Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

Megnyílt a négy tavaszi szakkiállifás Kedden', a kőbányai vásár­városban ünnepélyes keretek között megnyitották a négy tavaszi nemzetközi szakkiállí­tást: az Agromasexpo ’83-at, a 10. nemzetközi mezőgazda- sági élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást, a Hungaro- plast ’SS-at, a 11. nemzetközi műanyag- és gumiipari ki­állítást, a Limexpo ’83-at, a 6. nemzetközi könnyűipari gépkiállítást, valamint a Mi- pel ’83-at, a 6. nemzetközi ipari elektronikai és műszer­kiállítást. Juhász Ádám ipari minisz­tériumi államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi egy évtized alatt Magyarországon folyamato­san növekedett a szakmai ren­dezvények jelentősége, évről évre emelkedik a szakkiállítá­sok látogatottsága, ugyanak­kor gyarapodott a részt ve­vő országok és cégek száma. A szakkiállítások lehetőséget teremtenek arra, hogy a kül­földi és hazai szakemberek információkat cserélhessenek» üzleti kapcsolatokat létesítse­nek és kereskedelmi-gazdasá­gi megállapodásokat kösse­nek. Az idei tavaszi szakki­állításokra a magyar ki­állítók mellett húsz ország és Nyugat-Berlin összesen 370 cégé- hozta él termékkínála­tát, jó lehetőséget nyújtva ar­ra, hogy a magyar vállalatok, kutatóintézetek valamennyi szakterületen számvetést ké­szítsenek a műszaki eredmé­nyekről, valamint, . hogy az újonnan szerzett információk birtokában megalapozottab­ban készítsék elő a követke­ző évek feladatait. Kiemelte, hogy a látnivalók jól érzékeltetik az általános fejlődési irányzatokat, és jel­zik azokat a lehetőségeket, ahol a magyar termelők be­illeszkedhetnek a nemzetközi munkamegosztásba. A kiállítás egyben képet ad arról is, hogy milyen eredmények születtek az utóbbi években az anyag- és energiatakarékosság terüle­tén. Az államtitkár külön fel­hívta a figyelmet a kiállítá­sokon látható kooperációban gyártott termékekre, amelyek­nek többsége kedvezően érté­kesíthető mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Mint mondotta, ezek a bemutatók is erőteljesen segítik a nemzet­közi kooperációs kapcsolatok kiterjesztését. A megnyitó után a meghí­vott vendégek körsétát tettek a vásárban, és megtekintet­ték a pavilonokban, illetve a szabad területen kiállított ter­mékeket. Tindemans elutazott Moszkvából Kedden elutazott Moszkvá- A belga külügyminisztert a ból Leo Tindemans belga kül- repülőtéren Anatolij Kovaljov, ügyminiszter, aki vasárnap szovjet külügyminiszter-he- érkezett rövid munkalátoga- lyettes búcsúztatta, tásrá a szovjet fővárosba. (MTI) Ifán—lralc Megélénkült harci cselekmények Az iraki—iráni háború leg­frissebb hadi jelentései megerő­sítik, hogy Viszonylagos nyu­galom után a hét végén is­mét megélénkültek a harci cse­lekmények a front egyes sza­kászain. Teheránt jelentés szerint az iráni csapatok vasárnap újabb offenzívát indítottak az iraki állások ellen, több települést foglaltak el és mintegy 150 négyzetkilométerrel növelték az ellenőrzésük alatt álló terü­letek nagyságát. A teheráni rádió hétfői híradásában ar­ról számolt be, hogy á legújabb' iráni ö'ffenzívábán több mint 4500 iraki katona esett el, vagy sebesült meg, 350-et pe­dig fogságba ejtettek. Egy hétfői bagdadi katonai közlemény szerint az iraki csapatok vereséget mértek a támadó iráni erőkre, s Irán több mint 3200 katonáját vesz­tette el a front középső sza­kaszán lezajlott ütközetben. (MTI) A palesztin remény Mészáros György, az MTI hírmagyarázója írja: Izrael tavaly elüldözte a PFSZ-t Libanon jó részéből, idén kudarcot vallott az ame­rikai kezdeményezés, hogy a meggyengített PFSZ helyett Jordániának szerezzék vissza a megszállt arab területeket, s a független palesztin állam alakítására vonatkozó arab tervek — ezek sorában a leg­utóbbi a fezi béketerv — mö­gött nem áll sem arab egy­ség, sem hitelt érdemlő arab erő. Sokan azok közül, akik hosszabb ideje követik nyo­mon a közel-keleti helyzetet úgy Vélik, hogy ez a helyzet lAa visszatért oda, ahol a pa­lesztin reneszánsz előtt tar­tóit -e- azzal a különbséggel hogy Izrael azóta békét kö­tött Egyiptommal, a PFSZ katonai ereje pedig (legalábbis Izrael határai közelében) gya­korlatilag jelentéktelenné zsugorodott. Washingtonban és az Egye­sült Államokkal szövetséges arab országokban — itt nyíl­tan, ott burkoltan — a PFSZ-t vádolják: miért nem ragadta meg a mostani helyzetben az egyetlen reálisnak feltüntetett lehetőséget, miért nem fogad­ta él Reagan tavaly szeptem­berben meghirdetett tervét a Jordániával társult palesztin önkormányzatra, miért nem adott a jordániai királynak felhatalmazást, hogy e terv alapján tárgyalásokat kezde­ményezzen Izraellel? Noha sok jel mutat arra, hogy az amerikai terv tulajdonképpen csak blöff volt — Izrael ke­reken elutasította, hogy akár csak a Reagan-terv kereté­ben lemondjon teljes ellenőr­zéséről a megszállt területek fölött, s az amerikai kormány semmit sem tett az izraeli álláspont enyhítéséért —, so­kan úgy vélekednek, hogy a blöfföt is „le lehetett volna hívni”: még akkor is legalább új helyzet, új esélyek alakul- kultak volna ki. A PFSZ vezetősége azonban, úgy látszik, másként véleke­dett. Ezt a nyugati fővárosok­ban Szíria, meg a radikális palesztin erők nyomásával próbálják magyarázni. Való­színűbb azonban, hogy a PFSZ elutasítása mögött az a megfontolás húzódik meg, hogy a jordániai uralkodó bekapcsolódásával — legalább­is a Reagan-terv keretei kö­zött — semmivel sem jutottak volna közelebb az alapvető cél, a független állam elérésé­hez. Vagyis: a Reagan-tervvel, vagy nélküle — ez a jelenlegi helyzetben szinte mindegy a palesztin mozgalom számára. A jelenlegi nehéz helyzetben, a „mag a hó alatt” mostani állapotában egyetlen reményé lehet a függetlenségi mozga­lomnak: ha legalább egységét megőrzi. S ha az egység meg­őrzésének ma egyetlen mód­ja, hogy a vezetőség elutasítja a palesztin függetlenséget amúgy^ is tagadó amerikai el- kénzeleseket, akkor ez nem tűnik túl nagy áldozatnak a jövőre nézve, bármilyen tá­volinak látszik is az napjaink­ban. NÚGRAD - 1983. április 13., szerda Kiosztották az Agromasex­po és a Hungaroplast díjait Lehoczky László, az Agromas­expo, valamint Hardy Gyula, a Hungaroplast díj bizottságá­nak elnöke kedden átnyújtot­ta a két szakkiállítás idei díjait. Az Agromasexpo ’83 nagy­díját kapta a ráckevei Arany­kalász Mgtsz új típusú uni­verzális kézi oltófogója, a Fűz­fői Nitrokémia Ipartelepek acetoklór-hatóanyagú gyom- irtószer-családja, a Debreceni Mezőgép Vállalat Kertitox Favorit növényvédő gépe, az Élgép takarmánykeverő tele­pe, a Hódmezővásárhelyi Me­zőgép Vállalat BK—3 típusú zöldborsókombájnja, a Szol­noki Mezőgép Vállalat H— 5580-as típusú hengeres bálá­zója, az NSZK-beli Claas cég Dominator—116 elnevezésű ara­tó-cséplő gépe, valamint Jaguár 690-es járvaszecskázója, az ugyancsak NSZK-beli Niedec- ker cég Poly-clyp csomagolás- technikai automatája, a tata­bányai Delta Ipari Szövetke­zet vákuumos itatócsaládja, az osztrák Drager cég Topvac 704 vákuumos csomagoló automa­ta gépsora, az olasz Hesseon— Lawerda cég 1880 DT trakto­ra, illetve önjáró szénabetá- karítója, s valamint az NSZK- beli Fortschritt Landmaschi­nen cég E—514-es arató-csép­lő gépe. Az Agromasexpo, ’83 díját 35; a Hungaroplast-díjat pedig 15 termék kapta meg. Megkezdődtek a szakmai programok. Délelőtt a Mipel, 82-on részt vevő Licencintorg szovjet külkereskedelmi egye­sülés rendezett elktronikai szakmai tanácskozást, délután pedig az Agromasexpon ki­állító francia Nődet—Gougis cég mutatta be újonnan fej­lesztett zöldségvétő gépét. (MTI) Felszólalások a Marx- konferencián Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden délelőtt a berlini köztársasági palotában folytat­ták tanácskozásukat a Marx Károly nemzetközi konferen­cia résztvevői. Jesus Mon tané Oropesa, a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának pót­tagja a fejlődő országok hely­zetét világította meg felszó­lalásában. William Kashtan, a Kana­dai Kommunista Párt főtitká­ra és Haled Bagdas, a Szíriái Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára egya­ránt fő feladatul jelölte meg a világbéke megőrzését, a nukleáris világégés megaka­dályozását. Ebben a kérdés­ben — mutatott rá Bagdas — nincs helye a semlegességnek és helytelen álláspontra he­lyezkednek azok, akik egyen­lőségjelet akarnak tenni az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közé. Jouko Kajanoja, a Finn Ko- munista Párt elnöke a békés egymás mellett élés és együtt­működés fontosságát emelte ki. Méltatta a 35 esztendeje megkötött finn—szovjet ba­rátsági szerződést, amely lé­nyegében kifejezője a Marx Károly által megfogalmazott és Lenin által továbbfejlesz­tett eszméknek. Optimisták és realisták Lengyelország ismét éléstár lehet „ötlet, spórolás, tisztességes munka — ez az út a gazda­ság felgyógyulásához” — már­cius végén a varsói kultúra és tudomány palotájának kongresszusi termében ez a felirat köszöntött 230Ó mun­kást. A LEMP Politikai Bi­zottsága és a kormány hívta meg őket, mondjanak véle­ményt a válságból kivezető hároméves társadalmi-gazda­sági tervről, az infláció elle­ni és a takarékossági kor­mányprogramról. Március 22—23-án a szejm tavaszi ülésszakának első tanácskozá­sán az említett dokumentu­mok „első olvasásban” már a parlament elé kerültek, s a március 30-i munkástanács­kozás az országos vitát volt hivatott elindítani. Van rá esély Mit is javasolt a kormány? A hároméves (1983—1985) terv a mezőgazdaságnak és az élelmiszer-termelésnek rend­kívüli jelentőséget tulajdonít. Abból indulnak ki, hogy a lengyel mezőgazdaság képes lehet az ország minden polgá­rát ellátni élelmiszerrel, te­hát szükségtelenné válhat a behozatal. El ne felejtsük, Len­gyelországot valaha joggal mondták Európa egyik élés­tárának. Sodronykötél Wurzenből A* NDK-bell Lipcse me­gyében, Wurzenben található aZ a gyár, ahol szabadban használandó drótkötélpályá­hoz való sodronykötelet állí­tanak elő. Nagyarányú, befe­jezett rekonstrukció tette le­hetővé, hogy a munkások a termelés mennyiségét és mi­nőségét jelentősen megnövel­jék. Az acélkötelek iránt nagy a kérésiét. A képen látható új szerelőcsarnokban húzzák, sodorják cs csavarják a sod­ronyköteleket. OSTRAVA A következő három év ezt a célt alapozná meg, éspedig úgy, hogy az 1985-ös beruhá­zás 30 százalékát az élelmi­szer-gazdálkodás kapja. Ala­posan javítani kívánják a fa­lu termelőeszköz-ellátását. Fejlesztik a műtrágya- és a traktorgyártást, terebélyese­dik, korszerűbb lesz a varsói Ursus gyár. A falutól viszont azt vár­ják, hogy a három év alatt a mezőgazdasági termelés hét százalékkal növekedik az 1981 —83-as évek átlagához ké­pest. A várható javulás elle­nére a lengyel tervezők az ál­lattenyésztés gyenge ered­ményeivel számolnak. 1985- ben még mindig öt százalék­kal alatta marad az állatte­nyésztés az 1980-as színvonal­nak. Gazdasági csoda? Már kirajzolódnak a javu­lás jelei a cukor, a növény­olaj és több más élelmiszer ellátásában. Az optimisták Varsóban már a jegyrendszer fokozatos felszámolását ter­vezgetik, persze a hús kivéte­lével. A kormány inkább rea­lista. Képviselői szerint a tel­jes jegyrendszer 1985-re még aligha szüntethető meg. A parlamenti vitában sok bírálat érte a kormány inflá­cióellenes tervezetét. Egy képviselő sajátos „gazdasági csodának” nevezte azt a je­lenséget, hogy egyes vállala­tok deficitjük és a termelés csökkenése ellenére kiemel­kedő haszonnal zárták a ta­valyi esztendőt. A „csoda" tit­ka roppant egyszerű és hoz­zásegít a lengyel infláció meg­értéséhez: a haszon tudniillik úgy keletkezett, hogy a gyár indokolatlanul emelte .termé­kének árát, majd e — tisztes- segtelen — haszonból újra meg újra emelte a fizetést. De „mire jó a béremelés, ha nincs elegendő áru?” — kér­dezik ma sokan Lengyelor­szágban. Igazság és egyensúly A kormány képviselői a szejmben azt mondják, hogy az idei évnek a válság és az infláció elleni küzdelemben a fordulópontot kell hoznia. Ez annyit jelent, hogy ha a len­gyel államvezetés állhatatos, következetes lesz a takarékos- sági programban, ha igazsá­gosan osztja el a társadalmi rétegek között a válság terhe­it — ezt szolgálná az adóre­form —■, akkor hélyreállí'hat- ja a piaci és a pénzgazdálko­dási egyensúlyt Lengvelor- szágban, s legyőzheti az inflá­ciót. Varsó, 1983. április 12. Szilágyi Szabolcs Orvosok a tárna mélyén — Már aludtam, amikor a tanunk őt egy kis üregből, sziréna felbőgött — meséli dr. amelynek az életét köszön- Jiri Bábek, az ostravai bá- ... _ nyamentők állomásán. - hette' Talán el sem tudja Egy percen belül robogtunk képzelni, mekkora volt az örö- a riadókocsival a beomlott műnk, amikor megmozgatta tárnához. Egy perc a start- elgémberedett tagjait, eluta­normánk, s ezen ne csodál­kozzék. Ilyenkor még a má­sodpercek is számítanak... Szóval, szerencsésen kimen­tettünk mindenkit, egy bá­nyász kivételével. ö eltűnt. Keresni kezdtük. A lehallga­tóval — ez néhány fémrúd, amelyet a kőzetbe vezetünk, s különleges hangerősítőhöz kapcsolunk —, rövidesen em­beri lélegzést hallottunk. Te­hát él! sította a hordágyat, s velünk együtt, a saját lábán jött fel, a szabadba... Bányatűz, robbanás Ilyen izgalmas élményben nem szűkölködik a hivatásos bányamentő élete. Különösen nem, ha évek, évtizedek van­nak már a háta mögött. Az csatát vesztenek az időve! folytatott versenyben. Olykor a sebesültek élete függ attól, hogy mikor kerül orvos kezé­be, s hogy vannak-e az or­vosnak életmentő műszerei? Olyanok, amelyekkel csak a legmodernebb baleseti kór­házak rendelkeznek? Életveszélyben máris ástunk a hang irányá­ba. Végül sikerült kiszabadí­mondtuk és észak-morvaországi Ostravá­Mitterrand Kínába látogat Francois Mitterrand fran- tette be kedden Csi Huaj- cia köztársasági elnök a kínai jüan, a kínai külügyminiszté- kormány meghívására május rium sajtófőosztályának igaz­elején hivatalos, baráti látó- gatója. A látogatás pontos ide- gatást tesz Kínában — jelen- jét később közlik. (MTI) Gyújtogatás kárpótlásul Hétfőn este robbantásos merényletet az éjszaka egy szél­merénylet következtében tűz sőjobboldali csoport vállalta pusztította el az tmerikai magára. Azért választották fegyveres erők Vicenza kö- április 11 -ét a merénylet idő- zelében levő raktárát, amely- pontjául, mert négy évvel ez- ben egyenruhaszöveteket és előtt ezen a napon vesztette ejtőernyőket tároltak. A kár életét négy társuk egy rob- a becslések szerint meghalad- bantásos merénylet előkészíté- ja az egymilliárd lírát A Se során. (MTI) ban a bányamentők különle­ges időszámítása 1963-ban kezdődik. Ekkor támadt vala­kinek az az ötlete, hogy a bányamentők közé orvosokat is be kellene venni. Abban az évben huszonkét különböző szakorvos jött itt össze. Kü­lönleges bányamentési eljárá­sokat kísérleteztek ki; bánya­tűz, robbanás, beomlás eseté­re. Nem kis munka volt ez. öt évig tartott.. Aztán 1968-ban megszervezték az állandó bá­nyamentő-orvosi készenlétet az Ostrava-Karviná bánya­vidéken. Mi ebben az érdekes? Hiszen a világon mindenütt már régóta van bányamentő szolgálat. Ez igaz, de az ost­ravai bányamentő szolgálat mégis egész Európában rit­kaság. Miről van szó? A sebesülteket a bánya­mentők mindenütt a világon azonnal viszik a kórházba, olykor éppen helikopterrel, de némely sérülésnél még így i Éppen ez az új Ostravában. 1968. óta a mélybe ereszkedő bányamentőcsapatban min­dig van egy-két orvos, oda­fenn pedig négy komplett készenléti autóbusz vár, ben­ne újraélesztő-berendezéssel, a fájdalom csillapítására analgetikus inhalátorral, mi­niatűr monitoros kardiográf­fal, és defibrillátorral a szív­működés újraindítására. S mindez csak az életmentők felszerelése. Ehhez járul még a bányamentők ködágyúja, érintés nélküli infrahőmérője, lehallgató- és pszichomet- rikus berendezése. Az ostravaiak mindezt nem tartják titokban. Jó kapcso­latban vannak a lengyel kol­légákkal. gyakran vendéges­kednek Magyarországon és az NDK-ban. — Rendszerint a saját éle­tünk is- kockán forog — mond­ja Bábek doktor. — Mind­nyájan átéltük már, mi az, hogy félni, félteni az életün­ket. Mégis, az a legizgalma­sabb, hogy itt az ember meg­tanulja: még a legkeserve­sebb pillanatokban is elsősor­ban másokra kell gondolnia. F. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents