Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
Munkaértlemrend bronzból Együtt a gyárral A TŐLE MEGSZOKOTT, amikor a pártvezetőségből más-más munkára, bizony, NYUGODT, kimért léptekkel indult az igazgatónőhöz. Már várták. — Julika, az Ipari Minisztériumba hívnak — nyújtotta át a meghívó levelet mosolyogva az igazgató asszony. Zavarba jött, hogy olvasni kezdte. Percekig szólni sem megkeresték, hogy vegyen nem tartják túlságosan jónak részt az alapszervezet irányi- a varrónők. Egyik, másik palásában, a pártvezetőség munkájában, napokig töprengett. A párt belső életéről, az irányításról sok mindent tanult, olvasott. De azt is tudta, hogy ettől még elronthatja a dolgot az ember, ha a szervezeten tudott. Aztán is lassan, aka- Kbelül va,n' A Párttagok bíztak riozva ensedte el a szavakat- benne alapszervezetr titkárnak dozva engedte el a szavakat: — Mikor menjek... Hány órára... — De hiszen minden ott van a meghívón — csodálkozott az igazgatónő. Később az osztályvezetők dozva beszélt a munkáról, a tanácskoztak a tennivalókról, feladatokról az első taggyű- Ott ült köztük Ökrös Lász- lésen. Az emberek szemében Ióné is. Kényszerítette magát, nagy-nagy várakozás ült. A hogy a munkára ügyeljen, de munkáslányok, -asszonyok azt gondolatai minduntalan el- remélté^, az ő dolgukban inválasztották. ALAPOSAN MEGGONt DŐLT, megfontolt mindent, amikor vállalta a munkát, a megbízatást. Mégis remegett kezében a papír, halkan, akakalandoztak. Óvatosan félretolta jegyzeteit, megnézte a levél címzését, s bele-bele olvasott. Semmi kétség, kitüntetik. Kimondhatatlan öröm fogta el. Aztán elgondolkodva nézett maga elé: valóban rászolgált az elismerésre? tézkedik az új titkár. Jobb körülmények között, s egy kicsit több pénzért is dolgoznak majd. A főmérnök, a főkönyvelő, az osztályvezetők meg azt várták, ha párttitkár, akkor értse a dolgát. Ökrös Lászlóné nem áltatta magát, tudta, hogy mindnyájukéit nak igaza van. T Amikor az első alapszerveAmikor leérettségizett, két zeti munkaprogramot készítet- lehetőség között választha- ték, bekopogott Kaszás Jó- tott. A ZÖLDÉRT savanyító- zsefnéhez, az igazgatóhoz. üzemébe, meg a textilipari vállalathoz — a ruhagyár őse volt — hívták dolgozni. Az utóbbit választotta. Teregette a kelmét a szabászok keze alá, később mintákat rajzolt, szabott. Teltek-múltak az évek, s az eszes, igyekvő fiatalasz- szonyt elvitték anyagszámlá- zónak. Később csoportvezetőnek tették a Salgótarjáni Ruhagyár három telephelyén fogta össze a számlázást, az anyaggazdálkodást. Ma is az a . dolga, hogy számoljon, — Szeretnék megismerni, megtanulni mindent, hogy önállóan dolgozzam. De most még segítségre van szükségem — mondta neki. Az igazgatónő türelmes, jó tanítónak bizonyult. ökrös Lászlóné ma már nemcsak jól érti, másokkal is igyekszik megértetni: a népgazdaság, a gyár és a gyári munkásnők jól felfogott, közös érdeke a pontos, a jó munka. Ez jelent piacot itthon és külföldön, ez jelent nyereséget a mérjen. Hogyan lehet a diva- gyárnak, pénzt a gyárfejlesztos, szép ruhákat a lehető legkevesebb kelméből szabni, varmi. Közben férjhez ment, egy fiúcskát nevelt, tanult a marxista—leninista esti egyetemen, s, ahogy azt otthon látta, társadalmi munkában szervezte, irányította a gyári KISZ-aiapszervezet tevékenységét. Tevékenységükért az alapszérvezetet, s őt magát is elismeréssel illette a KISZ Központi Bizottsága. Mégis, téshez. a munkásnők béréhez. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű a mindennapi munka során. Ha történetesen tíz-húsz ezer darabos megrendelés fut a szalagokon, nincs különösebb gond. A piaci körülmények azonban úgy alakultak, hogy nem várhatnak csak a sok ezres megrendelőkre. Igyekeznek kielégíteni a kisebb igényeket is. A kisebb szériát, a gyakoribb átállásokat mc vasbeton szerkezetének ff Épííőh kéthavi idüe’őnye Befejezte a salgótarjáni építését a Salgótarjáni Terve- Mérleg út utolsó, IV-es üte- ző és Építőipari Szövetkezet. Lassan kirajzolódik az épülettömb végleges formája: itt kap majd helvet a Technika Háza, az S-Modell bolt, a COOPTOURIST, a javító kisvállalat. Az enyhe tél is kezére játszott az építőknek abban, hogy kéthavi időelőnyre tegyenek szert, s ezt az időnyerést várhatóan a befejezési munkák során is tartani tudják. A IV-es ütem végleges befejezési határideje a jövő esztendő közepe. Káhs'gvári „trió Kilenc újítást nyújtottak be az idén, a balassagyarmati kábelgyár ötletemberei. Jelentékenyen megnőtt a kollektív újítások aránya: e kilenc tipp ugyanis összesen 35 szerző nevéhez fűződik. Eddig négy javaslatot fogadtak cl az illetékesek, s egy tavalyi ötlettel együtt idén együttvéve húsz és fél ezer forint díjat fizettek ki újításokért. A legsikeresebb „triónak” Kop- lányi István. Kissimon László és Kohári Ferenc a tagja. E kétkezi munkások fontos anyag- és alkatrcsz-mcgtaka- rításra tettek életképes javaslatot Gyógyító lük Az elmúlt évek során a Szovjetunió kórházaiban, po- liklinikáiban, szanatóriumaiban számtalan olyan rendelőt nyitottak meg, ahol aku- punkturális módszereket alkalmaznak a betegek gyógyításában. Emellett alkalmazzák a reflexoterápia és az égetés legkülönbözőbb módszereit is. Az eddig elvégzett számtalan kísérlet alapján megállapítható, hogy ez az ősi, ugyanakkor új gyógyítási módszer alkalmas nemcsak a különböző idegrendszeri megbetegedések gyógyítására, hanem a sebészeti, szülészeti műtétek során fájdalomcsillapításra is. Ez a gyógyszer nélküli gyógyítási módszer rendkívül fontos, különösen olyan esetekben, amikor más módszerek hatástalanok, vagy más módszerekkel a kívánt hatás nem érhető el. naszolta is a párttitkámak: — A munka több az újjal, a kereset meg kevesebb... Ökrös Lászlóné meg azt a fiatalasszonyt hozta példának —, az alapszervezet tagját —, aki két hete jött vissza gyermekgondozási szabadságról. Három nap alatt száz százalékra futott fel a teljesítménye. A ruhagyár háromszázhatvan dolgozójának többsége fiatal lány, vagy asszony. Ökrös Lászlóné azt tartja, hogy az átlagosnál nagyobb figyelemmel, több türelemmel, de szót lehet .velük érteni. Az alapszervezeti taggyűlések, pártcsoport-beszélgetések megannyi jó lehetőséget kínálnak erre. De mégsem eleget! Ezért aztán a gyárvezetés a párt- és KISZ-szervezet rendszeresen beszélgetésre hívja a munkásnőket, a párttagokat, a pártonkívülieket. Megkérdezik tőlük, hogy érzik magukat, mi az, amit szívesen csinálnak és mit tehetnének jobban ők maguk, s természetesen a gyári vezetők. A legutóbbit két órakor kezdték, s bizony estébe hajlott a nap, amikor felkeltek az asztaloktól. Szinte egymás szavába vágva beszéltek, mondták véleményüket az asz- szonyok. szóvá tették a munkaműveletek szétválasztását, a termelés szervezettségét, folyamatosságát, a munka minőségét, a minőségi prémiumot éppúgy, mint a nagyobb szigort. a munkafegyelemnél, az indokolatlan táppénzes állománynál. Őszinte, jó beszélgetés volt, mindannyian okultak belőle. A Salgótarjáni Ruhagyár hét esztendeje költözött új helyre. Ökrös Lászlóné agt mondta: — Itt a szemem előtt formálódott újjá, korszerűvé a gyár régi képe. Lassan kinői- JiMMIft itó>.w A készáruraktár máris bővítésre szorul, hiszen évről évre nő a termelés, az export. A tőkésországokba több mint 80 millió, a Szovjetunióba 100 milliónál nagyobb értékű divatos ruhát szállítanak az idén. A gépteremben, ahol száznál több munkásnő szorgoskodott a szalagokon, a párttitkárnő megjegyezte: — Valamikor egyetlen olyan szalagunk volt, amelyikre igazán igényes munkát bízhattunk, Ma, kevés eltéréssel teljesíti az exportkövetelményeket valamennyi.. INDULT VISSZA A SZOBÁJÁBA, az ajtóban azonban egy fiatalasszony vonta félre széles mosollyal: — Gratulálok a kitüntetéshez... Arra érdemes asszony kapta. V. G. Nemrég még állattartásra szolgált ez az épület, ma már nyolcvanan dolgoznak, két műszakban, a karancslapujtői termelőszövetkezet ládaüzcmébcn. A tervek szerint az idén közel 50 milliós értéket állítanak elő ötezer köbméter fenyőfából flz államhatár őrizete, védelme * az egész társadalom ügye Beszélgetés Vincze Zoltán határőr ezredessel Hosszú évékre tekint vissza az az együttműködés, amely rendelkeznek. Megemlítem; a határ menti községek lakossága és a hivatásos államhatár- hogy olyan elvtársak is vol- őrzők között létrejött. Együttműködésüket fémjelzi a me- tak, akik már mint önkéntes gyében számos, a megtisztelő határőrközség címet viselő határőrök vonultak be hoztelepülés, mi több ezek között találjuk Balassagyarmat város lakosságát is. önkéntes segítőknek nevezik azokat az embereket, akik munkájuk, más elfoglaltságuk mellett önként vállalják a határőrök tevékenységének segítését, ők, zánk. Itt határőrizeti ismereteiket gyarapítva, a leszerelésük után is tagjai maradtak a csoportoknak, hosszú éve— Ezredes elvtárs! Hat esztendeje, hogy a kerületparancsnokság területén is megalakultak az önkéntes határ- őri csoportok, más szóval az önkéntes segítők, ön hogyan értékeli az elmúlt hat esztendő munkáját? Hat esztendeje, hogy az önkéntes határőrök. Megtaláljuk közöttük a bányászt, a ken keresztül, kohászt, az üvegest, a Volán gépkocsivezetőt és jegykezelőt, Az önkéntes határőrök meg- az ellenőrt, a pedagógust és más értelmiségi dolgozót, akik becsülése, elismerése hason- a hivatásos és sorkatonákkal együtt vallják: a Magyar Nép- lóképpen történik, mint rtiáa köztársaság államhatára sérthetetlen. Az önkéntes segítők, belügyi önkéntes segítők ese- az önkéntes határőrök eddigi tevékenységéről beszélgettünk tében. öt év után elismerő Vincze Zoltán határőr ezredessel, a BM-határőrség balas- oklevelet, érmet kapnak. Ezen sagyarmati területi parancsnokával. kívül több alkalommal részesülnek magasabb szintű elismerésben, miniszteri ki- lik. Az önkéntes határőrök tüntetésben, határőrség ór- nemcsak az államhatár őrize- Szágos parancsnoki elismerésiében, hanem ^ az állam, a tien — például Kiváló határközrend, a közbiztonság fenn— qj. joivány —, pénz és tárgy- tartásában is aktívan részt jutalomban. Elsősorban ar- vesznek, közösen a belügyi ra törekszünk, hogy a volt önkéntes segítőkkel. határőrök, akik önkéntes haAz a tapasztalatom, hogy az tárőrcsoportok tagjai marad- önkéntes határőrök kiválasz- tak, csoportvezetők legyenek, hasonlóképpen az önkéntes tásánál az illetékes vezetők hiszen ők a 18 hónap alatt rendőrök és tűzoltók példája- elsőrendű szempontnak te- megismerték a határőrség áléhoz a BM-határőrség irá- kintik a példamutató magán- tét, munkáját, nyitásával megalakultak az életet, a munkahelyen való — Miben szabná meg az önkéntes határőrcsoportok. E becsületes helytállást. Többen önkéntés segítők, a sorkato- csoportok a kezdeti időben tagjai szocialista brigádok- nák és a hivatásos tisztbe- kissé bizonytalanul, de ma nak, kiváló dolgozók és lehet- lyettesek, tisztek idei együtt- már egyre több tapasztalattal ne még sorolni azokat a jel- működését, illetve feladatát? gazdagodva nyújtanak aktív lemző vonásokat, amelyek pél- — Az önkéntes segítők, a segítséget az államhatár őri- daképül szolgálnak. Az elkö- sorkatonák és a hivatásos él- zetében. Ahhoz, hogy ilyen vetkező időben feladatunk, lömány közötti kancsolatot. II. szervezetet létrehozzunk, nagy hogy tovább növeljük a tár- letve együttműködést jónak társadalmi összefogásra és sadalmi segítőink körét. ítélem meg. Az irányításfelesegítségre volt szükségünk. a határőrizetben betol- lősök a szakirányításban naOlyan önkéntes határőrcso- tött segítés mellett miben ey°n sokat tesznek. Ügy le- portokat kellett létrehoznunk, nyújtottak még támogatást az hetne fogalmazni, hogy igen amelyek minden vonatkozás- önkéntes segítők? Gondolunk jó elvtársi, baráti kapcsolat ban megfelelnek a követel- itt az őrsök szépítésére, elfő- alakult ki az önkéntes segí- ményeknek. Ebben a tévé- gásokra stb. tők, a sorkatonák és a hivakenységünkben aktív segítő _ Az önkéntes segítőink — tásos állomány között, támogatásra találtunk a me- az államhatár őrizete mellett Az elkövetkező időben elnyel, járási, városi és közsé- aktív segítséget nyújtanak fősorban a meglevő csoportok gi párt-, állami, társadalmi az egyéb bűncselekmények létszámbővítésére törekszerveknél.Ma már az ön- megakadályozásához, a tár- szünk- ezt követően új cso- kentes határőrök munkáját, sadalmi tulajdon védelméhez, portok létrehozására is sor ke— mint társadalmi tevékenysé- Az elfogások 20—25 százalékát r^jelismerik es ns^yrsbecsü— hsjtjáK veidre ggy év slstt 3 Nemcssk 3 hstárőrsésnekj .határőrizetben. Aktívan köz- hanem az önkéntes segítők- reműködnek a határsértők jel- nek *s _ alapvető feladatuk, zésében, a bűncselekmények h°sy minél szélesebb társa- íeiderítésében. Szoros kap- dalmi segítséggel mindenki csolatot tartanak az őrsökkel, kötelességének tartsa a köz- a körzetmegbízott rendőrök- rend> a közbiztonság fenntar- kel. Az önkéntes, határőrök tá.sát' az érte való állandó őr-; résztvesznek az alegységek ködést. életének munkájában. Gon- Az előforduló néhány téJ dolok az őrsök szépítésére, ja- ves szemlélet közül egyet sze-' vitására, az élet- és munka- rétnél kiemelni. Mivel a ba-' helyi körülmények javításé- ráti Csehszlovák Szocialista ra. Ki kell emelni a salgótar- Köztársasággal vagyunk ha- jáni 2 sz. Volán Vállalat szó- tárosak, bizonyos „békés cialista brigádját, akik — szemlélet” tapasztalható. Ezt több száz óra társadalmi mes kell szüntetnünk, s elér- munkával — részt vettek a nünk azt, hogy aki a törvé-' ceredi határőrs és más al- nyék ellen vét, feleljen azért) A korábbi esztendőkben végzett jó munkájuk eredményeként tizennégyen kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést a káliéi termelőszövetkezetben a zárszámadási közgyűlésen. Közöttük volt Bcdő Józscfni is, aki az crdőtarcsai tckercselöüzemben dolgozik. Képünkön Szalatnai Mihály üzemvezetővel elektromotorok minőségét ellenőrzik Az államhatár őrizete és vé- katonai de,rne az egész társadalmunk tán a tigye- ős ebben az önkéntes íeszerelók hogyan határőröknek és a fegyverrel a kézben szolgalatot teljesítő határőröknek elsősorban kötelességük van. Ebben kérjük a közvélemény és a lakosság , , . , . támogatását és segítségét 1 KiezeteasPénekkat0szüLsIge Sfe hi«r 6 munkánk ezeleseneK szuKsegessege. végzése során az éberséget Mi olyan — viszonylag jó — na!rvon fontosnak tartjuk, helyzetben vagyunk, hogy - — - — J egységek felújításában. — A 18 hónapos szolgálat bevezetése után kerülettől vesznek részt az önkéntes se■ gítők csoportjának tevékenységében? — Mindenki előtt ismert a ! hónapos k bevezetésének Végül: a sajtón keresztüli* "•***«•■> • «»«ft. «* ezer önkéntes segítőnek azt a sok támogatást és segítséget, amelyet adtak és adnak a közrend, a közbiztonság fennrületparancsnoksághoz általában Nógrád megyei fiatalok vonulnak be. Ök az államhatár őrizetében, a közrend a közbiztonság fenn- ta'r7ásáb'an, Sz"áÍíamhatá^'őri. tartásában aktív szerepet tud- 7PfZKpn nak betölteni, mivel helyi tapasztalatokkal, Ismeretekkel Somogyvári László NÓGRÁD - 1983, április 13., szerda 3
