Nógrád. 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

Előtérben a korszerű munkarendek A bányászszakszervezet központi vezetőségének ülése Kambodzsai állásfoglalás Űjabb Disznó-öböl? Nicaragua —veszélyben A korszerű munkarendek szélesebb körű elterjesztéséről tárgyalt csütörtöki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége. Az ülés elé terjesztett írásos jelentést Kapolyi László Ipari minisztériumi államtit­kár és Lajer László, a szak­szervezet titkára egészítette ki. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a szénbányászatban meg­honosított korszerű munka­rendek szerint dolgozó mun­kahelyek adják a mélyműve­lésű bányák termelésének 45 százalékát. Elsősorban a nagy teljesítményű frontfejtések és egyéb tömegtermelő munka­helyek nagy értékű berende­zéseinek hatékonyabb kihasz­nálását szolgálják ezek a meg­oldások. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak ugyan, de mindenképpen tovább kell lépni, hogy a szénbányászat távlatban is gazdaságosan, versenyképesen elégíthesse ki A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 323 szavazattal 155 ellenében bizalmat szavazott a kor­mánynak, miután pierre Mau- roy miniszterelnök az előző napon a kormány gazdasági programjával kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. A szavazás előtt az éjsza­kai órákban rendkívül viha­ros jelenetek játszódtak le a nemzetgyűlésben. Robert- André Vivian ellenzéki kép­viselő ugyanis durván sze­mélyeskedő, minősíthetetlen kirohanást intézett Mauroy miniszterelnök ellen, mire óriási vihar tört ki, s az elnök felfüggesztette az ülést. A szünet után Vivian foly­tatta beszédét, de a szocialis­ta és kommunista képviselők tiltakozásuk jeléül a beszéd alatt távol maradtak az ülés­teremtől. Később Guy Duco- loné kommunista képviselő élesen megbélyegezte Vivian magatartását, mire a jobbol­dali képviselők hagyták el az üléstermet. André Lajoinie, a kommu­nista képviselőcsoport elnöke, bejelentette, hogy a kommu­az ország növekvő energia­igényeit. Szénbányászatunk már ren­delkezik olyan korszerű vá­gathajtási, komplexen gépe­sített frontfejtés! és egyéb termelési rendszerekkel, ame­lyek kiállják a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A szakszervezet támogatja, sőt, szorgalmazza e módszerek el­terjesztését, amely a bányá­szok nehéz fizikai munkáját is megkönnyíti és lehetővé te­szi, hogy az ország szénigé­nyét egyre kevesebb szabad napi termeléssel, azaz túl­munkával, elégíthessék ki. Szükségesnek tartja azonban azt is, hogy a korszerű mun­karendek bevezetésének ne csak műszaki, hanem emberi feltételeit is teremtsék meg. Egyebek között gondoskodja­nak az új munkarenddel ösz- szehangolt tömegközlekedési menetrendekről, az éves sza­badságok kiadásának feltéte­leiről, a gyermekintézmények tés, mert előzőleg nem tájé­koztatták arról. A lap vezér­cikkében azt a furcsa indo­kolást tálalja az olvasóinak, hogy tulajdonképpen olyan „politikai döntésről” van szó, amely „üzenetet” tartalmaz. Ezzel az üzenettel a köztársa­ság elnöke azt akarta kifeje­zésre juttatni, hogy a francia atomhaderőt semmi esetre sem lehet bevonni az eurora- kétákról folyó tárgyalásokba. Claude Labbé, az ellenzéki RPR parlamenti csoportjának elnöke kifogásolta, hogy a kormány nem tájékoztatta a franciákat e feltűnő lépés in­dokairól, pedig az „belső és külső következményekkel jár maid”. Georges Marchais, az FKD főtitkára Athénben újságírók S. Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: A kínai kormány azonnali hatállyal felmondta az Egye­sült Államokkal 1982—1983-ra lekötött és még nem teljesí­tett kulturális csereprogra­mokat — közölte csütörtökön a kínai kulturális minisztéri­um. Ting Ku, a kulturális kap­csolatokért felelős miniszté­nisták bizalmat szavaznak a kormánynak, mert szükséges­nek tartják a gazdasági egyen­súly helyreállítását. Az ed­dig bejelentett intézkedése­ken azonban módosítani kell, jobban érvényre kell juttatni a szociális igazságosságot és el kell kerülni a termelési szerkezet meggyengülését. A kommunisták javaslatainak célja a most elhatározott po­litika hatékonyabbá tétele. A kommunisták fenntartással fogadják a minisztertanácsnak azt a döntését, hogy rendeleti úton léptetik életbe az elha­tározott intézkedéseket. Fi­gyelembe veszi módosító ja­vaslataikat. Lajoinie végül hangsúlyoz­ta: Franciaországnak gazda­ságpolitikájában nemzetközi téren meg kell őriznie teljes döntési szabadságát, nem sza­bad elfogadnia a dollár ural­mát, vagy a nyugatnémet márkának való alávetettséget. Fokozni kell a gazdasági együttműködést a szocialista országokkal és a fejlődő or­szágokkal, s hozzá kell járul­ni egy új méltányos nemzet­közi gazdasági rend megte­remtéséhez. (MTI) és a szociális létesítmények igénybevételének újabb kö­vetelményeiről. Időszerű ten­nivalónak tekinti a szakszer­vezet azonban azt is, hogy az Ipari Minisztérium és a bányavállalatok tüzetesebben vizsgálják meg a meglevő gé­pek és berendezések kedve­zőtlen kihasználtságának oka­it, és gondoskodjanak ezek­nek a termelési tartalékok­nak a feltárásáról és haszno­sításáról. A központi vezető­ség felhívta a szakszervezeti testületeket, hogy nyújtsanak több segítséget a korszerű ter­melési rendszerek, munkaren­dek elterjesztéséhez, a gépek kihasználásának növeléséhez és ösztönözzék a szocialista brigádokat is ilyen kezdemé­nyezésekre. Az ülésen a szakszervezet elnökségének előterjesztésére a központi vezetőség Havrán Istvánt megválasztotta a szak- szervezet elnökének. (MTI) kérdéseire válaszolva kijelen­tette: még nem rendelkezik részletesebb információkkal, s ezért nem akar állást fog­lalni, csak azt az óhaját akar­ja kifejezésre juttatni, hogy ez az intézkedés ne veszé­lyeztesse a francia—szovjet kapcsolatokat. Marchais to­vábbá tagadólag válaszolt az újságíróknak arra a kérdésé­re, hogy ez az ügy nem ve­zet-e majd a kommunisták­nak a kormányból való kivá­lásához. Kijelentette, hogy erről nincs szó. A L’Humanité a szovjet til­takozást közölve megjegyzi: „a tiltakozás kemény, de mér­téktartó hangja azt jelzi, hogy Moszkva nem kíván olajat ön­teni a tűzre”. riumi Iroda igazgatója Char­les Freeman, a pekingi ame­rikai nagykövetség tanácsosa előtt a döntést azzal indokol­ta, hogy az amerikai hatósá­gok politikai menedékjogot nyújtottak egy Kínából disz- szidált női teniszjátékosnak, Hu Nanak. Hangoztatta, hogy ezt a lépést Kína szándékos, súlyos politikai incidensnek tekinti. ötezer tüntető fogadta „ez nem Reagan-ország”, „nem választunk meg 1984-ben” feliratokkal az amerikai el­nököt szerdán Pittsburghban. Az elnök gazdaságpolitikáját magyarázandó érkezett a re­cesszió által sújtott iparvá­rosba, ahol az amerikai gaz­daság hivatalosan ünnepelt „fellendülése” ellenére je­lenleg 16 százalék felett van a munkanélküliek aránya. Reagan mondanivalóját ar­ra összpontosította, hogy ha a A Hondurasból Nicaraguá­ba betörő ellenforradalmárok agressziója lényegében „észak­amerikai invázió”, és mint ilyen, a Kuba elleni 1961-es hírhedt disznó-öbölbeli ka­landhoz hasonlítható — jelen­tette ki szerdán Buenos Aires­ben Miguel d’Escoto nicara- guai külügyminiszter. A poli­tikus a fejlődő országok, az úgynevezett 77-ek csoportja ötödik miniszteri értekezletén szólalt föl. D’Escoto rámutatott, hogy az Egyesült Államok hondura- si területről nicaraguai ellen­forradalmárokat indított Ni­caragua ellen. Washington terve az, hogy Hondurast egy­A feszültség úgy csökken­hetne a kambodzsai—thaiföl­di határ térségében, ha az ér­dekeltek elfogadnák a három indokínai ország javaslatát: létesítsenek biztonsági zónát a határon, szüntessék meg a polpotistáknak adott támo­gatást és ne engedjék meg a banditáknak, hogy Thaiföld területét menedékként hasz­nálják föl a Kambodzsai Népköztársaság ellen indított provokációikban. Ezt húzza alá az Phnom Penhben kia­dott állásfoglalás, amely az első Bangkok, Peking és Washington által április ele­jén indított Vietnam ellenes kampány kezdete óta. Az SPK kambodzsai hír- ügynökség kommentárja utal rá: az utóbbi időben Thaiföld fokozta a polpotistáknak és cinkosaiknak adott segítsé­gét, Bankok, ugyanakkor me­reven elzárkózik az indokínai országok építő javaslataitól. A három indokínai ország idén februárban tartott vien- tianei csúcstalálkozóján meg­ismételték előterjesztésüket a meg nem támadási egyezmé­nyekről, a Kínával való kap­csolat normalizálásáról, a jó­viszony kialakításáról az ASEAN államaival, nemzet­közi konferencia összehívásá­ról a délkelet-ázsiai problé­mák megvitatására. Kambod­zsa szándékai teljes mérték­ben összhangban vannak Ázsia, a térség, a világ né­pei érdekeivel — hangoztat­ja befejezésül a Phnom Penh-i állásfoglalás. * Thaiföldi repülőgépek már­cius utolsó hetében több íz­ben berepültek a kambodzsai Poipet, Konrieng térségébe, hajói 74 alkalommal sértették meg kambodzsai felségvize­ket, tüzérsége negyvenszer lőt­te Preai Vihear, Pailin, Kon­rieng, Smatdeng kambodzsai határ menti települések kör­nyékét. A kambodzsai helyi védelmi erők és a határőrség a betörő ellenforradalmi cso­portokat szétszórta, 47 bandi­tát megölt, 55-öt fogságba ej­tett (MTI) Gyilkosság Ismeretlen tettesek szerdán Managuában meggyilkolták Melida Anaya Montest, a salvadori hazafias erők egyik vezetőjét — jelentette be a nicaraguai belügyminiszté­rium. A gyilkosok után nagy erővel nyomoznak. John Negroponte, az USA hon- durasi nagykövete, a Nicara­gua elleni akciók „koordiná­tora”. A Biztonsági Tanács vitájá­ban többen a Disznó-öbölnél Kuba ellen indított támadás­hoz hasonlították mindazt, ami az elmúlt hetekben Nicara­guában történt. Mintegy két­ezer ellenforradalmár szivár­gott be Hondurasból, s kez­dett fegyveres akciókat — nem is annyira a sandinista népi hadsereg, hanem elsősorban a békés települések lakossága ellen. Megkezdődött volna —, ahogyan már jó ideje rebes­gették — az invázió az alig három és fél éve győzedel­meskedett baloldali rendszer megdöntésére? Elhúzódó feszültség A feszültség Nicaragua kö­rül valójában már azóta ál­landósult, mióta az ország né­pe 1979 nyarán elűzte a Wa­shingtont kiszolgáló diktá­tordinasztiát. Az Egyesült Ál­lamok, amely hosszú ideig el­hanyagolta a kizárólagos ér­dekszférájának tekintett kö­zép-amerikai „hátsó udvart”, ekkor kongatta meg a vész­harangot. Washington azóta a társadalmi . konfliktusoktól sújtott, gérlllamozgalrriak har­caitól forrongó karibi térség minden baját szovjet—kubai —nicaraguai beavatkozással magyarázza. A Fehér Ház a sandinista kormányzat ellen bevetette a gazdasági és a politikai nyo­más teljes fegyvertárát. Meg­tagadta az élelmiszersegélye­ket a természeti katasztró­fáktól és az elhúzódó polgár- háborútól lerombolt, kifosz­tott országtól. Demostratfv hadgyakorlatok sorát szer­vezték Nicaragua határainál. Floridai táborokban és a hon- durasi határ mentén folvik a nicaraguai ellenforradalmá­rok. elsősorban a hírhedt so- mozista nemzeti gárda kato­náinak kiképzése. Fellázítot­ták az Atlanti-óceán partvi­dékén élő miszkitó indiánok egyes csoportjait is. Az USA szerepe Managua tárgyalási ajánla­tok sorát küldte már a hon- durasi kormányzatnak, ám New Yorkban folytatta munkáját a leszerelési világ­értekezlet előkészítésével fog­lalkozó különleges ENSZ-bi- zottság. A bizottságban a vi­lág különböző térségeinek képviseletében negyven ál­lam vesz részt. Szerdán több szocialista ország, köztük Ma­gyarország képviselője szó­lalt fel. — A Magyar Népköztársa­ság kezdettől fogva támogat­ta az értekezlet összehívásá­nak gondolatát, mivel úgy vé­li, hogy ez a konferencia fon­tos lépés lenne a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sa és a leszerelés irányában — jelentette ki dr. Somogyi Ferenc. Magyarország állan­dó ENSZ-képviselőjének he­lyettese. Ugyanakkor elítélte a fegyverkezési hajszát, az Egye­sült Államoknak a katonai fö­lény megszerzésére irányuló szándékát. ezeket egymás után vissza­utasították. így már tavaly kénytelenek voltak bevezetni a rendkívüli állapotot aZ ál­landó külső fenyegetés miatt. Most márciusban minden ko­rábbinál súlyosabb harcok kezdődtek, s már nemcsak a határvidéken, hanem az or­szág belsejében is. Az ellen­forradalmárok nem keveseb­bet tűztek ki célul, mint hogy — megvetve lábukat Nicara­gua északi vidékein — ellen­kormányt hoznak létre, S nyárra általános felkelést rob­bantanak ki. Reagan amerikai elnök és tanácsadói azt a látszatot sze­rették volna kelteni, hogy Ni­caragua „belső konfliktusá­ról” van szó, s hogy a töme­gek megelégelték a sandinis­ták „uralkodását”. Ezt a ha­mis képet azonban még Wa­shington nyugat-európai szö­vetségesei és a latin-amerikai államok többsége is kereken elutasítja — annál is inkább, mivel egyre ismertebbek már a Nicaragua ellen folyó tit­kos háború részletei és fő­szereplői. Az elfogott ellen­forradalmároknál talált ame­rikai fegyverek, felszerelé­sek, a foglyok vallomásai egy­értelműen bizonyítják a* Egyesült Államok beavatko­zását. Legutóbb a Time magazin leplezte le, hogy a jelenlegi harcokat hármas főparancs­nokság irányítja: a ranglétra legalján a volt nemzeti gár­da tisztjei állnak, őket hon- durasi és argentin szakértők utasítják. A csúcson pedig amerikaiak — CIA-szakértők és a Panamában székelő dé­li főoarancsnokság képvise­lői állnak. Az együttműkö­dést John Negroponte, az USA hondurasi nagykövete koordinálja. Tömegtámogatás nélkül Nicaragua vezetése persze nem tagadja, hogy vannak ellen­zékiek az országon belül, bár­mennyire is igyekeztek meg­őrizni a felszabadítót harcban kialakult széles nemzeti egy­séget. A meghirdetett balol­dali célkitűzések már sértik bizonyos burzsoá, földbirto­kosi körök érdekeit, s szem- befordult a kormányzattal a* egyház felső vezetése is. Mindezek azonban csak a ki­sebbséget képviselik! A több­ség kész megvédeni megszer­zett jogait és vívmányait. A gyűlölt nemzeti gárdisták, akik a fél évszázados zsarnok­ságot és a terrort testesítik meg a nicaraguaiak szemé­ben, nem találtak támogatás­ra. A sandinista kormányzat mindenesetre nagy önmér­séklettel válaszolt a támadá­sokra. nem hajlandó ürüfrvet szolgáltatni az Egvesült Álla­mok nyílt katonai beavatko­zására. Különösen, mivel az amerikai intervencióról rövid történelme során Nicaragua már háromszor szerzett kese­rű tapasztalatokat. bizottságban Az értekezlet összehívását a világszervezet tagállamainak többsége támogatja — muta­tott rá Csehszlovákia képvi­selője. A Német Demokrati­kus Köztársaság képviselője felszólalásában kiemelte: a szocialista országok követ­kezetesen támogatják a le­szerelés ügyét és sok megva­lósítható, konkrét javaslatot terjesztettek elő. A Bolgár Néoköztársaság képviselője rámutatott, hogy a legújabb fejlemények nyilvánvalóvá tették: a leghatározottabb lé­pésekre van szükség a fegy­verkezési verseny mielőbbi megfékezésére. Lengyelország és Mongólia kéoviselőie han­goztatta: az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei min­dent elkövetnek, hogy meg­torpedózzák a világértekezlet összehívásának javaslatát. (MTIf Viharos jelenetek a francia nemzetgyűlésben n Nem választunk meg f# 2 NÓGRÁD - 1983. április 8., péntek Ismétlődő kaland kongresszus a demokrata párt költségvetési javaslatát fo­gadja el, akkor a helyzet to­vább romlik. Az érv azonban nem hangzott meggyőzően: a Fehér Ház jelenlegi lakója legutóbb elnökjelöltként járt a városban és akkor is a de­mokratákat szidalmazta, ami­ért az infláció elleni harc ürügyén szabadjára engedték a munkanélküliséget, amely akkor Pittsburghban csak 8,6 százalék volt. (MTI) fajta közép-amerikai Izraellé változtassa. Nicaragua min­den eszközzel megpróbálja el­kerülni a szomszéd közép­amerikai országgal való nyílt összeütközést, de ennek ve­szélye fönnmarad mindaddig, amíg Honduras vissza nem nyeri az Egyesült Államok ál­tal korlátozott függetlenségét — figyelmeztetett a nicara­guai külügyminiszter. Edgardo Paz Barnica hon­durasi külügyminiszter meg­próbált mindent cáfolni, s az­zal vádolta Nicaraguát, hogy Honduras „destabilizálására” törekszik. Tagadta azt is, hogy országában argentin katonai tanácsadók vannak. (MTI) A szovjet diplomaták kiutasításának francia visszhangja Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: A szovjet diplomaták és Újságírók kiutasításáról ho­zott döntés vegyes visszhan­got keltett Franciaországban. A találgatásoknak tág teret nyitott az a tény, hogy a ki­utasításról szóló hivatalos köz­lés semmiféle konkrét indo­kolást nem tartalmazott. Egye­sek szerint e döntés kezde­ményezői talán a nehéz gaz­dasági problémákról akarták elterelni a figyelmet, mások, így a jobboldali Le Figaro ve­zércikkírója szerint a fran­cia vezetők ezzel Washing­tonban akartak „jó pontokat” szerezni maguknak. A Le Matin szerint a fran­cia külügyminisztériumot is meglepte a hivatalos bejelen­Kínai döntés Felmondták a kulturális csereprogramot A finn parlament alakuló ülése A finn törvényhozás csü­törtökön megtartotta a már­cius 20—21-i választásokat kö­vető alakuló ülését. A parla­ment elnöki tisztére, amelyet eddig Johannes Virolaihen centrumpárti politikus töltött be, most Erkki Pystynen, a koalíciós párt programbizott­ságának elnökét választották meg. így a finn parlament­nek 1929 óta először ismét koalíciós párti elnöke van. (MTI) Elekes Sva Felszólalások az előkészítő

Next

/
Thumbnails
Contents