Maga teszi fel a kérdéseket, világít rá a sarkal- latos pontokra. Az újságíró­nak csak jegyeznie kell. — Az óvoda előrejelzéseit figyelembe véve, az első osz­tályban kezdődik a mun­kánk: fel kell derítenünk, kiknek van leginkább szüksé­gük fokozott odafigyelésünk­re. Ezeket minden esetben be­agitáljuk a napközibe. Min­den tantárgyból tartunk hi­vatalos korrepetálásokat, S e mellett se szeri, se száma az alkalomszerű, egy-egy anyagrészre koncentráló fel­zárkóztató foglalkozásnak. A tizenhét fős tantestületben mindenki tudja, hogy az óra­vezetésnél figyelemmel kell lenni azokra, akik csak las­sabban tudnak haladni, s, akik annyit tudnak, amit itt az iskolában megtanítunk ne­kik. Sok az olyan gyerekünk, aki csak akkor jut kijjebb a városhatárnál, ha mi elvisz- szük kirándulni. Vigyázunk rá, egyetlen gyerek se marad­jon itthon. Ha anyagi termé­szetű akadályba ütközne rész­vétele, a csapatpénztár is se­gít. — Városban laknak ezek a diákok. Hogyan élnek a vá­ros adta lehetőségekkel? — Száztíz gyereknek van mozibérlete, köztük minden napközisnek. Színházba já­runk, Budapestre is. A gyer­mekkönyvtár sajnos, a város másik végén található, de van saját ötezer kötetes könyvtá­runk, az állomány bővítésért évente tízezer forintot fordí­tunk. A gyérekek rendszere­sen kölcsönöznek, mert közel kerülnek a könyvtárhoz az osztályfőnöki és könyvtári iro­dalomórák alkalmával. Gon­dolom, most az érdekli, kikre támaszkodhatunk a hátrá­nyos helyzetűek felkarolásá­nál. — Az ifjúságvédelmi al­bizottság mellett a Hazafias Népfront területi aktívái so­kat segítenek. Név szerint meg kell említenem Goldhau- ser Lajost, aki gyakran fel­hívja figyelmünket a felügye­let nélkül hagyott, kószáló gyerekekre, a játszótéren ron- gálókra. Ilyenkor aztán meg­keressük a szülőket. Apropó! Tizennégyen "a tantestületből több, mint húsz éve tanítunk Itt együtt. Sok gyereknek, köztük sok hátrányos helyze­tűnek a szüleit is tanítottuk. Megfigyeltük, hogy a mai hát­rányos helyzetű gyerekeknek a szülei is azok voltak egy­kor. A mi munkánkat úgy se­gíti ez a tény, hogy az ilyen szülőkhöz könnyebb utat ta­lálni a régi kapcsolat révén. Még a körzetet sem mutattuk be, bár azzal kellett volna kezdeni. Akkor most arról szólunk, néhány szót — kon­ferálja be a következő gon­dolatot az igazgatónő, majd az ifjúságvédelmis, Péter Pálné veszi át a szót: — Szerencsére, a gyerekek helyzetét tekintve nincsenek nagy mélységek és magassá­gok, egységes a közeg. Sok a családi házas utca, s itt a szü­lők foglalkoztatják a gyere­keket. Lehet, hogy nem ta­nul fényesen a diák, de nem csavarog. Inkább az iskola mögötti lakóteleppel vannak nekünk gondjaink. — S vannak-e... — Kirívó eseteket szeretne hallani, ugye? Már nem na­gyon vannak, s tulajdonkép­pen ez is eredmény... Volt olyan, hogy a gyerek szabá­lyos életveszélyben volt, az apa fejszével levágta a gye­rek lábujját. Szerencsére ez már a múlté. Ma az a kirívó eset, hogy a szülő nem enged be bennünket, amikor család- látogatásra megyünk. Négy­szer megyünk, négyszer nem nyit ajtót. De a szülői érte­kezletre eljön.. (v. e.) (Té) Vélemény Kofkodács és kompiúter „Nálunk a számítógépet saj­nos nem termelőeszközként használják. Pedig meg tudná keresni az árát!” — hangzott el több időszerű gondolat közt ez is a Kockázat legutóbbi „példányában”. Gubcsi Lajos közkedvelt műsora ezúttal a számítástechnika hazánkbeli el (nem) terjedésének folya­matán keresztül érzékeltetett néhány sürgős gazdasági te­endőt. A kompjúterszemszögből ki­rajzolódó kép aligha tűnt szo­katlannak, meglepőnek. Mint láthattuk: sokszínű a piac eb­ben a szolgáltatásban (is). Megtalálhatók benne a mono­polhelyzetet, hatósági védel­met élvező „nagyok”, a rész­ben versenyző közepes válla­latok, s a mintegy ötszáz — bukásnak, meggazdagodás­nak egyaránt „kitett” — kis­vállalkozói munkaközösség. Ezek kínálatát többféleképp indokolt kereslet köti le: egy­részt több vállalat érzi már a valóság szorítását, másrészt néhányan „elvárásnak” tesz­nek eleget a számítógépesí­téssel, harmadrészt pedig presztízsből: „nekünk is le­gyen” jelszóval szereznek be —, ha kell, ha nem — komo- jútert. Hogyan használjuk ki az „észmasinát”? Ebben is fölismerhetők a régebbi honi sajátosságok: alig. Többnyire gépi adatfeldolgozásra fog­ják a készüléket, s a ne­mesebb műveletek: a terme­lésirányítás, a készletgazdál­kodás, a gazdasági elemzések csak itt-ott jutnak osztályré­szül a számítógépeknek. így kimutatható hasznuk alig ke­letkezik, mert „munkájuk” nem függ össze az eredmé­nyességgel, s amennyi^ lét­számot nyerünk az adminiszt­ráció rövidülése révén, azt el­vesztjük a belépő programo­zás „vámján”. Nem volt híján jó példák­nak sem a „Gubcsi-show”. Egy téesz például a csirkenevelés­ben hasznosítja a számítógé­pet, sokrétűen és kimutatha­tóan. Az ezért felelős szak­ember elsorolt néhány fölté­telét a kézzel fogható eredmé­nyességnek. Először is nél­külözhetetlen a szakértelem, mindjárt a számítógépesítés elhatározásakor. így délibá­bos képzelődések helyett rög­tön a gyakorlatias elgondolás érvényesül. Ez utóbbinak forUos sajátossága, hogy átfo­góan veszi számba az igénye­ket, lehetőségeket. „A számí­tógép önmagában semmit nem ér” — mondta ezt maga a számítástechnika híve! Épp úgy termelőeszköz, mint a jármű, az etetőberendezés, az istálló. Ezekkel összhangba hozható, „honosítható” komp­jútert kell eleve beszerezni,# rászabott feladatokkal mű­ködtetni. Gazdaságunk szerkezeti sa­játosságaira derített világot egy, a KSH-ból kivált kisszö­vetkezet elnöke, amikor el­mondta: az apró szervezetek elenyésző rezsivel dolgoznak, így olcsóbbak lehetnek a „na­gyoknál”. Az „aprók” további előnye „a hallatlan rugalmas­ság — így az elnök. — Mögöt­tünk az "államnagybácsi-“ nem áll, hogy kihúzzon az esetle­ges csődből, így a jó hírünk­re oda kell figyelnünk. Nem csinálunk mást, csak határ­időre pontos munkát vég­zünk”. Ez az egyszerű recept fölidézi az előző Kockázat­műsort. amelyben az osztrák „csődhivatal” tisztviselője ki. fejtette: a követelmény nélkü­li támogatás renyhévé teszi mind a kisegített, mind az összes többi vállalatot, ezért csak nagyon ritkán és körül­tekintően veszik elejét csőd­nek támogatással. Hogy effajta általános tör­vényszerűségek fogalmazód­nak meg a számítástechnika ürügyén is. ez annak a jele: gazdaságunk minőségi stádi­umban mozog, s e stádium jel­legzetes követelménye, hogy az irányításban is a minőségi elemek kerüljenek túlsúlyba. m. p. A RIPORT — Jó napot kívánok, üd­vözlöm, drága művésznő! — Tizennyolc óra.. .húsz perc... harmincöt másodperc. — Nagyon kedves! Beszél­getésünkhöz igazán stílusosan ült le. — Pontosan, mint mindig. — Azt kérdezem most ha­zánk leghíresebb, hogy úgy mondjam, barométerétől... — Barom?! ■— Szóval azt kérdezném öntől, drága művésznő: ho­gyan sikerült ilyen kitünően regisztrálnia magnóra a hu­szonnégy órát? — Pontosan. — Amikor feltárcsázom a pontos időt, és ön megszólal, mindig eszembe jutnak a ré­gi nagy tragikák. Ilyen ele­mentáris prózatehetség talán egyik sem lehetett. Hogyan került, művésznő, erre a pá­lyára? — Már kisgyermek korom óta foglalkoztatott, aztán so­káig nem. — Tehát tudatosan készült erre a pályára? — Pontosan. T'gyanis annak idején a barátnőm hívott ma­gával, mert ö olvasta az új­ságban, hogy a pontos időre megbízható bemondót keres­nek. Élkísértem, de aztán bentragadtam. — És? — A többit már tudja. — Tehát sikerült az álmait megvalósítania! — Nézze, erre már nehe­zebb válaszolnom. Én olyan vagyok, mint a csörgő óra. Húzzanak fel. és én csörgők, pontosan. Imádok csörögni! Imádom, ha szükség van rám! De tudja, sokszor hiába húz­nak fel, és állítják be a csör­gőt. Jön valamelyik mutató, a kicsi vagy a nagy, és puff neki, a csörgőt mag ival von­szolja. Kérem, az ólet is egy ilyen nyaktörő mutató. — Csak nem? ön elégedet­len? — Természetesen. Hiszen az elégedetlenség az egyetlen mozgató rugónk, ami ketyeg- tet bennünket némi csodával, szépséggel. Tudja, amikor né­ha magam is felhívom a pon­tos időt, elbizonytalanodok. Talán gyorsabban kellett vol­na mondanom! Az idő rohan, én meg becsaptam a drága közönségemet. Becsaptam az­zal, hogy tizennyolc őra.„ negyvenöt perc... és a má­sodpercet időnként le is nyel­tem. — Csodálatra méltó ön drá­ga művésznő! — Pontosan, mint mindig. — De azért pihenésre jut ideje? — Ugyan, kérem! Az én éle­tem nem több, mint egy stop­peróra. Tudja, mi művészek így élünk; jön egy futam, valaki megnyom egy gombot, eldörrenti a startpisztolyt, mi pedig ketyegünk, amíg ki nem kapcsolnak minket. Ma­gánéletünket is így késsük le. De ha újra kezdeném, én akkor se késnék. — További tervei? — Nagyon is izgalmasak! Elvállaltam a metróvonalak hangos bemondását. A napok­ban írtam alá a szerződést. — Komoly és megtisztelő szerep. — Pontosan, mint mindig. Tudja, ebben a szerepben az a csodálatos, hogy intuitív­nek kell lennem. Mert ha va­laki a sínek közé esett, akkor már hiába mondom neki, hogy hagyja el a biztonsági sávot. És sorolhatnám az eh­hez hasonló drámai feszültsé­geket! — Mikor és hol hallhatjuk a legközelebb? — Mivel a tüdőm egy kicsit haszontalankodik kihasznál­va ezt az alkalmat, elvállal­tam a rádió pontost lő- jelzé­seit. — Gratulálok! — Jó, jó, de nem mind az ötöt, csak az ötödik sípszót! Szűcs Mariann Méreg az angolna vérében Egy berlini kutató kísérle­tei azt mutatták, hogy a há- zinyulak, kutyák, galambok és békák, amelyekbe angolnavért fecskendeztek be, görcsszerű tünetek kíséretében légzés- és szívbénulásban elpusztul­tak. Az angolnavér szériumá- nak mérge megszünteti az emberi vér alvadékonyságát. A sebekbe kerülő angolna­vér erős gyulladást okozhat, a szembe fröccsentve heves fájdalmat kelt, a kötőhártya és a szemhéjak gyulladásba jönnek, és gennyet választa­nak ki. Utána a szem bizd- nyos ideig nem tűri a fényt.' A Sütés és főzés azonban ár­talmatlanná teszi az angolna­vért, mert az 60 fok körüli hőmérsékleten felbomlik. KOSSUTH RADIOI ».IT: A Tenkes kapitánya ».01: Két országgyűlés közt ».IS: Népdalok 10.05: Barangold Dominó ia.35: Rádiószínház 11.27: Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. K. 271. 13.03: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódlák >4.29: Miska bácsi levelesládája tS.05: Kóruspódium 15.2»: MR 10—14 16.03: Kritikusok fóruma 11.13: Látogatóban az egerágl rezesbandánál 1S.S7: Ruggiero Ried Sarasate-mű veket hegedül 17.05: Veszteség után — kiútkeresés közben 17.30: Pátria 17.45: Reflektorfényben egy operaária i#45: A párizsi Polifon együttes énekel 19.35: Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét 21.40: David Munrow (blockflőte) és együttese játszik 22.30: Dimttr Petkov opera­áriákat énekel 22.43: Torpedókkal a rák ellen 23.00: Szvlatoszlav Richter zongorázik 0.10: Schöek Ottó táncdalaiból r PETŐFI RADIO: *.05: Filmzene 8.35: Idősebbek hullámhosszán (.30: Válaszolunk hallgatóinknak ».45: Fúvósindulók 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Népdal kórusok, népi hangszerszólók 4 NÖGRÄD - 1983. április 13., szerda 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Bécsi vér Részletek Johann Strauss operettjéből 15.10: Fiataloknak 1 16.00: Mindenki Iskolája 16.40: Záray Márta és Vámosi János énekel 13.50; zenei tükör 1S.2D: Vörös Sári nótákat énekel, Bicskei Géza cimbalmozlk 13.45: Jlml Hendrix felvételei bői 20.33: Rádlószlnház 21.50: Újdonságainkból 22.30: Verbunkosok, katonadalok 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Az állattenyész­tés eredményei Kesznyétenben — Mit őröl az örlőmű — Akik a minőséget ellenőrzik) Felelős szerkesztő: Paulo vits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport 13.00 Észak-magyarországi krónika. j8.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 1.00: Tévétoma. (Ism.) 8.05: Orosz nyelv (ált. tsk. 6. oszt.) 1.30: Osztályfőnöki óra (középiskolásoknak) (.00: Magyar Irodalom (ált. lsk. alsó tagozat) 8.23: Fizikai kísérletek. IIT. ».50: Stop! Közlekedj okosanl 9.55: Delta. (Ism.) 10.20: A Hamr család XI/8. rész: Diák 11.30: Képúlsag 14.30: Iskolatévé. Stopl 14.35: Orosz nyelv. (Ism.) 15.00: Magyar Irodalom (Ism.) 15.25: Osztályfőnöki óra (Ism.) 13.45: Fizikai kísérletek (Ism.) 16.00: Hírek ! 16.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 16.15: Mexikó varázsa. Francia rövtdftlm. II/2. rész 16.45: Reklám 16.55: Magvarország—Görög­ország olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés közvetítése Csepelről A szünetben: Képújság. i - Reklám J 18.45: Ahol legfehérebben Izzik a vas. Dokumentumaira 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma ., 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A tizenharmadik > elnök Tévéjáték 21.30: Tlsztelendők. A Szent föld ma. II. rész. 22.25: Tv-hlradó. 3. 2. MŰSOR: 20.00: Szerelem és eljegyzés NDK film 21.10: Tv-hiradó, 2. 21.30: Autó-motor sport 21.50: J. S. Bach: 6. brandenburgi verseny 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 17.55: Autósok, motorosok (Tsm.) 18.30: URH-kocsival 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: Napjaink városai 20.25: Hangverseny 21.25: Azimut. 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Farkasok. Tévékomédia 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 17.05: Jurij Gagarin. Dokumentumfilm az első űrhajósról. (Ism.) 17.35: Híres operaáriák 18.15: A rendőrség naplójából 18.25: Lépésről lépésre. 1. rész 19.25: Oszkár. Magyar rajzfilmsorozat. 19.30: Tv-híradó 20.00: Lépésről lépésre 2. rész. 2130: Időszerű események 22.00: Cnsiang. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Hatásva­dászok. (14) Színes magyar film. 8 órától: Ária egy atlétáért. (16) Színes lengyel film. — Balassa­gyarmati Madách: háromnegyed 6-tól: Szuperexpress. (14) Színes, szinkronizált japán katasztrófa­film. 8 órától: Karla házasságát (14) Színes csehszlovák film. — Nagyliátonyi Petőfi: Elévülhetet­len bűntett. Szovjet bűnügyi film. — Karancslaputtő: Szere­lem Montrealban. (14) Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Jobbágyi: Iskolamozi: Besző-% köntös.

Next

/
Thumbnails
Contents